Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-03 / 31. szám
'Jzakact Földműves 1958. augusztus 3. A természetbeniekről szólunk Most van dandárja a nyári munkádnak, ezekben a napokban dől el, hogy egész évi gondos munkánk gyümölcséből hogyan telítjük meg a nép raktárát, milyen bőven lesz kenyér minden dolgo/ő asztalára. Elmondhatjuk, hogy az idei kenyércsatában földműveseink és egész dolgozó népünk példás szorgalommal állt a munka frontján. A gabonabetakarítási munkálatok nehezén már túl vsgyunk, de mégsem a célban. Biztos helyen, a nép raktárában kell összpontosítanunk az ország kenyerét jelentő kenyérgabonát. Ez azt jelenti, hogy teljesíteni kell mind a kötelező, mind az állami felvásárlásra szerződött gabonaneműek beadását. Helytelen lenne azt gondolni, hogy a kötelező beadással már teljesítettük az állam iránti kötelességünket s a szerződéses állami felvásárlással mitsem törődnénk, mert hiszen az ország kenyérellátására vonatkozó nemzetgazdasági tervünk a szabadellátásra vállalt gabonával is éppen úgy számol mint a kötelező beadásra előírttal. Az idei aratási, cséplésl jelentések között nem ritka a hektáronkénti 28—30 mázsás eredmény, ami a nagyüzemi gazdálkodás vitathatatlan előnyén kívül arról is képet ad, hogy a gabonafelvásárlási terv nemcsak teljesíthető, hanem túl is szárnyalható. Ezt igazolja a somorjai, dunaszcrdahelyi és szenei járás célbaérése is, de erről tesz tanúságot az ország minden olyan szövetkezete és állami gazdasága, ahol jól tervezték, helyesen szervezték a termelési és felvásárlási feladatokat Egyes szövetkezetekben azonban a nemkielégítő politikai-népművelő munka következtében még mindig ott kísért a múlt, az egyéni gazdálkodás korából maradt nézet, hogy a gazdálkodó ember csak akkor nyugodt, ha minden terményt a saját kamrájában lát. Ma az élet, a holnap bizonyossága már talán sokakkal elfeledtette, hogy az a régi „jó világ“ hányszor kényszerítette a földművesembert arra, hogy a szájától is eladja a kenyérnek valót. Most, hogy a pénzszükséglet nem kényszerít a hombár kiseprésére, egyesek megengedik azt a luxust, hogy évről évre hagyják porosodni a kenyérgabonát a kamrában, nem törődve azzal, hogy zsizsik és egyéb féreg pusztítja a drága terményt. Másutt', ahol nem érvényesítik a szövetkezeti alapszabály háztáji gazdálkodására vonatkozó cikkelyeit, vagy nem az EESZ és a nemzetgazdaság érdekeiből kiindulva határozzák meg a természetbeni járandóságok nagyságát, ott rendszerint a háztáji gazdálkodásban tartott állatok herdálják el a kenyérgabonát, vagy a zúgpiac, a spekuláció kiterjedését és ezen keresztül a szövetkezeti munkaerkölcs leromlását, az EFSZ gyengítését és a nemzetgazdaság megkárosítását idézi elő a helytelenül magas természetbeni járandóság. > Hogy az EFSZ-ek pénzügyi-gazdasági megerősödésére milyen káros hatással Van a magas természetbeni járandóság, az az alábbi példákból is világosan kitűnik: A NagyfÖdémesi Állami Gazdaságban Kovács Jenő traktoros és Mészáros József segédmunkás éjjeli műszakban is dolgoznak, hogy a letakarított gabonaföldeken mielőbb elvégezzék a tar- Iőhántást, s Így a talajnedvesség megvédésével megteremtsék a jövő évi még gazdagabb termés előfeltételeit. (Foto: Svrcek) Hasonlítsunk össze két dél-csehországi járást, ahol még 1935-ben megtárgyalták a közös