Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-03 / 31. szám
2 \fzaUoet Földműves 1958. augusztus 3. Kommentárunk 27 millió korona mankó Soha nem látott repülőnap e hó 3-án Ne ijedjen meg az olvasó, most nem olyan mankóról beszélünk, ami lopásból származik. Mert mankó, azaz veszteség származhat többféle módon. Nagyon elterjedt formája a nemtörődömségből, a feladatok nemteljesítéséből eredő mankó. Nézzük csak meg, hogy állunk ezzel a „másodfokú" mankóval ? Ha a napokban megkérdeznénk bármelyik HNB elnökét, hogy melyik feladatot tartja a legfontosabbnak, egész biztos a következő választ kapnánk: „Ez, természetesen, világos, az első helyen most a mezőgazdasági termelés fokozása áll." Ha azonban arról érdeklődnénk, hogy mi a második fontos, sürgős, megvalósításra váró probléma, csak kitérő választ kapnánk: „Feladat van most elég, azt se tudjuk mihez kapjunk, melyik a legfontosabb". A valóság, a gyakorlat szintén arról ad tükörképet, hogy a nemzeti bizottságok több esetben bizony nem összpontosítják erejüket azon fő feladatra, amivel együtt a részletkérdések is megoldást nyernének. Ha meglátogatjuk főleg a helyi nemzeti bizottságokat. nagyon keveset tudnak ^nondani a lakosságnak nyújtandó szolgálatról. Pedig pártunk XI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a szocialista szektor növelésének érdekében fel kell számolnunk a kapitalista csökevényeket, a magánvállalkozást. A falvak és városok lakosságát rá kell szoktatni arra, hogy inkább saját munkájukat végezzék el alaposabban és minden téren használják fel a helyi gazdálkodási üzemek által nyújtott szolgálatot. Ezzel szemben mit látunk a valóságban? A nemzeti bizottságok által irányított helyi gazdálkodási üzemek csak 90,4 százalékban teljesítették a félévi jövedelem tervét, ez pedig számokban nem kevesebb, mint 27 millió korona mankót jelent. A bratislavai, besztercebányai és a kassai kerületekben annak ellenére, hogy növelni kell a lakosságnak nyújtandó szolgálatokat, visszaesés tapasztalható, sőt a bratislavai kerületben csökkent az egy lakosra eső szolgálat pénzértéke. Ezzel a helyzettel, .fejlődéssel" nem lehetünk megelégedve. Már azért sem, mert a lakosság igéhye egyre nő és bizony gyakran bírálják a különböző .tisztító és javító üzemek munkáját. Azért sem lehetünk elnézőek a 27 millió mankó fölött, mert ez hiányÁz ipolyviski Vörös Lobogó szövetkezetét gyakran keresik fel a tanulni vágyó, kezdő, vagy nehézségekkel küzdő szövetkezetesek. Több ezerre becsülhetnénk ezeknek a számát. Képünkön Slancik Ján a dubovai új EFSZ elnöke (zólyomi járás) Bartal Lajos elvtárssal az ipolyviski szövetkezet elnökével eszmecserét folytat. Megelégedettek a dubövaiak. — Most már a maguk tapasztalatai alapján nagyobb bizalommal indulunk mi is a szövetkezeti gazdálkodás útján — mondotta a dubovai EFSZ- elnök búcsúzóul. zik az állami alapból, nem engedhetjük meg, hogy éppen a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó üzemek károsítsák meg 27 millióval népgazdaságunkat. Ez a visszaesés annál is súlyosabb, mert 1965-ben a lakosságnak nyújtott szolgálatokat meg kell kétszereznünk. A másik oldala — a 27 millió mankónak — sokkal komolyabb, mert a lakosság életének megkönnyítése gazdasági jelentőségű. Abban a községben, ahol nem működik ilyen szolgálat — ahogy tudjuk — az ún. „kontárokhoz" jár hajvágásra, borotválkozásra, és a különféle „zugcipészek“ borsos áron javítják meg lábbelijüket. Ezek az „illeg$lis" iparosok végeredményben kárt okoznak a nemzetgazdaságnak, mert megkárosítják