Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-10 / 32. szám
4 y/zafattt Földműves 1958. augusztus 10. Jó úton haladnak A Jolsvai Állami Gazdaság részlegei közé tartozik Berzéte, amely csak most kezd fejlődni, növekedni. Az út egyik oldalán istállók, adminisztratív célokat szolgáló épületek állanak. Szemben az új házak egész Azt mondják, a siker titka elsősorban az emberekről való gondoskodás és a nemes versengés az egyes munkacsoportok között. Dicsérik az üzemi bizottságok munkáját is, amelyet az idén közvetlenül Egy borjú sem pusztulhat el kezünk alatt — mondja Baron Piroska és Majer Mária, a jolsvai ÄG kitűnő állatgondozója sora, ahol az állami gazdaság munkásai, jobbára állatgondozók találtak új otthonra. A volt urasági udvar ma már csak raktárként szolgál és ott végzik a javítási, a karbantartási munkákat is. Berzétén nemcsak új épületek, hanem munkalendülettől, lelkesedéstől fűtött új emberek is formálódnak. — Nálunk az emberek olyanok, mint a tűz, — dicsekszik az ötven év körüli Pazdilka Béla. — Ha kell, akár ünnepnap is megyünk a mezőre. Az állami gazdaság igazgatója, Picinger Béla is dicséröleg nyilatkozik a részleg dolgozóiról, akik a mindennapi feladatok teljesítése mellett őt is sokoldalúan támogatják munkájában. — Nemrég még ez a részleg volt a legrosszabb — árulja el. — Most az összes között a legjobb. Ha utolérik Stitník részlegét a fejősben, példaképül állíthatjuk őket az egész államj gazdaság elé. — Minek köszönhetik ezt a nagy változást — kérdezősködünk Picinger igazgatótól és Ján Hrencuktól, a részleg vezetőjétől. a részlegben választottak meg. Ma már több bizalommal fordulnak az emberek az üzemi bizottság képviselőihez — bizonyítja az igazgató. És tényleg; az üzemi bizottság tevékenyen részt vesz a termelési feladatok teljesítésében. Minden hónapban ösz-Alzbeta Cianíková, a jolsvai AG legjobb borjúgondozója Az udvardi EFSZ-ben nyolc cseh kombájnos segédkezett az aratásban. A képen a hraszti GTÁ kombájnosai indulás előtt a gépeket vagonírozzák Szinyérben is lesz kultúrház Szinyérben tavaly lépett a falu népe a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára. A község életébe ez a rövid idő is sok újat hozott. Villanyt kaptak, s már megkezdték a kultúrház építését is. Fokozatosan új jelleget ölt a falu. A járási nemzeti bizottság még ebben az évben 30 000 korona segítséget nyújt, a község lakossága 50 000 korona értékű társadalmi munkával járul hozzá. A munkákat már meg is kezdték. Naponta 6 brigádos dolgozik az építkezésen. Az a céljuk, hogy a kultúrházat mielőbb felépítsék és átadják küldetésének. Szinyérben a szövetkezet is szépen íejlődík. A tagság kitartó munkája kiváló eredményekhez vezet, amely új, hatalmas távlatokat nyit a falu dolgozói előtt. kaszi—i uiiiimiiiiiimiiiiiiRHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiuiiaiiiuiiiiiuiiiuiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiit így tovább, cséfalvaiak! Két tábla tűnik annak a szemébe, aki a cséfalvai EFSZ (dunaszerdahelyi járás) irodájába lép. A fekete táblákon több rovat gondosan kitöltve. Az egyik szemléltető alkalmatosságon a növénytermelés, a másikon meg az állattenyésztés terve és annak teljesítése. Az előbbin egyelőre csak a tervezett mutatók vannak feltűntetve. No meg az őszi repce terméshozama fehér krétával bejegyezve. Ebből a terményből hat hektárnyi területről .a tervszabta hozam 16 mázsa, s a kimutatott eredmény viszont 20,26 mázsa. Tehát az idei terméstöbblet hektárára több mint négy mázsa. A tervezett pénzbevétel repcéből 22 700 korona, viszont 31 858 korona, vagyis a brutto bevétel