Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-13 / 28. szám

A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDÖGAZDASÄG1 MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava 1958. július 13. A kenyércsaia győzelmes befejezéséért A parasztélet kemény iskolájának minden esztendőben megvannak a meglepetései, jók és rosszak. Meg­vannak tanulságai is és a mi dolgunk, hogy élünk-e az évről-évre felhalmo­zódó tapasztalatokkal. Ebben az esz­tendőben bőven van részünk megle­petésekben és nincs hiány tanulsá­gokban. A meglepetéseket a termé­szettől kaptuk, a tanulságokat a gé­pek szerepe, a nagyüzemi módon végzett munka nyomán szereztük. Mert nézzük csak onnantól, hogy a kései tavasznyílás, a hidegek és fa­gyok mennyire megcsorbították a gazdag termést váró busás reménye­ket. De még a maradék reményből is lefaragott valamit a májusi aszály. Különösen a tavaszi kalászosoknál. A megkésett júniusi esők egy kissé még megcsillantották a reményt, de a szűnni nem akaró csapadékáradat újra aggályokat lopott a földműves­ember szívébe. Mindezekután tehát kételyek és remények sűrű váltakozása között, de elérkezett, sőt mondhatnánk kör­münkre égett az aratás. Mert most már mindent egyszerre aratni kelle­ne. Ahol az esős idő közben kihasz­nálták az alkalmas napokat, órákat a repce és az eszi árpa aratásának be­fejezésére, ott most annyival kevesebb a gond: az eső után minden erőt fel­használva megindíthatták a harcot a kenyércsata győzelmes befejezéséért. A harc tehát folyik lankadatlan lendülettel. Földműveseink valóban olyan akarattal vetik magukat a ke­nyércsatába, mint amilyen döntő fon­tosságú népgazdaságunk számára a megtermett gabona minden szentjé­nek megőrzése. Országszerte folyik tehát a hősies küzdelem, de közben nem árt egy pillanatra visszatekin­teni a szocialista nagyüzemi mező­gazdaság múltjára, tapogatödzó lépé­seire, és az egyéni gazdálkodással szemben egyre magasabb fokot elérő kiváló gazdasági eredményeire. Be kel! vallani, hogy a kisparcellás gaz­dálkodásra a legszembeötlőbb módon éppen az idei elemi csapások hozták a legszembetűnőbb kudarcot. Figyeljük csak a tényeket. A kis­parcellás egyéni gazdálkodásban az aratás eddigi eredményei alapján alig lehet 20 mázsás hektárhozamot találni. A szocialista, nagyüzemi mó­don müveit területeken pedig még az idei rossz időjárási viszonyok mel­lett sem ritkaság a 25—30 mázsás hektárhozam, sőt a királyhelmeci já­rás nem egy szövetkezete 25 — 26 mázsás átlagos hektárhozamra számít gabonából. Mivel magyarázhatö-e je­lenség? Semmi esetre sem a véletlen­len, s nem valami földöntúli segítség­gel, hanem azzal, hogy a nagyüzemi módon traktorrokkal, gépekkel jól müveit talaj sokkal jobban bírta a szárazságot mint a fogattal sekélyen szántott föld. Tehát már a talajned­vesség megtartásánál megmutatkozik a nagyüzemi művelés óriási előnye, s ha az idei aratási munkálatok sür­gősségét nézzük, az előny a nagy­üzemi gazdálkodás javára még csak fokozódik. Mert most, amikor szinte lopni kell a jó időt a munkák elvég­zésére, a nagyüzemek a gépek segít­ségével sokkal eredményesebben küzdhetnek a szemveszteség csök­kentéséért is. Egyéni gazdálkodóink tehát minden eddiginél meggyőzőbb bizonyítékokat szerezhetnek az idei gabonatermés és aratás tapasztalataiból. És kell, hogy le is vonják a következtetést, mert az elkövetkezendő években még fo­kozottabb feladatok várnak mezőgaz­daságunkra. Országszerte folyik a kenyércsata. Sikere attól függ, hogyan tud népünk felsorakozni a fontos munka elvég­zésére. A jó szervező munka eredmé­nyei már eddig is megmutatkoznak, de kell, hogy nemzeti bizottságaink, gépállomásaink dolgozói és nem utol­só sorban szövetkezeteink tagjai a továbbiakban is mindent megtegye­nek a kenyércsata győzelmes befeje­zése érdekében. nálni, lényegesen le kell rövidíteni az építkezések idejét s minőségi munkát keli végezni. * * * A szocializmus építése befejezésé­nek időszakában mezőgazdaságunk feladatai az elsőrendű feladatok közé tartoznak. A mezőgazdaság terjedel­­(Folytatás a 2. oldalon.) ^ ^ Antonín Novotny elvtárs, a CSKP KB első titkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke szovjetunióbeli tartózkodása alkalmával baráti lá­togatást tett K. J. Vorosilov elv­társnál, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnökségének elnökénél. — Bővebb anyagot Novotny elvtárs szovjetunióbeli látogatásáról la­punk 8. oldalán közlünk. . Szeszélyes napok - dolgos emberek lóhántás és a tarlókeverékek vetésé­nek meggyorsítására. A trencséni járásban a hét elején 47 hektáron aratták le a repcét, azonban a kedvezőtlen időjárás miatt zötti időszakot felhasználták az őszi árpa aratására és a repce cséplésére. A repce után 45 hektáron elvégezték a tarlóhántást és a keverékek veté­sét. N. Sz. Hruscsov Berlinben Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1958 július 4 —5-i gyűlésén foglalkozott Csehszlová­kia Kommunista Pártja XI. kongresszusának elért eredményeivel, mely a párt és Csehszlovákia népe elé fel­adatul tűzte ki, hogy hazánkban rövid időn belül befejezik a szocializmus építését. A kongresszus tárgyalása során kifejezően megnyilvánult pártunk egysége a Szovjetunió és az SZKP iránti hűség. A CSKP XI. kongresszusa egyértelműig kinyilvánította, hogy továbbra is megingathatatlanul a Nagy Október útján halad, engesztelhetetlen harcban a revizionizmus ellen, valamint azt, hogy minden törekvésünket alárendeljük a szocializmus, a haladás és a világbéke érdekeinek. Még jobban hozzájárulunk a Szovjetunió vezette szocialista tábor egységének, erejének megszilárdításához és következetesen teljesítjük a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom iránti kötelességünket. A CSKP XI. kongresszusának fel­adatai összefüggnek egymással és ezért szerves egységben fogjuk meg­valósítani. A legfőbb szakasz, amelyen eldől hazánk szocialista építésének befe­jezése, — a népgazdaság, a termelő­erők további hatalmas méretű fej­lesztésének biztosítása, e termelő­erőknek helyes elosztása, saját for­rásaink maradéktalan kihasználása, valamint a hazánk, a Szovjetunió s a többi szocialista országok közötti gazdasági együttműködés elmélyítése alapján. A CSKP XI. kongresszusa a szlová­kiai termelőerők fejlesztése érdeké­ben távlatként kitűzte, hogy el kell érnünk Szlovákia és a cseh ország­részek gazdasági színvonala közötti különbség fokozatos megszüntetését. Szlovákiában 1957-ben elértük az ipari termelésnek az 1937. évi ered­ményekkel szemben 6,7-szeres növe­lését. Ez a széles alap 1965-ig több mint kétszeresére növekedik. A me­zőgazdaság terén elérjük Szlovákiá­ban a legközelebbi években a terme­lés olymérvű belterjességét, aminöt hasonló természeti feltételek mellett a cseh országrészek elérnek. A CSKP XI. kongresszusának hatá­rozatai az országos jellegű feladatok­kal összhangban feltételezik Szlová­kia ipari termelésének, összetételé­nek jelentős