Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-07 / 36. szám
2 \fzaUad Földműves 1958. szeptember 7. Bányászdolog Az óra mutatója egy óra után jár. A pótori bánya körül pezsgő élet még jobban élénkül. Sisakos, lámpás bányászok sietnek a haji tárna szájához. Érkezik a váltás. Mosolygós, vidám csoport. Fiatalok, sokan húsz éven alul... Türelmetlenül várják az indulást. Tizenháromóra negyvenöt perc. Még mindig nem jönnek... Az indulni akarók már tűkön állnak ... — Talán valami baj van? — aggodalmaskodik Papp László másodaknász, a váltás vezetője. — Nem értem Springót. Mindig pontos szokott lenni. — Tálán omlás?! — aggódik újra valaki. — Ne féltsétek Springót, érti az a dolgát, mindjárt itt lesznek..'. — reménykedik egy fiatal. De az óra mutatója csak megy, telik az idő. Még mindig nem jönnek. T izenháromóra ötven perc. Hír érkezik. — „Springó ifjúsági csoportja nehéz küzdelmet vív... A kiaknázott vájatokat eresztik össze ... Vizes, csúszós a tárna. Ha félbehagyják a munkát, baj lehet, megakad a termelés ..." Mindenki feszülten figyel, a szállítószalag is leáll. Két óra ... Még mindig nem jönnek ... — Gyerekek — szól Papp László ... — nem várhatunk tovább — gyerünk segíteni. A bányászok egyszerre igazítják a sisakokat, villannak a karbidlámpák és a csoportot elnyeli a tárna éhes szája. Fent nagy a látás-futás. Tanácsokat adnak a lentlévöknek, a küzdőknek. Suhaj Ondrej mérnök főaknász is bányászruhába öltözik. Készülnek a leszállásra. Tizennégy óra harminc perc. A küzdelem még mindig folyik. A föld gyomrában tovább folyik a harc, az élet küzd az életért. A sötétből hozzák másoknak és maguknak is a családok, otthonok fényét, melegét. Tizennégy óra negyvenöt perc. Még mindig feszült a várakozás. De egyszer csak valaki felkiált. — Lépések! — Valóban, a tárna mélyéből nehéz léptek dobogása és nevetés hangja szűrődik. Előtűnik az első bányászsisak. És jönnek utána egy, kettő, három ... sokan. Térdig sárosak. De az arcuk már mosolyog, elsőnek az egyik tömzsiből szakad ki a szó. — Sikerült! De Springó még most se jön ... Gazdik János — Hol van Springó? ... — Csak várjanak, majd jön. Mindjárt itt lesz, nem jöhet elöl, hisz ö a „k apit án y". Ojra telik az idő, jönnek a sisakos bányászok, betérnek a mosdóba és kiöltözve várják az autóbuszt, hogy az új bányavárosban megpihenjenek családjuknál. Végre egy hosszúval jön egy középtermetű komolyarcú ember. Csupa sár, csak a fogai fehérlenek. — Ez Springó Rudolf, az ifjúsági brigád vezetője, — mondja a szomszédom. Utána már senki nem jön. Ügy jön mint a bajba jutott hajó kapitánya, utolsónak, hogy az embereit biztonságba tudja. A küzdelemről csak röviden szól: — Bányászdolog, de most már túl vagyunk a nehezén. Áttörtük a vizesebb részt. Pappéknak könnyebb dolguk lesz. Kezükbe adtuk a csákányt, hogy ott folytassák, ahol mi abbahagytuk. Nem soká tart már, indulhat a szállítás. Aztán nevetve int a hosszúnak és betérnek a mosdóba. * * * A többit már az átöltözött bányászok mondják el. — Volt itt azelőtt is ifjúsági brigád, de eredményeket még sem értek el. Springó jó szervező, munkája ráragadt a kilencventagú ifjúsági csoportra. A bányásznapra 500 tonna szenet vállaltak terven felül havonta. Már teljesítették. A háji tárna augusztus 28-án 127 százalékra teljesítette a tervet. De az évi tervteljesítésben még lemaradtak. Mert sok volt a víz. De már túl vannak a nehezén, október végéig teljesíteni akarják az évi tervet és még ezer tonna szenet adnak terven felül. Megelégedve térnek a