Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-21 / 38. szám
A szocialista faluért Á. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Messzire ható fegyver Szeptember 21. a csehszlovák sajtó napja. Az ilyen évforduló arra is alkalmat nyújt, hogy értékeljük a sajtó szerepét, feladatát. Ha a múltból megőrzött kommunista újságok és folyóiratok sárguló oldalait lapozzuk, felelevenedik előttünk hazánk hős munkásosztályának és dolgozó parasztságának az éhség és az elnyomás minden formája ellen vívott harca. * Kemény, elszánt küzdelemről és harcokról tanúskodnak a kommunista újságok és folyóiratok hasábjai. A munkások és parasztok gyűlöletének viharos ereje kizsákmányolóik iránt olyan, akár a medréből kiáradó folyam, amely gátat szakít és zúgó, sodró hullámverésével döngeti, rázza a kapitalizmus pilléreit. Látjuk az írásokból a régi falut: amikor kitavaszodott' s az urak nagy tábláin megszikkadt a rög, a földesurak úgy vélték, hogy a hosszú tél alatt éheztetett és elcsigázott mezőgazdasági proletáriátus, a majorok béresei, aratók, napszámosok, idénymunkások és az adóktól, tartozásoktól görnyedő kis- és középgazdák tovább már nem bírják a makacs ellenállást, így szolgai alázattal engedelmeskednek majd kényüknek-kedvüknek. De csalódtak, mert a kommunisták harcra serkentő felhívására a falvak népének elcsigázott dereka újból kiegyenesedett. A tavasszal kitörő harcok szinte hagyományosan Galánta környékén kezdődtek, ahonnan a Csallóköz rónáin, majd az Ipoly-mentén és Bodrogközön futótűzként terjedtek tovább. S a harcban a falvak dolgozói összeforrtak a szövetséges munkásosztállyal, az éhen tengődő ezer meg ezer munkanélküli munkát és kenyeret követelő tüntetésével. Az urak a követelések teljesítése helyett fokozták a terrort, az elnyomást, a kizsákmányolás véres diktatúráját. — Miért lőttek Kosion? — teszi fel a kérdést a Munkás, a Kommunista Párt magyar nyelvű lapja 1931. május 31-i számában. „A földmunkásokat Szlovákiában irtózatos módon kizsákmányolják, 30 fillértől 1 koronáig terjedő órabérük van. Ez a Csehszlovákiában élő dolgozó nép szabadsága. Az idénymunkások ezen éhbér ellen tüntettek és béremelést követeltek, sztrájkba léptek és a vörös szakszervezet vezetése alatt hatalmas egységes fellépésükkel kiharcolták a 30 százalékos béremelést“. Eddig szól a szöveg. A lap munkatársa tovább nem folytathatta, elnémította a cenzúra. A jól ismert fehér folton egyetlen szó „Kobozva“. De a szó fekete betűi szinte világítanak a fehér alapon. Ez a szó lángragyújtja az elnyomottak képzeletét, s a kommunista sajtó fehér foltjai ellenére is a lenini értelemben teljesíti nemcsak az agitációs és kollektív nevelési küldetés, de a kollektív szervező és harcra mozgósító feladatot is. Mert a munkás és paraszt-olvasók a kosuti beszámoló fehér foltjai mögött elolvassák a láthatatlan szöveget. Azóta immár 27 év telt el. Örökre végeszakadt a földbirtokosok, a diószegi, terebesi, oroszkai milliomos cukorgyárosok, a Móriczok, Esztcrházyak, Kuffnerok kizsákmányoló uralkodásának. Velük együtt a fehér foltok is eltűntek a sajtó hasábjairól. De a múltba visszatekinteni mindig érdemes. Például a Munkás 1935. május 1-i számában ezt írja: „Másfélmillió végrehajtás egy év alatt. Az Állami Statisztikai Hivatal jelentette, hogy 1933-ban nem kevesebb, mint 1 millió 529 ezer 45 végrehajtást eszközöltek.