hektáronként több mint ötezer korona. Mindez azt mutatja, hogy jól számítgattak, amikor a vetéstervbe őszi repcét is beütemeztek. Tisztába vannak azzal, hogy érdemes ipari növényeket termelni. Már hogyne, hiszen a hektárnyi bruttó-bevételre ötven mázsa búzát kellett volna termelniük. De ez a mennyiség sem fedezné az említett ötezres bevételt, mivel a beadott repcemag után 60 százalékát olajpogácsában visszakapják takarmányozásra. Ennél jóval többet mutat az állattenyésztés tervét és annak valóra váltását mutató tábla. Legfigyelemreméltóbb a hústermelés és a beadás, különösen a sertéseknél, ahol az évi tervet hat hónap alatt teljesítették. Ugyancsak beadtak szabad eladási áron 12 774 kilót. Tehát mindössze 1226 kg hiányzik nekik az 1958-ra tervezettből. Nem megvetendő az sem, hogy minden istállózott tehenükre a félévi tejátlag naponta több mint tíz liter. Ez komoly eredmény, hiszen a tejből származó bevétel csaknem teljesen fedezi a tervezett munkaegységeik pénzértékének a felét. Ám, ebben a szövetkezetben a zárszámadáskor már harmadik éve megkapják a tagok a munkaegység értékének a második felét is. Mint ahogy a jő bornak nem kell cégéi*, itt sem kellett a kívülállókat különösen kérincsélni. A múlt esztendőben az az egynéhány is megértette az idők szavát. Láng Lajos, a dunaszerdahelyi gépállomás agronómusa szehívja a dolgozókat megbeszélésre, ahol tájékoztatást nyújt az elért eredményekről, kimagasló teljesítményekről. így sikerül a munkaversenyt a dolgozók szívügyévé tenni. Az istállókban a versenytáblázatok Ondrej Kristóf felügyelete alatt állanak. Ezeken van feltüntetve a termelési feladatok havi terve az elért eredményekkel együtt. A versenyben jelenleg Kovács István tehéngondozó vezet, aki a múlt hónapban a tervezett 15 017 1 tej helyett 15 820 litert fejt, Bacsó Gyula, aki 14 840 liter helyett 15 620 litert és Stefan Cápo, aki 13 910 liter helyett 14 562 liter tejet fejt. Kevés helyen látni olyan tiszta ^teheneket mint itt. Az etetők figyelmét nem kerüli ki a jobban tejelő tehenek bőségesebb, azaz egyedi takarmányozása sem. A versenybe is mindenki bekapcsolódott. Nem tudott neki ellenállni még az 50 éves Gál János borjúgondozó sem. Nemrég még hallani sem akart a munkaversenyről és már a kötelezettségvállalás említésére is kirázta a hideg. Ez év tavaszán egycsapásra megváltozott. Hallotta, hogy Stitník, a részleg gondozónője, Ciarniková a borjúnevelésben napi 80 dekás súlygyarapodást ért el és keze alatt nem pusztult el egyetlen borjú sem egy év alatt. Váratlanul kihívta versenyre. — Majd ő megmutatja, ki a legény a gáton — mondotta, és a múlt hónapban először sikerült Ciarníkovától elragadnia az elsőséget, napi 82 dekás súlygyarapodással. Legélénkebb vetélkedés a traktorosok között folyt a tavaszi munkák idején. A kassai kerület legjobb traktorosa kitüntetést Máté László kapta rendkívüli eredményeiért. Övé és versenytársaié, Gáspár Lászlóé és Miklas Istváné az érdem, hogy a berzétei részleg volt az első a tavaszi munkák elvégzésében. A munkakedv fokozásához nagymértékben hozzájárult a helyes politikai irányítás és a jó kultúrmunka is. Az üzemi klub százféle szórakozási lehetőséget nyújt a munka után pihenni, szórakozni vágyó dolgozóknak. Legfelejthetetlenebb élménye a dolgozóknak mégis az üzemi bizottság szervezte lengyelországi üdülés volt. ' A mai életet lehetetlen összehasonlítani a régivel, — mondja Pazdilka Béla miközben az ifjúsági kultúrcsoport előadásában gyönyörködünk. — Az emberek jól érzik magukat nálunk, és a fiatalokat is idevonzza a munka, a szórakozás. Rájuk pedig olyan szükségünk van a