bányavárosba, ami 1962-ben már 6000 lakosúira növekedik. Nehéz munkát végző, de vidám jövőt látó emberek ezek, akik előhírnökei a pótori nagybányának, ahol majd megháromszorozzák a széntermelést, az utánuk következő fiatalokkal. BÁLLÁ JÓZSEF Eperjes, Zsolna vagy Kassa lesz-e az első? A bratislavai és nyitrai kerület után a besztercebányai kerület is 100,01 százalékra — 33 nappal előbb - teljesítette a begyűjtést. A kerület 15 járása közül 11* köztük az ipolysági is, határidő előtt teljesítette feladatát. A zólyomi és körmöcbányai járások pedig 20 — 20 vagont adtak terven felül. Augusztus 30-án a brnói kerület szintén 100,1 százalékra teljesítette a begyűjtést. A legutolsó jelentés szerint augusztus 31-én Szlovákiai méretben 88,3 százalékra teljesítettük a beadást. A bratislavai kerület 102,9, a nyitrai 100,01, a besztercebányai 100,05, a zsolnai 60,5, a kassai 71,1, az eperjesi pedig 60 százalékra teljesítette a beadás tervét. Az eperjesi és zsolnai kerületek között tetőfokra hágott a versengés. A zsolnai kerület napi fél százalékos emelkedéssel előnybe jutott. A kassai kerület szintén fokozza az iramot, de a kassai járás csak 58,3 százalékot ért el, és ez igen kedvezőtlenül befolyásolja a kerület versenyét, mert a járás adja a begyűjtési mennyiség egynegyedét. Több erőt a begyűjtésre a kassai járásban Amint látjuk sok függ a kassai járástól, tehát a nemzeti bizottságok minden erejükkel mozgósítsák a földműveseket, hogy a kassai kerület is idő előtt teljesítse beadását. Begyűjtési tapasztalatok Hogyan lett első a bratislavai kerület ? A bratislavai kerület majdnem két hónappal — 57 nap — a határidő előtt teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. Azóta sokszor felvetődött a kérdés, hogyan érték el a bratislavai kerületi pártbizottság, a kerületi nemzeti bizottság, valamint az egyes járási és helyi nemzeti bizottságok dolgozói ezt a meglepő eredményt? A szocialista nagyüzemi . termelés előnye A begyűjtés sikeres teljesítéséhez elsősorban hozzájárult az a tény, hogy a bratislavai kerületben a földterület 87 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyik. Azok a járások lépték túl az állami felvásárlásra előirányzott gabonamennyiséget, ahol a szocialista szektor csaknem az egész földterületet műveli. Egész kerületi viszonylatban ez a túlteljesítés 5 százalékot tesz ki. Magában ez a szám is méltán bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. Nagymértékben hozzájárult a feladatok teljesítéséhez szövetkezeti parasztjaink öntudata is. Kötelességüknek tartották az állammal szembeni kötelezettségek teljesítését, ugyanakkor azonban azt is tapasztalták, hogy e feladat teljesítése számukra is előnyös helyzetet teremt. Az állami felvásárlásra kerülő gabona ugyanis nagymértékben emeli a szövetkezeti tagok pénzügyi jövedelmét, éppen ezért mindent elkövettek ennek időbeni teljesítésére. A sikerhez természetesen hozzájárult a nagyfokú gépesítés, a kombájnaratás, ami lényegesen meggyorsította az aratási munkákat. A nemzeti bizottságok jó szervező munkája A feladatok idő előtti teljesítéséhez nagymértékben hozzájárult a nemzeti bizottságok jó szervező munkája is. Amíg a múlt évben az egyes nemzeti bizottságok azt bizonygatták, hogy a feladatok nem teljesíthetők, ebben az évben fordulat állott be. Ennek tulajdonítható, hogy a kerületi, valamint a járási és helyi nemzeti bizottságok politikai meggyőző munkájának eredményeként dolgozóink magukévá tették a jelszót: „Az első gabonát a cséplőgéptől a dolgozó nép