“ Ez azt jelenti, hogy naponta perdült meg a dob a falvainkon és űzték ki a parasztokat saját földjükről, portájukról. A múltból felsorolt példák tanúbizonyságok arra, hogy a mi pártunk mindig nagy figyelmet szentelt a sajtónak. Legjobb fiait küldte a sajtófrontra, a párt eszméjének a sajtó útján való terjesztésére, a munkásosztály és a dolgozó parasztság harcainak szervezésére. A kommunista sajtótermék a párt vezette munkásosztály, a dolgozó parasztság szolgálatában mélyen és messzire ható eszmei fegyver volt és ma a szocializmus betetőzéséért folyó harc időszakában hatványozottan az. Pártunk ma is gondoskodik arról, hogy a sajtó betöltse nemes hivatását, A II. újságírókongresszushoz küldött levelében a többi között ezeket olvashatjuk: „Álljon az újságíró figyelmének középpontjában a dolgozó ember összes problémáival és gondolataival, a szocialista ember, a gazda, a szocializmus építője, akiben a régi még mindig harcol az új el>en. Az újságírónak meg kell keresni az új hajtásokat az emberek életében és gondolkodásában, segíteni kell fejlődésüket és elnyomni minden régi, elavult nézetet, amely fékezi a szocializmus fejlődését“. Mint a szocialista sajtó általában, a Szabad Földműves is a transzmisszió szerepét tölti -be pártunk, kormányunk és a dolgozó magyar parasztok között abban, hogy a párthatározatok megvalósítására kollektív szervező- és mozgósító munkát végez. Mi, a Csehszlovák Köztársaság magyar dolgozói nem feledkezhetünk meg arról a felelősségünkről, hogy hazánk gazdagon, dúsan termő részén élünk. Ezen vidékek mezőgazdasági földterületének döntő részét már szocialista nagyüzemi módon műveljük. De mindezek ellenére még mindig rosszul használjuk ki azokat a felmérhetetlen lehetőségeket, melyeket a nagyüzemi gazdálkodás nyújt számunkra. De főleg a dolgozók gondolkodása, szakmai fejlődése nem tart lépést a gazdasági alap kihasználásával. A sajtónak tehát segíteni kell megszüntetni a rohamosan növekvő gazdasági alap és az elmaradt politikai, kulturális és szakmai fejlődés között fennálló aránytalanságot. A falu szocialista átépítésének döntő szakaszában lapunkra és minden más szocialista földműves újságra roppant nagy feladatok és felelősségteljes munka hárul. Kell, hogy szemünk előtt álljon a kommunista sajtó múltja, harcos példája, s e hősi harcok emlékei, eszméi ma is ott izzanak a falu szocialista átalakulásáért folyó küzdelemben. Az új jövő építése mind eszmei, mind szakmai síkon nagy igényeket támaszt a falusi dolgozókkal szemben. Ezért fontos, hogy a sajtó az írás művészi eszközeivel segítse az eszmei és szakmai fejlődést. Vannak járások és falvak, ahol a földművessajtót a falu szocialista építésénél és a szocialista ember nevelésénél nem állítják a megfelelő helyre. A füleki járásban például mindössze 267 Szabad Földműves jár. A losonciba csupán 217. A losonci és füleki járásban tehát elhanyagolják azt, ami a múltban egyik legnagyobb büszkeségük volt; a kapitalizmus elleni harcban jobban felhasználták a sajtó nevelő, szervező, mozgósító szerepét, mint ma a falu szocialista átépítésénél. Mennyi hasznos tapasztalathoz, tanulsághoz nem jutnak így közel ezen járások földművesei, mivel a sajtó utján továbbított' tapasztalatok náluk nem válnak közkinccsé. Ez a hiányosság a termelés szervezésében és az eredményekben persze vissza is tükröződik. Emellett örvendetes jelenség, hogy olvasóink tábora az említett hiányosságok ellenére is állandóan növekszik. Például a királyhelmeci járásban már közel 2000 a Szabad Földműves olvasóinak száma, bár a falusi parasztcsaládok asztaláról pártunk lapja, az Üj Szó sem hiányzik. Az utóbbi időben számos olyan levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyek határozott bizonyítékai a falu dolgozóival való kapcsolataink javulásának. A magyaradi ÁG dolgozói nevében Volkovics elvtárs ezeket írja: — Eddig tíz előfizetőt szereztem. Ügy látjuk, hogy a Szabad Földműves rendszeres olvasása politikai és szakmai tudásunkat emeli. Minden cikket elolvasunk, s mindegyik értékes volt számunkra. Kovács Miklós, komáromi levelezőnk arról panaszkodik, hogy Komáromban csak elvétve tud hozzájutni Szabad Földműveshez. A beérkezett sok-sok levél imind azt bizonyítja, hogy állandóan javul olvasóink, levelezőink és a szerkesztőség kapcsolata, Pártunk XI. kongresszusának a sajtóra