gazdaságot kedvezőtlenül befolyásoló magas természetbeni juttatások kérdését. Az összehasonlított járások egyike a sobéslavi járás, ahol a múlt évben a természetbeniek értéke egy munkaegységnél átlagban 4,20 koronát tett ki. A másik közvetlen szomszédjuk a Tyn nad Vltavou-i járás — majdnem ugyanolyan termelési feltételekkel rendelkezik, ahol azonban a természetbeniek értékének átlaga egy munkaegységnél 9,50 Kős volt. A kérdés előterében a gabonafélék Az idei évben is a legégetőbb kérdés a gabonákból adott aránytalanul magas természetbeni juttatás. Az egyforma termelési feltételekkel rendelkező szövetkezetek között is még mindig nagy különbségek vannak. Néhány számadaton érzékeltetjük, hogyan mutatkoznak meg ezek a különbségek az EFSZ-ek bevételében, az állami felvásárlásnál, valamint a munkaegységek pénzértékén. Abban az esetben, ha a szövetkezeti tagok ezekben az EFSZ-ekben a természetbeni gabonamennyiséget egy munkaegységnél 1,5 kg-al csökkentenék — ami végeredményben mindannnyiunk közös célját kell hogy képezze — az állami felvásárlásra adott mennyiség, a szövetkezet bevétele, az alapok feltöltése valamint a munkaegység értéke is a következőképpen emelkedned A munkaegység pénzértéke növelésének lehetőségei: 1 munka- ____Növekedik_____ 1 munka„„„„ Munkaegys. egys. eső , , ,, . e9ys’ ért-EFSZ összesen búza árpa az áll. felv. a bevétel emelkedése csökkentése mázsákban Kcs-ben kős Chrbonin 22 618 1,2 kg 1,2 542,8 108 560 4,20 Doubravka 23 000 1,0 kg 1,0 460 92 000 3,50 Mazelov 45 740 0,5 kg 0,5 457,4 91480 1,70 A táblázat azt mutatja, hogy például, ha a Chrbotin-i EFSZ a természetbeni juttatások csökkentésével nyert gabonát az állami felvásárlásra adja el, akkor egy munkaegység értéke 4,20 koronával emelkedik. Emellett a szövetkezet pénzalapjai 11941 koronával emelkednek és a lakosság ellátására 543 mázsa kenyérgabonával többet tudunk biztosítani. A szövetkezeti tagoknak túlságosan magas természetbeni juttatásokkal való jutalmazása nemcsak hogy csökkenti az EFSZ bevételét, veszélyezteti a takarmányalapot és a hasznosságot, hanem lényegesen csökkenti a szövetkezeti pénzalapok feltöltését is. Ezzel szorosan összefügg a szövetkezetek igénye bizonyos hitelekre. A szövetkezet tagjainál pedig az aránytalanul magas természetbeniek a háztáji gazdaságon jelentősen megnövekedő állatállományban mutatkoznak meg. Ugyancsak, ha nem is közvetlenül, ez serkent egyeseket spekulációra a gabonafélék eladásánál. Nem különben hozzájárul a munkaegységek számának növekedéséhez, a pénzbeli jutalmazás ökonómiai jelentőségének csökkenéséhez, a háztáji gazdálkodás túlbecsüléséhez és ezzel együtt a munkaerkölcs meglazulásához is. Ezért van oly nagy jelentősége a természetbeni juttatások csökkentésére kifejtett igyekezetnek. Morgovics Vilmos kombájnos nevét nemcsak csallóközi, hanem szlovákiai viszonylatban is szárnyra kapta a hír. Ugyanis a csallóközcsütörtöki gépállomásnak ez a szorgalmas és tapasztalt kombájnosa kiváló munkájával az idén első lett a szlovákiai kombájnosok között. Neve megérdemelten díszeleg az országos táblázat első helyén, mert ebben az évben 170 hektár földön végezte el az aratást és cséplést. (Foto: Dusek) Az érsekújváfri II. számú EFSZ-ben az aratás-cséplésnél nagy segítséget nyújtottak a cseh kombájnosok. A képen Jarosiav Kindl és Václav Misek A mozgóműhely dolgozói is részesek abban, hogy a naszvadi szövetkezetben időben elvégezhették az aratást. A képen Ferenc László és Dolník István a kombájnt javítják Egy kerületi javítóműhelyből Á gép- és traktorállomások kassai kerületi javítóműhelye az idén szép eredményekkel dicsekedhet. Az első félév tervét 115,42 százalékra teljesítették s ez annál jelentősebb eredmény, mert a múlt évben csupán 96,1 százalékra. A munka termelékenysége is jobb, még hozzá a múlt év első félévi 92,5 százalékos eredményével Az átszervezés után a kolhoztraktorosbrigád érvényesíti az önelszámolási A kolhoztagok átvétel előtt megszemlélik a gépállomás gépeit és szerszámait hogyan tegye hatékonyabbá a kolhoz traktorosbrigádjának munkáját, s ezzel az egész gazdálkodást. Arra a véleményre jutott, hogy ezt az egyes dolgozóknak a termelésben való érdekeltté tétele útján érhetik el. Ezért a traktorosbrigád részére is bevezették az önelszámolás szerinti gazdálkodást, a hozrascsotot. Ez elsősorban a termelési-pénzügyi tervek kidolgozásában nyilvánult meg. A „Győzelem“ kolhoz tehát meghatáinunkájának teljes terjedelmét 3527 átlaghektárban állapították meg, s emellett minden hektár megmunkálására 28 rubel 55 kopek költséget irányoztak elő. A munkanormákat és díjakat ugyanúgy érvényben hagyták, ahogy eddig a gépállomáson volt. Az anyagi érdekeltség feltételezi a munkajutalmazás helyes módját. A brigádvezető részére egy traktoros közepes keresetével egyenlő munkaegység mennyiséget ismernek el, aki még ezenkívül megkapja a kolhoz' elnököt megillető munkaegységek 5( százalékát. A brigád anyagbeszerző havonta 40 munkaegységet kapnak. Prémiumrendszer Az önelszámolás (hozrascsot) magában foglalja a tervtúlteljesítéséri járó prémiumokat is. A kalászosoknál lennél a gépekezelők 3 rubelt, a szocialista vállalások teljesítése és túlteljesítése után pedig 5 rubelt kapnak minden munkaegység után. Tekintettel arra, hogy a brigád teljesítményét gyakran befolyásolja az időjárás, a traktorosok és kombájnosok nappali műszakban 10. éjjeli műszakban a munkaegységek 2d százalékát kitevő pótdíjat kapnak. A termelési-pénzügyi terv gondol a technikai eszközök gazdaságos kihasználására és a munkafegyelem megszilárdítására is. A rossz munkaszervezés folytán a gépek állásával előidézett károkat a gépkezelők részére a hibát elkövető felelős személyek, vagy az illetékes termelési csoport jövedelméből térítik meg. Ha a gép állását a kezelő idézte elő, a károkat sajátjából fedezi. A másik oldalon a megtakarított anyagok (üzemanyag, alkatrészek) értékének felét kifizetik annak a gépkezelőnek, aki tervének teljesítése és az előirányzott költségek betartása mellett a megtakarítást elérte. A „Győzelem“ kolhoz nem egyedüli ahol az új Intézkedések gyakorlati megvalósítását eredményesen végrehajtották. A szovjet mezőgazdaságban mindenekelőtt az a fontos kérdés: mennyiért termelünk. Olcsón termelni, csökkenteni a termelési költségeket— ebben van a kolhoz traktorosbrigádon bevezetett önálló elszámolás jelentősége. J, Horácek szemben most 115,09 százalékon állnak. A sikerben á fő érdem a szerve-* zésben tapasztalható javulás követ-: kezménye. Alaposan ellenőrizték a tervet, s amelyik szakaszon hiba mutatkozott, ott azonnal segítettek. Ä javulást talán az a példa