Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-07 / 36. szám

2 \fzaUad Földműves 1958. szeptember 7. Bányászdolog Az óra mutatója egy óra után jár. A pótori bánya körül pezsgő élet még jobban élénkül. Sisakos, lámpás bányá­szok sietnek a haji tárna szájához. Érkezik a váltás. Mosolygós, vidám csoport. Fiatalok, sokan húsz éven alul... Türelmetlenül várják az indu­lást. Tizenháromóra negyvenöt perc. Még mindig nem jönnek... Az indulni akarók már tűkön állnak ... — Talán valami baj van? — aggo­dalmaskodik Papp László másodaknász, a váltás vezetője. — Nem értem Sprin­­gót. Mindig pontos szokott lenni. — Tálán omlás?! — aggódik újra valaki. — Ne féltsétek Springót, érti az a dolgát, mindjárt itt lesznek..'. — re­ménykedik egy fia­tal. De az óra muta­tója csak megy, telik az idő. Még mindig nem jönnek. T izenháromóra ötven perc. Hír ér­kezik. — „Springó ifjú­sági csoportja ne­héz küzdelmet vív... A kiaknázott vájatokat eresztik össze ... Vizes, csú­szós a tárna. Ha félbehagyják a munkát, baj lehet, megakad a termelés ..." Mindenki feszülten figyel, a szállító­­szalag is leáll. Két óra ... Még mindig nem jön­nek ... — Gyerekek — szól Papp László ... — nem várhatunk tovább — gyerünk segíteni. A bányászok egyszerre igazítják a sisakokat, villannak a karbidlámpák és a csoportot elnyeli a tárna éhes szája. Fent nagy a látás-futás. Tanácsokat adnak a lentlévöknek, a küzdőknek. Suhaj Ondrej mérnök főaknász is bá­nyászruhába öltözik. Készülnek a le­szállásra. Tizennégy óra harminc perc. A küz­delem még mindig folyik. A föld gyom­rában tovább folyik a harc, az élet küzd az életért. A sötétből hozzák másoknak és maguknak is a családok, otthonok fényét, melegét. Tizennégy óra negyvenöt perc. Még mindig feszült a várakozás. De egyszer csak valaki felkiált. — Lépések! — Valóban, a tárna mélyéből nehéz léptek dobogása és nevetés hangja szűrődik. Előtűnik az első bányászsisak. És jön­nek utána egy, kettő, három ... sokan. Térdig sárosak. De az arcuk már mosolyog, elsőnek az egyik tömzsiből szakad ki a szó. — Sikerült! De Springó még most se jön ... Gazdik János — Hol van Springó? ... — Csak vár­janak, majd jön. Mindjárt itt lesz, nem jöhet elöl, hisz ö a „k apit án y". Ojra telik az idő, jönnek a sisakos bányászok, betérnek a mosdóba és ki­­öltözve várják az autóbuszt, hogy az új bányavárosban megpihenjenek csa­ládjuknál. Végre egy hosszúval jön egy közép­­termetű komolyarcú ember. Csupa sár, csak a fogai fehérlenek. — Ez Springó Rudolf, az ifjúsági brigád vezetője, — mondja a szomszédom. Utána már senki nem jön. Ügy jön mint a bajba jutott hajó kapitánya, utolsónak, hogy az embereit biztonságba tudja. A küz­delemről csak röviden szól: — Bányászdolog, de most már túl vagyunk a nehezén. Áttörtük a vize­sebb részt. Pappéknak könnyebb dol­guk lesz. Kezükbe adtuk a csákányt, hogy ott folytassák, ahol mi abbahagy­tuk. Nem soká tart már, indulhat a szállítás. Aztán nevetve int a hosszúnak és betérnek a mosdóba. * * * A többit már az átöltözött bányászok mondják el. — Volt itt azelőtt is ifjúsági brigád, de eredményeket még sem értek el. Springó jó szervező, munkája ráragadt a kilencventagú ifjúsági csoportra. A bányásznapra 500 tonna szenet vállal­tak terven felül havonta. Már teljesí­tették. A háji tárna augusztus 28-án 127 százalékra teljesítette a tervet. De az évi tervteljesítésben még lemarad­tak. Mert sok volt a víz. De már túl vannak a nehezén, október végéig tel­jesíteni akarják az évi tervet és még ezer tonna szenet adnak terven felül. Megelégedve térnek a bányavárosba, ami 