Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-20 / 29. szám

4 s/zaUod Földműves 1958. július 20. Hogy adott szavukat valóra válthassák A nagymegycri járás EFSZ-einek a Párt XI. kongresszusa tiszteletére tett munkai'elajánlásai merészek, legfőbb céljuk: a második ötéves terv mezőgazdasági mutatószámainak egy évvel hamarabbi elérése. Elismerésre méltó ez a törekvés. De ez nem minden! Ugyanis, a felaján­lás még ha mennyire merész is, tá­volról sem jelenti annak teljesítését. Valóraváltásához elsősorban az elő­feltételek megteremtése szükséges. Mindenekelőtt az EFSZ-ek gazdasá­gi-politikai eredményeinek mélyre­ható elemzésére van szükség, hogy a gazdálkodásban mutatkozó hibák, hiányosságok teljes meztelenségük­ben előbukkanjanak, s azokat a veze­tők a tagsággal karöltve mielőbb ki­küszöbölhessék ... Helyes ökonómiai következtetések levonásával az elsődleges nyilvántar­tás igen fontos szerepet játszik a szövetkezeti gazdálkodásban. Csakis ennek alapján lehetséges egyes ter­mékek termelési önköltségét meg­állapítani. Tehát a nagymegyeri járás EFSZ-eiben lényegesen meg kell ja­vítani az elsődleges nyilvántartást. Elvhez viszont feltétlenül szükséges az állandó és rendszeres ellenőrzés, ami az ellehcrző bizottságok legfőbb feladata. S ime éppen ezen a szaka­szon észlelhetők a legnagyobb hiá­nyosságok. Az ellenőrző bizottságoknak az ed­diginél sokkal tevékenyebb munl^át kell kifejteniük, éppen az alapszabá­lyok betartásának következetes ér­­vényrejuttatüsát illetően. Csak így válthatják valóra Novotny elvtárs, köztársasági elnökünk azon szavait, melynek értelmében el kell gondol­kozni rajta, miképpen csökkentsék a munkaegység utáni természetbeni járandóságot, s ezáltal jobban bizto­sítsák a közös állatállomány részére az. erőtakarmányt. őszintén be kell vallanunk, a múlt években EFSZ-eink bizony nem1 ezen az úton haladtak. Arra törekedtek, hogy mennél magasabbra szabják a munkaegységenkénti természetbenit. Milyen káros hatása volt ennek ? ... Amíg a tagok dúskáltak a szemes terményben, - még eladásra is fu­totta belőle — addig a szövetke­zet takarmányalapjából rendszerint hiányzott az erötakarmány, amit a közös állatállomány sínylett meg. Persze, ebből adódott az is, hogy a pénztelenségből nem tudtak kiver­gődni. Már hogyis juthattak volna gazdaságilag előbbre, hiszen a közös jövedelem képződésének maguk áll­ták útját. Ezzel szemben a háztáji állatok számának mértéktelen felduzzadása is utat tört. Például az anyasertések száma a járás szövetkezeteiben má­jus végén 2902 darab volt, viszont á háztájiban 555 darab, ami 19,1 száza­lékra rúg. Ebből 240 darab Nyárasdon (legtöbb), 54 Bogyón, 35 Nagyme­­gyeren, stb. Ez csak az anyasertéseket illetően. Ám nézzük, hogy az ezenkívül: ser­tések száma mennyit tett ki. A járás szövetkezeteiben közel húszezer volt (anyasertések nélkül), viszont a szö­vetkezeti tagok háztáji gazdaságában és az egynéhány magángazdálkodónál 13164 darab, vagyis 66,8 százalék. Legtöbb volt Nyárasdon, Nemesócsán, Nagymegyeren, Ekecsen, Apácaszakál­lason ... A májugvégi jelentés alapján a szarvasmarhaállomány sem mutatott kedvező képet. Az említett hónap végén az EFSZ-ek állománya szám sezrint 12411 darabot tett ki, ma­gánkézben meg 4045 darab volt, vagyis 32,6 százalék. Ezenkívül van még a járásban a szövetkezeti tagoknál háromszorannyi baromfi, mint az EFSZ-eknél. Ez az áldatlan állapot természetszerűen visszatükröződik a hasznosság ala­csony szintjén is. Tudvalevő, ' hogy 1960-ig egy hektár mezőgazdasági földterületre 660 liter tejet, 50 kiló marhahúst, s 1 ha szántóföldre 110 kilő sertéshúst és 407 darab