vonatkozó határozata tovább ösztönöz bennünket e kapcsolatok megjavítására. Az olvasóinkkal, levelezőinkkel eddig megtartott összejövetelek, véleményük, javaslataik, bíráló megjegyzéseik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy sok fogyatékosságot leküzdöttünk. Levelezőinkre, olvasóinkra továbbra is nagy feladat hárul abban, hogy pártunk XI. kongresszusa határozatainak valóraváltásában megfelelően együtt harcoljunk Szlovákia mezőgazdasági termelése színvonalának olyan emeléséért, hogy a belterjesség útján elérjük a csehországi termelés színvonalát. Ezekből az igényes feladatokból született meg a levelezői verseny kiírása, amellyel a levelezői munka ösztönös megnyilvánulásait akarjuk leküzdeni, s azt akarjuk elérni, hogy levelezőink bizonyos kérdésekről akkor írjanak, amikor azoknak a lehető legnagyobb hatásuk van a termelésre. Munkánk és kapcsolataink további javítása érdekében a közeljövőben a környező járások és falvak bevonásával Gután, Galántán és Tornaiján tartunk olvasói- és levelezői konferenciát. Célunk, hogy ezeken a vidékeken is minél több földműves megismerje és megszeresse a lapot, minél többen fogjanak tollat és megírják tapasztalataikat, javaslataikat, hogy abból egész dolgozó népünk tanuljon. A szocializmus felépítése olyan magasztos és fenkölt ügy, hogy azért mindannyiunknak érdemes és szükséges megtenni minden tőlünk telhetőt. Itt a Szabad Földműves! Naszvad a nagy népes falu, most kissé csendes. A szövetkezeti tagok már korán kimentek a mezőre. A vezetőség tagjai is épphogy beugrottak még valamilyen megbeszélésre, aztán újra munkába. Bizony van itt tennivaló. 2500 hektáros az EFSZ. Az ősz pedig sürget, vetni kell. Flaisz József és kovács László segédagronómusok „húznak" ki utolsónak és a falu már majdnem elnéptelenedik. Csak egy ember nyitogatja a kis kapucskákat. Leszáll a kerékpárról, kopogtat a konyhaajtókon és átnyújtja a postát. Dobosi József postakézbesítö. Veletartunk. Ép a Tomcsányi portára lép be. — Jónapot, Tomcsányi néni... megjött a Szabad Földművest — Jónapot magának is ... vártuk már.. . kíváncsi vagyok vajon mit mond majd megint az országjáró János bácsi. Van-e elbeszélés meg vadászat? Közbe belelapoz. — Törvények és rendeletek, szeretjük, mert értünk belőle. „Öregek a tanyán" elbeszélés, jól szórakoztat, de szeretnénk még folytatásos regényt is. Meg a Fözni-varrni tanító asszonyt tanácsadó is többször kéne. A rádióműsorral is meg vagyunk elégedve. — Tudja-e Tomcsányi néni mi készül? — kérdezi a postás. Levelezői és olvasókonferencia lesz Gútán sgep* tember 28-án. Ma» ga is eljöhetne. — Élmegyek én. Öt éve jár az újság és mindig úgy várjuk, mint jóbarátot. A falusiak segítőjét és tanácsadóját. Mosolyogva fordul a konyhába, készül az ebéd. A postás pedig kilincsel tovább, messze hangzik: — Jónapot nénémasszony, itt a Szabad Földműves! B. J, rr Őszi vetés Zörgő csévék nyomán haraszt hull a magra; pállott, száraz a föld, az esőt szomjazza. Hajnal harmata hullj! Legalább tevéled üdülten zsendüljön hant alatt az élet! És ha tűző napon felszárad a harmat, fújjál kedvező szél, esőfelhőd hajtsad! Csöndes eső áztasd, hogy csírát eresszen a mag minden szeme, kárba egy se vesszen. ^ Zörgő csévék nyomán földbe hullott magok szépen fejlődjetek, bő termést hozzatok! ZALA JÓZSEF A silókombájnra átalakított magyar kombájn naponta 300 — 350 mázsa csalamádét dolgoz fel a párkányi szövetkezet földjein. A képen Cilling István kombájnos, Mácsadi Kató és Paradi Mária EFSZ-tagok munkaközben Újra itt az újság! A tizenhat oldal telistele rakva tarka tartalommal. r Nevel, embert formál. Derűt és tudást hoz, hogyha megérkezik ( a parasztcsaládhoz. S ha a tudás magvát elhinti az agyba, boldogabb lesz akkor a paraszt holnapja. Bratislava, 1958. szeptember 21. Ára 40 fillér IX. évfolyam, 38. szám Irta : MAJOR SÁNDOR
