Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-27 / 30. szám
195«. július 27. sT^ob-ad Földműves 5 Jelentés Jánostelekröl: Három EFSZ versenye Nemrég Paláston jöttek össze az fpolynyéki, inámi és a helybéli szövetkezet vezetői és legjobb tagjai, hogy értékeljék félévi munkájuk eredményeit és megtárgyalják a versenyben előforduló hiányosságokat. Részletesen ismertette a verseny eredményeit a helyi EFSZ elnöke, Kovács János elvtárs. Beszámolójából kitűnt, hogy a palásti szövetkezet (ipolysági járás) méltán került az első helyre. Például a tervezett félévi össz-bevételük 693 ezer korona volt, s elértek 802 ezer 877 koronát. Eredményeik valóban szépek. Ám ők sem mentesek a hibáktól. Ebben az eléggé jóhírű szövetkezetben a kocsisokkal van a legtöbb baj, akik több ízhen súlyosan megsértették a közös gazdálkodás rendjét. A tojás- és hústermelésben nem érték el a tervezett mennyiséget, mivel a palásti szövetkezetbe állandóan új tagok léptek, s ezek nem tudták biztosítani a megjelelő mennyiségű takarmányt. Az ipolynyéki EFSZ-ben az előző évekhez viszonyítva lényegesen jobbak az eredmények. Az inámi szövetkezet csak a múlt évben alakult. Bizonyára sok hasznát veszi majd a versenyben szerzett tapasztalatoknak. Jó eredménynek számít ilyen fiatal szövetkezetben, hogy a félévi fejési átlaguk tehenenként, naponta 6 liter. Tehát a munkaverseny — ha vannak is zökkenői — betölti küldetését. Erről tanúskodott a félévi értékelés, amely nélkülözte a formalitásokat. Az értékelést élénk tapasztalatcsere és határszemle követte, amely a gazdaság. állatállományának megtekintésével végződött. Hozzájárult ez a verseny mindhárom szövetkezet továbbfejlődéséhez. Példájukat más EFSZ-ekben is követhetnék. Szabó — Zsilka, Ipolyság A galántai szövetkezetnek jelenleg 534 tyúkja van. Szép állomány ez, de á galántaiak még többet akarnak. Elhatározták, hogy még ez évben 1500-ra egészítik ki a tyúkállományt. K. F. Növelik a sertésállományt Annak ellenére, hogy a rimaszombati járásban a közös sertéstenyésztés évről évre javul, még mindig hiány mutatkozik a sertéshús termelése terén. Egyes szövetkezetek, mint például a Nizny Skalník-i, hrachovi és más szövetkezetek ezt a hibát úgy igyekeznek kiküszöbölni, hogy bebúgatják azokat a kocákat is, amelyeket hizlalásra jelöltek ki. Ezektől a kocáktól legalább még egy malacozást akarnak elérni. Ettől az intézkedéstől azt remélik, hogy kellőszámú malacot nyerhetnek a további hústermelésre és egyúttal eleget tesznek többi tervezett húsbeadási feladatuknak is.-char-Magas hektárhozamok őszi árpából Mikor először olvastam arról, hogy egyes EFSZ-ek 40 mázsás hektárhozamot értek el őszi árpából, el sem akartam hinni. 1956-ban aztán járásunk területén a feketenyéki EFSZ is hasonlóval dicsekedhetett. Pár nappal ezelőtt pedig a tallósiak jelentették, hogy az elcsépelt 10 hektár őszi árpa 595,6 mázsa termést hozott. A féliek szintén szép eredményt értek el, az alsószeli szövetkezet elnöke, Puskás János pedig arról számolt be, hogy a 25 hektárnyi területen az őszi árpa hektárhozama 29,56 mázsa volt. v —o Megérdemlik - megdolgoztak érte Vizet kapott a Pelsőci Fennsík legelője Mindezidáig a Pelsőci Fennsíkon lévő legelőt a környékbeli falvak vízhiány miatt nem tudták kellően kihasználni. Az állatokat a felgyülemlett esővízből — ha ez egyáltalán volt '! itatták. A kassai Mérnöki