Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-10 / 32. szám

Bratislava, 1058 augusztus 10. Ára 40 fillér Er; sjssbí^v*-' nyjrTrr'-r 1 IX. évfolyam, 32. szám Egy kis ökonómia az egyéni és közösről Tévedés ne essék, nem az egyéni és közös gazdálkodásról lesz szó, mert ha ezek között akarnánk meghatározni az előnyt, vagy hátrányt, azzal már csak a tények után kullognánk. Hi­szen a nagyüzemi mezőgazdaság, mint a tudomány a korszerű technika fel­­használásának elengedhetetlen köve­telménye, már régóta ismeretes. Vi­lágos példa erre az is, hogy az USA- ban a tudomány és technika előretö­résével, a mezőgazdaság hihetetlen rövid idő alatt vedlett át nagyüzemi gazdálkodássá, azaz a parcellás gaz­dálkodás felszippantotta a korszerű technikával felszerelt, éppen ezért előnyösebb nagyüzem. Ha már most azt is figyelembe vesszük, hogy a kapitalista nagyüzemi mezőgazdaság előnye a dolgozók bérmunkássátéte­­lével, a termelésben való érdekeltség nélkül mutatkozik meg, akkor a szo­cialista, szövetkezeti nagyüzemi gaz­dálkodás előnye — ahol a földműve­sek nem kisemmizettjei, de tulajdo­nosai, gazdái a földnek — egy pilla­natig sem lehet kétes. Kollektivizált mezőgazdaságunk töretlen, felfelé ívelő útja ezer és ezer bizonyítékkal tanúskodik e megállapítás mellett. Éppen ezért az alábbiakban nem az egyéni és közös gazdálkodás ösz­­szehasonlításáről, hanem a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban belül az egyéni és közös érdek viszonyáról szólunk. Egy csallóközi szövetkezetben hal­lottam: márpedig az én feleségem nem megy a közösbe dolgozni, mert több a haszon, ha otthon tesz-vesz valamit. Bizonyításként mindjárt fel is sorolja, hogy a háztáji gazdálko­dásban végzett kertészkedésből csak­nem 1300 korona, egy hízott sertés­ből 1720 korona, baromfiból pedig kö­zel 600 korona jövedelmet csinált az asszony. Tehát 5620 koronát. Csaknem fe­lét a férj egész évi keresetének. Ez olyan tény, amit nem lehet meghazud­tolni. Szemmellátható, kézzelfogható összegről van szó. De tekintsünk csak a dolgok fenekére, mit mutat egy ugyancsak kézzelfogható elemzés. Háromezer hektáros szövetkezetről van szó. Az összes munkálatokra pu­ha normákkal 220 ezer munkaegységet terveztek. Egy-egy tag a múlt év­ben átlagosan így 550 munkaegységet dolgozott le. Egységenként 3 kg ke­nyérgabonát és 16 koronát osztottak. Igaz, húsz koronát terveztek, de mi­vel a munkálatokat száz százalékra nem végezték el (munkaerő hiányá­ban, sokszor nem is időben) itt mun­kaegységenként elúszott négy koro­na. A magas természetbeni járulék (mert munkaegységenként egy köze­pes család kenyérgabona szükségle­tének kielégítésére 1,5 kg is elég lett volna) szintén 3 koronát jelentett munkaegységenként. De számítsunk csak kettőt azzal a feltevéssel, hogy a falu asszonyainak foglalkoztatása még kb. 80.000 munkaegységet kime­rített volna. Ezzel, ha már a helytelen puha normáknál maradunk, 700 mun­kaegység esik családonként, ami a munkaegységérték-emelkedés, vala­mint a családonként 150-nel több munkaegység nyomán 2200 + 5000 azaz 520Ó korona többletet jelent. Persze itt mindjárt felvetődhet a kérdés: honnan biztosítanak munkát és főképp jövedelmet a fent említett 80 000 munkaegységre? Ügy látszik, hogy e fogas kérdés nyomán dugába dől az előbbi számítás. És valóban. Csak másként, mint a fe­lületes ítéletből látszik. Mert nézzük csak, hogyan is gazdálkodnak szövet­kezeteink. Mégcsak elvétve találunk eredményes példát a belterjes gazdál­kodásra, bár csaknem minden paraszt előtt ismeretes, hogy ezzel könnyen kétszeresére emelhetnénk a hektá­ronkénti jövedelmet. És amikor a bel­terjessé« megvalósításáról kerül szó, akkor EV-’Z-eink vezetői nem a na­il ír : -i1 <■ r 3 oldalon) á győztesek tapasztalataiból Marcelly elvtársnál, az élelmiszer­­ipari megbízottnál ' gyűltek össze megbeszélésre a somorjai, szenei és dunaszerdahelyi felvásárlási üzem­­megbízottjai, hogy átvegyék a gabona­felvásárlási verseny győzteseinek já­ró dicsérő oklevelet és elmondjanak egyet mást a győzelem „titkairól“. Tudtuk, hogy a jó kezdet fél siker, ezért még a kezdet kezdetén, ősszel és a koratavaszi hónapokban felké­szültünk nagyfontosságú munkánkra — magyarázta egyöntetűen Simon, Fodor, Pal'co és Mazák elvtárs — és elkezdték sorolni, hogyan segítették járásunk minden szövetkezetét, hogy azok zavartalanul gazdálkodhassanak. Eleíjgedhetetlen a segítség mindjárt a gazdasági terv összeállításánál. Fontos a gondoskodás a jóminőségű vetőmagról, műtrágyáról: az aratása nál, csépiésnél a gépek jó kihaszná­lásáról. A fclvásárlóüzcm kisegítheti asz ' «töket magszárítóval, eset. leg munkaerővel is. Sokat köszön­nek a politikai felvilágosító munká­nak, amit az aratás előtt fejtettek ki ra politikai bizottságok. Tájékoztatták a szövetkezeti tagokat és a magán­gazdákat a járás, a községek kötele­zettségeiről, feladatairól és a határ­időben való teljesítés fontosságáról. A gabonafelvásárlást meggyorsította még a verseny is — a győztesek szá­mára értékes díjakkal — amelyet a dunaszerdahelyi járásban a tarlóhán­tásra és a tarlókeverékek vetésére is kiterjesztettek. Nem fogunk a babérokon pihenni — ígérik a győztes járások képviselői — felvásárolunk még 30 — 40 vagon gabonát. Ezzel már a kerületi gabo­nafelvásárlási terv teljesítését segít­jük. Kihasználunk minden lehetőséget, hiszen a szövetkezetben a természet­beni járandóság mindenütt megvan két kilogramm, tehát bőven lesz mit a tejbe aprítaniok, — ec. Megnyitják a repülönapot. Augusztus 5-tól 16-ig folyik a világbajnokság, a nagy vetélkedés. Az EJTŐERNYŐS világbajnokságról Ä FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Kora hajnaltól több mint 100 ezer ember izgult, vajőn milyen lesz az idő. Az égbolt nem sok jót mutatott, a nézők áradata azonban vastagon hömpölygött két irányból a vajnoryi repülőtérre. Tizenegy óra felé meg­eredt az eső. de a kíváncsiskodók tömege reménykedve várt. Sokan a A helikopter, akrobata mutatványai közben. jóízű virslivel, cigánypecsenyével, vagy a környékbeli nótatermő borral vigasztalták magukat. Három óra után végre ritkult az eső és megkezdődött a repülőnap. A megnyitót 21 repülőgép ejtőer­nyőt formálva kezdte. Utánuk a bri­­gadír-típusú gép „A nemzetek barát­ságáért“ jelszót vitte. Szemet káp­ráztató mutatványokat végeztek a vrchlabi vitorlázók Lunák-típusú gé­peiken, majd a négy oiomouci lány Földet ér az ejtőernyős. A képünkön látható kereszt közepére kell esni az ugrónak, ha 150 pontot akar elérni. hajmeresztő mutatványaiban gyönyör­ködtünk. A magyar versenyzők Pajtás nevű gépükön magas színvonalú akro­batikus mutatványaikkal tűntek ki. Vilém Krista pilótánk mutatványai is utolérhetetlenek. Z-226-os gépén füg­gőleges irányban haladt az égbolt felé. Egyszer csak azt vettük észre, hogy valósággal megáll és zuhan hátrafelé. Minden más pilótánál ez tán kataszt­rófával végződött volna, de Krista hajszálpontosan kiszámította a kriti­kus pontot és a mutatványt a főemel­vény előtt fejjel lefelé, elhúzva vé­gezte be. Alig iéiekzettünk fel, ami­kor az L-200-as Moravan repülő hú­zott egy pár „hurkot“. Végül a Bri­­gadír mutatta be, hogy milyen lassan tud repülni. A repülőnapot az ejtő­ernyősök mutatványszámai zárták be. Kettős ugrást végzett Major János és Jergus, mintegy 2600 méter magas­ságból. Utána a többi ejtőernyősök ernyői tarkították az égboltot. Nagyon szép volt az idei repülő­nap, — így vélekedtek sokan. A MÁSODIK NAP Ä tempó most sem csökken. Az ejtőernyősök a