mezőgazdaságban, mint éhes embernek a kenyérre. Pavel Havlicek Az értékelés nyomán A királyhelmeci járás szövetkezetei a közelmúltban értékelték félévi gazdasági eredményeiket. Sok szép eredményről adhatnak számot, de az értékelés a hiányosságok feltárásánál is segített. A pozitív eredmények közé sorolható, hogy a járásban a tervezett munkaegységekből mintegy 109 ezer 396 munkaegységet megtakarítottak. Ezt elsősorban a gépesítés tökéletesítése segítette elő. Az állattenyésztésben a múlt évihez viszonyítva mind hasznosság, mind a számbeli emelkedés terén jelentős javulás észlelhető. Az év elejétől a szarvasmarhaállomány 2512 darabbal növekedett, vagyis a tervezett emelkedést 105 százalékra teljesítették. Ezt jelentős részben a tagoktól felvásárolt borjukkal tudták elérni. így jelenleg a járásban a száz hektárra eső szarvasmarhaállományt a múlt évi 33,2 darabról 43,2 darabra emelték. A fejőstehenek száma az első félévben 1919-el gyarapodott, ugyanakkor jelentősen csökkent az állatok elhullása is, amely egyrészt az állatorvosi szolgálat megjavulásának, valamint az állatgondozók eredményesebb munkájának köszönhető. A szarvasmarhaállomány számbeli növelésében a borsi, szolnocskai, szentmáriai, nagykövesdi és zétényi szövetkezet volt a legeredményesebb. A beruházási építkezések tervét 106 százalékra teljesítették s ezek mellett még mintegy 1 millió 700 ezer korona értékű meliorációs munkát is megvalósítottak. Az építkezéseket természetesen még sok helyen olcsóbbá, gazdaságosabbá lehetne tenni, ha a szövetkezet vezetősége és tagsága nem lenne közömbös az önsegélyezéses építkezéssel szemben. Az értékelés azt is megmutatta, hogy az állattenyésztés fejlesztése terén nem érték el a kívánt színvonalat. Ugyancsak hiba mutatkozik a pénzügyi terv teljesítésében, s ha ezeket a járás szövetkezetei ki akarják küszöbölni, a tagság nagyobb aktivitására, de nem különben a pontosabb nyilvántartásra és jobb szervezésre is szükség van. -ki Az utóbbi időben a kassai kerületben is sok új kultúrtíáz épült. Képűig a gömör milho'jti kultúrházat mutatja, amelyben helyet foglal a mozi, a Jednota fogyasztási szövetkezet, a vendéglő, valamint a HNB és EFSZ irodája. Versenyben a mindennapi kenyérért — Megírhatnád az újságnak — mondta a minap Kardos János, a gömörhorkai EFSZ sofőrje —, hogyan megy nálunk a cséplés, mert olyat te még nem láttál. Nem tudtam elképzelni, miért olyan különleges ez a szövetkezeti cséplés. A helyszínen aztán saját szememmel győződtem meg róla, miért érdemes újságba tenni a gomorliorfcaiakat. Öt lovasfogat hordta az őszi búzát a cséplőgépekhez. Egy 1200-as és egy 800-as gépet biztosított a szövetkezetnek a helyi traktorosbrigád. A cséplőgépek versenyezve nyelték a szekerekről és a pótkocsikról leadott kévéket. A gépek zúgva, búgva biztatgatják egymást, hogy még gyorsabban, gazdagabban buzogjon belőlük az életet adó arany búza-patak. A cséplés a legkisebb üzemzavar nélkül, óraműpontossággal folyik. Az emberek szívét ünnepi érzés, tisztelet, szeretet tölti el a minden évben megújuló, megszülető kenyérrel szemben. Pedig nagyrészük nem szövetkezeti tag. A helybeli cellulózegyár dolgozói akarják bebizonyítani, hogy ők a kenyérgyártáshoz is értenek. Szíves készséggel segítenek a szövetkezetnek, hogy a kenyér minél gyorsabban fedél alá kerüljön. Teherautók viszik a magtárba a gazdag termést, a friss magot. Nem lehet sehol lemaradni, siet mindenki, mintha úgy erezné, versenyben áll. Versenyben a mindennapi kenyérért. Ki a legjobb dolgozó? Nem lehet rá feleletet adni, képtelenség egyeseket kiemelni. Csak a jó szervezés „árulkodik" a