Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-07 / 36. szám

A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1958. szeptember 7. Ára 40 fillér IX. évfolyam, 36. szám Őszelei tennivalók Szeptemberben a földeken a tenni­­v valók új szakasza kezdődött. Egy olyan szakasz, amely mindig döntően befolyásolja a következő mezőgazda­sági esztendő terméseredményeit. Hiszen nagyobbrészt szeptemberben kerül földbe jövő évi kenyerünk mag­ja. Tehát olyan időszak ez, amikor néhány napos késés egy-egy falu határában is sokszáz mázsa termés­csökkentést jelenthet, országos vi­szonylatban pedig ezertonnákra soka­sodhat a veszteség. Éppen ezért nem szabad megfeledkezni, hogy az őszi repce vetésének agrotechnikai határ­ideje már augusztus végén lejárt, az őszi árpát lehetőleg szeptember ló­iké előtt földbe kell tennünk, szep­tember 30-ra a rozsot, és október 51- re végeznünk kell az őszi búza veté­sével is. Csak ezzel biztosíthatjuk a magasabb terméshozamokat. Tudja ezt a parasztember, ezen a téren nagyapák, apák és sokéves saját tapasztalat áll mögötte. De régen hiába tudta, a nadrágszíj-parcellás gazdálkodásban a megvalósítás rend­szerint elmaradt, mert a vetésforgók összeállítását a mir^Jennapi kenyér­szükséglet szabályozta. Na és ha jcu­­korica vagy répa után került földbe a rozs vagy őszi árpa, akkor az agro­technikai határidő betartása legtöbb esetben elmaradt. A táblás nagyüzemi gazdálkodás — ha az első években még nem is töké­letesen - a későbbi években kiala­kuló helyes vetésforgóval megteremti az agrotechnikai határidők betartásá­nak lehetőségeit. A szervezésen, a ki­vitelezésen, tehát az emberen múlik, hogy saját érdekében fel is használja a kínálkozó alkalmat. Ahol ezt meg­tették, mint a Diószegi Cukorgyárhoz tartozó Lucny Dvor-i részlegen, ott meg is van a gyümölcse, mert a rész­leg 45,27 mázsa őszi árpát termelt hektáronként. Felvetődik a kérdés: mi mindent kell figyelembe venni és megtenni, hogy hasonló vagy legalább megközelítő terméseredmények szü­lethessenek. A jó csíraképességű tiszta vetőmag, a jó vetőágy, a megfelelő talajerő, a normális sűrűség, a fajta megválasz­tás és elsősorban az agrotechnikai határidők betartásának fontosságáról már többször írtunk lapunk hasábjain. De a fenti tényezők némelyikére, mint például a vetőágy-készítésre or­­szágos átlagban sablonosán nem mondhatjuk ki az „utasítást". Sokáig s még máig is vitatott kérdés a szán­tás mélysége az őszi vetés alá. Egy­séges álláspont ebben a kérdésben nehezen alakulhat ki, hiszen ami egyik helyen jó, a másikon káros le­het. A sokéves tapasztalat nyomán azonban egy bizonyos: mindenütt egyformán jogos követelmény a mor­­zsálékos, beérett, megfelelően ülepe­dett nyirkos magágy megteremtése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy - a talaj gyomosságától, a termő­réteg mélységétől és az évi csapadék mennyiségétől függően — azt a talaj­­müveiési módszert alkalmazzuk, amely legjobban megfelel ennek a követelménynek. Természetesen soha nem elég az egyik vagy másik körül­mény figyelembevétele, mert ered­ményt csak a tényezők összességének szem előtt tartása hozhat. így például hiába mondanánk, hogy Bodrogközben az aránylag sekély termőréteg nem kívánja a mély szántást, ha a föld gyomossága éppen ezt igényli. Itt tehát a termőréteg mélyítését nem lehet kikapcsolni az eredmények fo­kozásából. Csallóköz egyes részein s a Mátyusföldön az aránylag gyom­­talanabb földeken a sekélyebb szán­tás lenne a célszerűbb. Ám ez csak az egyik oldala a dolognak. A csapadék­szegénység, a száraz szelek a talaj nedvességének megtartását, eszerint az ottani talaj a mélyebb szántást, a fokozottabb talajmüvelést igényli. (Folytatás a 