mutatja a legvilágosabban, hogy tavaly egy DT-< 54-es lánctalpas javítását 2241 korona ráfizetéssel végezték, az idén pedig hasonló javításnál 6712 koronát takarítottak meg. Ezt nagyban elősegítette pártunk XI. kongresszusára tett 296 000 korona értékű megtakarítási vállalás, amelyet idő előtt teljesítettek. A közelmúltban értékelték az üzem munkáját és a legjobb dolgozókat, így Tormási Györgyöt, Brabec Istvánt és Brisiák Jánost az üzem legjobb munkásai címmel tüntették ki, s munkájukért hazánk legszebb fürdőhelyén tölthetik szabadságukat. gy. j^ Az átszervezés után Simon Pista, a bolyi brigád traktorosa is örült, hogy kövér második herét kaszálhatott, hisz június 1-től már ő is a szövetkezetből kapja a részesedést. Ugyanis az új átszervezés nyomán már nem a GTÄ, hanem az állami normák alapján mint rendes EFSZ tagokat a munkaegység értéke szerint a szövetkezet fizeti őket 4 A mezőgazdaságban bevezetet, intezkedesek közül a gép- es traktorállomások átszervezése, a kollektivizálás időszaka óta a szovjet falvak egyik legjelentősebb eseménye. Ezen intézkedés politikai és gazdasági jelentőségére már lapunk hasábjain több ízben rámutattunk. Most arról emlékezünk meg, hogy valósulnak meg a gyakorlatban, a kolhozokban ezek az új intézkedések. rozta a brigád részére, egyes növények szerint az évi munkálatok terjedelmét, továbbá a mellőzhetetlen eszközöket (üzemanyagot, a gépkezelők fizetését, gépek javítását) és végül megállapította a terméseredmények, az állatok termelékenységének mutatóit. Mindezt a három tényezőt aprólékosan szétdolgozták. Például a brigád felelőssége növekedjen, vezetőjét a kolhozelnök helyettesévé választották. A kolhoz vezetősége arra is gondolt, Á kolhozokban jelenleg arról van szó, hogy az új termelési feltételek mellett hogyan használhatják ki leghatékonyabban a mezőgazdasági technikát és munkaerőt. A gyakorlat azt mutatta, hogy a gépeknek a gépállomásoktól történő megvásárlása és azok gépkezelőinek átvétele megköveteli azt, hogy a kolhoz keretén belül külön traktorosbrigádot is létesítenek. Ezzel megszűnik a gépállomásból és kolhozból indult eddigi vezetés-irányítás terén mutatkozó kettősség. Az irányítás leegyszerűsítésének jelentőségét megértjük, ha tudatosítjuk magunkban, hogy/a szovjet gazdasági feltételek mellett egy gépállomás gyakran csupán egy kolhoz részére dolgozott Tehát mondhatjuk azt is, hogy ugyanazon a területen két gazda gazdálkodott. Nézzük meg közelebbről, hogyan dolgozik egy ilyen kolhoztraktorosbrigád? Üt a nagyobb gazdaságosság felé A kalinyini körzet „Győzelem“ kolhoza megvásárolta a gépállomás gépparkját és egyidejűleg felvett a kolhozba 12 gépkezelőt is, akikből egy traktorosbrigádot, mint egy külön termelési egységet létesített. Ennek az a feladata, hogy megmunkálja a kolhoz mindhárom termelőcsoportjának földterületét. Ezenkívül az ő gondjuk, az állattenyésztés eddig kézzel végzett munkafolyamatainak gépesítése. Hogy a traktorosbrigád X Egy híres szovjet tudós szerint a költők által annyiszor megénekelt Atlantis földrész mégis létezett. A kutatások alapján adatokat szerzett a főváros tervrajzáról is. X A varsói Tribuna Ludu szerint a közeljövőben a Szovjetunióban fellövik a negyedik mesterséges bolygót. Az előzetes hírek szerint a bolygónak élő utasa is lesz, valószínűleg kutya.