tapasztalt elnökről, Bakó Jánosról, és az agronómusról, Palcsó Sándorról. Három és fél nap hajnaltól napestig tartó munka eredményé: nyolc és fél vagon termény. Jól van, emberek, igazatok van, ha erről a cséplésröl lelkesedéssel beszéllek. Találhatunk-e fényesebb bizonyítékot a munkás-paraszt összefogásra, a kölcsönös segíteni akarásra, mint a tiétek ? UHRIN SÁNDOR Nagy jövője van a földgáznak Az újságok hasábjain már több hír látott napvilágot a földgáz előállításával és használatával. kapcsolatban, amit Szlovákiában Levocské Lúky-in kezdtek meg. Cesticen pedig az előállításhoz szükséges új ciszternák, tartályok építésén dolgoznak. A földgáz előállítását, jövőjét illetően intéztünk néhány kérdést a kísérleteket kezdeményező Swarc Miklós mérnökhöz. Hogyan született meg a földgáztartályok építésére irányuló javaslata? Hruscsov elvtárs szavaiból indultam ki — hangzik a válasz — aki néhány évvel ezelőtt beszélt a földgáz jövőjéről, a szén és a fa nagyméretű megtakarításának lehetőségeiről. Hasonló kísérletekről olvastam néhány külföldi tudományos folyóiratban. Első kísérletem 1953-ban, az ötliteres tartályban elhelyezett lótrágyával nem járt sikerrel. Egy alkalommal éjjel nem volt villanyáram és reggelre megindult a gázképződés. Tehát első észrevételem az volt, hogy a földgáz csupán sötétben képződik. Bevallom, sok könyvet kellett áttanulmányoznom, hogy megismerkedjem az egyes szerves anyagok bomlásának, átalakulásának folyamataival. Milyen tapasztalatokat szerzett eddig? Nagyon sok nehézséget és bosszúságot okozott az első betontartály, amely különösen a tél folyamán átengedte a gázt. A kassai Keletszlovákiai Gépgyár segítségével felállítottunk három pléhtartályt s ezzel megoldottuk a meleg szigetelést. Annak ellenére, hogy ezek első kísérleteink voltak és nem biztosítottuk a tartálytöltés és ürítés gépesítését, az eredmények szépek. Töltés után 12 órával megjelenik a gáz, melynek 6000 kalória értékű, nagyon forró lángja van, tehát 2000-rel nagyobb mint a gázgyári gáznak, s egy tehén trágyájából, a gázgyárinál 5 fillérrel olcsóbban naponta 1,5 — 2 köbméter földgázt lehet ilyen módon előállítani. A földgáz nem mérgező és amellett, hogy alkalmazható a háztartásban, üzemi konyhákban, takarmány és vízmelegítésre az istállókban, alkalmazható a négyütemű robbanómotoroknál is, ami természetesen a további fejlődés kérdése. Van más gyakorlati jelentősége is a mezőgazdaságban? Természetesen. Képzeljük el, menynyi szenet és fát takaríthatunk meg népgazdaságunknak, ha az évi istállótrágyamennyiségből kb. 500 millió köbméterből gázt gyártanánk. A trágyán kívül a gáz előállítására fel lehet használni a füvet, kukoricaszáraf, a cséplőgépnél fennmaradó töreket stb. Annál inkább eredményesnek mondható a L. Lúky-i kísérletezők munkája, hogy a gázgyártáshoz már használt trágya 15 — 20 százalékkal növelte a terméseredményeket. A trágyalével, vagy vízzel lelocsolt trágya melegsége az átlagos 42 fokról 69—70 fokra fokozódik, ami elősegíti a gyommagvak megsemmisítését s egyúttal rövidül a trágya felhasználódásának. átalakulásának folyamata. Az eddigi tapasztalatok alapján megkezdtük a Cesticei Állami Gazdaságban két új, teljesen gépesített tartály építését. Több állami gazdaság és EFSZ érdeklődött már a kísérletek eredménye iránt nemcsak Szlovákiából, hanem a cseh országrészekből is. Azt hiszem kísérletezésünk eredményei alapján rövidesen kimondhatjuk a végső határozott szót a földgáz előállításával kapcsolatban. LIPTÄK JÚLIA II. ♦ A taksonyi szövetkezetben (galántai járás) a tervezett 99 helyett eddig Í06 hektár tarlőkeveréket vetettek.