3. oldalon) Márciusban tartják az EFSZ-ek IV. kongresszusát A szocialista nagyüzemi gazdálkodás sikerei lehetővé tették, hogy a XI. pártkongresszus határozatokat hozzon a mezőgazdaság további fejlesz­tésével kapcsolatban, és a szövetkezeti gazdálkodás alapján a mezőgazda­­sági termelés legmagasabb fokú gépesítését tűzze ki célul. Hogy a szövetkezetek a kongresszus határozatait teljesíteni tudják, a kormány 1959 március 19—22, között összehívja Prágába a szövetkezetek IV, kongresszusát, mely főleg az alábbi kérdésekkel foglalkozik: a) A második ötéves terv feladatainak teljesítése; a mezőgazdasági termelés növelésének biztosítása. b) Az EFSZ-ek további fejlesztése, gazdasági megerősítése. c) A falvakon folytatott kulturális tevékenység jelentősége. d) Az EFSZ-ekröl hozott új törvényhatározatok ismertetése. Kormányunk megbízta a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Minisztériu­mot, hogy a szövetkezetesek és egyéb mezőgazdasági dolgozók részvételé­vel nyilvános vitát szervezzen és biztosítson a kongresszus főbb kérdései­hez, továbbá szervezésileg biztosítsa a kongresszus előkészítését és lefo­lyását. Kormányunk elvárja, hogy mezőgazdaságunk kérdéseinek e széleskörű vitájába földműveseink, mezőgazdasági szakembereink aktívan bekapcso­lódnak, hogy azzal is elősegítsék pártunk XI. kongresszusa célkitűzéseinek megvalósulását, második ötéves tervünk mezőgazdasági feladatainak telje­sítését. Négy új EFSZ a rozsnyói járásban A nagyüzemi gazdálkodás eddigi eredményei folytán és a falusi párt­­szervezetek jó felvilágosító munkája eredményeképpen a múlt hét folya­mán Csucsma, Vágtelke, Kuntapolca és Honce falvakban a földművesek összefogva új szövetkezeteket alakí­tottak, s a páskaházi EFSZ egészköz­ségivé bővült. Az év elejétől a járásban 1360 egyé­ni gazdálkodó 7630 hektár földdel lépett a közös útra. rályságba utazott. A miniszterelnököt Václav Dávid külügyminiszter, dr. Jozef Tmka mérnök, az iskola- és kulturális miniszterhelyettese, és Alojz Hoch mérnök, a külkereskedel­mi miniszter helyettese kísérik. Bratislavában augusztus 30-31-én tartották meg a CSISZ szlovákiai kongresszusát Jószerencsét! Szén, szén, szén... Milyen sokszor fordult már az ország bányászaink felé: adjatok még többet. Sohasem maradt válasz nélkül a kérés. A leg­nehezebb helyzetben, a legrosszabb körülmények között is felszínre jutott a fekete gyémánt. Bányászaink dolgoztak, segítettek ... Ezért a tisztelet, a hírnév, a megbecsülés. S most, amikor a bányász­napon köszöntjük őket, köszöntőnket így fogalmazzuk: erőt, egészséget, jó kedvet a bánya mélyén, a munkában, a családban, a szórakozásban. ♦ A nyárasdi EFSZ huszonöt fiatalt szerződtetett a £' éves mezőgazdasági tanonciskolára. ♦ A Kladnói Egyesült Acélművek­ben új ruhaanyag-festőgépet próbál­tak ki; szakemberek véleménye sze­rint e gép munkája tökéletességével egyedülálló egész Európában. ♦ Zselízen, az egykori grófi park közepén egy 200 ágyas kórház alap­kövét helyezték el az elmúlt vasárnap, Vojtech Török, egészségügyi megbí­zott jelenlétében. ♦ Ez év első nyolc hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához viszo­nyítva Szlovákia bányászai 337 754 tonna szénnel fejtettek többet. Hazánk dolgozói országszerte meg­emlékeztek a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 14. évfordulójáról. A galántai dolgozók hálájuk és szeretetük kife­jezéséül a koszorúk sokaságát he­lyezték el a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékművéhez Közkinccsé válnak a tapasztalatok A galántai járás földművesei jó! megsarcolták a tudományt. Persze előbb birtokba kellett venni, hogy azután saját maguk hasznára hasz­nálhassák fel. sok látnivaló közül a látogatók