Építkezések dolgozói segítettek az áldatlan helyzeten. Sikerült nekik 511 méter magasságban egy forrásra bukkanniok, amelyből este 10 órától reggel 6-ig százhúsz köbméter vizet nyomatnak föl a fennsíkra ... Nemrég fölzúgott a motor, s hat kilométer hosszú csövön friss vízzel töltötték meg az itatókat. Nehéz, fáradságos munka volt, mert utakat kellett ezen a hegyes terepen építeni. Az emberi leleményesség azonban most is győzött a természeti nehézségek felett. Mind a pelsőci, mind a környékbeli falvak szövetkezeti tagjai hálásak a mérnöki építkezések dolgozóinak, mivel jóval nagyobb jövedelemre számíthatnak. Mészáros Gyula, Kassa Az állattenyésztés fejlesztéséhez szorosan hozzátartozik a korszerű építkezés és berendezés is. Kielégítő eredményt értek el a borjúelválasztás terén is; 100 darab tehéntől 52 borjú született. Többire is megvan a biztosíték. A tehenek naponta és darabonként 2,5, a növendékek 0,80 és a borjak 0,90 kiló erötakarmányt kapnak. Ezen kívül a zöldtakarmányhoz takarmányszalmát kevernek. A jó munkának meg is van a jutalma, hiszen Tóth Mihály 1700, Kovács János II. 1600 és Konkolyi Mihály ugyancsak 1600 koronát keres havonta. Megérdemlik, megdolgoztak érte. További munkájukhoz sok sikert! Öllé Ferenc, Izsappuszta A NAGYH1ZLALDÄK nemzeti vállalat nagymegyeri igazgatóságához tartozó jánosteleki telepen az idén szép eredmények születtek. Az állattenyésztő telep szarvasmarhaállománya a terv szerint 357 darab. Ebből a tehén számszerint száznyoclvanhármat tesz ki. Mindez annyit jelent, hogy nem hiányzik egydarab sem a tervezettből. Napi átlagos tejhozam kilenc és félliter, amit az állatgondozók még lényegesen emelni tudnak, mivel takarmányuk van bőven, s a többi előfeltétel is biztosítva van. Hízómarháknál a napi súlygyarapodás az év elejétől átlagosan 94 deka, ami jóval túlhaladja a tervszabta súlyt. Ez lehetővé tette, hogy az egészévi marhahúsbeadásukat 59, a tejet meg 52 százalékra teljesítsék. Ezek az eredmények nem maguktól lettek, nagy és felelősségteljes munkára volt szükség. Am Tóth Mihály, Kovács János II. és Konkolyi Mihály tehéngondozó becsületes munkája meghozta gyümölcsét. Tizenhárom tehén van a gondjaikra bízva, az első 140, a másik 135, s a harmadik 136 liter tejet fej naponta.. Sorolhatnám még tovább a becsületes állatgondozók neveit és elért eredményeit, de a 9,5 literes napi tejhozam becsületes munkájukat igazolja. Az alsólánciakról beszélünk A szepsi járás szövetkezeteinek tagjai lelkes, kezdeményező munkát fejtenek ki az ötéves terv feladatainak négy év alatti teljesítése érdekében a mezőgazdasági termelés szakaszán. — Ebbeni igyekezetük eredményeinek nyilvános értékelhetőségére is gondoltak, amikor — a kassai kerület többi járását megelőzve — a XI. kongresszus utáni első napon minden községben a képen is látható sárgára festett fatáblákat állítottak fel. Rajtuk piros festékkel írva láthatók a feladatok és azok számokban kifejezett teljesítése. Ilyen tábla tűnt szemünkbe Alsóláncon is. Érdekelt ez a tábla annál is inkább, mert ez olyan szövetkezeté, amelyről eddig elég keveset beszéltek, pedig az itteni szerény és szorgalmas tagok ezt joggal megérdemelték volna. A szövetkezeti vagyon az 1952-es évvel szemben 2 millió 334 ezer 191 koronával növekedett, a féléves forgalom tervét pedig már május végéig 62 ezer koronával túllépték. Legnagyobb jövedelmet