a dolgozókat, mivel az elvégzett munkáért többet kérnek a megengedettnél és ők maguk sem vesznek részt a szocialista építőmunkában és spekulációs útra vetemednek. A lakosságnak nyújtandó szolgálatok megteremtik a kulturális élet kibontakozását is. Mert ha mondjuk jelenleg egy nagyobb községben létesítünk mosó-, tisztító-, vasaló-, varró-, kerékpárkarbantartó és borbélyüzemet, sok terhet leveszünk a dolgozók válláról. Azt mondanunk sem kell, hogy főleg a falusi asszonyok, ha munkából hazamennek, azt se tudják hová kapjanak. A mosást, vasalást és ehhez hasonló munkákat gyakran a nekik járó szabad idejükben végzik. Emiatt nem járhatnak moziba, színházba és nem olvashatnak könyvet. Tehát látjuk, hogy napjainkban a nemzeti bizottságok igen fontos feladata, hogy minden községben kiterjesszék a lakosságnak nyújtandó szolgálatot. Nagyon szép példa erre a losonci Holiő község. A HNB a nyugdíjasokból és rokkantakból, valamint csökkent munkaképességgel rendelkező dolgozókból szolgálatot nyújtó csoportokat létesít. A csoportba lesznek kőművesek, festők, a nőbizottság tagjaiból pedig varrónők. Ha valaki varratni, festeni vagy a lakását akarja rendbehozatni, akkor a helyi szolgálatokat nyújtó csoporthoz fordul. Az ilyen módszerrel valamelyes keresethez juttathatok a nyugdíjasokat is, valamint teljes alkalmazást nyerhetnek az „illegális" iparosok és egyben teljesíthetjük pártunk XI. kongreszszusának határozatát, hogy minél hamarább felszámoljuk a spekulációs magánvállalkozást. (b) A IV. ejtőernyős világbajnokság megnyitója a Nemzetközi Repülőnappal kezdődik. Fordulatos, gazdag programmal szórakoztatják majd pilótáink a nézőközönséget. A program a következő: Hét órakor gyakorló ejtőernyős ugrások. 10 órakor a repülési technika kiállítása. A legmodernebb sportrepülőgépek mutatványszámai és a nemzetközi repülönap sorsjegyhúzása. 13 órakor megjelennek az égbolton a repülőgépmodellek. 15 órakor a repülőnapot köszönti Karol Grepla, a csehszlovákiai AERO-klub elnöke, Ján Marko, a Megbízottak Testületének alclnöke. 15,50 órától egymásután következnek a változatos mutatványszámok. Repülőgépek szállnak „a népek barátságáért“ jelszóval. Majd a vitorlázó repülőgépek bemutatása következik, később Karsay Endre, magyar pilóta akrobata mutatványokat végez. Utána sorra következnek az egyéni bemutatók, majd az összes repülőgépek egyszerre vonulnak el a nézőtér fölött. Bemutatkoznak a helikopterek is és a léglökéses repülőgépek. Augusztus 4-től augusztus 14-ig naponta folyik majd az ejtőernyős vetélkedés. Elsősorban 1000 méter magasból ugranak, később 1500 méterről, 15-23 másodperces szabadeséssel, majd 2500 méterről 35 — 43 másodperces szabadeséssel. Augusztus 1-től augusztus 17-ig a Hviezdoslav Színház mellett levő átjáróban kiállítás nyílik a repüléstechnika legújabb vívmányairól. A tárgyalóteremből Lapunkban rövid rovatot nyitunk a nemzeti vagyon elherdálóiról. Elsőnek régi „ismerőseinket" Jelineket, Benkót és Kollárt „népszerűsítjük“, akikről már lapunkban „megemlékeztünk“. „Jó hírük“ annyira elterjedt, hogy a Zem. noviny karikaturistája is visszaadta képmásukat. Jelinek a palárikovói begyűjtési üzem raktárosa. Michal Benkó a nalárikovói állami gazdaság vezetője és Kollár szintén a palárikovói állami gazdaság segédraktárosa s együtt 285 200 korona értékű gabonát herdáltak el. Jelinek és Benkó 10, Kollár pedig 4 évig elmélkedhet azon, hogy vajon érdemes-e a nép vagyonát eltékozolni. Karikatúránkon — amint azt látni a jobbsarokban két egér beszélget: , Hát komám