1962-ben már 6000 lakosúira növe­kedik. Nehéz munkát végző, de vidám jövőt látó emberek ezek, akik előhír­nökei a pótori nagybányának, ahol majd megháromszorozzák a széntermelést, az utánuk következő fiatalokkal. BÁLLÁ JÓZSEF Eperjes, Zsolna vagy Kassa lesz-e az első? A bratislavai és nyitrai kerület után a besztercebányai kerület is 100,01 százalékra — 33 nappal előbb - tel­jesítette a begyűjtést. A kerület 15 járása közül 11* köztük az ipolysági is, határidő előtt teljesítette feladatát. A zólyomi és körmöcbányai járások pedig 20 — 20 vagont adtak terven felül. Augusztus 30-án a brnói kerü­let szintén 100,1 százalékra teljesí­tette a begyűjtést. A legutolsó jelentés szerint augusz­tus 31-én Szlovákiai méretben 88,3 százalékra teljesítettük a beadást. A bratislavai kerület 102,9, a nyitrai 100,01, a besztercebányai 100,05, a zsol­nai 60,5, a kassai 71,1, az eperjesi pe­dig 60 százalékra teljesítette a beadás tervét. Az eperjesi és zsolnai kerü­letek között tetőfokra hágott a ver­sengés. A zsolnai kerület napi fél százalékos emelkedéssel előnybe ju­tott. A kassai kerület szintén fokozza az iramot, de a kassai járás csak 58,3 százalékot ért el, és ez igen kedve­zőtlenül befolyásolja a kerület ver­senyét, mert a járás adja a begyűjtési mennyiség egynegyedét. Több erőt a begyűjtésre a kassai járásban Amint látjuk sok függ a kassai já­rástól, tehát a nemzeti bizottságok minden erejükkel mozgósítsák a föld­műveseket, hogy a kassai kerület is idő előtt teljesítse beadását. Begyűjtési tapasztalatok Hogyan lett első a bratislavai kerület ? A bratislavai kerület majdnem két hónappal — 57 nap — a határidő előtt teljesítette gabonabeadási kötelezett­ségét. Azóta sokszor felvetődött a kérdés, hogyan érték el a bratislavai kerületi pártbizottság, a kerületi nem­zeti bizottság, valamint az egyes já­rási és helyi nemzeti bizottságok dolgozói ezt a meglepő eredményt? A szocialista nagyüzemi . termelés előnye A begyűjtés sikeres teljesítéséhez elsősorban hozzájárult az a tény, hogy a bratislavai kerületben a földterület 87 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyik. Azok a járások lépték túl az állami felvásárlásra előirányzott ga­bonamennyiséget, ahol a szocialista szektor csaknem az egész földterü­letet műveli. Egész kerületi viszony­latban ez a túlteljesítés 5 százalékot tesz ki. Magában ez a szám is méltán bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. Nagymértékben hozzájárult a fel­adatok teljesítéséhez szövetkezeti pa­rasztjaink öntudata is. Kötelességük­nek tartották az állammal szembeni kötelezettségek teljesítését, ugyan­akkor azonban azt is tapasztalták, hogy e feladat teljesítése számukra is előnyös helyzetet teremt. Az állami felvásárlásra kerülő gabona ugyanis nagymértékben emeli a szövetkezeti tagok pénzügyi jövedelmét, éppen ezért mindent elkövettek ennek idő­beni teljesítésére. A sikerhez termé­szetesen hozzájárult a nagyfokú gé­pesítés, a kombájnaratás, ami lénye­gesen meggyorsította az aratási mun­kákat. A nemzeti bizottságok jó szervező munkája A feladatok idő előtti teljesítéséhez nagymértékben hozzájárult a nemzeti bizottságok jó szervező munkája is. Amíg a múlt évben az egyes nemzeti bizottságok azt bizonygatták, hogy a feladatok nem teljesíthetők, ebben az évben fordulat állott be. Ennek tulaj­donítható, hogy a kerületi, valamint a járási és helyi nemzeti bizottságok politikai meggyőző munkájának ered­ményeként dolgozóink magukévá tet­ték a jelszót: „Az első gabonát a cséplőgéptől a dolgozó nép raktárá­ba“. És ezt teljesítették