verseny feltételei sze­rint 1000 méter magasságból ugrottak. Ügy látszik, hiába volt az előzetes tippelés, az első nap meglepetéseket hozott. Az ember azt hinné, hogy a 300 méteres körbe könnyű beleugrani. Ám az eredmények másról beszélnek. A kíváncsiságtói hajtva kikérjük Ma­jor János, az egyik bíró véleményét. Épp a helikopter védőszárnyai alatt lapulunk, amikor kiugrik az egyik ejtőernyős és szépen himbálódzik a cél felé. Az ejtőernyőre mutatva Fejünk fölött ismét egy ejtőernyős ugrik, valami kisebb ernyőféle válik el az ejtőernyőtől. Magyarázatot ké­rünk. — Ez a kis ernyőféle nem en­gedi, hogy az ernyő hirtelen nyíljon, s ha szép lassan nyílik ki az ernyő, a versenyzőt nem rántja meg. Sok érdekes dol­got tudunk meg az ejtőernyős sportról, miköz­ben sportrepülő­gépeink hajmeresz­tő mutatványokat végeznek. A hang­szóró pedig jelenti az első eredménye­ket. Az egyéni ver­senyben: 1. Vode­­nicsarov (bolgár) 291,10 pont. — 2. Gyulai (magyar) 289,03. 3. Dmitrov (szovjet) 284,96. — A férfi csapatver­senyben: 1. Ma­gyarország, 2. Bulgária, 3. Szovjet­unió. Csehszlovákia a hatodik helyen végzett. Női egyéni verseny: 1. Szko­­pona (szovjet), 2. Popescu (román), 3. Priahina (lengyel). Csapatverseny: 1. Szovjetunió, 2. Bulgária, 3. Len­gyelország. Sötétedik már, de a repülőtér még mindig népes. Jól szórakozik a közön­ség. Az „Anca“ típusú szovjet gépek a kíváncsiakat fel is viszik az ég­boltra. Lesz itt szórakozás két hétig! Aki kíváncsi, mindé napos időben jöhet, hogy bámulattal adózzon a pi­lóták és ejtőernyősök bravúros mu­tatványainak. B. J. A magyar csapat rajt előtt. A bátorkeszi traktorosbrigád Teljesítettük a repcebeadást Szlovákiai méretben teljesítettük a repcebeadást. A bratislavai és nyitrai kerület mintegy egynegyeddel túltel­jesítette beadását. mezőgazdásza — Labancz András — lelkes hangú levélben értesíti szer­kesztőségünket, hogy brigádjuk a harmadik negyedévi tervet, már az első hónapban 45 százalékra teljesí­tette. Továbbá beszámol arról, hogy a brigád tagjai évente 3600 hektár földön végzik el a gépi munkálato­kat és azt is hozzáteszi — nem kis eredménnyel. Az idén kombájnnal 600 hektárt arattak le, önkötözővel 440 hektárt, a szalmát 580 hektárról letakarították és 800 hektáron elvé­gezték a tarlóhántást. Pálinkás Árpád S —4-es kombájn­jával 14 nap alatt 86,4 hektáron vé­gezte el az aratást és cséplést, Kaj­­tár István és Bitter László p«dig a szalmaösszehúzásnál végzett kiváló munkát. Kiss Andrásnak is van mivel dicsekedni, mert DT 54-es traktorá­val 443 hektáron végzett tarlóhán­tást, 21 ha-on középszántást és 66 hektár földet megboronált. így valósul meg Bátorkeszin a jel­szó: a kombájnt nyomon kövesse a szalmaösszehúzás, azt pedig a tarló­hántás. — h A szociqSistei faluért 100 000 ember a repülőnapon ® Minden nap szórakoztató mutatványok — A férfi csapatversenyben a magyarok az elsők — Nagy irodalmi pályázatunk feltételeit lapunk 2. olda­lán találja meg. magyarázza az ugrás fortélyait. Teg­nap ók Jergussal 2600 méter magas­ból ugrottak 45 másodperces szabad­eséssel. Mintegy 2000 métert zuhan­tak nyitott ernyő nélkül. Hét másod­percig egymást fogták, azután egyik elindult Pozsony felé a másik pedig más irányba. Érdekes titkokat. árult el. Többek között azt, hogy a tenyér irányával kormányozhatja magát az ejtőernyős. 600 méter magasságban pedig okvetlenül ki kell nyitni az ernyőt, mert ez a kritikus pont. Az időt legtöbbször „stopperórával“ mé­rik, a gyakorlott ejtőernyős azonban már a zuhanás idejétől is ki tudja számítani, hogy mikor kell kinyitni az ernyőt. — Mennyit ugrott már? — kér­dezzük. r—. Több, mint négyszázat. Azután elárulja, hogy éppen tegnap kapta az érdemes sportmesteri címet.

Next

/
Thumbnails
Contents