Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-06 / 27. szám
4 y/zaUüd Földműves 1958. július 6. Hogyan vált be a növénytermesztés komplex gépesítése Olvasdes a„ Jzcdtadföldművest ! Lapunk egyik korábbi (25.) számában beszámoltunk arról, milyen eredményeket értek el a növénytermesztés komplex gépesítésének eddigi kísérleténél a Havlicku Brod-i GTÄ Zdirec u Polne-i brigádközpontján. Foglalkoztunk a búza- és a lentermesztés komplex gépesítésének eredményeivel, amelyeket úgy értékeltek ki, hogy ugyanazt a növényt két különböző földterületen termesztették ugyanabban az időben. Az egyik földterületen a munkák komplex gépesítését alkalmazták, a másikon pedig az eddig szokásos módon végezték el a termesztéssel kapcsolatos összes munkákat. A kiértékelés kézzelfoghatóan bizonyította be a komplex gépesítés nagy előnyeit e növények termesztésénél. Most a Zdirec u Polne-i brigádközpont által a burgonyatermelés komplex gépesítésénél elért sikerekkel, jelentős megtakarításokkal szeretnénk foglalkozni. Bár az előző példák is eléggé meggyőzőek voltak, de a burgonyatermesztés gépesítése még ezeknél is ékesebben szóló bizonyságát adta a komplex gépesítés előnyeinek. tak fel. Míg a komplex gépesítéssel megművelt burgonyaföldek egy hektárén 29,96 műszaknorma volt szükséges, az eddigi szokásos módon megművelt 1 hektár burgonyaföldön 53,62 műszaknormát kellett felhasználni. A szokásos módszerekkel megművelt földeken a munkáknak csupán 3,29 százaléka volt gépesítve, míg az összehasonlított földeken a munkák 40 százalékát gépesítették. Ültetőgépekkel ültettek és a termést burgonyakombájnokkal szedték, míg a szokásos módon megművelt földeken az ültetést kézzel végezték és kézzel szedték fel a termést a TEK-2 burgonyaszedő után. A gépesítés százaléka a komplex módon gépesített földeken még magasabb is lehetett volna. A komplex gépesítést ugyanis már csak akkor kezdték meg, amikor a szövetkezetesek fogatok alkalmazásával és kézi erővel istállótrágyával már megtrágyázták a területet. Ha ezeket a munkákat a GTÁ gépekkel végezte volna el, a ténylegesen felhasznált műszaknormákból további 8,45 müszaknormát takaríthattak volna meg. A tényleges munkaszükséglet így nem lett volna 29,96 műszaknorma, hanem csupán 21,51. A gépesített munkák arányszáma is ezáltal 69 százalékra emelkedett volna. * * * Az előbbiekben csupán a műszaknormák felhasználását soroltuk fel. De nézzük meg mennyire befolyásolja ez a termelési költségeket. A komplex módon gépesített földterületen feleslegessé vált a burgonya kézi ültetéséért és felszedéséért számított öszszeg. Ezek a munkák, müszaknormákban kifejezve 17,65 műszaknormát, illetve 21,95 munkaegységet tesznek ki. Ha a munkaegységet a Zdirec u Polne-i EFSZ-ben 25,43 koronában számítjuk, úgy az egy hektár burgonya termelési költségeinél 558,19 koronás megtakarítás mutatkozik. Az egész kísérleti földterületen, amely 21,56 hektár kiterjedésű volt, ez a megtakarítás 12 034,58 koronát tesz ki. Ha ebből az összegből leszámítjuk azt a tételt, amit a szövetkezet a GTÁ munkájáért fizet ki, a tényleges megtakarítás még ekkor is 6 541,48 koronát eredményez. Ezen a kis példán látjuk a legjobban milyen jelentősége van a gépesítési kutatásnak mezőgazdaságunk szempontjából. J. Friedrich Akarat + szorgalom = SIKER BURGONYA: A komplex gépesítés alkalmazásával ennél a növénynél érték el a legjobb és a legszembetűnőbb eredményt. A tervhez viszonyítva 20,04 mázsával emelkedett a hektárhőzam. A munkaszükséglet terve 32,55 műszaknormát tett ki, ezzel szemben csupán 29,96 műszaknormát használ-A Nánai Állami Gazdasághoz tartozó üzemegységek legjobb állattenyésztői, vagy százhuszan a párkányi Művelődés Házába jöttek össze május második felében, hogy értékeljék első negyedévi munkájukat. Az igazgatóság a 63 legpéldásabb állatgondozót pénzjutalomban része-A Nagykürtösi Állami Gazdaság az év elejétől már teljesen rátér a veszteség nélküli gazdálkodásra. Az első öt hónapban 280 000 korona jövedelemmel gazdagodtak, amíg a múlt év hasonló időszakában 619 000 korona veszteségük volt. Jombik elvtárs, az állami gazdaság igazgatója örömmel mutatta meg a határt, ami további jövedelmet ígér. Nagyon helyes az a kezdeményezés is, hogy az állami gazdaság saját erejéből építi fel a járásban az első „önkiszolgáló" istállót. <hr. i Jombik elvtárs örömmel mutatja a telt búzakalászokat Képünkön Pe irány József munka-vezető, Péter Bertalan, Cseri Pál állják körül a betonblokkot készítőgépet. Érdemes gépesíteni Pártunk XI. kongresszusa célul tűztfe ki a mezőgazdaság minél nagyobb fokú gépesítését. Nem véletlen ez, hisz az életszínvonal emelkedéséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik az önköltség csökkentése. A gépesítés pedig ezt segíti elő, nem beszélve arról, hogy szövetkezeteinkben jelentősen megoldja a munkaerőhiányt is. Nézzük például mennyi erőbe kerül az EFSZ-ekben a trágya kocsirarakása, de hasonlóképpen a burgonya, cukorrépa, silótakarmány esetleg az építkezésnél a homok és egyéb dolgok rakodása, szállítása. A több munka persze magasabb költséget is jelent. Ha a szövetkezetek egy mindenes traktorral rendelkeznének, az önköltséget felére, sőt egyharmadára lehetne csökkenteni. A silózásnál is nagy segítséget jelentene a mindenes traktor, mert itt nem csupán az önköltség csökkentéséről van sző, hanem arról is, hogy a munka meggyorsításával az esetleges minőségi csökkenéseket is meg lehet akadályozni. Végeredményben tehát arról van szó, hogy pártunk határozata az ember érdekét szolgálja, éppen ezért csak örömmel üdvözölhetjük ezt. És mindent meg kell tenni, hogy ahol még nincs erre a célra gyártott traktor, ott a másfajta traktorra szerelhető emelő-rakodó eszközöket használják ki, hogy ezzel is megkönnyítsék a munkát, valamint gazdaságosabbá tegyék a termelést. Révai Pál, Rimaszécs sítette (15 ezer korona értékben betétkönyveket osztott ki). Csak néhányat említünk a sok szép eredményből: a csenkei üzemegységben Krizsán József fejő elsönegyedévi fejési átlaga tizenhárom és fél liter, a hidegvölgyi üzemegységben Stiffner Ferencé 11,23 liter és az újmajori üzemegységben Tóth Sándor fejőé 11,15 liter. Hasonló szép eredményeket értek el egyes állatgondozók a súlygyarapodás és a malacelválasztás terén is. Jutalomkiosztás után több szép, követésre méltó vállalás hangzott el, amelyek közül csupán kettőt említek: Szűcs János és Fehér András sertésgondozók vállalták, hogy minden anyakocától 14 malacot elválasztanak ebben az évben, s azon igyekeznek majd, hogy kettővel túlszárnyalják vállalásukat. Domin Erzsébet, a karvai üzemegység dolgozója (tízgyerekes családanya) meg 11 literes évi tejátlag elérésére kötelezte magát. Ezt követően társas vacsora volt, amelyen sok-sok tapasztalat kicserélődött. Dolgozóink azzal az elhatározással indultak vissza munkahelyeikre, hogy újabb erőt nyerve még nagyobb igyekezettel és odaadással végzik munkájukat, annak tudatában: ahol az akarat szorgalommal párosul, nyomában születik a SIKER! Nagy József, Nána Mert politikai és szakmai tudásodat növeli A kassai KNB-nak a helmeciek nemes kezdeményezését támogató intézkedései figyelemre, követésre méltóak. Ugyanis a kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya levélben hívta fel a többi járás, a mezőgazdasági üzemek vezetőinek figyelmét a földmüvessajtó terjesztésének szükségességére és díjakat tűzött ki a lapterjesztésben legjobb eredményeket elérő járások és mezőgazdasági üzemek részére. A szepsi JNB válaszlevelében a többi között ez áll: ....... tudatában vagyunk milyen nagy jelentőséggel bír a földművessajtó parasztságunk eszmei és szakmai tudásának növelése szempontjából. Éppen ezért mindent megteszünk, hogy járásunk összes parasztcsaládjának asztalára eljusson a földművessajtó. A versenyfelhívásra válaszolva hasonló levelet írt a helmecieknek. \ a rőcei járás nevében Michal Rudlai, a JNB mezőgazdasági osztályának vezetője. — Ha azt akarjuk, — hangzik a levél, — hogy a mezőgazdaság vonalán eredményesen teljesíthessük tervezett feladatainkat, különösen fontos, hogy gondoskodjunk földműveseink szakmai tudásának és politikai látókörének bővítéséről. Ennek pedig egyik hathatós eszköze a földmüvessajtó. A helmeciek versenyfelhívását elfogadjuk és odahatunk, hogy járásunkban egyetlen szövetkezeti családnál se hiányozzon a Szabad Földműves, illetve Rol'nické noviny. Sivák János bácsi, a ladmóci posta kézbesítője, szombat reggelenként a zempléni EFSZ minden tagjához eljuttatja a Szabad Földművest Ahol már eredmény is van A versenyt kezdeményező királyhelmeci járásban a felhívás után azonnal hozzáláttak a lapterjesztés szervezéséhez és eddig 6 községben több mint 300 új előfizetőt szereztek. Példamutató munkát végez a lapterjesztés terén a kékkői járásban Ján Hromada postakézbesítő, aki az utóbbi napokban 47 új előfizetőt szerzett a Szabad Földművesnek. Nemcsak olvassák, hanem terjesztik és írják is az újságot A Rozsnyói Pedagógiai Gimnázium sajtónapot rendezett, amelyre több szerkesztőséget is meghívott. A megnyitó után Demecs István, a magyar rodalom tanára méltatta a szocialista sajtó jelentőségét és beszámolt iskolájuk munkájáról az újságolvasással, újságterjesztéssel és a levelezéssel kapcsolatban. Növendékei, a jövő tanítói nagyon sok újsággal szoros kapcsolatot tartanak fenn a levelezés és lapterjesztés révén. A Szabad Földművest még csak ez évben rendelték meg, de mindjárt 60 példányban, azonkívül előfizetik az Oj Ifjúságot kétszázan, az Üj Szót hatvanan, a Szocialista nevelést ötvenen, a Smenát huszonötén. De nem hiányzik az olvasott újságok közül a Hét, Dolgozó nő. Tudomány és technika és a Csehszlovákiai Sport sem. A levelező munkában eddig a következők kapcsolódtak be: Sebő Piroska (a Szabad Földműves levelezője), Adorján Zoltán (Üj Ifjúság), Fürjes István (Üj Ifjúság), Pál Dénes (Szabad Földműves), Demecs László (Üj Ifjúság) és Szabad Földműves), Kacsi Mátyás. Mázik Mihály, Lipták László, Bodnár és Rédvai Aladár (Szabad Földműves). A beszámoló után következő vitában leginkább a Szabad Földművesben és az Üj Ifjúságban megjelenő cikkeket értékelték. A jövő tanítói arra kérik a szerkesztőket, hogy minél több olyan cikk jelenjen meg a lapban, amely a falusi dolgozók problémájával foglalkozik és az egyre szépülő falusi életet közvetlenül mutatja be. A diákok vállalták, hogy a szünidő nagyrészét főképpen a Szabad Földműves terjesztésére és levelezésre használják fel. Mivel az otthoni és a brigádmunka révén most több alkalmuk nyílik a sajtóterjesztésre, s a mezőgazdasági dolgozókkal megbeszélik hogyan kel! az újságot olvasni és az abból tanultakat a gyakorlatban felhasználni, egyszóval közelebb hozzák az olvasót a laphoz. (cs.) Demecs István tanár, Lörincz Aranka, Lévay Tibor és Kirschner Aliz tanulók megbeszélik a Szabad Földműves terjesztését Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy a királyhelmeci JNB lapterjesztési versenyfelhívása alapján több helyről érkezett levél szerkesztőségünkbe, melyekben méltatják a földművessajtó segítségét és közlik, hogy a felhívást elfogadva mit tesznek a Szabad Földműves és Rofnické noviny terjesztése érdekében. A napokban további JNB-ok kapcsolódtak be a versenybe. A többtermelés érdekében A galántai járás földművesei helyesen értelmezik a második ötéves terv négy év alatti teljesítését. Különös figyelmet szentelnek a föld termelékenysége fokozásának. Ez idáig az ósszföldterület 25 százalékán végeztek el a trágyázást. A JNB mellett külön bizottság működik, mely egyes esetekben tanácsokkal látja el az EFSZ-eket. Az állattenyésztésben is jelentős eredményeket érnek el. Ez év április 1-ig 100 hektáronként 9 darabbal növelték a szarvasmarhaállományt. így ma már 52,5 darab szarvasmarhát tartanak 100 hektáronként. Ezt az év végéig 55-re szeretnék emelni. A terv szerint ebből 21 darab fejőstehén. Számításuk szerint napi 6.5 literes tehenenkénti fejési átlagot kellene elérniök, hogy 1959-ben kitermelhessék a hektáronkénti 660 liter tejet. Komoly gondokat okoz azonban a tojástermelés. Jelenleg mindössze 14 000 darab tojótyúk van a járásban, holott legalább 63 000 darabnak kellene lenni. A nemrég alakult bizottságok ezzel a kérdéssel is foglalkoznak. Hetvenháromezer csibét osztottak szét a járás szövetkezeteiben és az év végéig még néhány ezret szétosztanak. A tojástermelésbcn a leggyengébben az alsószeliek állnak, ahol mindössze 500 darab tojótyúk van, holott 8000 darabnak kellene lenni, hacsak négyet számítunk is hektáronként. Az alsószeliek most azon igyekeznek, hogy ezt a kérdést is rendezzék és az év végéig legalább 7000 darab tyúkot neveljenek. Edita Sutková
