Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-14 / 37. szám
2 y/zttbaii Földműves 1958. szeptember 14. Kommentár Megkezdték o végsellyei vegyiipari kombinát építését Diplomáciai tevékenységünk a békéért Az elmúlt napokban a bel- és külpolitikában végzett diplomáciai tevékenységünk megélénkült. Slroky elvtárs afganisztáni látogatása, V. David külügyminiszter nyilatkozata a nukleáris fegyverek beszüntetéséről, Július Fucík kivégzése évfordulójának ünnepségei, valamint a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének látogatása Antonín Novotny köztársasági elnökünknél mind a háborús veszély megszüntetésére irányul. A csehszlovák-afgán közös nyilatkozat is szót emel a hidrogénfegyverekkel való kísérletek megszüntetése érdekében. A két ország kormányfői a további jóviszony elmélyítéséről tesznek említést és örömmel veszik tudomásul, hogy az ENSZ határozatának értelmében a háborút provokáló amerikai katonaságnak el kell hagynia Libanont. V. David beszélgetése a Csehszlovák Sajtóiroda és a Rudé Právo szerkesztőjével a csehszlovák kormány azon igyekezetéről tanúskodik, hogy mindent megteszünk a nukleáris fegyverekkel való kísérletek megszüntetéséért. V. David leleplezi az USA és Nagy-Britannia spekulációit. Amíg a Szovjetunió egyoldalúan beszüntette a kísérleteket, a két nyugati hatalom még csak október 31- től — akkor is csak egy év tartamára — hajlandó beszüntetni a robbantásokat. A csehszlovák-német barátság hete szintén a béke ügyét szolgálta. Az NDK küldöttsége Antonin Novotny elvtárssal való beszélgetése folytán elmondotta: meggyőződtek arról, hogy Csehszlovákia népe szereti a németeket, az igazi haladó, békeszerető németeket. Mintegy aláhúzta ezt a berlini hatalmas antifasiszta tüntetés Július Fucík kivégzése évfordulójának alkalmából. Tízezrekre menő tömeg — köztük 4000 berlini, akiket érdemrenddel tüntettek ki a hitleri fasizmus ellen folytatott harcért — manifesztált a béke mellett. Ez a hatalmas tömeg néhány kilométerre a plötzenseei börtöntől — ahol éppen 15 esztendővel ezelőtt áldozta Július Fucík fiatal életét a szabadságért és a szocializmusért, — hitet tett az emberiség jövője mellett, kimondva a harci jelszót: a fasizmus nemtörát! (b) Ünnepélyes keretek között meg-kezdték a vágsellyei vegyiipari üzem építését. Vasárnap a vágsellyei békemanifesztáciőn több, mint 10 ezer ember vett részt a nyitrai és bratislavai kerületből. Rudolf Strechaj elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja és a Megbízottak Testületének elnöke, beszédében hangsúlyozta, hogy az új gyár a lenini nemzetiségi politika megvalósításának útján épül, éppen azon a helyen, ahol húsz évvel ezelőtt sok ezer szlovák, magyar és német nemzetiségű dolgozó tüntetett a fasizmus ellen. Az új gyár — a földgáz felhasználásával — nitrogéntartalmú műtrágyát és később plasztikus anyagot gyárt. Kassa után a Karlove Vary-i kerület is teljesítette a gabonabeadást Hétfőn a Karlové Vary-i kerület 100,12 százalékra teljesítette gabonabeadási kötelezettségét, tehát 17 nappal az állami terv határideje előtt. A begyűjtés állása a legutolsó eredmények szerint országos méretben a következő: Kerület százalék napi növekedés 1. Bratislava 103,5 2. Jihlava 101,4 3. Gottwaldov 100,6 4. Bánská Bystrica 100,2 5. Brno 100,2 6. Nyitra 100,1 7. Praha 100,1 8. Kassa 100,1 9. Karlové Vary 100,1 10. C. Budéjovice 100 11. Olomouc 98 3,7 12. Liberec 97,1 3,2 13. Üstí nad Labem 96,2 1,4 14. Pardubice 90,5 2,9 15. Plzen 90 1,5 16. Ostrava 89,7 4,0 17. Hrad. Král'ové 88,1 2,4 18. Zilina 84,4 7,9 19. Presov 79,6 3,1 Amint látjuk á begyűjtés elég jó ütemben halad és Szlovákiában már csak a zilinai és presovi kerületnek kell behozni a lemaradást. Sürget a cukorrépa begyűjtése is A legújabb jelentések szerint a cukorgyárak készen állnak. Szövetkezeteseinken, az állami gazdaságok dolgozóin és az egyéni gazdák szorgalmán függ most a begyűjtés sikere. Igyekezzünk minél előbb a cukorgyárakba szállítani a répát — ez saját érdekünk is - mert ha szeptember végéig leszállítjuk a cukorrépát, mázsánként 2 korona ráfizetésben részesül. Kezünkben tehát a siker nyitja és a több jövedelem forrása is. 300000 mázsa cukor sorsa tőlünk függ A CUKOR OLYANNYIRA mindennapi táplálkozásunk egyik szerves része, hogy nélküle talán elképzelni sem tudnánk az életet. Nem, mert miért ne lenne, ha van Hisz ma már nemcsak a belföldi piacot látjuk el hiánytalanul, hanem számottevő mennyiséget tesz ki cukorkivitelünk is. Hogy nem minőiig volt így, az lassan szinte együtt halványul a távolodó múlt többi hibájával, bár éppen a megváltozott helyzet ad legjobb alkalmat az összehasonlításra. Hiszen éppen most lehet keresni a van miért-jének okát Van cukrunk, mert bővüli a cukorrépa-termelésünk. És a jövőben még tovább bővül, mert mezőgazdasági földterületünk több mint 72 százalékán szocialista nagyüzemi módon gazdálkodunk. Ide nyúlik tehát viszsza a van" gyökere. Akkor kell takarékoskodnunk, amikor van miből — tartja a mondás. Ha valaha ez időszerű volt, ma sokszorosan az. Termett, van cukorrépánk bőven Hozzávetőleges számítások szerint 5000 vagonnal több cukrot készíthetünk, mint a múlt évben. De csak akkor, ha a kitermelt nyersanyaggal gazdaságosan bánunk. Tőlünk, az embertől függ tehát, hogy mennyi lesz a kész termék. Sokéves tapasztalat figyelmeztet gondosságra, s a statisztika is azt mutatja, hogy egy-egy évi cukorrépatermésünkből a betakarításnál, raktározásnál és a feldolgozásnál előforduló hiányosságok miatt kb. 11 százalékos a veszteség, azaz 18-20 000 vagon cukorrépa, kész termékben több mint 300 000 mázsa cukor. A cukor mint jó valuta, fontos szerepet játszik külkereskedelmünkben. Érdemes tehát elgondolkozni és keresni a módját, hogyan csökkenthetnénk a legkisebbre az eddigi magas veszteséget. ELŐSZÖR IS MEG KELL keresni az okokat. A 11 százalékos veszteségből 9 százalékot tesz ki a begyűjtés megkésése és a szállítás okozta kár. Miért ? Leginkább azért, mert nem szerveztük meg úgy a cukorrépa kiásását, begyűjtését, hogy a fagyok beállta előtt minden kitermelt cukorrépa a gyárba jusson. A múlt évben például sok cukorrépa a földbe fagyott Másutt kitermelték ugyan,, de napokig állt széjjel a földeken. Ez pedig nagy károkat okoz a répa cukortartalmában. Pontos mérések igazolják, hogy a kiásott és földön hagyott répa egy hét alatt 10 százalékot veszíthet súlyából, azaz cukortartalmából. A kopkába rakott répa vesztesége már csak 7 százalék, a levéllel vagy levágott répafejjel betakart termés súlyvesztesége 5 százalékra csökken, a homokkal betakart répánál pedig csupán 0,5 százalék a veszteség. Ha tehát a kiásás napjaiban a szállításra nincs módunk, akkor ne tévesszük szem elől a fenti adatokat. A CUKORGYÁRI VESZTESÉG rendszerint abból adódik, hogy a sokezer mázsával nagyobb mennyiség fel? dolgozása is huzamosabb időt igényel és természetes, hogy a csúcsszállítások idején a cukorgyárak sem képesek a veszteségmentes raktározás vagy az azonnali feldolgozás megoldására. A kettőt összevetve ezekből az következik, hogy a cukorgyáraknak a megnövekedett termelés arányában hamarabb kell megkezdeni a feldolgozást vagyis az eddig a szokottnál korábban kell kezdeni a cukorrépa begyűjtését is. Ezzel kapcsolatban igen sok téves nézet felmerül akörül, hogy a korán kiásott répa még fejlődne, súlyra, cukortartalomra gyarapodna. Számítások szerint a szeptember közepe körül kiásott cukorrépa októberben kiásva valóban több lehetne, kb. 2 százalékkal. De állítsuk ezt szembe a 11 százalékos veszteséggel. Ha pedig azt is tekintetbe vesszük, hogy a korábbi kezdéssel cukorrépatermésünknek csupán egynegyed részénél számíthatunk a fent említett 2 százalékos veszteséggel, akkor a feltételezett 2 százaléknak csak egynegyede lesz a veszteség és nem 9, hanem még ettől is több százalék lesz a nyereségünk. Megokolt tehát az az intézkedés, hogy ebben az évben már szeptember 20-án működésbe lépnek az első cukorgyárok. Ehhez persze biztosítani kell a feldolgozás zavartalanságát. Nagy és komoly feladat hárul gépállomásainkra. de nem kisebb a nemzeti bizottságokra és a tömegszervezőtekre* Ki kell használni minden eszközt az ásás és szállítás meggyorsítására. Földműveseink előtt pedig mozgósítóéiként lebegjen az a tény, hogy a szeptember 30-ig gyárba kerülő répa mázsájáért 2, október 5-ig pedig 1 korona felárat fizet a felvásárlóüzem. És ha időben sikerül betakarítanunk az idei gazdag cukorrépatermést, akkor a prémiumra kiadott összeg kamatos kamatával együtt megtérül, mert több pénzt kap a termelő és nemzetgazdaságunk sok tonna cukorral lesz gazdagabb. TEHÁT AZ ELŐBBI ÉVEK tapasztalatai szerint a veszteségekből számítva több mint 300 000 mázsa cukor a mi kezünkben van. Saját érdekünkben ne hagyjuk ezt a hatalmas menynyiséget elveszni! L— ti A nemzeti bizottságok anyagi érdekeltsége A nemzeti bizottságok költségvetése évről évre növekedik. Sok nemzeti bizottság költségvetése pár évvel ezelőtt még csak ezrekre rúgott, ma már azonban a millióknál tart. Élő példa erre a zsolnai kerületi nemzeti bizottság, ahol az idén a költségvetés az egy milliárd koronát is túlhaladta. Tegyük fel a kérdést: melyik nemzeti bizottság nem akarna több jövedelmet, több pénzügyi eszközt a hatáskörébe tartozó községek fejlesztésére? Azt hisszük, hogy minden nemzeti bizottság arra törekedik, hogy minél jobban kielégítse a lakosság szükségleteit és egyúttal teljesítse pártunk XI. kongresszusából rá háruló feladatait. Noha sok üzem az állami terv szerint dolgozik, ami végeredményben megszabja a termelés mennyiségét és a fejlődés ütemét is, mégis a helyi szervek és a dolgozók munkájától nagy mértékben függ, hogy ezeket a terveket túlteljesítsék. Ha az üzemek állami terv szerint is dolgoznak, a nemzeti bizottságok jó szervező munkával mozgósíthatják a dolgozókat a tervfeladatok túlteljeáítésFre és egyúttal a jövedelem fokozására is, tehát a nemzeti bzoittságok jó szervező arányban részesednek. Erről beszél a zsolnai kerület példája, ahol a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó üzemek jövedelméből 27 millió koronával egészítették ki a nemzeti bizottságok költségvetésüket. A következő kérdés: mi segítette a nemzeti bizottságokat — annak ellenére, hogy az állami pénzügyi terv elég magas volt — ezen magas pénzügyi jövedelemhez. Ez elsősorban is a nebzeti bizottságok jó szervező munkájából fakadt, mert mozgósítani tudták a dolgozókat a minél hatékonyabb termelésre. Tegyük anyagilag érdekelté a vállalatokat is. Számolnunk kell azzal, hogy a gazdasági szervek a vállalatok részére előre megszabják a haszonkitermelést. Ebben az esetben szintén nagy lehetőség van az anyagi érdekeltség fokozására. Például az önköltség csökkentésével, a munkatermelékenység fokozásával a haszon hatványozott mértékben növelhető. Az így szerzett pénzügyi jövedelem nem veszhet el, hanem a vállalat és üzem maga dönt arról, hogy mire használják fel ezt az értéket. Itt előfordulhat az a veszélyes jelenség, hogy az anyagi érdekeltség és a jövedelmezőségnek alávetve megdrágítják az árukat vágy pedig gyengébb minőségű közszükségleti cikkeket gyártanak. Nemzeti bizottságaink elsőrendű feladata, hogy ellenőrzési jogukat érvényesítve ne engedjék meg az anyagi érdekeltség ilyennemü lejáratását. Különösen fokoznunk kell a helyi gazdálkodási üzemek anyagi érdekeltségét. Ezen üzemek eddig is rendelkeztek fejlődési és vállalati alappal. De eddig az alapok felhasználásáról a nemzeti bizottságok felsőbb szervei döntöttek. A jövőben meg kell teremtenünk a lehetőséget, hogy a helyi gazdálkodási üzemek az alapokat saját belátásuk szerint a szükségszerűségnek megfelelően használják fel. A dolgozók anyagi érdekeltsége Az átmeneti időszakban a helyi gazdálkodási üzemek új tervezési módszere megköveteli a munkatermelékenység emelkedését. A munkások jutalmazása