raktárába“. És ezt teljesítették is. A jó szervező munka mellett bizonyít az a tény is, hogy a kerületi nemzeti bizottság aktivistái rendszeresen segítettek az egyes járásokban az aratási, cséplési és begyűjtési időtervek kidolgozásában. Részt vettek a járási begyűjtési bizottságok ülésein, felléptek a szövetkezetek és nemzeti bizottságok gyűlésein, és segítették, irányították a szervező munkát. Már az aratási munkák kezdetén, a jól kidolgozott munkatervekből látszott, hogy a begyűjtést a kerület idő előtt teljesíti. Ezek a tervek persze nem maradtak csak papíron. Rendszeresen ellenőrizték a teljesítését. A Bratislava-kömyék járási nemzeti bizottsága jó példa erre. A járást öt körzetre osztották. Minden körzet élén a járási nemzeti bizottság egyik tanácstagja állt. A körzeti bizottság vezetőjének megbízottjai pedig naponta értékelték a falvakban az aratási, cséplési és begyűjtési munkákat. Az első időkben például Zohoron a szövetkezetesek azt állították, hogy az állami begyűjtésre tervezett gabonamennyiség nem teljesíthető. Az ehhez hasonló jelenségek után a járási pártbizottság irodája aktívát hívott össze, amelyen részt vettek a falusi pártszervezetek elnökei, a szövetkezetek és a helyi nemzeti bizottságok képviselői. Az aktíván a jelenlevőknek megmagyarázták, hogy az állami beadásra szánt gabonamennyiség benne van az állami költségvetési tervbe és ha nem teljesítjük, annak rossz kihatását mindjárt érezhetjük. A vitán az a kérdés is tisztázódott, hogy ha több gabonát adunk is be, bő szemestakarmányunk lesz, mert a kukoricatermés rendkívül jó ebben az évben. Az aktíva után a részvevők mozgósították a párt- és tömegszer-Teljes gőzzel dolgozik a Ziarnad Hronom-i aluminiumgyár Szlovákia szocialista iparosításának Iának emeléséhez. Ez pártunk XE legnagyobb alkotása ♦ ötvenhárom kongresszusa határozatai megvalósínap alatt gyártunk annyi ipari termé- tásának útja. És ezen az úton továbbkét, mint a háború előtt egy év alatt, megyünk. Augusztus 30-án a Szlovák Nemzeti Felkelés 14. évfordulója ünnepségei keretében ünnepélyesen üzembe helyezték a 2iar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzem — első csehszlovákiai aluminiumfeldolgozó üzemünk — utolsó termelési részlegét. A gyár hét év alatt épült. A legnagyobb ipari üzem, amelyet Szlovákia szocialista iparosítása keretében épített. Az ünnepi gyűlésen részt vett a párt és a kormányküldöttség, Viliam Siroky miniszterelnök, a CSKP KB politikai irodájának tagja (a küldöttség vezetője) Karol Bacílek, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP első titkára, és más politikai és közéleti tényezők. Az üzem dolgozói átnyújtották a miniszterelnöknek a 10 millió értékű megszilárdított vállalati felajánlást, ezenkívül kötelezettséget vállaltak a termelési költségeknek 2 millió koronával való csökkentésére. Az ünnepi aktuson Viliam Sirok^ elvtárs mondott beszédet, örömmel tolmácsolta a dolgozóknak, hogy az üzem sokezer tonna alumíniumot ad majd évente. Amíg a burzsoá időszakban Csehszlovákia nem termelt alu-Szlovákia ipari termelése hét év alatt több mint kétszeresen túlszárnyalja az 1957. évi ipari termelést. Szlovákia általános ipari termelésének terjedelme eléri az egész köztársaság 1948. évi ipari termelésének terjedelmét. Mivel az ipari termelés terjedelme már tavaly a háború előtti 1937-es évhez viszonyítva 6,7-szeresen volt nagyobb, 1965-ben az előzés tes fontolgatások és számítások szerint a háború előtti állapothoz viszonyítva kb. 16-szoros növekedést érünk el. Ha