Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-20 / 29. szám
1958. július 20. sfrakcni Földműves s Rajta, melléteiek! Tizenkét kombájn és százhuszonnégy aratógép vágja a gabonát a tornaijai járásban. Kora reggeltő' késő estig zúgnak a gépek... Nyomukban haladnak a kéverakók. akik csomókba állogatják. Ugyanis a múlt évi esős idő megtanította őket arra, hogy jobb csomókba, mint keresztekbe rakni a kévéket, mert —ahogy mondják — így hamarabb szárad. Nagy igyekezet fűti a szövetkezetek tagjait járásszerte. így a melléteieket is, akik első közös termésüket takarítják be. Ügy hírlik, meg akarr ják mutatni, hogy nem lesznek utolsók sem a betakarításban, sem a beadásban. Már több szövetkezetben a cséplést is megkezdték. Német János, Sajőszárnva Zöldségtermelők csoportja is segít a termésbetakarításban A Zselízi Állami Gazdaság jároki üzemegységében az aratás közben sem feledkeznek meg a kapásnövények ápolásáról. Javában folyik a paprika, kései káposzta és más zöldségféle kapálása a 25 hektárt kitevő kertészetben. A zöldségtermelő csoport a múlt évben egészévi tervét 159 százalékra teljesítette. Ám, most sem maradnak le a beadással. Eddig ötvenöt mázsa kelt, kilencvenöt mázsa korai káposztát és harminc mázsa zöldhagymát adtak a közellátás részére. Mint ahogy Nagy Lajos, főkertész mondotta, nemsokára megkezdik a zöldpaprika, paradicsom szedését is. Az uborkatermés leszedését már a múlt héten megkezdték. A kertészeti csoport nemcsak a kertészetben végzi Szorgalmasan a munkáját, hanem teljes lendülettel belevetette magát az aratás-cséplési munkába is. A termésbetakarítás munkájától a vakáción lévő tanulók is tevékenyen kiveszik a részüket. Kepka Pál, Zselíz Gabonahordái Hol beszélnek fütty-nyelven? A Kanári-szigetek egyikén, a kis La Goméra-szigeten, az őslakosság jellegzetes hírközlési módot fejlesztett ki, amelyet a szigetecske különös alakja tett szükségessé. Képzeljünk el egy hatalmas — sátorra emlékeztető — vulkanikus eredetű hegyet, amely szigetet alkot a tengerben, s melynek 1500 méter magasból, a csúcstól a tengerig húzódó sziklás meredek rézsut sugár alakban áthághatatlan szakadékok barázdálják. E sza, kadékok miatt egy-egy helységet, amely légvonalban legfeljebb 500 méterre van a másiktól, csupán több órás gyaloglás árán közelíthetjük meg. A sziget négy városkáját egyetlen út köti össze, s ezen az úton kívül csak az égbefutó kecskeösvényeken közlekedhet a lakosság. La Goméra lakói a mélységek és a sziklacsúcsok között „fütty-beszéd“del érintkeznek egymással. Ezt spanyol anyanyelvükön silbo-nak keresztelték. Á silbo nem egyszerű jelbeszéd, mint a négerek ' tam-tamja, hanem a spanyol nyelvnek valóságos füttyre „fordítása“. Kitünően hallható és érthető nagy távolságra is, jobban, mint az artikuláltlan üvöltözés; szélcsöndes napokon egy-egy „silbador“ könnyen megérteti magát egy kilométeres távolságból, a „tudós" silbador pedig 5 kilométerről is. Főként a kecskepásztorok élnek vele, akik — hogy az időt mulasszák — a silbo segítségével „beszélgetnek" egyik csúcsról a másikra, tt. TUDJA-E?... ... hogy a kisázsiai ősnépek ezelőtt kétezer évvel a vajat hosszúkás fahordóban köpülték olymódon, hogy a hordót két végénél fogva felkötötték egy fára, felül egy nyíláson beleöntötték a tejet, s bölcsőhöz hasonlóan ringatták; ... hogy huszadik gyermekének adott életet Peronne francia város szülészeti klinikáján egy 44 éves aszszony; tizenhét gyermeke életben van, három meghalt; ... hogy a Zürichben megrendezett nemzetközi kutyakiállításon, amelyen a legkülönbözőbb országokból ezerötszáz kutya vett részt, a legnagyobb érdeklődést egy magyar juhászkutya keltette; ✓ Á zempléni EFSZ címére: Mi lesz a több vagonnyi pusztulásra ítélt műtrágyával? Amíg a királyhelmeci Járás szövetkezeteinek többségében a mind magasabb hektárhozamok elérésére törekednek, addig egyes helyeken viszont az adott Iehetöshégeket sem használják fel a munkatermelékenység fokozására. így van ez zempléni EFSZ-ben is, ahol több vagonnyi műtrágya hever pusztulásra ítélve