Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-21 / 38. szám

A szocialista faluért Á. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Messzire ható fegyver Szeptember 21. a csehszlovák sajtó napja. Az ilyen évforduló arra is alkalmat nyújt, hogy értékeljük a saj­tó szerepét, feladatát. Ha a múltból megőrzött kommu­nista újságok és folyóiratok sárguló oldalait lapozzuk, felelevenedik előttünk hazánk hős munkásosztályának és dolgozó parasztságának az éhség és az elnyomás minden formája ellen vívott harca. * Kemény, elszánt küzdelemről és harcokról tanúskod­nak a kommunista újságok és folyóiratok hasábjai. A munkások és parasztok gyűlöletének viharos ereje ki­­zsákmányolóik iránt olyan, akár a medréből kiáradó folyam, amely gátat szakít és zúgó, sodró hullámveré­sével döngeti, rázza a kapitalizmus pilléreit. Látjuk az írásokból a régi falut: amikor kitavaszodott' s az urak nagy tábláin megszikkadt a rög, a földesurak úgy vél­ték, hogy a hosszú tél alatt éheztetett és elcsigázott mezőgazdasági proletáriátus, a majorok béresei, aratók, napszámosok, idénymunkások és az adóktól, tartozások­tól görnyedő kis- és középgazdák tovább már nem bír­ják a makacs ellenállást, így szolgai alázattal engedel­meskednek majd kényüknek-kedvüknek. De csalódtak, mert a kommunisták harcra serkentő felhívására a fal­vak népének elcsigázott dereka újból kiegyenesedett. A tavasszal kitörő harcok szinte hagyományosan Ga­­lánta környékén kezdődtek, ahonnan a Csallóköz rónáin, majd az Ipoly-mentén és Bodrogközön futótűzként ter­jedtek tovább. S a harcban a falvak dolgozói összeforrtak a szövetséges munkásosztállyal, az éhen tengődő ezer meg ezer munkanélküli munkát és kenyeret követelő tüntetésével. Az urak a követelések teljesítése helyett fokozták a terrort, az elnyomást, a kizsákmányolás véres dikta­túráját. — Miért lőttek Kosion? — teszi fel a kérdést a Munkás, a Kommunista Párt magyar nyelvű lapja 1931. május 31-i számában. „A földmunkásokat Szlovákiában irtózatos módon kizsákmányolják, 30 fillértől 1 koronáig terjedő órabérük van. Ez a Csehszlovákiában élő dol­gozó nép szabadsága. Az idénymunkások ezen éhbér ellen tüntettek és béremelést követeltek, sztrájkba léptek és a vörös szakszervezet vezetése alatt hatalmas egy­séges fellépésükkel kiharcolták a 30 százalékos bér­emelést“. Eddig szól a szöveg. A lap munkatársa tovább nem folytathatta, elnémította a cenzúra. A jól ismert fehér folton egyetlen szó „Kobozva“. De a szó fekete betűi szinte világítanak a fehér alapon. Ez a szó lángragyújt­­ja az elnyomottak képzeletét, s a kommunista sajtó fehér foltjai ellenére is a lenini értelemben teljesíti nemcsak az agitációs és kollektív nevelési küldetés, de a kollektív szervező és harcra mozgósító feladatot is. Mert a munkás és paraszt-olvasók a kosuti beszámoló fehér foltjai mögött elolvassák a láthatatlan szöveget. Azóta immár 27 év telt el. Örökre végeszakadt a föld­­birtokosok, a diószegi, terebesi, oroszkai milliomos cukorgyárosok, a Móriczok, Esztcrházyak, Kuffnerok ki­zsákmányoló uralkodásának. Velük együtt a fehér foltok is eltűntek a sajtó hasábjairól. De a múltba visszate­kinteni mindig érdemes. Például a Munkás 1935. május 1-i számában ezt írja: „Másfélmillió végrehajtás egy év alatt. Az Állami Statisztikai Hivatal jelentette, hogy 1933-ban nem kevesebb, mint 1 millió 529 ezer 45 vég­rehajtást eszközöltek.