tehát ma körülbelül 53 nap Az ünnepi ülés befejezése után a vendégek megtekintik az erőmüvet miniumot, az egy lakosra eső alumíniumgyártásban vezető helyre kerültünk a világban. Az új ipari központ lényegesen befolyásolja majd a környék gazdasági fejlődését és struktúráját is, jelentősen hozzájárul a lakosság anyagi és kulturális színvonavezeteket és minden faluban sikerült áttörni a kételkedők érvelését. Az eredmény, hogy a Bratislava-környék ugyancsak idő előtt teljesítette beadási kötelezettségét. A szövetkezetek terven felül még 5 százalékkal több gabonát adtak be. A cseklészi szövetkezet például 114 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. A marienkai szövetkezet egy vagonná^ adott többet. Jó politikai agitációs munka nélkül nincs siker Állandó kapcsolat a tömegekkel, ez legyen az elvünk, ha sikereket akarunk elérni. Ehhez pedig a legjobb módszer az agitáció különféle formáinak hatékony kihasználása. Járásunkban különösen a falusi tanítók végeztek ezen a téren nagy munkát. Minden szövetkezeti tag és egyéni gazdálkodó előtt világos volt a cél, tudták, hogy kötelességük teljesítésével erősítik az államot, és ők is gazdagabbak lesznek. A jő agitációs munka szinte elsöpörte az „apostolok“ érvelését, akik váltig erősítgették, hogy a beadás'az idén nem teljesíthető. Parasztjaink többsége tudatában volt annak, hogyha még egy zsákkal többet hoz, az is segíti a kerületet a Bratislava és Nyitra kerületek között folyó verseny megnyerésében. Elsők lettünk az országban, büszkék is erre parasztjaink. De a begyűjtést még nem fejeztük be. Nem elégedünk meg a száz százalékkal, tovább versenyezünk Nyitrával — ahol már szintén teljesítették a beadást, — hogy a terven felüli beadásban is megtartsuk az elsőbbséget. Majersky Jindrich alatt gyártunk annyi ipari terméket, mint a háború előtt egy év alatt, 1965-ben e mennyiség kitermeléséhez csak 23 napra lesz szükség. Az új gyár a proletár nemzetköziség győzelme. Építésében segítettek a szovjet mérnökök, különösen Zselezno, Zsukov és Tulcsinszki mérnök elvtársak, valamint a magyar elvtársak. A közös gazdasági együttműködés szellemében épült, és még több ilyen üzemünk lesz. A jövőben hatalmas kohászati kombinát épül Kelet- Szlovákiában. Ezenkívül folytatjuk a Vág-völgyi vízierőművek építését és megkezdjük a nagy dunai erőmű munkálatait. Ezek mind ragyogó jövőnk örömteli távlatai, amit pártunk XI. kongresszusa tűzött elénk. Röviden sportról A Prága városa nagy nemzetközi sportesemény színhelye. A röplabda Európa-bajnokság részvevőit üdvözölheti. A bajnokság sorsa a csehszlovák és a szovjet csapat között dől el, ibáf a küzdelembe a lengyelek is beleszólhatnak. A Nagy várakozás előzte meg a Csehszlovákia — Szovjetunió labdarúgó-mérkőzést, mely mint tudjuk 1:2 eredménnyel végződött. Ebben része van a sikertelen válogatásnak, valamint a csatársor gyenge játékának. A Befejeződött a Szlovákia körüli kerékpárverseny, amely inkább „háziverseny“ jellegű volt. A versenyzőket a lakosság mindenütt nagy szeretettel fogadta. A Budapesten megkezdődtek az Európa-úszóbajnokságok. Bár a magyarok Turinban 9 bajnokságot nyertek, mostani szereplésükön egy-két bajnokságon kívül többre nem számítanak. A csehszlovák úszósport fejlődése az úszók számára több helyezési lehetőséget ad. A vízilabdában az elsőség a magyar, a szovjet és a jugoszláv csapat között dől el. A felszállás pillanatában. Középen Springó Rudolf, jobbra Suhaj Ondrej főaknász A dolgozók szívélyesen üdvözlik Viliam Siroky elvtársat