is. A jó szervező munka mellett bizo­nyít az a tény is, hogy a kerületi nemzeti bizottság aktivistái rendsze­resen segítettek az egyes járásokban az aratási, cséplési és begyűjtési idő­tervek kidolgozásában. Részt vettek a járási begyűjtési bizottságok ülé­sein, felléptek a szövetkezetek és nemzeti bizottságok gyűlésein, és segítették, irányították a szervező munkát. Már az aratási munkák kezdetén, a jól kidolgozott munkatervekből lát­szott, hogy a begyűjtést a kerület idő előtt teljesíti. Ezek a tervek persze nem maradtak csak papíron. Rend­szeresen ellenőrizték a teljesítését. A Bratislava-kömyék járási nemzeti bizottsága jó példa erre. A járást öt körzetre osztották. Minden körzet élén a járási nemzeti bizottság egyik tanácstagja állt. A körzeti bizottság vezetőjének megbízottjai pedig na­ponta értékelték a falvakban az ara­tási, cséplési és begyűjtési munká­kat. Az első időkben például Zohoron a szövetkezetesek azt állították, hogy az állami begyűjtésre tervezett gabo­namennyiség nem teljesíthető. Az ehhez hasonló jelenségek után a já­rási pártbizottság irodája aktívát hí­vott össze, amelyen részt vettek a falusi pártszervezetek elnökei, a szö­vetkezetek és a helyi nemzeti bizott­ságok képviselői. Az aktíván a jelen­levőknek megmagyarázták, hogy az állami beadásra szánt gabonamennyi­ség benne van az állami költségvetési tervbe és ha nem teljesítjük, annak rossz kihatását mindjárt érezhetjük. A vitán az a kérdés is tisztázódott, hogy ha több gabonát adunk is be, bő szemestakarmányunk lesz, mert a kukoricatermés rendkívül jó ebben az évben. Az aktíva után a részvevők mozgósították a párt- és tömegszer-Teljes gőzzel dolgozik a Ziarnad Hronom-i aluminiumgyár Szlovákia szocialista iparosításának Iának emeléséhez. Ez pártunk XE legnagyobb alkotása ♦ ötvenhárom kongresszusa határozatai megvalósí­­nap alatt gyártunk annyi ipari termé- tásának útja. És ezen az úton tovább­­két, mint a háború előtt egy év alatt, megyünk. Augusztus 30-án a Szlovák Nemzeti Felkelés 14. évfordulója ünnepségei keretében ünnepélyesen üzembe he­lyezték a 2iar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzem — első cseh­szlovákiai aluminiumfeldolgozó üze­münk — utolsó termelési részlegét. A gyár hét év alatt épült. A legna­gyobb ipari üzem, amelyet Szlovákia szocialista iparosítása keretében épí­tett. Az ünnepi gyűlésen részt vett a párt és a kormányküldöttség, Viliam Siroky miniszterelnök, a CSKP KB politikai irodájának tagja (a küldött­ség vezetője) Karol Bacílek, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP első titkára, és más politikai és közéleti tényezők. Az üzem dolgozói átnyújtották a miniszterelnöknek a 10 millió értékű megszilárdított vállalati felajánlást, ezenkívül kötelezettséget vállaltak a termelési költségeknek 2 millió koro­nával való csökkentésére. Az ünnepi aktuson Viliam Sirok^ elvtárs mondott beszédet, örömmel tolmácsolta a dolgozóknak, hogy az üzem sokezer tonna alumíniumot ad majd évente. Amíg a burzsoá időszak­ban Csehszlovákia nem termelt alu-Szlovákia ipari termelése hét év alatt több mint kétszeresen túlszár­nyalja az 1957. évi ipari termelést. Szlovákia általános ipari termelésének terjedelme eléri az egész köztársa­ság 1948. évi ipari termelésének ter­jedelmét. Mivel az ipari termelés terjedelme már tavaly a háború előtti 1937-es évhez viszonyítva 6,7-szere­­sen volt nagyobb, 1965-ben az előzés tes fontolgatások és számítások sze­rint a háború előtti állapothoz viszo­nyítva kb. 16-szoros növekedést érünk el. Ha tehát ma körülbelül 53 nap Az ünnepi ülés befejezése után a vendégek megtekintik az erőmüvet miniumot, az egy lakosra eső alumí­niumgyártásban vezető helyre kerül­tünk a világban. Az új ipari központ lényegesen befolyásolja majd a kör­nyék gazdasági fejlődését és struktú­ráját is, jelentősen hozzájárul a la­kosság anyagi és kulturális színvona­vezeteket és minden faluban sikerült áttörni a kételkedők érvelését. Az eredmény, hogy a Bratislava-környék ugyancsak idő előtt teljesítette beadási kötelezettségét. A szövetkezetek ter­ven felül még 5 százalékkal több ga­bonát adtak be. A cseklészi szövetke­zet például 114 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. A marienkai szövetkezet egy vagonná^ adott töb­bet. Jó politikai agitációs munka nélkül nincs siker Állandó kapcsolat a tömegekkel, ez legyen az elvünk, ha sikereket akarunk elérni. Ehhez pedig a leg­jobb módszer az agitáció különféle formáinak hatékony kihasználása. Já­rásunkban különösen a falusi tanítók végeztek ezen a téren nagy munkát. Minden szövetkezeti tag és egyéni gazdálkodó előtt világos volt a cél, tudták, hogy kötelességük teljesíté­sével erősítik az államot, és ők is gaz­dagabbak lesznek. A jő agitációs munka szinte elsöpörte az „aposto­lok“ érvelését, akik váltig erősítget­­ték, hogy a beadás'az idén nem tel­jesíthető. Parasztjaink többsége tuda­tában volt annak, hogyha még egy zsákkal többet hoz, az is segíti a ke­rületet a Bratislava és Nyitra kerüle­tek között folyó verseny megnyeré­sében. Elsők lettünk az országban, büszkék is erre parasztjaink. De a begyűjtést még nem fejeztük be. Nem elégedünk meg a száz százalékkal, tovább versenyezünk Nyitrával — ahol már szintén teljesítették a beadást, — hogy a terven felüli beadásban is megtartsuk az elsőbbséget. Majersky Jindrich alatt gyártunk annyi ipari terméket, mint a háború előtt egy év alatt, 1965-ben e mennyiség kitermeléséhez csak 23 napra lesz szükség. Az új gyár a proletár nemzetközi­ség győzelme. Építésében segítettek a szovjet mérnökök, különösen Zselez­­no, Zsukov és Tulcsinszki mérnök elvtársak, valamint a magyar elvtár­sak. A közös gazdasági együttműkö­dés szellemében épült, és még több ilyen üzemünk lesz. A jövőben hatal­mas kohászati kombinát épül Kelet- Szlovákiában. Ezenkívül folytatjuk a Vág-völgyi vízierőművek építését és megkezdjük a nagy dunai erőmű munkálatait. Ezek mind ragyogó jö­vőnk örömteli távlatai, amit pártunk XI. kongresszusa tűzött elénk. Röviden sportról A Prága városa nagy nemzetközi sportesemény színhelye. A röplabda Európa-bajnokság részvevőit üdvözöl­heti. A bajnokság sorsa a csehszlovák és a szovjet csapat között dől el, ibáf a küzdelembe a lengyelek is beleszól­hatnak. A Nagy várakozás előzte meg a Csehszlovákia — Szovjetunió labdarú­gó-mérkőzést, mely mint tudjuk 1:2 eredménnyel végződött. Ebben része van a sikertelen válogatásnak, vala­mint a csatársor gyenge játékának. A Befejeződött a Szlovákia körüli kerékpárverseny, amely inkább „házi­verseny“ jellegű volt. A versenyzőket a lakosság mindenütt nagy szeretet­tel fogadta. A Budapesten megkezdődtek az Európa-úszóbajnokságok. Bár a ma­gyarok Turinban 9 bajnokságot nyer­tek, mostani szereplésükön egy-két bajnokságon kívül többre nem számí­tanak. A csehszlovák úszósport fej­lődése az úszók számára több helye­zési lehetőséget ad. A vízilabdában az elsőség a magyar, a szovjet és a jugo­szláv csapat között dől el. A felszállás pillanatában. Középen Springó Rudolf, jobbra Suhaj Ondrej főaknász A dolgozók szívélyesen üdvözlik Viliam Siroky elvtársat

Next

/
Thumbnails
Contents