“ Ez azt jelenti, hogy naponta perdült meg a dob a falvainkon és űzték ki a parasztokat saját földjükről, portájukról. A múltból felsorolt példák tanúbizonyságok arra, hogy a mi pártunk mindig nagy figyelmet szentelt a sajtónak. Legjobb fiait küldte a sajtófrontra, a párt eszméjének a sajtó útján való terjesztésére, a munkásosztály és a dolgozó parasztság harcainak szervezésére. A kommu­nista sajtótermék a párt vezette munkásosztály, a dol­gozó parasztság szolgálatában mélyen és messzire ható eszmei fegyver volt és ma a szocializmus betetőzéséért folyó harc időszakában hatványozottan az. Pártunk ma is gondoskodik arról, hogy a sajtó betöltse nemes hiva­tását, A II. újságírókongresszushoz küldött levelében a többi között ezeket olvashatjuk: „Álljon az újságíró figyelmének középpontjában a dol­gozó ember összes problémáival és gondolataival, a szo­cialista ember, a gazda, a szocializmus építője, akiben a régi még mindig harcol az új el>en. Az újságírónak meg kell keresni az új hajtásokat az emberek életében és gondolkodásában, segíteni kell fejlődésüket és el­nyomni minden régi, elavult nézetet, amely fékezi a szocializmus fejlődését“. Mint a szocialista sajtó általában, a Szabad Földműves is a transzmisszió szerepét tölti -be pártunk, kormá­nyunk és a dolgozó magyar parasztok között abban, hogy a párthatározatok megvalósítására kollektív szer­vező- és mozgósító munkát végez. Mi, a Csehszlovák Köztársaság magyar dolgozói nem feledkezhetünk meg arról a felelősségünkről, hogy hazánk gazdagon, dúsan termő részén élünk. Ezen vidékek mezőgazdasági föld­területének döntő részét már szocialista nagyüzemi módon műveljük. De mindezek ellenére még mindig rosszul használjuk ki azokat a felmérhetetlen lehetőségeket, melyeket a nagyüzemi gazdálkodás nyújt számunkra. De főleg a dolgozók gondolkodása, szakmai fejlődése nem tart lépést a gazdasági alap kihasználásával. A saj­tónak tehát segíteni kell megszüntetni a rohamosan növekvő gazdasági alap és az elmaradt politikai, kultu­rális és szakmai fejlődés között fennálló aránytalansá­got. A falu szocialista átépítésének döntő szakaszában lapunkra és minden más szocialista földműves újságra roppant nagy feladatok és felelősségteljes munka hárul. Kell, hogy szemünk előtt álljon a kommunista sajtó múltja, harcos példája, s e hősi harcok emlékei, eszméi ma is ott izzanak a falu szocialista átalakulásáért folyó küzdelemben. Az új jövő építése mind eszmei, mind szakmai síkon nagy igényeket támaszt a falusi dolgozók­kal szemben. Ezért fontos, hogy a sajtó az írás művészi eszközeivel segítse az eszmei és szakmai fejlődést. Vannak járások és falvak, ahol a földművessajtót a falu szocialista építésénél és a szocialista ember nevelé­sénél nem állítják a megfelelő helyre. A füleki járásban például mindössze 267 Szabad Földműves jár. A loson­ciba csupán 217. A losonci és füleki járásban tehát el­hanyagolják azt, ami a múltban egyik legnagyobb büsz­keségük volt; a kapitalizmus elleni harcban jobban fel­használták a sajtó nevelő, szervező, mozgósító szerepét, mint ma a falu szocialista átépítésénél. Mennyi hasznos tapasztalathoz, tanulsághoz nem jutnak így közel ezen járások földművesei, mivel a sajtó utján továbbított' ta­pasztalatok náluk nem válnak közkinccsé. Ez a hiányos­ság a termelés szervezésében és az eredményekben per­sze vissza is tükröződik. Emellett örvendetes jelenség, hogy olvasóink tábora az említett hiányosságok ellenére is állandóan növek­szik. Például a királyhelmeci járásban már közel 2000 a Szabad Földműves olvasóinak száma, bár a falusi pa­rasztcsaládok asztaláról pártunk lapja, az Üj Szó sem hiányzik. Az utóbbi időben számos olyan levél érkezett szer­kesztőségünkbe, amelyek határozott bizonyítékai a falu dolgozóival való kapcsolataink javulásának. A magyaradi ÁG dolgozói nevében Volkovics elvtárs ezeket írja: — Eddig tíz előfizetőt szereztem. Ügy látjuk, hogy a Szabad Földműves rendszeres olvasása politikai és szak­mai tudásunkat emeli. Minden cikket elolvasunk, s mindegyik értékes volt számunkra. Kovács Miklós, ko­máromi levelezőnk arról panaszkodik, hogy Komárom­ban csak elvétve tud hozzájutni Szabad Földműveshez. A beérkezett sok-sok levél imind azt bizonyítja, hogy állandóan javul olvasóink, levelezőink és a szerkesz­tőség kapcsolata, Pártunk XI. kongresszusának a sajtóra vonatkozó határozata tovább ösztönöz