megváltoztatását, amit különösen az ipar alapvető ágazatai­nak hatalmas növelésével kell elérni. Rohamos fejlődést fog elérni külö­nösen az acélkohászat azáltal, hogy Kelet-Szlovákiában hatalmas kombi­nátot építünk, melynek termelőké­pessége évente körülbelül 3,5 millió tonna acélt tesz majd ki. Ezzel ki­alakul az ipari ágazatok további ha­talmas fejlesztésének anyagi alapja, ami hozzájárul a foglalkoztatás lé­nyeges növeléséhez, köztársaságunk lakossága anyagi és kulturális szín­vonalának emeléséhez. A határozat a továbbiakban leszö­gezi, hogy a népgazdaság növekedé­sének lényeges része a szlovákiai ipar fejlesztése, melynek súlypontja a Szovjetunióból behozatal útján szerzett nyersolaj feldolgozása, to­vábbá hazánk földgáz- és kokszgáz­­forrásainak felhasználása. A nitrogén tartalmú műtrágyagyártás céljából a Vágseilyén épülő és földgáz felhasz­nálására berendezett hatalmas üzem jelentős mennyiségben hozzájárul majd a mezőgazdasági termelés to­vábbi növeléséhez. A vízieröforrások további kihasz­nálásával kapcsolatban kiemeli a ha­tározat, hogy a Hricov —Miksová Pov. Bystrica közötti vízlépcső építésének befejezésével, a Vágón építendő to­vábbi vízierőművek és a dunai első vízierőmű felépítésével el kell érnünk az 1957-ben termelt- árammennyiség mintegy háromszorosát. Az első, 150 mw teljesítőképességű atom-villanyerőmű felépítésével, — melyet Szlovákiában a Szovjetunió segítségével 1965-ig építünk fel, !—J tapasztalatokat szerzünk az atom­energia hazánkban való felhasználá­sának fejlesztése terén. A határozat a többi között felhívja a figyelmet arra, a dolgozók élet­­színvonala emelésének feltétele, hogy meg kell birkózni az új termelő üze­mekre háruló nagy és műszaki szem­pontból igényes feladatokkal, vala­mint a kiterjedt lakásépítkezéssel kapcsolatos feladatokkal. Az építé­szetre háruló nagy feladatok a CSKP XI. kongresszusa határozatainak fé­nyében Szlovákiában annál inkább kidomborodik, mivel a tervezés, a beruházás és az építkezési termelés nem biztosította teljes terjedelmé­ben és kellő minőségben az eddigi feladatok teljesítését. Az építészet­ben döntő fontosságú a munkaterme­lékenység gyors ütemű növelése úgy, hogy a harmadik ötéves terv éveiben elérjük építészetünkben a munkater­melékenységnek a cseh országrészek­ben lévő színvonalát. Ezért az eddi­ginél bátrabban kell az építés haladó technológiáját alkalmazni, gyorsabb ütemben kell iparosítani az építési folyamatokat kiterjedt mértékben keil előregyártott épületelemeket és könnyebb súlyú építőanyagot hasz-Az esős időjárás az utóbbi napok­ban is gátolta az aratási munkálatok menetét. A gépállomások dolgozói azonban minden kedvező időjárást felhasználnak az aratás, cséplés, tar­Németország Szocialista Egység­pártja Központi Bizottságának meg­hívására a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége N. Sz. Hrus­­csovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárával az élén Berlinbe érkezett, hogy részt vegyen Németország Szo­cialista Egységpártjának V. kongresz­­szusán. A berliniek ezrei szívélyesen üdvözölték a szovjet vendégeket. Július 3-árt Ifjúságfalván gyűltek egybe a szövetkezetek ifjú dolgozói az ország minden részéből. Legifjabb köz­ségünk fennállásának 10. évében az if­­ivságnak ez a láto­gatása manifesztá­­ciós jellegű volt. A helyi ifjúságnak, akik részéről Tu­­rony Lajos, a szö­vetkezet elnöke szó­lalt fel, volt mivel dicsekednie. Ifjú­­ságfalvában ma olyan