én már öreg egér vagyok, de ilyen falánk patkányokra, akik ennyi gabonát megzabáltak, nem emlékszem Fiatalítsuk meg a szövetkezeteket nek. Példaként említhetjük, hogy csak az 1956-os évben a szövetkezeti tagok 643 millió korona pénzjövedelmet értek el. A felszabadulás óta 7032 istálló,' tyúkfarm, sertéshizlalda és más gazdasági épület épült. Az életszínvonal rohamosan emelkedett. Számtalan falu villanyt kapott, villaszerű házak épülnek és az átlagjövedelem is növekedett. Mind jobban sági mesteriskola működik. A 12 044 diák tanulási költségeire államunk 54 246 000 koronát fordított. A kormány 1958. április 9. határozata értelmében bevezetjük a kétéves tanoncviszonyt a mezőgazdaságban, ahol csak az idén 16 000 falusi fiatal sajátíthatja majd el a gazdálkodás fortélyét. A parasztinasiskolába 15 éves korában beléphet minden fiatal. teleiére 3900 fiatal lépett a szövetkezetekbe és további 15 000 diák jelentkezett a mezőgazdaságba. Jó példával jártak elő ezen a téren a trhoviátei CSISZ-tagok (mihalovcei járás), ahol 13 fiatal elsőként jelentkezett a szövetkezetbe, huszonhatan pedig meggyőzték szüleiket a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. A palásti EFSZ- ben ma már 46 fiatal dolgozik. ÉVI 45 000 FIATAL EFSZ-TAGRA SZÁMÍTUNK Az előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy minél hamarabb megjavítsuk a szövetkezetek tagjainak átlag életkorát. A közeljövőben a mezőgazdaság igen fontos munkaszakasz, ezért pártunk elvárjai hogy évente legalább 45 000 fiatal jelentkezzék az EFSZ-ekbe. HA TÖRŐDÜNK A FIATALOKKAL, SIKER KORONÁZZA MUNKÁNKAT A szenei járás példája azt mutatja, hogy ahol gondot fordítanak a fiatalságra, törődnek életkörülményeivel, ott a fiatalok hamar otthonossá lesznek a szövetkezetekben. Járási méretben 1059 fiatal dolgozik a mezőgazdaságban, és 42 ifjúsági munkacsoport működik. Ezek a hektárhozamok emelése céljából például a föld humusztartalmának megjavításán dolgoznak. Célul tűzték, hogy a humusztartalmat 0,7 százalékról 3 százalékra emelik. Hogy kötelezettségvállalásukat teljesíthessék 40 000 köbméter komposztot termelnek ki. Tőzegbányát nyitottak, ahol az ifjúság szombat és vasárnapi brigádmunkában 7120 köbméter tőzeget termel. Eddig már 407 000 brigádórát dolgoztak le. Vízszabályozással pedig 301 hektár földről - csatornázással - levezették a vizet. A kukorica hektárhozamának emelése érdekében bevezették a fészkes trágyázási módszert és így 10 mázsával magasabb a hektárhozam. Hasonló csoportokkal találkozha-A Losonci Állami Gazdaság fiataljainak öröm a munka. Képünkön Jakab Margit, Varga Irma, Pál Anna, Adám Ilona, Adám Magda, Tóth Jolán, Básti Sári, Deák Katalin és Pál Ilona a gazdaság elsőosztályú dohányát törik. AZT TARTJA A FALUSI szólásmondás, hogy nem család a család gyerek nélkül. Napjainkban elmondhatjuk ezt a szövetkezetekről is, —: parasztságunk legnagyobb családjáról, — hogy nem szövetkezet a szövetkezet fiatalság nélkül. A fiatalság bekapcsolódása nélkül el sem képzelhető a jó szövetkezeti élet. Sajnos azonban még ma is több szövetkezetben kevés a fiatal és a szövetkezeti tagok átlagos életkora 45 év körül mozog. A besztercebányai kerületben pedig az 1956-os évben a szövetkezeti tagoknak csak mintegy 39 százaléka volt fiatal. A tornaijai járásban még ennél is rosszabb a helyzet. Itt a fiataloknak csak 19 százaléka kapcsolódott be a mezőgazdasági munkába. VIZSGÁLJUK MEG TEHÁT EZEK OKÄT A fiatalság a mezőgazdaságból azért „fogyott“ el, mert tömegesen az iparba mentek dolgozni. Ezt röviden azzal magyarázhatjuk, hogy első alkalommal teljesült a parasztnak családról családra szövődő vágya, hogy a gyerek felemelkedjen, másképp éljen mint ő, biztos állást kapjon. Nem kis büszkeség tölt el bennünket, hogy parasztságunk ezen vágya először a szocializmusban teljesült. Azonban az évek változást hoztak nemzetgazdaságunkban. A falvakon eltűntek a nadrágszíj-parcellák és megalakultak a szövetkezetek. Tehát nagyüzemi termelés létesült, ahol már szintén lehetővé válik a gazdasági és kulturális felemelkedés rohamosabb növekedése. A kullogó ökrös fogatokat, a faekét felváltotta a traktor, a gép, ami lényegesen megváltoztatta a gürcölő paraszti munka lényegét. A gépi munka magával hozta a termelékenység és ezzel párhuzamosan a jövedelem növekedését is. Például 1933-ban Szlovákiában mintegy 375 000 parasztcsalád adósodott el 6,5 milliárd korona értékben. Csak az 1937-es évben a végrehajtók 35 000 parasztcsalád gazdaságát foglalták le. Ma ezzel szemben nincs eladósodott parasztunk, sőt milliós bankbetétjeik vannak földműveseinkkiegyenlítődik a falu és a város közötti különbség. Ezt láthatjuk az átlagkeresetekben is. Amíg egy munkás évi átlagkeresete 14 950 korona, a szövetkezeti tag 14 097 korona jövedelemhez jut. VAN TANULÁSI LEHETŐSÉG A szövetkezetek építésével párhuzamosan államunk megadja a parasztifjúság szakképzettségének lehetőségét is. Mostanáig 621 mezőgazdaPÉLDAMUTATÖ FALUSI FIATALOK Annak ellenére, hogy egyes szövetkezetekben kevés a fiatal, több helyen mégis példásan dolgoznak a szövetkezetben. Sőt az utóbbi években tömegesen lépnek a szövetkezetbe. Csak 1957-ben Szlovákiában 4000 fiatal lépett az EFSZ-be és 13 000 iskolát végzett diák jelentkezett mezőgazdasági munkára. Még nagyobb örömmel tölt el bennünket az a tény, hogy pártunk XI. kongresszusa tisztünk Szlovákia-szerte. Eddig 750 ifjúsági munkacsoportunk van. amelyben 12 000 fiatal dolgozik. Ezen csapatok jó munkája azt bizonyítja, hogy az ifjúsághoz bizalommal fordulhat a szövetkezet vezetősége. Erről mi sem tanúskodik jobban, mint fiatalságunk azon válasza, hogy pártunk felhívására több mint ezer ifjúsági munkacsapat alakult az aratási munkák megsegítésére. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK ÉS AZ EFSZ-EK TEGYÉK LEHETŐVÉ A FIATALSÁG FEJLŐDÉSÉT Hogy mielőbb megoldjuk az ifjúság bekapcsolását a mezőgazdasági termelésbe, ez megköveteli, hogy a nemzeti bizottságok — főleg a mezőgazdasági állandó bizottságok, az EFSZ- ek vezetőségei nagyobb gondot fordítsanak a fiatalokra. Biztosítani kell szakmai fejlődésük lehetőségét, valamint a kulturális és sportélet kibontakozását. Napjainkban különösen nagy figyelmet kell szentelni a kétéves tanonciskolák előkészítésére. Nem sok idő van már hátra, hiszen szeptember elsején már megnyílnak az iskolák, tehát az előkészületeket máris megkezdhetjük. A parasztinasok hetenként 2-3 napot járnak majd iskolába, a többi időt pedig a szövetkezetben és állami gazdaságokban dolgozzák le. Az EFSZ vezetőségének szerződést kell kötni majd a fiatalokkal, akik a tanonciskolába járnak. Az iskola növény- és állattenyésztési szakképzést nyújt, ezenkívül a hallgatók ismereteket szereznek a mezőgazdasági gépekről, a termelés tervezési és szervezési munkáiról. A tanulási lehetőség tehát adott, csak a nemzeti bizottságoktól és a szövetkezetek vezetőségétől függ, hogyan használják majd fel ezeket a fiatalokat, és a kultúrotthonok, valamint sportpályák létesítésével megkedveltetik-e az ifjúsággal a mezőgazdasági munkákat. MAJOR ÁGOSTON
