Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-10 / 32. szám

2 Jrafare! Földműves 1958. augusztus 10. Versenyzászlós HNB Őrösön jól dolgozik a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége Őrösön Csontos Bertalannal, a HESZ elnökével beszéltem. Csontos elvtárs megelégedéssel szólt a szervezet tag­jainak munkájáról. Különösen kiváló eredményt ért el Bállá Béla, Juhász Dezső, Máté István, Popovics Pál, Bállá Árpád. Bállá Béla évi tervét 124 százalékra teljesítette. Ő a szer­vezet legaktívabb tagja, legjobb cél­lövője. A járási versenyben az első, a kerületiben pedig a harmadik heJ lyen végzett. A Dukla-versenyben a 15 éves Mokry Sándor érte el a legjobb ered­ményt. Jól szerepelt Hancsovszky Károly, Popovics Pál, Furik László és Furik Ferenc. A szervezet tagjai segítik az EFSZ-t is, mintegy 2000 brigádórát dolgoztak le, a faluszépítési akcióban pedig 273-at. Horosz Árpád, Őrös Podrecany, a falu, a dombhullám gyűrte határ, egyik szelídebb síkján húzódik meg. Épp csak annyi sík ma­radt, hogy letelepedjenek a házak, és vagy 60 hektárnyi rét tarkáljon rajta. Arató-cséplő munka zajától hangos itt is a határ. A falutól három irányi­ban falják a gépek a terhüket őrző gabonakévéket. Az egyik ilyen serény­kedő munkacsapat között találni Durove Pavelt, aki szorgalmasan mé­regeti a zsákokat. Fürge „hő-suppo­­lással“ magasítják a gabona „kalit­kát“. Aztán újra lesve várja, hogy mikor lesz kövér a zsák ... Parolázás után kíváncsiskodunk: — Lesz-e elég élet? F Már hogyne volna? Huszonkét mázsán fölül. — Ilyen hullámos határban? Á kérdésre igazít a kalapján, majd napbarnított szikár arca hamiskásan elmosolyodik. — Száz mázsát még terven felül is adunk. Pedig az egész évi termelési tervben nem irányoztuk plő. Még kacsint is hozzá egyet a hun­cut szemével. Aztán olyan jókedvvel dobják megint a zsákokat, mint akik­nek van miért örülni, akik biztosak a dolgukban. Aztán mikor már jól felmagasodott a „kalitka" rejtelmes­kedve szól. — Mi dolgozunk ám! No meg a kobakba is akad valami — mutat a kalap alá, majd tréfásan elmosolyo­dik. Hát ebből ugyan keveset húzok ki — gondolom — mert csak úgy szűk­szavúan, ugratva dobja a szót. Caban Ján a szövetkezet agronómusa, a já­rási nemzeti bizottság tagja, Ondrej Bracok a HNB tagja, igyekszik fényt deríteni. De még mielőtt hozzáfog­nának, vallatásra fogjuk Durove bá­­tyót. — Ki a helyi nemzeti bizottság elnöke ? — Frizer Ondrej. i— Milyen ember? i— Barátságos ... nem kevély... — Tud-e arról, hogy mit ígért a helyi nemzeti bizottság a választá­sok előtt? Már ez fogasabb kérdés, több gon­dot igényel, Durove bátyó meg is igazítja egy párszor a kalapját, aztán sorolja.- Hogyis kezdjem? Beszéltünk akkoriban a jelöltekkel a szövetke-! zet kiszélesítéséről. Most már csak két magángazda van. De rövidesen azok is köztünk lesznek. Arról is be­széltek a jelöltek, hogy rendbehozzuk az utakat, járdát építünk, átépítjük a kultúrházat... A nemzeti bizottság legutóbbi nyilvános gyűlésén megtud­tuk, hogy az idén a járda is meglesz, meg a kultúrházat1 is rendbetesszük. Ügy beszél ez az ember, mintha legalábbis ő volna a nemzeti bizott­ság elnöke. Meg is kérdezzük Caban elvtársat: — Mindig nyilvánosak a HNB ülé­sei? A válaszból érdekes módszereket tudunk meg, Frizer elvtárs a HNB elnöke, az ülések előtt már két hét­tel szorgalmasan dolgozik a gyűlés előkészítésén. Elsősorban is minden meghívott pontosan megkapja a nem­zeti bizottság ülésének programját, ami legtöbb esetben a választókörze­tek javaslata alapján készül. Tehát így az összes tömegszervezetek, a nemzeti bizottságok minden tagja jól felkészülhet az ülésre. A lakosságot a helyt hangszóróval hívják a gyűlés­re. Érdekes, hogy ilyenkor nemcsak a programterv teljesítéséről beszél­nek, hanem azt még ki is bővítik, ha arra szükség van. Nemrég például a választókörzetek gyűlésein a lakosok panaszkodtak a közlekedés okozta nagy por miatt. A HNB nyilvános gyűlésén ezt a kérdést alaposan meg­vitatták és ma már a nemzeti bizott­ság közbenjárására leöntötték az utat. A nyilvános gyűlésen többen kifogásolták, hogy az üzletesek későn nyitnak. A nemzeti bizottság megbe­szélte a kereskedelem dolgozóival és most aszerint nyitják az üzleteket, ahogy a nyári munka idején a dolgo­zók megkívánják. Sok-sok hasonló javaslattal hoza­kodnak elő a falusiak, és a nemzeti bizottság minden erővel igyekszik azt megvalósítani. Több faluban azt tapasztaltuk, hogy a nemzeti bizottság és a szövetkeze­tek között nézeteltérés, huzavona uralkodik. Itt nagyon szép az együtt­működés. A nemzeti bizottság utolsó ülésén például részletesen megvitat­ták a szövetkezet félévi termelési és pénzügyi tervének teljesítését. Parázs vita kerekedett a munka jobb szerve­zése körül — bár a munkaegység ér­téke a pénzügyi terv szerint így is 20 korona körül mozog. Többen hoz­zászóltak a homokbánya létesítéséhez, ami majd nagyban hozzájárul a nem­zeti bizottság pótköltségvetésének kiegészítéséhez. Azt mondhatnánk, hogy a falu minden lakója tanácsol, irányít, javasol és ez a jó tömegpoli­tikai munka alapja. A választók ja­vaslatára született meg a XI. kong­resszus tiszteletére a több százezer koronát kitevő_ vállalás is. Mikor ez szóba kerül, Cabán tréfásan jegyzi meg: r— Durove is ledolgozott már jó néhány órát, társadalmi munkában. De így sorolhatnánk a falu többi la­kóit is, akik készségesen segédkez­nek a programtervben kitűzött fel­adatok valóra váltásában. A Durove Pavelok szólásából az tűnik ki, hogy ebben a faluban a vá­lasztók és választottak egy cél érde­kében dolgoznak: falujuk felemelke­désén. Jó munkájuk jutalmaként nyerték el a járási versenyzászlót. Meg is érdemlik. Elsők az adófizetés­ben, beadásban, mindenben. Még egy észrevétel: minden panaszt egy héten belül elintéznek. A Podre6any-i helyi nemzeti bi­zottság jó munkájának titka a lel­kiismeretesség, a tömegekkel való eleven kapcsolat. Bállá József A bratislavai kerület az élen. Szlovákiában a gabonabeadást augusztus 4-ig, 35,6 százalékra telje­sítettük. A bratislavai kerület 58,3 %, Nyitra 38,5 %, Banská Bystrica 20,1 %, Kas­sa 15,5 %. Presov 7,1 °/o, Zilina pedig 0,4 %-ra teljesítette a gabonabeadást. A nyitrai kerület is jó eredményeket ér el az utóbbi időben. Ezt bizonyítja az a tény, hogy volt olyan nap, amikor 2,1 %-os emelkedést ért el. Ha a tempó tovább tart, megelőzheti a bratislavai kerületet is. Ä gabona 80 százalékát learattuk A statisztikai hivatal szerint a ga­­bonefélék 80 százalékát learattuk, azonban a zilinai, kassai és presovi kerületekben, mintegy 15 ezer ha kenyérgabona vár aratásra. A többi kerületekben 33 ezer hektárt kell még learatnunk. Ezzel szemben a cséplés és a begyűjtés nem tart lépést. • PÁLYÁZAT ® PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT © PÁLYÁZAT © A Szabad Földműves nagy irodalmi pályázata Pártunk XI. kongresszusa törté­nelmi jelentőségű határozatainak köz­zététele után a szocialista építés üteme rohamos lendületet vett. Nap­ról napra örvendetes jeleit látjuk annak a forradalmi átalakulásnak, mely immár közelről érzékelhető ha­tárköve a szocializmus építése bete­tőzésének hazánkban. A szocializmus nem távoli ígéret, hanem jelen és a legközelebbi jövő tényekkel bizonyí­tott valósága. Hatalmas gyárak, üze­mek épülnek, új energiaforrások nyíl­nak olyan egymásutánban, ahogy azt még a közelmúltban is kevesen hitték. Az anyagi jólét emelkedésével azonban nem tart lépést a kulturális fejlődés és nem változik meg egy­idejűleg az emberek gondolkodása. A szocialista építés időszakában első­rangú feladattá válik a szocialista gondolkodású ember nevelése. — A mindinkább gépesített termelési fo­lyamatok, a közös, nagyüzemi gazdál­kodás megköveteli a magasabbfokú műveltséget, az eszmei színvonal emelkedését és a szocialista módon való gondolkodást. Különösen sürgető ez a feladat falun, ahol éppen a kulturális élet elmaradottsága folytán a fiatalság mindinkább otthagyja a mezőgazda­ságot, eddigi környezetét és a több kultúrát nyújtó városban, az ipari termelés különböző szakaszain igyek­szik elhelyezkedni. Nemzeti bizottságaink, továbbá tö­megszervezeteink feladata, hogy a XI. kongresszus irányelvei alapján meg­teremtsék a feltételeket a kulturális forradalom befejezésére, s ezáltal a falusi ifjúság kulturális igényeinek olyan kielégítésére, hogy megkedvel­jék a falut, a nagyüzemi gazdálkodást és a távlatokat látva szívesen válasz­szák az egyre tartalmasabbá, kultu­ráltabbá váló falut. Az ö feladatuk, hogy feltárják, megismertessék azo­kat a távlatokat, melyek falvainkon a kulturális forradalom betetőzése nyomán a holnapból reánk moso­lyognak. Íróinkra, művészeinkre szintén ko­moly feladat hárul. Az élethez, a gya­korlathoz közelálló, a jövőt művészi erővel elénktáró müveikkel talán ők tolmácsolhatják leginkább falvaink egyre szépülő holnapját, ők mutat­hatnak rá a legművészibb formában s a forradalmi romantika eszközeivel legkézzelfoghatóbbá téve, azokra a tényezőkre, melyek már belátható időn belül eltűntetik a falu és város közötti kulturális különbséget. A Szabad Földműves szerkesztősé­ge e céltól vezetve pályázatot ír ki olyan irodalmi művekre, melyek mű­vészi erővel bizonyítják be a falusi ifjúságnak a mezőgazdaságban való elhelyezkedés fontosságát, bemutat­ják a falu kulturális fejlődésének táv­latait, megkedvelteiül a nagyüzemi gazdálkodási formát, mint a boldo­gabb, gondtalanabb és kulturáltabb életmód megalapozását. PÁLYÁZAT FELTÉTELEI: a) A pályázat 1958. augusztus 15-én indul és a pályaművek benyújtási határideje 1958. no­vember 30; b) pályázhat minden csehszlo­vák állampolgár; c) a pályamű műfaja lehet elbeszélés, irodalmi riport, vagy rövid színpadi jelenet; d) a pályamű 10 írógéppel írt oldalig terjedhet; e) a pályamű nyelve lehet: magyar, szlovák, cseh; f) a pályázat jeligés, tehát titkos* A pályaművet jeligével kell ellátni és egy ugyanazon jeligével ellátott másik boríték-; ba kell betenni a pályázó nevét' és címét. Ezen jeligés, a ne­veket tartalmazó borítékokat, a pályaművek elbírálása után bontja fel a bíráló bizottság; g) a bíráló bizottság irodalmi szakértőkből és a szerkesztőség megbízott munkatársaiból tevő-, dik össze; h) a pályázat eredményét la-; punk karácsonyi számában kö­zöljük; i) a pályázat díjai: I. 2000.— korona, II. 1200.— korona, III. 800.— korona IV—V. 500 — 500.— Kcs. j) A nem díjazott de közlésre alkalmas pályaműveket tiszte­letdíjjal jutalmazzuk. Reméljük, hogy a pályázókat nem­csak az értékes díjak ösztönzik a részvételre, hanem az a tudat is, hogy pályaműveikkel hozzájárulnak nap­jaink egyik legfontosabb feladatának, — falu szocialista átépítésének telje­sítéséhez. A SZABAD FÖLDMŰVES szerkesztősége • PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT • A nemzeti bizottságok és a választók vállalása valóra válik Három héttel ezelőtt járásunkban a helyi nemzeti bizottságok alapos vitákat tartottak a választókkal. Meg­tárgyaltuk a szocializmus betetőzésé­nek egyes problémáit. Többek között Szaláncon alakult ki jó vita, de a Sza­­lánc környéki többi községek is be­kapcsolódtak a kötelezettségvállalá­sokba. A helyi nemzeti bizottságok a választók kezdeményezésére vállal­ták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának tisz­teletére a szalánci körzet mind a hét községében szövetkezetét alakítanak. A vállalások megszületésétől alig telt el egy hét s az említett helyi nemzeti bizottságok máris hozzáfog­tak a határozatok teljesítéséhez. Üjszálláson a helyi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság agitációs kollektívája megkezdte a felvilágosító munkát a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Kasarda, Ivanyák, Kacin és Fogaras középparasztok eleinte nehezen akarták megérteni az újat, de az agitátorok érvelésére mégis rátértek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Kapinc elvtárs, a helyi nem­zeti bizottság elnöke és Novák elvtárs, a helyi pártszervezet elnöke, türel­mesen magyarázta pártunk XI. kong­resszusának célkitűzéseit. A többi agitátorral együtt érveikkel elérték, hogy a község 31 kis- és közép­parasztja aláírta a belépési nyilatko­zatot. A szövetkezeti gazdálkodás 150 hektár földdel gyarapodott, az EFSZ élére pedig Kasanda Péter, tapasz­talt középparaszt került. Üjszálláson alig ürültek ki az öröm­teli poharak, amikor agitációs cso­portunk már a szomszédos község­ben, Kisszaláncon, kezdte el munká­ját. Sokan azt mondták, hogy nehe­zebb lesz a munka, mint Üjszálláson. De az agitációt mégis siker koronázta. Két nap alatt 58 kis- és középparaszt írta alá a belépési nyilatkozatot és 280 hektárral bővítették a szövetke­zet földalapját. Addig, amíg mi a saját körzetünk­ben dolgoztunk, mindenütt óriási munkakedvvel indultak az agitációs kollektívák a szövetkezeti mozgalom kiszélesítésére és további új szövet­kezetek alakítására. Megalakították az EFSZ-t Garbócbogdányon, Vtács­­kovcén s a közeljövőben a közösbe tömörülnek Bunticén, Mudrovieén, Al­sótőkésen és Lengyelfalván is. A kas­sai járásban az év végére legalább 35 új szövetkezetét akarunk alakítani. Ha a HNB-ok továbbra is ilyen jó mun­kakedvvel dolgoznak, bízunk benne, hogy célkitűzéseinket valóra is vált­hatjuk. Iván Sándor, Kassa FELHÍVÁS A Podrecany EFSZ (losonci járás) 58 hektár rétet alagcsövez. A fiatalság ebből a munkából készséggel kiveszi a részét. Eddig már többszáz brigád­­órát dolgoztak le a Podrecany EFSZ meliorációs munkájában Képünkön a losonci pedagógiai iskola növendékei: Biensiková Elena, Hilmerová Tat­jana, Sopociová Bozena, Smatanová Betka, Lelek Vladimír és Urblik Dusán munka közben. ___ Bracok Juraj és Durove Pavel mérik a gabonát. Caban Ján és Durove Pavel töltik a zsákot.

Next

/
Thumbnails
Contents