bennünket e kapcsolatok megjavítására. Az olvasóinkkal, levele­zőinkkel eddig megtartott összejövetelek, véleményük, javaslataik, bíráló megjegyzéseik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy sok fogyatékosságot leküzdöttünk. Levele­zőinkre, olvasóinkra továbbra is nagy feladat hárul abban, hogy pártunk XI. kongresszusa határozatainak valóraváltásában megfelelően együtt harcoljunk Szlová­kia mezőgazdasági termelése színvonalának olyan eme­léséért, hogy a belterjesség útján elérjük a csehországi termelés színvonalát. Ezekből az igényes feladatokból született meg a levelezői verseny kiírása, amellyel a le­velezői munka ösztönös megnyilvánulásait akarjuk le­küzdeni, s azt akarjuk elérni, hogy levelezőink bizonyos kérdésekről akkor írjanak, amikor azoknak a lehető legnagyobb hatásuk van a termelésre. Munkánk és kapcsolataink további javítása érdekében a közeljövőben a környező járások és falvak bevonásá­val Gután, Galántán és Tornaiján tartunk olvasói- és le­velezői konferenciát. Célunk, hogy ezeken a vidékeken is minél több föld­műves megismerje és megszeresse a lapot, minél többen fogjanak tollat és megírják tapasztalataikat, javaslatai­kat, hogy abból egész dolgozó népünk tanuljon. A szocia­lizmus felépítése olyan magasztos és fenkölt ügy, hogy azért mindannyiunknak érdemes és szükséges megtenni minden tőlünk telhetőt. Itt a Szabad Földműves! Naszvad a nagy népes falu, most kissé csendes. A szövetkezeti tagok már korán kimentek a mezőre. A ve­zetőség tagjai is épphogy beugrottak még valamilyen megbeszélésre, aztán újra munkába. Bizony van itt tenni­való. 2500 hektáros az EFSZ. Az ősz pedig sürget, vetni kell. Flaisz József és kovács László segédagronómusok „húznak" ki utolsónak és a falu már majdnem elnéptelenedik. Csak egy ember nyitogatja a kis kapucskákat. Leszáll a kerékpárról, kopogtat a konyhaajtókon és átnyújtja a postát. Dobosi József postakézbesítö. Veletar­­tunk. Ép a Tomcsányi portára lép be. — Jónapot, Tomcsányi néni... meg­jött a Szabad Földművest — Jónapot magának is ... vártuk már.. . kíváncsi vagyok vajon mit mond majd megint az országjáró Já­nos bácsi. Van-e elbeszélés meg vadá­szat? Közbe belelapoz. — Törvények és rendeletek, szeret­jük, mert értünk belőle. „Öregek a tanyán" elbeszélés, jól szórakoztat, de szeretnénk még folytatásos regényt is. Meg a Fözni-varrni tanító asszonyt tanácsadó is többször kéne. A rádió­műsorral is meg vagyunk elégedve. — Tudja-e Tom­csányi néni mi ké­szül? — kérdezi a postás. Levelezői és olvasókonferencia lesz Gútán sgep* tember 28-án. Ma» ga is eljöhetne. — Élmegyek én. Öt éve jár az újság és mindig úgy vár­juk, mint jóbarátot. A falusiak segítőjét és tanácsadóját. Mosolyogva for­dul a konyhába, készül az ebéd. A postás pedig kilin­csel tovább, messze hangzik: — Jónapot nénémasszony, itt a Szabad Földműves! B. J, rr Őszi vetés Zörgő csévék nyomán haraszt hull a magra; pállott, száraz a föld, az esőt szomjazza. Hajnal harmata hullj! Legalább tevéled üdülten zsendüljön hant alatt az élet! És ha tűző napon felszárad a harmat, fújjál kedvező szél, esőfelhőd hajtsad! Csöndes eső áztasd, hogy csírát eresszen a mag minden szeme, kárba egy se vesszen. ^ Zörgő csévék nyomán földbe hullott magok szépen fejlődjetek, bő termést hozzatok! ZALA JÓZSEF A silókombájnra átalakított magyar kombájn naponta 300 — 350 mázsa csalamádét dolgoz fel a párkányi szövetkezet földjein. A képen Cilling István kombájnos, Mácsadi Kató és Paradi Mária EFSZ-tagok munka­közben Újra itt az újság! A tizenhat oldal telistele rakva tarka tartalommal. r Nevel, embert formál. Derűt és tudást hoz, hogyha megérkezik ( a parasztcsaládhoz. S ha a tudás magvát elhinti az agyba, boldogabb lesz akkor a paraszt holnapja. Bratislava, 1958. szeptember 21. Ára 40 fillér IX. évfolyam, 38. szám Irta : MAJOR SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents