Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-03 / 31. szám

1958. augusztus 3. ■Jrab-ad Földműves s Nagyszerű gondolat A hűli EFSZ (nagysurányi járás) megalakulása óta talán 10 hónap telt el és a községben mári«s jelentés vál­tozásokat látunk. Főleg a földek változtak meg a felismerhetetlensé­­gig. A keskeny parcellákat nagy szö­vetkezeti táblák váltották fel, ame­lyeken a szövetkezet dolgozói már begyűjtötték a kenyér- és takar­mánygabona idei termését. Az új gazdák közösen tevékeny­kednek. Eredmé­nyes munkájuk és leleményessé'gük a járás többi szövet­kezeteinek is pél­dát mutat. — Jó dolgokat érdemes népszerű­síteni — mondta Blaho Jerolín, ami­kor a sertésólak felé vezetett. És igazat adtunk neki. Főleg mivel erre a hűli szövetkeze­­tesek is okot szol­gáltatnak. Ugyan­is a kiselejtezett vasúti talpfákból épített sertéshizlalda népszerűsíté­séről van szó. A kiselejtezett talpfákat eddig többnyire a tűzhelyben fűtésre hasz­nálták fel. A hűli szövetkezet tagjai azonban megvalósították Svec elv­­társnak, a JNB dolgozójának nagy­szerű gondolatát és használt talp­fákból sertéshizlaldát építettek. Az építmény, amelyben már 220 hízó röfög vidáman, hozzávetőleg csupán 20 000 koronába került. Önsegítéssel az építkezés három hétig tartott, aminél Jozef Caplák építkezési mun­kacsoportja hasznos munkát végzett. A talpfákat, amelyeket az érsekújvári pályafelügyelőség bocsátott készsé­gesen rendelkezésükre, egymásra rakták, összeszegelték és a fennma­radó hézagokat sárral tapasztották be. Padlózatot is talpfákból csináltak. Az oldalfalakra tetőt húztak és kész volt a hízók „palotája“. Salak-beton téglákból még takarmányelőkészitőt építettek hozzá és a hizlalda mindkét oldalán kifutókat létesítettek. Nagy kár azonban, hogy a kifutókat nem kövezték ki, mert így esők után nagy CSISZ-tagok az élvonalban Pár napja találkoztam Hubai István­nal, a naprágyi EFSZ elnökével a kö­­vecsesi vasútállomáson. Beszédbe elegyedtünk, s az elnök eldicsekedte, hogy Tornaijáról a felvásárló üzem­ből jönnek, ahol éppen akkor adták át közvetlenül a cséplőgéptől a 200. má­zsa gabonát. — Hogy fizetett a termés? — kér­deztem. — Megvan a tervezett — mondja az elnök — mert rozsból 22, őszi ár­pából pedig 25 mázsás hektárhozamot' értünk el. A továbbiakban eldicsekszik, hogy szövetkezetünkben kiváló munkát vé­geznek a CSISZ-tagok. Mindenütt ott segédkeznek a legfontosabb munka­helyeken. Ezenkívül szabad idejükben még kultúrműsorral is készülnek, hogy szórakoztassák a falu lakos­ságát. Fürjes István Ünnepélyesen Boző Gyula, az ajtiácskői felvásárló raktár alkalmazottja újságolta, hogy július 23-ig több mint 8 vagon termést vásároltak fel a szövetkezetektől és állami gazdaságoktól. Az ideig a ve­­cseklöi, almágyi, egyházasbásti EESZ­Külföldiek szemével a „parasztinasokról“ A talpfákból készült új sertésólban jól érzik magukat a hízók (Foto: Vittek) itt a sár. Ezt azonban ki lehet kü­szöbölni. — Az egész épület legalább tíz évig kitart — jegyzi meg Blaho elvtárs. — És ezalatt az idő alatt nem egy tég­lából készült hizlaldát építünk. Ügy látszik azonban, hogy a hűli szövetkezetesek nem fognak tíz évig ölhetett kezekkel várni. Hiszen már most fedél alá hoztak egy gyönyörű új fiaztatót. Ezenkívül két összesze­relhető tehénistálló falait építették fel. Ez arról tanúskodik, hogy azok az emberek, akiknek helyes állás­pontjuk van a közösben végzett munka iránt, akik észszerűen tudnak gazdálkodni, sokat érhetnek el, T. Kalecky ék teljesítették a beadást árpából, bú­zából pedig az Almágyi Állami Gazda­ság áll a legjobban. Búzát egyenesen a cséplőgéptől ők szállítottak elsőnek, s ezt, amint azt a mellékelt képen is láthatjuk, ünnepélyes keretek között kedves műsor keretében adták át a fel­vásárló üzemnek. A. V. Fontos figyelmeztetés Szövetkezeti dolgozók! Eddig már Szlovákia majdnem összes egységes földművesszövetkezete szerződést kötött a szövetkezeti tagok betegbiztosítására, amely alapján a tagok és hozzátartozóik szociális biztosítása lehetővé teszi a díjtalan orvosi gondoskodás, fogászati kezelés, kórházi, fürdő- és szanatóriumi kezelés, esetleg ingyen gyógyszerek igényének megszerzését. Az igények nagysága attól függ, milyen fajtájú szerződést kötött a szövetkezet. A betegség idejére járó táppénzigényt a szövetkezet a bizto­sítási díj rendszeres fizetésével biztosítja, amely minden hónap 15-ig esedékes. Ügyeljenek ezért arra, hogy a szövetkezet idejében és rendsze­resen' fizesse be a biztosítási díjat a JNB tanácsa munkaerőügyi és szociális biztosítási ügyosz­tályán, mert ezt a megkötött szerződésnek mindkét részről való betartása köve­teli meg és csak így lehet elérni a díjtalan orvosi gondoskodás, a kórházi, szanatóriumi kezelés és a gyógyszerek juttatásának zavartalanságát. Ajánljuk ezért, hogy a szövetkezet legközelebbi taggyűlésén kérjenek tájékoztatást arról, hogyan teljesíti a szövetkezet ezirányú kötelezettségeit. Mindenkinek személyes érdeke, hogy ezek a dolgok rendben legyenek. A biztosítási díj ki nem egyenlítése veszélyezteti igényüket, mert a szerződés csak ak­kor érvényes, ha ennek meghatározásait mindkét fél szigorúan betartja. A betegség esetében való gondoskodáson kívül az állam gondját viseli a szövetkezet tagjának akkor is, ha magas korára vagy rokkantságára való tekintettel képtelen dolgozni és járadékot ad, amelynek magasságát mindenki maga határozza meg az illető biztosítási módozat megválasztá­sával. Ugyanígy gondoskodik járadék formájában a családról is. Ezért nem szabad megfeledkezni a biztosítási díj rendszeres havi kiegyenlitéséröl. A biztosítási díjnak utólagos — a járadékigény kezdetétől számított hat hónapnál hosszabb időre történő visszamenőleges megfizetésénél megszű­nik a törvényes járadékigény. Ilyen esetekben önkéntes járadékot lehet elismerni. A JNB tanácsa munkaerőügyi és szociális biztosítási ügyosztá­lyával kötött részletfizetési szerződés alapján elkerülhetjük ezeket a kelle­metlen következményeket. Az aránylag csekély összegek fizetésével. — ami egyáltalán nem hiányzik a család ellátásánál — biztosítják mind a saját, mind családjuk megélhetését rokkantság, aggság, vagy baleset kö­vetkeztében bekövetkezett munkaképtelenség idejére. A Szociális Biztosítás Sztovákiai Hivatala Fiatalodó falu Valahányszor hazaruccanok szülő­falumba, szívesen elnézegetem szépülő, formálódó külemét, mely egyre von­zóbb. Ehhez a népi demokratikus rendsze­rünk adja a módot, a lehetőséget, hogy az „istenhátamögötti“ jelzőt viselő falu csinos nagyközséggé váljék... Ma már autóbuszközlekedési központnak nevez­hető, mivel három irányba futnak ki innét öt szőr-hat szór naponta az autó­buszok. Ugyanakkor középületeinek száma is gyarapodik. Rövidesen új áruházat kap, melynek munkálatai már Az egyik nemrég hazánkban járt magyarországi küldöttség a cseh szövetkezetesekke! való beszélge­tés során tudomást szerzett a me­zőgazdaságban ez évben beveze­tésre kerülő kétéves tanulóidőről, s erről Paizs Gábor a következőket írta: A csehszlovák mezőgazdaság a magasabb fokú átalakulás korsza­kát éli. A kisparcellákat kiszorító nagyüzem nemcsak a gépekhez ér­tő szakemberek képzését követeli, hanem azt a szükségességet is ma­gával hozza, hogy a mezőgazdasági munkát végző parasztok szakmai tudása emelkedjék. A korszerű agrotechnika alkalmazásának lehe­tősége természetesen lassan ki­szorul a kisparcella kereteiből. Korszerűség és kisparcella Cseh­szlovákiában éppen úgy mint Ma­gyarországon vagy a világ bárme­lyik más országában mind nehe­zebben egyeztethető össze. Ezt tapasztaltuk csehszlovák bará­tainknál is, hiszen Csehszlovákiá­ban a mezőgazdaság közel 70 szá­zalékában (jelenleg már 72.4) szo­cialista gazdálkodás folyik. Az új technikához új, friss erők kellenek, akiket már nem köt a régi egyéni gazdálkodás, s akik még serdülő korukban magukhoz ölelik az új kor követelményeit is. Merre vezet a falusi fiatalság sor­sa, útja a jövőben? Hogyan bizto­sítják a korszerű gazdálkodás me­zőgazdasági szakember-szükségle­tét? Gyakran tettük fel ezt a kérdést vendéglátóinknak, s hogy ne ma­radjon válasz nélkül, lehetővé tet­ték számunkra, hogy az egyik fa­luban a legilletékesebbektől kap­junk feleletet. Kora délután indultunk a Prá­gától 65 kilométerre fekvő Kneze Vés (Mercegfalva) falu Rakovnika termelőszövetkezetébe.. Ez egy többmillió vagyonnal rendelkező szövetkezet, melynek legfontosabb jövedelemforrása a komló. Nem ritka, hogy a jó időjárási eszten­dőkben egy hektárnyi komló 40 000 koronát jövedelmez. Pár évvel ezelőtt még úgy lát­szott, hogy idővel elapad a mező­­gazdasági munkások utánpótlása, mert a fiatalok a városba, az ipar­ba vonzódtak. A helyzet azóta megváltozott, úgy is mondhatnék megfordult. Az évről évre emelke­dő jövedelem mellett a mezőgazda­ság gépesítésével járó könnyebség, j kulturált gazdálkodás, a sportolási és más szórakozási lehetőségek megteremtése a faluban jövőt adott a fiataloknak. De ehhez hozzájárul a Csehszlo­vák Kommunista Pártnak az a he­lyes politikája is, hogy a művelő­dés és az élet területein is el­mossa a falu és a város közötti különbséget. Jellemző példája en­nek, hogy a csehszlovák televízió­tulajdonosok zöme ma már nem a városban, hanem vidéken s főleg a falvakban összpontosul. A falusi életnek az az átalaku­lása azonban a fiatalok részére önmagában még nem elegendő. Hozzá kell idomítani a fejlődés kö­vetelményeihez is. S mivel a fiata­lok többsége a mezőgazdaság fe­lé fordul, lehetőséget kell adni ré­szükre, hogy megismerkedjenek a nagyüzemi gazdálkodás módsze­reivel is. Ezért új utat kerestek a fiatalok továbbképzésére, s ha ez az idén kezdődő kísérlet beválik, akkor országosan is általánosítják a tapasztalatokat. Arról van szó, hogy ebben az évben a földművesszövetkezeti ta­gok általános iskolát végzett gyer­mekei részére kísérletképpen be­vezetik a kétéves mezőgazdasági tanulóidőt. Ez a tanfolyam nem pótolja a négyéves mezőgazdasági technikumokat, hiszen itt szak­munkásokat képeznek. De a mes­teriskola a mezőgazdasági techni­kum mellett működik, előadói a technikum tanárai. A tanfolyam hallgatói, az újdonsült „paraszt­inasok“ hetenként három napot töltenek majd az iskolában, két­­napig a mezőgazdaság elméleti kérdéseivel ismerkednek, egy nap pedig gyakorlati munkát