az állattenyésztés biztosít az alsólánciaknak. A szepsi JNB „A jópás legjobb szövetkezetének az állattenyésztésben elért eredményekért“ vándorzászlaján kívül erről beszélnek a termelési eredményeket kifejező számok is. Nem akármelyik EFSZ dicsekedhet a tehenek olyan tejelékenységével, mint éppen az alsólánci. Már tavaly a tervezett 1700 literes évi átlag helyett 2150 litert fejtek ki tehenenként, az utóbbi hónapokban pedig naponta 8,1 liter tejet adott egyegy tehén. Így már május végéig terven felül közel 10 000 liter tejet termeltek. A sertéstenyészet jó eredményeiben érdemlegesen osztozhat Hangácsi István elnökön kívül —, aki a zootechnikai teendőket is végzi — a szövetkezet három sertésgondozója és etetője, Szitás Gyula és Bertalan, meg Szászok Imre. Hogy miben van az értékelő táblán is feltüntetett (ami ugyan a képen nehezen látható) számokban beszélő eredmények titka? A szerény olsólánciak ezzel nem dicsekednek. De ha bárki körülnéz Alsóláncon, észerveheti, hogy a jó munkaszervezés, helyes számviteli nyilvántartás, a jő munkaerkölcs, az alapszabályok szerinti gazdálkodás tartós otthonra talált ebben a szövetkezetben. -le „... A mezőgazdasági termelés és munkatermelékenység tartós növelésének feltétele egységes földmúvesszövetkezeteink további fejlesztése és megerősítése, gazdasági alapjuk állandó gyarapítása..’.“ A CSKP XJ. kongresszusának határozatából. A jelenleg működő földművesszövetkezetek gazdasági eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy kizárólag a közös gazdálkodás útján lehet a mezőgazdasági termelés állandó fejlődését biztosítani s ezzel párhuzamosan a mezőgazdaságban dolgozók életszínvonalát emelni. Ennek az útnak helyességérölgkis-és középparasztjainknak már nagyobb része meggyőződött, mindörökre szakított a szétforgácsolt kistermeléssel és tevékenyen bekapcsolódik az EFSZ-ek közös munkájába. A szocialista építés betetőzése hazánkban újabb EFSZ-ek alakítását, valamint a már meglevők tag- és földalapjának kibővítését, politikai és gazdasági megszilárdítását követeli meg. Az új szövetkezeteknek ma már sok jó példa áll rendelkezésükre, a gazdag tapasztalatok alapján el tudják kerülni a kezdeti nehézségeket, s már a szövetkezet megalakulása utáni első lépéseikkel is a közös gazdálkodás helyes útján haladhatnak. Az új szövetkezeti tagokat a szövetkezetben sok új probléma várja, amelyeket meg kell oldaniok, ha azt akarják, hogy szilárd közös gazdálkodás, életerős szövetkezeti munkaközösség alakuljon ki. Az új gazdálkodási módra való áttérésnél nem szabad meghátrálni a nehézségek elöl. Más kárán tanul az okos — tartja a közmondás és új szövetkezeteseinknek sok gazdag példát nyújt régebbi szövetkezeteink közel tíz évi gazdálkodása. Csak fel kell használni a tapasztalatokat. A lapunkban folytatásokban közölt Első lépések című cikksorozat szintén ezt a célt szolgálja. Az alábbiakban arról írunk, milyen legyen a szövetkezet vezetősége. Ä szövetkezet élén Az új szövetkezet közös gazdálkodásának fejlődése és megszilárdulása nagymértékben függ a szövetkezet vezetőségétől, azaz a vezetőség szervezési képességeitől, szakismereteitől és a vezetők jellembeli tulajdonságaitól. Legelőször is a szövetkezet elnökévé olyan földművest kell választani, akinék jó viszonya van a nagyüzemi gazdálkodáshoz, akinek kellő szakismerete és tapasztalata van, aki kezdeményező, bírja