Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-06 / 27. szám
Í958. július 6. JzaUatt Földműves 3 HíGYiVUAI KEF1K SIRAKI TRÉFA Aki először jár errefelé, ugyancsak hitetlenkedve türelmetlenkedik, kételkedik, errefelé fán nincs is falu. Hullámzó búzatenger, haragoszöld kukoricatáblák között akácfa „oázisok", de falunak híre-hamva sincs. Egyszercsak fékez az agitátorokat szállító tűzoltókocsi és egyszerre belehuppanunk a faluba. Az első benyomás, mintha berekbe érkeznénk. A lombos fák közül csak itt-ott kandikál egy fehérre meszelt ház, más felől viszont zsúppos tetők tarkállanak. Szegénység, gazdagság keveredő egyvelege. A falu él, mozog. Szénásszekerek térnek terhükkel, más szorgos gazdák kapáló ekékkel mennek, vagy jönnek a határból. A falu felső végén épp most fordul az egyik szénás kocsi. Szóváltásra házi Hampakel Vince kocsis a lovakat. — Termett-e elég? — érdeklődünk. — Több is lehetne ... hiába a szárazság elvitt jó pár szekérrel. Apjával együtt zsörtölődik — „pedig jó takarmány". — Tán már a nagy kazlat kezdhetnék — szól az egyik agitátor. — Lehetne éppen ... — tűnődnek. Aztán Vince bácsi továbbfolytatja a gondolatot. — Ogyis szövetkezet lesz. — Az „úgyis“-ba még látszik az ingás, de már látjuk, hogy mind a ketten foglalkoznak a jövővel. Érvelnek, hogy Gyiirkiben nem megy ... Aztán maguk válaszolnak, hogy az ipolysági járásban Visken meg Horvátiban a szövetkezet jól gazdálkodik. Meg mi tagadás, a nyényeiek is elöl vannak már. — Ahol dolgoznak, biztos jó a szövetkezet — mondja ki a szentenciát az idősebb Hampakel bü’. A fia még helyesel, nógatják a lovakat, aztán tovább hajtatnak egyelőre még az egyéni porta felé. Estébe hajlik az idő, az agitátorok beszélgetnek, érvelnek, megtekintjük Bállá Vince új házát is. Az agitátorok•nak jó érv. Kevés az új ház Sirakon. Ezt beszélik Hampakel Rozália portáján is. Mind a három fiú az eresz alatt iil. Ök is megbékéltek már a gondolattal, de az idősebbik ágál, hogy hát elveszik a földet, meg a teheneket. Sziadovnyik elvtárs a járási pártbizottság dolgozója türelmesen magyarázgatja, hogy minden az övék marad és ha mindenki jól dolgoíik, Sirakon is lehet jó szövetkezet. Ügyesen beszélget a legidősebb munkással, hogy a munkalehetőséget is államunk adta. Egy idős bácsi ráhelyesel, hogy bizony azelőtt sok munkanélküli volt Sirakon is. — Kevés az új ház Sirakon, — érvelünk újra. Ezért is kell a szövetkezet. Azért is, hogy gazdagabb legyen a falu és a lakók kötelességüket is teljesítsék, mert bizony nagy a tartozás. 2399 kg sertéshús, 3708 kg marhahús, 3656 liter tej, 7000 tojás, sok gabona és kukorica. Éjfél felé közeledünk, még mindig folyik az eszmecsere és azzal a tudattal ülünk újra a tűzoltókocsiba, Hogy a mai nap ha nem is írták alá most a belépési nyilatkozatot, — mégis termő talajra talált. Ezzel befejeznénk a riportot. Ám a sirakiak megtréfáltak, folytatnunk kell. Hétfő, 1958. június 30. Féltíz, berreg a telefon. „Itt a kékkői járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya a telefonnál, Bolicka elvtárs instruktor. Jelentjük, hogy Sirakon megalakult a szövetkezet. Ez azt jelenti, hogy a riport bégét meg kell változtatni. Majdnem zavarba jöttünk, gyorsan fogtuk a tollát és még hozzáírtunk: Vasárnap ünnepelt a falu. 95 taggal 375 hektáron egész falusi szövetkezet, alakult. Eljöttek a szomszéd faluból', is. Kökesziböl és Szelényböl, ahol már szintén mozognak", indulni akarnak. Ismerősünk Hampakel Vince terjesztette elő — mint az ellenőrző bizottság elnöke — a javaslatot, mely szerint Sztranyócki István 9 hektáros középparasztot választották elnöknek. Szép kultúrműsor még fokozta a hangulatot, utána pedig jókedvvel itták a híres siraki hegy levét. Érjük el a szocialista termelési viszonyok döntő győzelmét, ott, ahol mindeddig bizonyos súlya van a gazdálkodás kistermelő módszerének. Arról van tehát szó, hogy hazánkban érjük el a szocialista szövetkezeti nagyüzemi termelés győzelmét a mezőgazdaságban. Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának határozatából. Jövőnk a XI. kongresszus határozatának tükrében A mezőgazdaság Pártunk XI. kongresszusának határozata beszél arról, hogy a szocializmust hazánkban csakis úgy fejezhetjük be sikeresen, ha minden faluban megalakítjuk a szövetkezeteket és lényegesen emeljük a mezőgazdasági termelés színvonalát. Szövetkezeteink a mai napig 11 740 községben gazdál-A házépítők A bizakodó nyényei emberek Sokszor az ember egy arcjátékról, beszédmodorról, az első benyomásokról helyesen ítél, ki kicsoda, hol, milyen emberek laknák. A tréfálós kedvű serénykedő kazalrakók mindjárt arról győznek, hogy itt igazi szorgalmas szövetkezeti tagok élnek. Egy ... kettő ... három... — kazlat számolunk, a negyedik alapját pedig most kezdik. A kazlak, a határ meg a gazdasági épületekben lévő marhaállomány összehasonlítása után máris megállapíthatjuk, hogy van itt mit „aprítani a tejbe". Tomasik János, Ohajda Béla, Balogh János, Híves József, Szladovnyík Gábor, Szladovnyík József, Zatykó László, Híves Márton, serénykednek a kazal körül. Elsöosztúlyú heretakarmány, illatával betölti a levegőt. Molnár Ferenc csoportvezető elmondja, hogy bár az aranka sok kárt tett az első kaszálásban, mégis jó termést takarítanak be. Szép ez a nyényei első kép, biztató, lehet itt jó állatállomány... A másik se rossz .... Híves Vince, a szövetkezet könyvelője fillérnyi pontossággal tárja elénk a~ gazdaság számadatait. A szövetkezet 1952. szeptemberében 33 taggal és 233 hektár szántófölddel alakult. Most már mintegy 680 hektárra szaporodtak. 1954-ben vagyonuk 1 millió 469 ezer 294 koronát telt ki, ma már 3 és félmillió felé közelednek. A múlt évben 16 koronát terveztek egy munkaegységre, de a gyümölcsöző szorgalom 18 koronát, 3 kg gabonát, 1 kg kukoricát hozott munkaegységenként. Pót jutalom fejében pedig 300 mázsa gabonát osztottak szét. Ennél a tételnél parázs vitába keveredtünk Kálazi elvtárssal, a szövetkezet elnökével és a könyvelővel is. Megfontolandó a gabona nagymértékű szétosztása. Mert sok szövetkezetben — a nyényei szövetkezetre ez most nem vonatkozik — a sok gabonaféle szétosztása a munkafegyelem íneglazulásálioz, és különböző spekulációkhoz vezet Több szövetkezetben előfordul, hogy ha kevés is a munkaegység pénzértéke, a szövetkezeti tagok spekulációs úton eladják a gabonát és így jutnak mellékjövedelemhez. Ezt pedig nem engedhetjük meg, mert a szövetkezeti tag, az új ember és ne adjunk neki lehetőséget a spekulációra. Jobb ha a gabona a közösben marad, pénzértékben úgyis megkapják a szövetkezeti tagok a munkaegységre járó jutalmat, viszont a közös alap gazdagabb, több az erőtakarmány. Az elnök is, meg egyes szövetkezeti tagok is a vita után mérlegelték, hogy ezt a jövőben majd fontolóra teszik. A szociális gondoskodás is eléggé fejlett már. Tizennégy éves korig minden gyerek után 25 korona családi pótlékot adnak, temetkezésre 500-at, szülés esetén pedig 200 koronát. Ha valamelyik szövetkezeti tag megbetegszik. egy munkaegység teljes értékét kapja. A nyilvántartási könyv beszél a szövetkezeti tagok életszínvonaláról. Fonódi András gulyás például 909, Vasas Sándor 753, Zatykó László 607, Lenyicki Pál 640, Tomasik János és két fia 1272, munkaegységet teljesítettek. Ha ezt megszorozzuk a 18 koronával, nagyon szép összeghez jutunk. A szövetkezet erősségére mutat, hogy az állatállomány értékének már 50 százalékát visszafizették a tagoknak. Saját szemükkel győződhetnek meg erről a sirakiak. Mert amint ott jártunk, sokan ágáltak, hogy elveszik a tehenüket, földjüket. Á nyényei példa is világosan mutatja, hogy az állatállomány összpontosítása csak előleg az induláshoz és ha megerősödik a szövetkezet — a 20 százalék levonásával — ami az oszthatatlan alapban marad — kifizetik a tehenek vagy más állatok értékét. Sok mindenre feleletet kaphatnak még a sirakiak a nyényei szövetkezettől. Náluk döcög a beadás. A nyényei szövetkezet viszont 300 mázsa sertéshúst, 102 000 liter tejet és 15 vagon gabonái adott terven felül. A hepehupás határban 480 mázsa cukorrépát termeltek egy hektáron. (Elárulhatjuk, hogy trágyalével öntözték.) Egy anyasertéstöl 14 malacot választottak el, tehenenként pedig már 2500 liter tejet fejnek. Nem csoda hát, ha a negyedéves pénzügyi tervet túlteljesítették. Ezek után határnézésre kerekedünk. Kálazi Lajos elvtárs „bemutatója" után még teljesebb, biztatóbb a kép. Tavaly 24 hektár kukoricát vetettek, most 32-öt és jó 40 mázsás hektárhozamra számítanak. Szép a 18 hektár silókukorica is. Aztán a végeláthatatlan heretáblához érünk. — Csak az első kaszálás annyi takarmányt ad, mint amennyit a tavalyi összesen kitett — mondja az elnök. Olyan hozzáértéssel, előrelátással beszél a szövetkezeti gazdálkodásról, hogy az embernek eszébe jut a „takarmánysiratók tábora". Sok helyen éveken út nincs és nem „lelhető" takarmány, tavasszal már szalmán tengődik az állatállomány és fokozódik a megbetegedés. Évről évre nem találnak kodnak mintegy 3 millió 898 ezer hektár mezőgazdasági területen. Az állami gazdaságokkal együtt a szocialista szektor hazánk földterületének 71,5 százalékán gazdálkodik. A mezőgazdasági össztermelés 1953-tó! 1 hektár mezőgazdasági földterületen 56-ig 26,3 százalékkal emelkedett. Azonban ez távolról sem felel meg azoknak a lehetőségeknek, amik a mezőgazdaságban vannak a termelés emelésére. A többtermelés elérésének céljából 1961 és 1965 között a következő hektárhozamokat kell elérni: Búzából 26, árpából 25, repcéből 16, cukorrépából 312 mázsás hektárhozamot. Komlót&rmelésünket pedig mintegy kétszeresére kell fokozni. Nem kisebb feladat vár ránk az állattenyésztésben sem. Ha tovább akarjuk a hús, tej, tojás és más élelmiszerek ellátását javítani és az árakat csökkenteni 1965-ig egy hektár földterületen 175 kg húst, 730 liter tejet és 470 tojást kell termelni. Ez természetesen csakis a belterjes gazdálkodás kiterjesztésével valósítható meg, amihez lényegesen hozzá kell járulni a gépesítés rohamosabb ütemének. 1985-ig ezért mezőgazdaságunk további 100 000 traktort kap. Ebből 1960-ig 21 500-at. A mezőgazdaság korszerűsítése céljából sok különböző kémiai anyagot is készítünk. Főleg műtrágyát. A mütrágyaszükséglet előreláthatólag az 1957-es évhez viszonyítva 1965-ig 2',5-szeresére emelkedik. Ezek a számok a falvak életszínvonalának emelkedését és a kultúra minél szélesebb körben való elterjedését jelentik, amiről következő beszélgetésünkben szólunk. Tizenhat malacot anyakocánként ez a tósnyárasdiak vállalása A második ötéves terv mutatószáma szerint az 1960. év végéig anyakocánként 13 malacot kell elválasztani. Viszont a tósnyárasdi EFSZ állatgondozó! már a múlt évben teljesítették ezt a tervet. Mivel az idei évnek már a felén túljutottunk, megkérdeztük Fejes Jánost, a tósnyárasdi EFSZ (gálántai járás) egyik példás sertésgondozóját, hol tartanak. —‘ Eddig az anyakocánként malacszaporulat 8 darab — mondotta Fejes állatgondozó, majd hozzátette, hogy az év végéig malacszaporulati átlaguk eléri a tizenhatot. Erre a felajánlás is kötelezi őket. Krajcsovics F., Galánta megoldást. Pedig amint látjuk, nem nagy titok az egész. A nyényiek vetnek és kaszálnak és van takarmány bőven. Sőt ha sikerült volna ... — Ha nem lép fel az aranka, jó párezer koronát nyerünk a heremagból, — fűzi még az elnök. De így is kifizetődik, hisz a tejhozam emelkedésével megtérül a heretakarmány. Szép határjárás ez, a hullámos dombos határból is több életet nyernek. A pálházi dűlőben olyan gabonatábla ring, hogy vastagon csurog majd a zsákba. Kedv kell a munkához, a jókedv megteremtéséhez pedig vezetés és szorgalom. Ezt szűrhetnénk le a nyényei képekből. Erről győztek a vidám kertészlányok Nemcsok Tériké, Nemcsak Mária, Nemcsok Bözsi, Tóth Évi, meg Tóth Sándorné, Tomasik Istvánná, Varga Árpádné, akik közel 300 munkaegységet teljesítettek. Mihály Jánosné példás tyúkgondozó is megelégedett, házuk talán legszebb a faluban. Hát a 67 éves Nemcsok József ugyancsak dicsekedhet. Három fia épített házat. Beszédes, vicces emberek a nyényeiek, van is okuk rá, mert azt szokták mondani, hogy a jókedvhez pénz is kell, a pénzhez meg jókedv, mindkettő előteremtéséhez pedig jó munka! Kívánjuk a sirakiaknak is, hogy rövidesen róluk is hasonlóan írhassunk. BÁLLÁ József Magasodik a kazal Vidám lánycsoport Mihály Jánosné Siraki látkép