nemcsak az egész termelés mennyiségétől függ, hanem elsősorban is a munka minősége lesz a döntő. A dolgozók érdekeltsége tehát oly módon teremtődik meg, hogy többet, jobbat és olcsóbban termeljünk. A nemzeti- bizottságok hatáskörébe tartozó üzemek tehát nagymértékben segíthetik a költségvetések kibővítését. Ezért a nemzeti bizottságok fejtsenek ki minél jobb szervező és agitációs munkát, hogy a hatáskörükbe tartozó üzemek necsak az állami tervet teljesítsék, hanem azon felül is növeljék a jövedelmet és a nyereséget. F. G. A szovjet rakéta a két kutyával visszatért Amint ismeretes augusztus 27-én a Szovjetunióban az egyik egylépcsős rakéta 450 kilométeres magasságot ért el. A rakéta hermetikusan zárt kabinjában két kutya, a Beljanka és a Pesztra, valamint a jelzőkészülékek voltak. A készülékek és a kabin különleges aerodinamikai fékek és ejtőernyők segítségével tértek vissza a földre. A. Kaszatkin — a légkör felső rétegei, a rakéták és a Föld mesterséges holdjai segítségével kutató szovjet munkacsoport tagja — a Trud augusztus 31-1 számában közölt interjújában kijelentette, hogy a fékek és egy nagyejtőernyő segítségével —, amely 4—5 km-nyi magasságban automatikusan szétnyílt —, a rakéta első része, amelyben a készülékek és az állatok voltak elhelyezve, leereszkedett a földre. A. Kaszatkin még hozzáfűzte, hogy a rakétában elhelyezett készülékek és berendezés súlya — 1600 kg — csaknem tízszer nagyobb, mint az amerikai rakétában elhelyezett készülékek súlya volt. Á volt vörös katonák járadéka Szeles József, 63 éves kiskéri lakos kérésére ezúton válaszolunk. A Hivatalos Közlöny 113/1957. Űr. v. számú hirdetménye értelmében járadékbiztositási éveibe beszámítják az 1918—1919. éci magyarországi kommun idején eltöltött vörös katonai szolgálati idejének kétszeresét, valamint az azért elszenvedett szabadságvesztés idejének dupláját is. Egyúttal elküldtük elmére a bratislavai „Fasisztaellenes Harcosok Szövetségénél (Svgz protifasistickych bojovníkov, Sekretariat Slovenského vyboru, Bratislava, Stúrova 6/a) kapható kérvényűrlapot, melyet szíveskedjék pontosan kitölteni, aláírni és a lakhely szerint illetékes következő címre beküldeni: Krajskji vybor Sväzu protifasistickych bojovníkov, Bans-i ká Bystrica, A kérvényben felsorolt adatokat megfelelő bizonyítási okmányokkal kell alátámasztani, nevezetesen csatolnia kell hozzá a Hadtörténeti Intézettől (Budapest I., Kapisztrán-tér 2.) beszerzeridö bizonylatot arról, hogy mikortól meddig szolgált a magyarországi vörös hadseregben és mennyi ideig tartott ezért elszenvedett börtönbüntetése. Ha a nevezett intézet nem tudná igazolni adatait, akkor három szavahihető tanú becsületbeli nyilatkozatát kell csatolni, melyeken a tanúk aláírását az illetékes Nemzeti Bizottság hitelesíti. Végezetül mellékelni kell egy részletes életrajzot is. Ha a Banská Bystrica-i szövetség megkapta ezeket az iratokat, átvizsgálásuk után beküldi azokat a prágai Járadékbiztosító Intézetnek az évek beszámításáról szóló döntés céljából. Ez a döntés lesz aztán mérvadó aggkori vagy rokkantsági járadékának emelését illetőleg. Ügyében tehát nem dönthet a Fasisztaellenes Harcosok Szövetségének kékkői járási bizottsága, hanem csupán annak Banská Bystrica-i kerületi bizottsága. Mindezektől függetlenül értesítjük, hogy rendes aggkori Járadékra azért nincsen igényjogosultsága, mert még nem töltötte be 65. életévét. 60 éves korától kezdve, ti. csak akkor járna aggkori járadék, ha legalább 20 befizetett járadékbiztosítási évet tudna kimutatni Értesítése szerint azonban csak 1951 óta, tehát csupán hét éve áll járadékbiztositásos munkaviszonyban Ha viszont egészségi állapota olyan, hogy nem képes tovább dolgozni, hivatalos orvosánál kérelmezheti a rokkantsági járadék folyósításához szükséges eljárás megindítását Amennyiben jelen cikkünk valamilyen pontja körül aggályai merülnének fel. úgy kérésére szívesen szolgálunk bővebb magyarázattal. K. E.