a földművesek bizalmát és zálogát nyújtja annak, hogy sikeresen fogja vezetni a szövetkezetét. A vezetőség tagjai közé, mivel a vezetőség a szövetkezet végrehajtó szerve, olyan szövetkezeti tagokat kell választani, akiknél megvan a feltétel arra, hogy a rájuk bízott tisztségeket lelkiismeretesen és gondosan fogják ellátni. Az ellenőrző bizottság tagjai közé, amely a szövetkezet ellenőrző szerve, izzig-vérig becsületes, áldozatkész szövekezeti tagokat kell jelölni és választani. Ilyen ember van elég minden községben és maguk a polgárok ismerik őket a legjobban. Ismerik egész gazdálkodásukat, tudják milyen volt viszonyuk a földhöz, milyen eredményeket értek el, milyen politikaj nézetet vallanak a közös gazdálkodással kap-* csolatban stb. Az új vezetőségi tagok megválasztásánál szem előtt kell tartani azt is, milyen a viszonyuk szakmai és politikai ismereteik kibővítése iránt. A szövetkezeti nagytermelés megköveteli a vezetőség tagjaitól az állandó szakmai fejlődést, főleg az agrotechnikában, az agrobiólógiában, a szervezésben és a szocialista mezőgazdaság irányításában. Szakismereteik kibővítésére nemcsak a vezetőség tagjainak, hanem a többi szövetkezeti tagnak is nagy lehetősége van. Elsősorban a gazdag szakirodalom, továbbá a szövetkezeti munkaiskolák, a mezőgazdasági mesteriskolák, mezőgazdasági technikumok által és nem utolsósorban a jól gazdálkodó EFSZ- ek példájából. Ezeket a szempontokat figyelembe véve kell megtartani az új vezetőség megválasztását. Az így megvalósított választás zálogát adja annak, hogy az újonnan megalakított szövetkezet jó kezekben lesz és hogy a többi szövetkezeti tag segítségével jő gazdasági eredményeket érnek el s így biztosítják a szövekezet minden tagjának megelégedett életét. A vezetőség tagjainak megválasztásánál más eljárás már az első kudarcot jelenti a közös munkában és végeredményben maguk a szövetkezeti tagok is csakhamar arra a megállapításra jutnak, hogy le kell váltani az elnököt, a vezetőséget avagy az ellenőrző bizottságot, ami egyáltalán nincs a szövetkezet előnyére és a szövetkezeti tagok megelégedésének növelésére. Itt is igaz a régi közmondás: amilyen a gazda, olyan a portája, — más szóval amilyen a vezetőség, élén az elnökkel, és amilyen az ellenőrző bizottság, olyan rendszerint a szövetkezet is. ☆ Tudja-e ...? .'.. hogy az ausztráliai — 13 ezer négyzetkilométer kiterjedésű — Eyretó a föld legkülönlegesebb tava, mert víz helyett só van benne: öt folyó szállít bele sós vizet, a nagy hőség azonban nyomban elpárologtatja a vizet és helyén feneketlen sós iszap marad; ... hogy az Emese ősmagyar női név nőstény disznót, az Orsolya nösténymedvét, Lea tehenet, Ráhel anyajuhot jelent; ... hogy a legnépesebb hangyabolyokban körülbelül egymillió hangya él; az egész boly népessége pedig alig nehezebb mint 1 ember; ... hogy a Déli-sarkról érkező jelentések szerint a Szovjetszkaja-állomás tudományos dolgozói az állomás közelében 1958. június 19-én 81,2 fok hideget mértek: ilyen rettentő hidegben rajtuk kívül még sohasem lakott ember; LEGYEK ELLEN IS DYMOGAM legyek nélkül DYMOGAM — csodálatos füst-tablettát a legyek, szúnyogok és egyéb kellemetlen rovar ellen minden drogériában, a Jednota-boltokban és a földműveseket ellátó raktárakban kaphat. A zilinat kerületben is teljes ütemben megy az aratás. Ahoi lehet, kombájnnal vágják a termést.