a dohányszárítóban. Bizonyára a szövetkezet vezetői megszívelik a jószándékú bírálatot, s a legsürgősebben megteszik a kellő intézkedéseket arra vonatkozólag, hogy a műtrágya tönkre ne menjen! Ez legelemibb kötelességük. — kaszi-Néhány jótanács m£S’ Aratás — cséplés idején rendkívül fontos, hogy a mezőgazdaságban dolgozók kellő figyelmet szenteljenek^ —> élelmezésüknek. Ugyanis, orvősi vizsgálatok eredményei bizonyítják, hogy a fokozott erőkifejtést kívánó nyári munkák alatt a földművesek élelme nemcsak mennyiség, de minőség szempontjából sem fedi a szükségletet. Ez arzért veszélyes, mert a nehéz munka, a kevés pihenés, a nemkielégítő étkezés gyengíti az ember ellenállóképességét a betegségekei szemben. Ezzel magyarázható többek között a bélfertőzések nyári elterjedése és az ezekből származó mezőgazdasági termelési károk (gyenge munkateljesítmény, dologidőben való távolmaradás stb.). * Orvosi szempontból a leghelyesebb, ha munkába induláskor kiadós meleg reggelit fogyasztunk. Rendszerint megteszi a fehérkávé és a vajaskenyér gyümölcsízzel vagy mézzel. Ám, aratás-cséplés idején a tartalmas főtt étel sem vetendő meg reggelire. Nem szabad elfeledni, hogy a reggeli étkezésnek részben pótolni kell a rövid, nyári alvást és erőt kel! adnia a délelőtti munkához, amely a legnagyobb igyekezetét kívánja me!L Említést érdemel az a szinte általánosan bevett szokás, hogy az aratók hajnalban (de a nap más szakában is) a bütykösből merítenek „erőt“, tudvalévő azonban, hogy a szesz égése a szervezetben az erőt tulajdonképpen elvonja az embertől, s a frisseséget, kitartást, munkabírást és ellenállőképességet is csökkenti. Ami az élelmünkből hiányzik Dologközben ne tartsuk úri fényűzésnek a tízórait; jó szokás az, különösen nyáron, amikor a párperces munkaszünetben alkalom nyílik új energiaforrást juttatni a fáradó szervezetbe. A legegyszerűbben beszerezhető és egyben a legértékesebb élelmiszer erre a célra a tehéntúróból készült, ízletes körözött; a juhtúró és a különféle1 sajtkészítmények, amelyek friss zöldséggel (hagyma, zöldpaprika, retek, karalábé, paradicsom) fogyasztva kellő mennyiségben juttatnak a testbe meszet, fehérjét, vitaminokat és egyéb fontos tápanyagokat. A kenyeret, amit hozzá harapunk, akkor a legnagyobb tápértékű, ha minél barnább. A fehér, finomra őrölt liszt ugyanis meg van fosztva a legértékesebb tápanyagoktól. Füstölthúst, könnyen romló ételeket a mezőre ne vigyünk. Égető kérdés Minden évben — és sajnos legtöbbször már valamely fertőző betegség elterjedése után — felvetődik falvainkban a kérdés: mit igyunk a mezőn? A vizivás kérdését nyári munkák idején különleges óvatossággal kezeljük. Csak azokból a kutakból merítsünk, amelyeket a higiénikus vagy a vöröskeresztes szolgálat „Ivóvíz!“ jelzéssel látott el. Ilyen vízforrásokból előre gondosan megtisztított és tisztántartott lajtokban, tejeskannákban stb. szállíthatjuk mezőre a vizet. Megszervezhető az arra kijelölt 2—$. brigádos segítségével, megfelelő edényben a közeli kútról való, gyakori vízhordás is, ami mindig friss vizet biztosít a dolgozóknak. Ügyelni kell azonban arra, hogy ki-ki a maga bögréjéből vagy poharából igyék. Kimelegedve nem szabad nekilátni az ivásnak. Legvégső esetben sem enyhítsük szomjunkat patakból. Ott, ahol vízhiány van, vagy egészségre ártalmas a víz — amennyiben ez anyagi szempontból megengedhető —, a dolgozók szomját jól oltó és tápanyagokban gazdag ásványvizet, mustot, gyümölcs-szörpöt fogyasszanak, vagy teával lássák el magukat. * Mindenütt fontos, hogy az élelem és ital minősége, különösen nyári munkák idején, megfeleljen a járványtani követelményeknek. Dr, Szántó György A Túróc patak szabályozása még a múlt évben kezdetét vette. Már a Beje- Méhi szakaszon csaknem teljesen elkészült az új meder, s a vidám fiatalok a védőgátat egyengetik. Sok száz fiatal dolgozik itt, fiúk, lányok vegyesen. Itt vannak a losonci, zólyomi iskolák CSISZ-tagjai, eljöttek a tornaijai járás CSISZ tagjainak segíteni. Jóleső érzés hallani a két nyelven beszélő fiatalokat, akik egy akarattal, egy célért dolgoznak: mielőbb új mederbe kényszerítsék a Tűrócot. Mert, most az esőzések következtében is kilépett medréből, s elárasztotta a környező falvak rétjeit. A fiatalok jól érzik magukat itt a Túróc mentén. Kegyel 7-töl délután 13 óráig dolgoznak. Délután meg {űrödnek, röplabdáznak, vagy egyéb módon szórakoznak, töltik hasznosan idejüket. — Ogy érezzük magunkat, mintha üdülnénk — mondják a lányok szinte kórusban. Büszkén jelentik: „Készül a Túróc új medre!