figyel­mét először bizonyosan a Vörös zász­lóval kitüntetett Galántai Állami Gazdaság termékei kötik le. A hatalmas cukorrépákat, kukorica­csöveket stb. rövid pillanatok alatt átfutja a szem, de a számok megra­gadják, elgondolkoztatják az embert. Szemléltető tábla adja tudomásodra a gazdaság eredményeit. Például a kosúti részlegen búzából 35,2 mázsás hozamot értek el. Egy másik tábla az állattenyésztés eredményéről ad szá­mot. A gazdaságban 100 hektár mező­­gazdasági földterületre 63 szarvas­­marha (ebből 27 tehén) esik. Az egy hektárra eső termelés a múlt évben és ez év augusztus elsejéig a követ­kezőképpen alakult: lami Gazdaság dolgozói évről évre több takarmányt termelnek. Ezért lehet olyan bő az állatsűrűség, de azért tudják elérni azt is, hogy míg A galántai járási mezőgazdasági kiállításon jutottak eszembe ezek a gondolatok, miközben az idei termés mintapéldányait szemlélgettem. Mert minden arról bizonykodott a kiállítá-r son, hogy tudomány kell ám a mező­­gazdasághoz is. Hiszen a föld nem terem magától és a cukorrépák sem attól nőnek nagyra, hogy a termelők az isten áldását kérik a növényre. De ha valaki mégis úgy tartaná, Kbgy igen, annak igazán érdemes szétnézni a kiállításon. Terjedelmében ugyan nem nagy ez a járás mezőgazdasági termelésének kicsinyített tükörképe, de tartalmában annál gazdagabb. A 1957 1958 VIII. 1-ig marhahús 75 kg 42 kg sertéshús 54 kg 44 kg tej 733 lit. 456 lit. tojás 79 db 38 db Ha már most az számítjuk, hogy a további 5 hónapban csupán az előző hónapok átlagtermelését érik el (már pedig ezt bizonyosan túlszárnyalják), akkor az idén a tojást kivéve a múlt évitől jelentősen jobb eredményeket érnek el. Természetes, hogy az állattenyész­tés eredményei a növénytermelésen alapulnak. Azon, hogy a Galántai Ä1-1955- ben a földterületnek csupán 15, 1956- ban«17, 1957-ben 22, addig 1958- ban már 25 százalékát tudják istálló­trágyával trágyázni. Ez pedig mi más lenne, mint a talajerő fokozásának s így a hektárhozamok állandó növe­lésének útja. Egyszerűnek látszik az egész, mégis alapos szakmai tudás, hozzáértés kell ahhoz, hogy mindez a gyakorlatban is úgy megvalósuljon mint a galántai ÁG-ban. Az állami gazdaság átlageredmé­nyeitől egy szembeötlőbb táblán a Diószegi Cukorgyári gazdaság rekord­­termései . sorakoznak. Búzából Dögös vezet, ahol az egyik 25,6 hektáros parcellán 40,27 mázsa termett hektá­ronként. Diószegen rozsból 54,62, Eucny Dvoron őszi árpából 45,27, zab­ból ugyancsak Dögösön 34,10 mázsát termeltek hektáronként. Az őszi rep­céből Diószeg érte el a legszebb ered­ményt, ahol 24,3 mázsát termeltek hektáronként. Elgondolkoztató eredmények. No­votny elvtárs a XI. kongresszuson tartott beszámolójában hangsúlyozta, hogy a Csallóközben és az ország termékenyebb részein 1965»re gabo­­naneműekből el kell érni a 40 mázsás hektárhozamot. Voltak, akik azt mon­dották: — ez egyáltalán lehetetlen. Sokan az előbb említett tábla előtt is hitetlenkedve csóválják fejüket. Pedig a rajta feltüntetett tények elsikkaszt­­hatatlanok. Csak az a fontos, hogy a termelés különböző szakaszain elért kiváló eredmények tapasztalatai se sikkadjanak el, hanem tanulmányutak, termelési. értekezletek és nem utolsó sorban a mostani kiállításhoz hasonló módon népszerűsítsék, közkinccsé te­gyék azokat. tm. A szocialista faluért Viliam Siroky miniszterelnök Afganisztánba utazott Viliam Siroky miniszterelnök Szardar Mohammed Dávud kán őfel­sége, Afganisztán miniszterelnöke meghívására hétfőn, szeptember else­jén baráti látogatásra az Afgán Ki-A fiatalokat leginkább a szép gyű mölcs érdekli A Vörös zászlóval kitüntetett galántai ÁG 'termékei — Lesz bőven cukor — mondja a bácsi

Next

/
Thumbnails
Contents