példás szö­vetkezet működik, ahol majd minden tőidet kertészmódra művelnek meg. A búza hektárhoza­mainak három évi átlaga 34 mázsa, az árpáé 31, a kukori­cáé 70, a répáé 460 és a burgonyáé 241 mázsa. Egy hektár­ra átlagosan 235 mázsa hús kiterme­lése jut. Az utóbbi hat év alatt a szö­vetkezetetek itt há­romszorosára emel­ték a mezőgazdasá­gi termelés haté­konyságát. Amint Turony elvtárs mondta, legnagyobb sikerük az itt dol­gozó emberek nevelésében mutatkozik meg. Ma e szövetkezetben 254 család él és dolgozik. Az ifjúság 8 ifjúsági munkacsoportban dolgozik, amelyeket tapasztalt csoportvezetők irányítanak. Minderről büszkén nyilatkoztak az If­bízott elvtársat is ott látjuk, megte­kintették a szövetkezet bő termest ígé­rő répaföldjét.) Ezen a konferencián a fiatal szövet­kezeti tagok felhívással fordultak a me­zőgazdaságban dolgozó ifjúsághoz, hogy a járásokban és kerületekben az ifjúság vállaljon védnökséget a talajjavítási munkák fölött, hogy komposzttelepeket létesítsenek, ifjúsági csoportokat ala­kítsanak és így segítsék elő a CSKP XI. kongresszusa határozatainak telje­sítését. (dj) Ügyes fiatalok A királyhelmeci járásban levő szen­tesi szövetkezet egyike a legjobbak­nak. Az EFSZ-ben a fiatalok is tevé­kenyen kiveszik részüket a munká­ból. Ezt az is bizonyítja, hogy az aratási munkákban szépen haiadnak. Kendi Ferenc például öthektáros földterületen alig fél nap alatt vágta le kombájnnal az őszi árpát. A traktorosbrigád jelenleg máso­dik helyezett a járásban s ezt nagy­részt annak köszönhetik, hogy Lisz­­kay Bertalan, a brigád vezetője jól szervezi és irányítja a brigád mun­káját. Molnár János, Boly HELSINKI. A finnországi parlamenti választások nagy sikert hoztak a Finn Nép Demokratikus Szövetségének, amely Finnország Kommunista Párt­jának vezetése alatt áll. A Finn Nép Demokratikus Szövetsége összesen 50 mandátumra tett szert és a Szociál­demokrata Párt mellett a legerősebb párt lett a parlamentben. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozatából A szocialista faluért Ára 40 fillér IX. évfolyam, 28. szám A somorjal járás Fél községében megkezdték a búza, Jányokon pedig a rozs aratását. Mivel az eső miatt nem tudták a kombájn után a szal­mát összegyűjteni, a learatott terü­leteken kevés kivétellel még nem végezték el a tarlóhántást. Ebben a járásban a Hradec Králőve-i kerü­letből 27 kombájn segít. A sellyei GTÄ dolgozói a rossz idő­járás miatt csupán egynegyedét csé­pelhették ki a learatott repcének. A repce learatása után azonnal elvé­gezték a tarlóhántást, de a tarlóke­verékeket még nem vetették el. A hét közepén hozzáláttak a Csehor­szágból jött 17 kombájn segítségével a kalászosok aratásához. A kedvezőtlen időjárás gátolta az aratás menetét a nyitrai járásban is. Eddig csupán a repcét és 5 hektáron az árpát tudták learatni. A hét elején a szobrár.ci GTÄ trak­torosai is megkezdték a búza és a rozs aratását a tibavai EFSZ-ben. A traktorosok a szövetkezeti tagok­kal együtt vállalást tettek, hogy az első közös aratást — ha az idő en­gedi - kilenc nap alatt elvégzik. (k) a repcét nem tudták kicsépelni. Az eső beállta előtt learattak még 16 hektár árpát is és 13 hektáron elvé­gezték a tarlóhántást. A verebélyi járásban az esők kö-Ahol kertészmódra művelik a földet júságfalva legrégebbi polgárai ezen a tapasztalatcserén. (Képünkön a tapasz­talatcsere részvevői, akik között Michal Chudík mező- és erdőgazdasági meg­

Next

/
Thumbnails
Contents