“ N. J. Ismét füstöl a kémény Kalondán a dohányszárító körül újból felélénkült az élet, Ismét füstölög a kémény. Július 8-án befütöttek a dohányszárítő kemencéjébe hogy kellőképpen elkészüljenek a munkára. Ezen a napon kezdték meg ugyanis a dohány törését s mindjárt az első nap 18 mázsa dohányt készítettek elő szárításra. — Ebben az évben nagyon szép dohánytermés ígérkezik. A kalondai szövetkezet a losonci járás EPSZ-einek legjobbjai közé küzdötte fel magát. A dohányszárítón kívül négy tyúkfarm, ólak, istállók épültek, már majdnem kész az ötven vagonos magtáruk, s most rakják le alapjait a járás első szövetkezeti üvegházának is. Jól gazdálkodik a szövetkezet, hiszen már többszörös milliomos. Jelentős sikereik bizonyítják, hogy nemcsak a növénytermesztésre fordítanak gondot, hanem ezzel agyidejüleg az állattenyésztés fejlesztésére is. A szövetkezeti telep mondhatnánk napról napra bővül, változik s az öröm érzetével töltenek el mindanynyiunkat a gazgadogó élet külső jelei, á gombamódra növekvő épületek, a széna, lóhere és lucernakazlak. S a szövetkezet fejlődése feltétlenül magával hozza a tagság gazdagodását is. Sz. J. Kihez forduljunk panaszunkkal OLYAN EMBEREKET FOGLALKOZTAT ez a kérdés, akik ügyes-bajos dolgaikkal a helyi, körzeti, vagy a járási nemzeti bizottsághoz fordultak, azonban sem elintéző, sem elutasító választ nem kaptak. Magyarán szólva kérésüket „feküdni hagyták", intézéséről megfeledkeztek. Mit tegyünk, ha a tisztviselő többszöri „kilincselésünk“ után is kijelenti, hogy csak legyünk türelemmel? teszik fel a kérdést a panaszosok. Az ügyintézés és kivizsgálás meggyorsítása érdekében azt a tanácsot adhatjuk, hogy ilyen esetekben forduljanak bizalommal a Megbízottak Testületé elnöksége hivatalának panaszosztályához. (Ürad Predsedníctvo Sboru povereníkov, odd. pre agendy národnych v^borov, Bratislava, Nám. Slobody.) Az ügyfél bejelentése alapján az említett hivatal jelentéstételre szólítja fel az illetékes nemzeti bizottságot. Az eljárásnak ez a módja azonban kizárólag abban az esetben érvényes, ha az illetékes nemzeti bizottság az ügyintézéssel kapcsolatban semmilyen választ nem adott. Azokban az esetekben, amikor valamely nemzeti bizottság elutasítóan intézte el a kérelmet, mindig a felettes szervhez fellebbezhetünk. Ha például a HNB (mint elsőfokú hatóság) utasította el a kérvényünket, —’ fellebbezésünkkel ilyen esetben a körzeti vagy járási nemzeti bizottságot kell megkeresni, mint másodfokú hatóságot. (Természetes arról az esetről van itt szó. amikor az elutasító végzést sérelmesnek találjuk.) Ami a Megbízottak Testületének említett osztályát illeti, személyes meggyőződésünk alapján állíthatjuk, hogy az ügyintézés rugalmas, s közbenjárása meggyorsítja a beadott kérelem intézésének folyamatát. v r Az aratógép és kombájn után azonnal induljon a tárcsa is, hogy még kellő mennyiségű takarmánykeveréket vethessünk be másodnövényként. Fiúk, lányok — A GÁTON A tornaijai 11 éves középiskola CSISZ tagjai Vágyuk valóra válik A nagygéresiek is régen vágytak már egy szép új kultíirház után. A járási nemzeti bizottság és a HNB segítségével nemrég, végre megkezdték az új kultúrház építését. A falu dolgozói tevékenyen kiveszik részüket ebből a munkából, a fiatalság és a sportegyesületek főként vasárnapi brigádokat szerveznek. A falu sportkedvelői eddig már mintegy 2000 brigádórát dolgoztak le. A legjobb kezdeményezők Béres János és Szűcs Lajos. Reméljük, hogy példájukat főleg az ifjúság útmutatását sokan követik még. Molnár János, Boly