végez­nek az iskola gazdaságában. Á kétéves tanfolyamra csak a 14. életévet betöltött fiatalok jelent­kezhetnek. Az iskola létrehozása­kor abból indultak ki, hogy az ilyen fiatalokat még nem vonhat­ják be az erősebb fizikai munká­ra, ezért tanuljanak és dolgozza­nak, s amikor már fizikailag is megerősödtek,, szakmai ismeretek­kel rendelkeznek, hasznosabb tag­jai lehetnek a szövetkezeteknek. De lehetővé tették számukra azt is, hogy ezek a fiatalok 18 éves koru­kig a termelőszövetkezetben vég­zett munka 80 százalékáig meg­kapják a felnőttek teljes munka­egységének értékét. Énnek az iskolának az a célja, hogy mezőgazdasági szakmunká­sokat képezzen, akik hatékony munkát tudnak végezni a növény­­termelés vagy az állattenyésztés különböző ágaiban, mert a nagy­üzemi mezőgazdasági termeléshez nélkülözhetetlen a magasabbfokú tudás. * így látják magyarországi bará­taink s kell hogy így lássák föld­műveseink, az EFSZ-ek és állami gazdaságok vezetői is, és használ­ják ki a kormányunk és pártunk nyújtotta lehetőségeit. A terv teljesítése követeli Egyes szövetkezetek a korán lekerülő őszi keverékek helyét kihasznál­ták silónövények vetésére. De ezenkívül még a tarlótakarmányok vetésé­vel is lehetőség nyílik a takarmánya lap bővítésére. A galántai járásban a taksonyi EFSZ a tervezett 9 hektár helyett 106, a királyrévl pedig 63 hektár keveréket vetett. A vezekényi és nagymácsédi EFSZ-ben Is gon­doskodtak a tarlókeverékek vetéséről. Sajnos nem mondhatjuk el ezt az alsószeli szövetkezetről, amely annak ellenére, hogy a járás legnagyobb EFSZ-e, július 24-ig csupán 37 hektárt vetettek, pedig a tejtermelés nö­velése érdekében itt is szükséges lenne a bőséges takarmányalap. K. F. Ünnepélyes keretek között nyitották meg az önkiszolgáló boltot. a befejezéshez közelednek ... Ugyan­csak nemsokára elkészül egy vendég­látóüzem, étteremmel, tágas tánchelyi­séggel. S végre-valahára gyógyszertára is lesz Nádszeg lakosságának. A múlt hét derekán meg önkiszol­gálóbolt nyílt, amely szintén a fejlő­dést példázza. Mindjárt az első napon közel ötezer koronás bevételt bonyolí­tott le. A vásárlók nagyobbrészt elége­dettek az újmódi üzlettel, mivel nem kell annyit várakozniok, mint annak­­elótte. k. t. FÉLÉV ALATT 12 ÜJ SZÖVETKEZET A kékkői járás 64 községéből az elmúlt év végéig csak 44-ben műkö­dött EFSZ, s ezek a földterület 47,2 százalékán gazdálkodtak. A járási nemzeti bizottság megvizsgálta a le­hetőségeket és megállapította, hogy a 22 községben is megvannak az elő­feltételek a szövetkezet megalakítá­sára. A tervszerű agitációs munkának az lett az eredménye, hogy pártunk XI. kongresszusának tiszteletére 8 EFSZ alakult, a következő hónapban pedig Sirakon, Kőkeszin, Szelényben és Terbegecen választották a földmű­vesek a közös gazdálkodást. De a leg­szebb eredmény talán az, hogy a fel­sorolt községekben minden kis- és középparaszt aláírta a belépési nyilat­kozatot. Az utóbbi időben tehát 1203 kis- és középparaszt 5873 földterü­lettel gyarapította a közös gazdálko­dást s így járási viszonylatban a szo­cialista szektor már 68,6 százalékra emelkedett. Az eredmények figyelemreméltók, és azt mutatják, hogy a kékkői já­rásban is valóra válik a kongresszus határozata, s megvan a remény, hogy a járásban a mezőgazdaság kollektivi­zálását már a jövő évben befejezik. Rados Pál A képen a kőkeszi EFSZ vezetősége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents