Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-21 / 51-52. szám

1958. december 21. y/zafarcf Földműves Egy év a béke és a szocializmus útján hírek ☆ A gyarmatosítók az ENSZ poli­tikai bizottságában is vereséget szen­vedtek. Egy határozat megszavazása alkalmával, mely felszólítja Francia­­országot, hogy tárgyaljon az ideigle­nes algériai kormánnyal, a határozat mellett 32 delegáció szavazott, elle­ne csak 18. Harminc küldött tartóz­kodott a szavazástól. A második sza­vazásnál a határozat már 35 szava­zatot kapott és 28 tartózkodott a szavazástól. Habár a határozat nem kapta meg a kétharmad többséget, mégis jellemző, hogy a hírhedt ame­rikai többség fokozatosan lemorzso­lódik. •ír Az afrikai államok Akkrában tar­tott konferenciájának utolsó napján egyhangú határozat született meg az imperializmus és a gyarmatosítás ellen. A konferencia elhatározta, hogy állatidó titkárságot létesít Akkra székhellyel, melynek feladata lesz összeegyeztetni az afrikai népeknek a felszabadulásért és a függetlensé­gért vívott harcát és előkészíteni a szabad afrikai államok szövetsége megalakításának előfeltételeit. A kon­ferencia felhívta az ENSZ-t, hogy kényszerítse a gyarmati hatalmakat Afrika kiürítésére. A konferencia to­vábbá elhatározta, hogy a jövőben Is minden április 15-én egész Afriká­ban tnegünneplik az afrikai szabad­ság napját. •it A Szovjetunió külügyminiszté­riuma jegyzéket küldött a NATO há­rom tagállamának a párizsi tanácsko­zások megkezdése alkalmával. A jegy­zék három pontban foglalja össze a Szovjetunió javaslatait a biztonságra vonatkozólag. Először javasolja, hogy a NATO állámok és a Varsói szerző­dés államai kössenek megnemtáma­dási szerződést, és mind az észak­atlanti mind a varsói szerződést egé­szítsék ki olyan értelemben, hogy az egyes tagállamok nem fognak segít­séget nyújtani a támadónak. Java­solja továbbá, hogy a legközelebbi időben alakítsanak ki egy atom- és rakétamentes övezetet Közép-Euró­­pában a lengyel kormány ismeretes javaslatának alapján. Végül egyezze­nek meg mindkét szerződés tagálla-Bizottságának titkára nyitotta meg a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség III. kongresszusát. Majd Mlloslav Vecker­­nek a CSISZ KB tttkárának beszámo­lója következett. Vecker elvtárs be­széde bevezető részében Csehszlová­kia egész ifjúsága nevében forró há­láját fejezte ki Csehszlovákia Kom­munista Pártjának, a párt vezetősé. gének és kormányunknak mindazért a gondoskodásáért, amelyben fiatal nemzedékünk életét és Jövőjét része­síti. A továbbiakban pedig hangsú­lyozta: A II. kongresszusunk óta eltelt idő­szakban az ifjúság tovább fejlesztette a szocialista munkaversenyt, amely a munkához való új viszony kialakí­tásának megnyilvánulása és egyre jelentősebb módszerévé válik az ifjú­ság részvételének a szocialista or­szágépítésben, A munkaverseny jelentős formája az, amikor az ifjúsági kollektívák és szervezetek védnökséget vállalnak a termelés bizonyos fajtája felett, főleg a fontos megrendelések felett. Nagy figyelmet és támogatást érdemelnek a komplex ifjúsági brigádok. A fia­talok e brigádokban áttekintést nyer­nek a termelési folyamat valamennyi oldaláról, hatékonyan hozzájárulnak a termelés és gazdaságosság növelé­séhez. Az ifjúság és ifjúsági szövetsé­günk csupán akkor érhet el még nagyobb eredményeket, ha szünte­lenül a szakszervezettel való együtt­működésre, az üzem vezetőségével való együttműködésre, az idősebb dolgozók életbölcsességére és mun­kabeli ügyességére támaszkodik. Míg eddig a mezőgazdasági ter­mesztés fejlődésében főképp brigá­dok szervezésével nyújtottunk segít­séget - s ezt továbbra is megtesz­­szük -, most a fő súlyt a szövetkeze­tekben és állami gazdaságokban dol­gozó fiatalok munkájára kell helyez­nünk, arra, hogy rendszeresen és közvetlenül részt vegyenek a mező­­gazdasági termelés belterjességének növelésében. Ismeretes, hogy a me­zőgazdasági dolgozók átlagos életkora meghaladja a 45 évet és ez szövet­kezeteinknek, az ifjúsági szövetség­nek és egész társadalmunknak nem lehet közömbös. Nem elegendő azon­ban ezt csupán megállapítani, hanem egyúttal segítséget kell adni a nem­zeti bizottságoknak és szövetkezetek­nek a falu kulturális és társadalmi élete feltételeinek megjavításában. A mezőgazdasági ifjúság elsőrendű feladata, hogy magasabb hozamokra, az állatok nagyobbfokú hasznosságára, a mezőgazdasági termelés növelésére törekedjék. A kongresszuson nem egyszer fel­hangzott a párt éltetése. Az összes jelenlevő viharos tapssal fejezte ki egyetértését a Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságához küldendő levéllel. Majd az Interíiacio­­nálé hatalmas erővel felhangzó más­félezer küldött és vendég által éne­kelt akkordjaival véget ért a kong­resszus. mai az idegen államok területén állo­másozó haderők csökkentésében. ☆ Indonézia Kommunista Pártja a Közép-Kalimantan tartomány par­lamenti választásai során 150 száza­lékkal több szavazatot kapott, mint a legutóbbi választásoknál. Az eddig többségben levő muzulmán párt sza­vazatainak 35 százalékát elvesztette. ☆ Lengyelországban leszállították egyes szövetek, fehérneműk, készter­mékek, valamint számos külföldrő! behozott ipari cikkek árát. Az árle­szállítás kb. 20 — 30 százalékot tesz ki. Ezzel szemben a porcelán és egyes szövetek árát kisebb mérték­ben emelték. Az árszabályozás foly­tán a lakosság 1959-ben 950 millió zlotyt takarít meg. ☆ Varsó népe december 13-án nagygyűlést tartott, melyen részt vett a Lengyelországban Időző NDK párt- és kormányküldöttsége is. A naggyű­lés a két nép megbonthatatlan barát­ságának jegyében zajlott le. Másfélezer fiatal és hatszáz meg­hívott vendég részvételével, a cseh­szlovák himnusz elhangzása után Vladimír Meisner, a CSISZ Központi Tanácskoztak pártunk hűséges harcostársai A CSISZ III. kongresszusa Néhány hónappal pártunk XI. kongresszusa után hazánk fiataljai, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség legjobbjai III. kongresszusukra gyűltek össze, hogy megtárgyalják azokat a feladatokat, amelyek a XI. kongresz­­szus határozata értelmében a szocializmus építésében rájuk hárulnak. vonal rendszeres emelkedése, a kul­túra, az egészségügy rohamos fejlő­dése, a nép egységének szilárdsága, a bizalom vezető pártjaival szemben, a testvéri népek egymás iránti segítő készsége azzal a megalapozott re­ménnyel tölti el hazánk és az egész szocialista tábor dolgozóit, hogy a küszöbön álló új esztendőben még jelentősebb haladást tesznek a szo­cializmus, a béke és a boldog jöven­dő felé vezető úton. P. E. Ha a most búcsúzó évet a vllág­­pollOka szemszögéből akar­nánk jellemezni két ilyen fő jellemző vonást lehetne kiragadni. Az egyik az, hogy a szocializmus és a haladás Ugye ez évben is nagy léptekkel ha­ladt előre, a másik, hogy a haladó erők hatalmas erőfeszítéseket tettek az emberiség békéjének megőrzésére és a háborúra spekuláló agresszív körök megfékezésére. A szocializmus táborának országai ebben az évben gazdasági, politikai és kulturális téren hatalmas ered­ményeket értek el, melyek az egész világ csodálatát, de egyben a szocia­lizmus ellenségeinek féléimét és dü­hét is kiváltották. Az első szocialista ország, a hatalmas Szovjetunió előre­láthatólag magasan túlteljesíti 1958- as tervfeladatait és erre alapozva tűzte ki hétéves gazdasági tervét, mely lényegében megteremti a kom­munista társadalmi rendszer alapjait. A következő hét év alatt a Szovjet­unió a nemzetgazdaság olyan fellen­dítésére vesz irányt, mellyel nemcsak utoléri, de túl is szárnyalja a leggaz­dagabb és legfejlettebb nemzetgaz­dasággal rendelkező kapitalista állam, az USA termeléséi. A terv mutató­számai közül egyik legfontosabb a villamos energia termelésére vonat­kozó irányszám, mely 1965-ben 50 milliárd kWo villanyáram termelését jelzi. Ez több mint kétszerese az 1958. évi termelésnek. Megkétszere­ződik a kőolajbányászat hozama is, mely 1958. évi 113 millió tonnáról 230 millió tonnára emelkedik. Ehhez hozzászámítva a többi fontos alapipar a vas- és acél, valamint a meghárom­szorozódó vegyipari termelés emel­kedésének adatait, fogalmat alkotha­tunk magunknak arról a páratlan lendületről, amellyel . a szovjet nép építi szocialista hazáját. Nem kevésbé örvendetes a népi démokőatikus államok gazda­sági fejlődése és politikai megszilár­dulása. Köztársaságunkban az ipari termelés 1948-hoz képest meghárom­szorozódott. Mezőgazdaságunkban lé­nyegéiben már döntő fölénybe került a szövetkezeti nagyüzemi termelés. A Német Demokratikus Köztársaság nemzetgazdasága hatalmas lendületet vett és a népgazdaság fejlesztésének eddigi eredményei lehetővé tették, hogy vezető pártjának július hóban megtartott kongresszusán olyan me­rész célokat tűzzön ki, mint a szén­­termelésnek 244 millió tonnára való növelése és az autógyártás 4,5-szere­­sére való emelése 1960 végéig. Bulgáriában a fő nemzeti gazdasági ágazat a mezőgazdaság és így a kol­lektivizálásnak nagy jelentősége van. Ezt lényegében már végre is hajtot­ták, mivel a föld több mint 80 száza­lékát a szocialista szektor műveli. Déli szomszédunk a Magyar Népköz­­társaság Szocialista Munkáspártja ve­zetése alatt és a baráti országok segítségével helyrehozta az ellenfor­radalom okozta óriási károkat és eredményesen folytatja a szocialista építés munkáját. Nagy jelentőségű a Kínai Nép­köztársaság gazdasági fellen­dülése, melyet általában kínai csodá­nak neveznek. A nemzetgazdaság fejlesztésének nagy célkitűzése az évi tízmillió tonna acél termelése, máris a megvalósulás útján van. A kínai mezőgazdaság ebben az évben rekord­­termést ért el és először rendelkezik terményfelesleggel. Korszakalkotó je­lentőségű az új társadalmi szervezet, a népi kommunák rendszerének ki­építése, mely a legszélesebb demok­rácia alapján a népi hatalom páratlan megerősödését és a népgazdaság hihetetlen méretű fellendülését biz­tosítja. A szocialista tábor országainak po­litikai megszilárdulását híven tükrö­zik a NDK-ban és Magyarországon megtartott választások, melyek a népi egység győzelmével végződtek. A szocialista országok gazdasági fejlődésével nő politikai befolyásuk is. Az ázsiai, afrikai, dél-amerikai kapitalista kizsákmányolás alatt szen­vedő népek csodálattal tekintenek a néphatalom építő- és szervezőerejére, reményt és bátorságot merítenek fel­­szabadulási harcukhoz és fokozódó erőfeszítéseket tesznek politikai és gazdasági függetlenségük kivívására. E küzdelmükben a szocialista tábor országainak anyagi és politikai segít­ségére támaszkodhatnak. Az iraki nép ez év júliusában "elkergette az ame­­rikabarát királyt és kormányát s füg­getlen köztársaságként Egyiptommal egyesülve megalakftotta az Egyesült Arab Köztársaságot. Független állam­má lettek Szudán, Ghana és Guinea. Libanon és Jordánia népei eredmé­nyesen harcolnak az imperializmus ellen. A szocialista tábor és az imperia­­listaeilenes népek növekvő erejét bizonyítja, hogy az USA és Nagy- Britannia agressziója Libanonban és Jordániában kudarccal végződött. Al­géria népe tovább folytatja fölszaba­dulási harcát a francia gyarmatositók ellen. A béke Ugye elválaszthatatlan a szocializmustól. A szocialista országok növekvő gazdasági erejüket és politikai súlyukat latba vetve szí­vósan védelmezik a népek békéjét. A Szovjetunió a múlt év januárjában jelentős lépést tett, amikor az atom­bomba kísérletek megszüntetésére, a váratlan támadások megelőzésére csúcsértekezletet javasolt. Majd a lengyel kormány Rapacky-terve ke­rült az érdeklődés központjába, mely egy európai atommentes övezet ki­alakítását javasolta. A Szovjetunió javaslatai a békeszerető közvélemény helyeslésével találkoztak, úgyhogy még az angol kormány is kénytelen volt ezt a kezdeményezést pozitívan értékelni. Áprilisban a Szovjetunió beszüntette a nukleáris robbantási kísérleteket, hogy ezzel is bizonyítsa békére való törekvését. A Szovjetunió erőfeszítései hatal­mas vlszhangot váltottak ki az egész világon. Az amerikai és nyugat­német tudósok erélyes hangon fog­laltak állást a tömegpusztító fegyve­rek használata ellen és szerte a világ­ban tömegmozgalmak keletkeztek, melyek a tömegpusztító fegyverek elleni harcot tűzték zászlajukra. A Szovjetunió kezdeményezésére ült össze Genfben a nukleáris robban­tási kísérletek ellenőrzési lehetősé­geit kutató szakértői konferencia, mely az amerikaiak várakozása elle­nére megállapította, hogy ezek a kí­sérletek a világ minden részén ellen­őrizhetők. Ez a megállapítás alapját képezheti a kísérletek beszüntetésére kötött megegyezésnek. Eredményesen folynak a katonai szakértők tanács­kozásai is, melyek a váratlan támadá­sok megelőzését tűzték napirendre. Ma már csak a háborúban érde­kelt monopolisták és burzsoá kormányaik vonják kétségbe a szo­cialista tábor őszinte békeakaratát. E háborús lovagok a sarokba szorí­tott ragadozók dühével küzdenek a kibontakozás ellen tudva azt, hogy a béke megerősíti a szocialista orszá­gokat és egy leszerelés még jobban elmélyíti a kapitalizmus gazdasági válságát. A gazdasági válság és a burzsoá rendszer jövője feletti két­ségbeesés a diktatúrában keres ki­utat. Franciaországban De Gaulle likvidálta a demokráciát, Nyugat- Németországban és Olaszországban pedig napirenden van a politikai jo­gok megnyirbálása. Az amerikai kongresszusi választá­sokon Eisenhower pártja csúfos ve­reséget szenvedett. A nép így juttatta kifejezésre ellenszenvét Dulles hideg­háborús politikájával szemben. A szocialista országok népei eddigi sikereiből sarjadó reménnyel lépik át az új esztendő küszöbét. Az életszín-A NATO karácsonyfája Mennyből az angyal... A szovjet mezőgazdaság örömteljes távlatai A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága december 15-én megkezdte teljes ülését, melyen Hruscsov elvtárs, a KB első tit­kára számolt be a szovjet mezőgazdaság fejlődésének a legutóbbi öt év alatt elért eredményéről és a további feladatokról. Többek közt kijelentette, hogy a szovjet mezőgazdaság helyzete 1953- ig nagyon nehéz volt. Már behegedtek ugyan a sebek,.» melyeket a-háborít okozott, de a termelés színvonala nem tudta kielégíteni- a szükségleteket. Az 1948 —1953-as években a gabona­­termelés lényegében nem emelkedett, ezért a párt a mezőgazdaság fejlesz­tésének érdekében felújította a kolhoz­parasztok anyagi érdekeltségének el­vét és vezető káderekkel, szakembe­rekkel erősítette meg a szovhozokat és a kolhozokat. A mezőgazdaságot a traktorok százezreivel és más gépek millióival szerelték fel, bevezették a tervezés új rendszerét, mely nagyobb lehetőséget biztosít a kolhozparasztok kezdeményezésének. Tízmillió hektár számra törték fel az új földeket, át­szervezték a gép- és traktorállomáso­­kat, bevezették a mezőgazdasági ter­mékek felvásárlásának új módszerét. Ezen intézkedések következtében a mezőgazdasági termelés hozama az 1954-1958-as években körülbelül 400 milliárd rubellel emelkedett az előző öt évhez viszonyítva. Hruscsov elvtárs hangsúlyozta, hogy a gabonatermelés emelése ma is fő feladat. Az állami szükségletek teljes kielégítése érdekében a Szov­jetuniónak évente körülbelül 10-11 milliárd púd gabonát kell termelnie. Ennek forrása a hektárhozam foko­zása. Ezután több adatot, említett, más mezőgazdasági termények tér-, melésének fokozásáról. Például, az előző öt év alatt 3,5 millió tonna, gya­potot takarítottak be évente, ez év­ben azonban 717 ezer tonnával töb­bet. A Szovjetunió hektáronkénti gyapottermése másfélszerte több, mint az USA-é. A hústermelés 1958-ban 1953-hoz viszonyítva 2 millió 100 ezer tonná­val, azaz 35 százalékkal, a tejterme­lés 21 millió 300 ezer tonnával, azaz 58 százalékkal növekedett. Hruscsov elvtárs azután kijelen­tette, hogy a Szovjetunió 1958-ban tejtermelésben felülmúlja az USA 1957, évi termelését, 1957-ben már 47 ezer tonnával több vajat termelt, mint az USA, és gyapjútermelése 2,3-szerte múlta felül az amerikai termelést. A tej és vajtermelés ter­jedelmében a Szovjetunió első helyen, gyapjútermelésben pedig a második helyen áll a világon. Végül javasolta, hogy a munkaegységek szerinti díja­zásról térjenek át a kolhozok a mun­ka értékelésének más formáira. Eb­ben az irányban nem lenne helyes a kolhozok kezdeményezésének korláto­zása — jelentette ki Hruscsov elvtárs. Színhely: Téli este a falusi szobában. Az asztalon félig telt borosüveg két pohárral. Ilyenkor szobákért!! minden a terméstől egészen a világpolitikáig. Most ép­pen az utóbbinál tartanak. — Tudod sógor a jiam néha una­lomból fülelgeti a bécsi rádiót, oszt elmeséli, hogy mi van a begyükben. Nemrég valami miniszter azt szó­nokolta, hogy náluk 15 ezer mun­kanélküli van, akiket a sors súj­tott ezzel a nyomorúsággal. t A sors? Most már nem értem az egészet. Mi úgy tudjuk, hogy a munkanélküliséget a kapitalista termelés tervszerütlensége okozza, — Én is sokat törtem a fejemet ezen a problémán. Merthát a sors akkor miért nem sújt minket is munkanélküliséggel ? — No akkor ez nem lehet más­hogyan, mint úgy, hogy kétféle sorsnak kell lenni. Az egyik a kapi­talista sors, a másik meg a népi demokratikus sors. Ebben úgylátszik meg is egyeztek, mert ezután másfelé terelődött a beszélgetés. p.

Next

/
Thumbnails
Contents