tojást kell kitermelni. Abszolút számokban kifejezve ez annyit jelent, hogy a nagymegyeri járásban tejből 24 mil­lió 735 ezer 940 litert, marhahúsból közel kétmillió kilót, sertéshúsból 2 millió 129 ezer 270 kilót, s tojásból valamivel több mint 9 millió darabot kel! az állatgondozóknak szorgalmas munkával kitermelni. A legkomolyabb feladat: a tej kitermelése, amennyi­ben a kitermeléshez 5850 darab te­hénre van szükség, s Így is 4230 liter jut tehenenként, ami 11,4 literes tej - hozam. Májusban az átlaghozam 7 liter volt. Felvetődik a kérdés, hogyan lehet a tejelékenységet 1959. év vé­géig 4,4 literrel emelni? A nyárasdi EFSZ-nél ez a feladat már nem okoz komolyabb gondot, mivel a napi átlagos tejhozam 10,95 liter. S külön kiemelendő, hogy télen­­nyáron a havonkénti eltérés mináösz­­sze 2-3 deci. Ebben az EFSZ-ben márcsak az áliatsürüséget kell emel­ni. Erre pedig most már kedvező feltételeik vannak. Ugyanis önse­­gítséggél épülnek már a tehénistál­lóik, ami eddig a tehénállomány fel­töltésének legfőbb gátlója volt. Könnyen valóraváltható a tervezett tejhozam a tanyi EFSZ-ben is, amennyiben az átlagos tejhozam 9,56 liter. Lipovén 8,6, Ekecse« 8,29 liter, ami ugyancsak bíztató jelen­ség. Komoly probléma az is, hogy a tervezett 5850 tehénből járási mé­retben hiányzik 2997 darab. Követke­zetes és céltudatos munkával azonban ez a kérdés is megoldható. További hiányosság mutatkozik az anyasertések körül. Szükséges, hogy a szövetkezetekben pótanyákat állít­sanak be. Ugyanakkor semmiképpen sem helyeselhető, ha a szövetkezet a tagoktól vásárol fel süldőket, kiló­ját 18 koronáért, mint ahogy ezt Nyárasdon teszik. Az sem helyeselhető, hogy még ma is vannak EFSZ-ek. amelyekben nin­csen baromfifarm. Így például a lipo­­vei EFSZ azzal dicsekedhetett, hogy már a XI. pártkongresszus előtt ma­gasan túlteljesítette egészévi tojás­beadását. Igenám, csakhogy a hiba ott van, hogy a tagok a háztáji gaz­daságuk tojástermeléséből adták be. Vajon kifizetődő az, hogy a szövet­kezet takarmányért vásárol tojást a tagoktól? Ez nemcsak rossz gazdáig kodás, hanem ellenkezik az alapsza­bályokkal, melyek szerint a tagság csak a taggyűlés által megszabott mennyiségű tyúkot tenyészthet. Eh­hez hasonló eset áll fenn a medvei, szapi és más EFSZ-ekben is. Márpe­dig minden szövetkezet megtalálhatja a baromfifarm létesítéséhez szüksé­ges lehetőségeket. Mi tehát a teendő? Egy pillanatra sem szabad figyelmen kívül hagyni a kötelezettségvállalás teljesítéséből adódó feladatok maradéktalan való­­raváltását. Az „adott sző“ valóravál­­tásának egyik hatékony eszköze a szocialista munkaverseny kiszélesíté­se necsak a szövetkezetek között, ha­nem azokon belül a munkacsoportok, munkacsapatok is versenyezzenek egymással. Tehát, rajta! KOPPER JÁNOS, Nagymegyer Dé[ van, szünetel a munka. V ól - kovics Gyula gépészkovács is megzsírozta már az MA 90-es jelzésű új cséplőgépet és az akácfa árnyékába Mértékűit a tűző nap elől... Jász Sándor — Jász Sándor, a csoportvezető —* mutatja be Volkovics Gyula. Fiatal, napbarnított arcú ember a csoportvezető. De amint látom jó ko­ponyája van ... Ügy beszél a gazda­ság menetéről, eredményeiről, mintha minden a tenyerére volna írva ... Eh­hez mindenesetre hozzájárul az is, hogy már nyolc éve dolgozik az Ipoly­­nyéki. Állami Gazdaságban. A csoport­vezetői teendőket két éve végzi. Pedig még csak 24 éves! Fiatal a gépész s még fiatalabb a csoportvezető. És a csoport tagjai? Azok javarészre pedig lány és legény. Mégpedig a javából. Ha a munka úgy kívánja, már reggel 4 órakor talpon vannak. Így nem csoda tehát, hogy a félévi értékelésnél — az ;Ipolysági Állami Gazdaság üzemegységei közül — az ipolynyéki került az első helyre. — Elsők vagyunk és azok is leszünk — mondja a csoportvezető. Elhisszük, hiszen már alig van lábon gabona a gazdaság földjein. A leara­tott és kicsépelt mag szintén a fiatalok Elsők vagyunk, s azok is leszünk fc-j Nézzen oda ma már 80 zsákkal kicsépeltünk.. > — Meleg van — mondja, miközben homlokát törölgetl. Mellételepedünk. Egy ideig még a tikkasztó hőség a beszélgetés tárgya, majd rátérünk az aratásra, cséplésre. Mint szakember, mindenesetre szí­vesebben beszél a cséplésról, mint az aratásról. — Jó ez a cséplőgép. Nem kell hozzá csak nyolc, kilenc ember. És nézzen oda, ma már 80 zsákkal csépeltünk ... — Jó pihenést! Meglepetésszerűen — a hátunk mö­gül — csendült ez a köszönés. szorgalmát, igyekezetét dicséri, őszi árpából és búzából például a tervezett 20 mázsa helyett 25 mázsa termett hektáronként. Szép eredmény ez, amely nem a vé­letlennek, hanem Bálik Ferenc, Zsig­­mond Mária, Báli László, Tóth Teréz és a többi fiatal jó munkájának köszön­hető! (Z-ó) ♦ Szlovákiában a múlt évben egy főre 339 korona pénzmegtakarítás esik; ugyanakkor egy lakosra 1133 korona kiadás jut szeszesitalokra, s 414 korona dohányzásra. (rn) Merítsünk a szovjet tapasztalatokból Tovább kell fejleszteni az állattenyésztés gépesítését A Szovjetunióban rendkívül sikeresen oldják meg a feladatot: mielőbb utolérni az USA-t az egy lakosra H cső tej- és hústermelésben. Ezt a kérdést nem lehet maradéktalanul megoldani, ha ugyanakkor a mező­fii gazdasági üzemek nem szorgalmazzák az állattenyésztés költségeinek csökkentését. Eddig még az állat­ig tenyésztésben nagyon sok a kézzel végzett munka és igen magas a takarmányok termesztésének költsége. II Ezért az állattenyésztésben a munkatermelékenység fokozása és az önköltségek állandó csökkentése első­ül rendű és halaszthatatlan feladat. Az állattenyésztésben két ténye­zőn múlik a kézzel végzett munka arányának csökkentése: • a technológiai folyamat és az állatok istállózásának helyes meg­szervezésén, mind a takarmánytermelésben, mind az állattenyésztésben általában a nehéz munkák gépesítésén. A mezőgazdasági munkák gépesí­tése alapjaiban változtatta meg a fel­tételeket és növelte a munka terme­lékenységét, ami által a mezőgazda­ságban végzett munka megközelítette az ipari üzemekben végzett munkát. Ezért tovább kell fejleszteni az állat­­tenyésztési munkák gépesítését. A munkatermelékenység fokozása nejji­­csak a gépek mennyiségétől és típu­saitól, hanem a termelés megszerve­zésétől is függ. A gépesített farm szervezésének alapját a gépesítés összes kérdésének komplex megoldá­sát kell végrehajtani és ennek szoros kapcsolatban kell lennie a növény­­termesztéssel. Teljesen céltalan csu­pán egyes munkafolyamatokat gépe­síteni (például a fejést), anélkül, hogy olyan munkákat gépesítenénk, mint a takarmány szállítása, és a trá­gya eltakarítása. Napjainkig az állattenyésztés és részben a farmok szükségleteire gyártott gépek előállítását nem fog­lalták össze egy egységbe. így például az igen termelékeny SZK-2,6 siló­­kombájn gyártásánál nem gondoltak a silőanyagnak a silőtoronyba való felrakásához alkalmas rakodóberen­dezés gyártására stb. EGYETLEN FOLYAMATOS RENDSZERT Az ipar feladata nemcsak gyártani a kért és szükséges gépmennyiséget, hanem a gépekből egy folyamatos termelési rendszert is kell létesíteni. Legelsősorban biztosítani kell a ta­karmányelőállítás teljes gépesítését. A széna betakarítására szolgáló gépek gyártása mellett az ipar szénagyűjtö­­préseket is gyárthat, amelyek nem­csak a széna előállítási költségeit tudnák csökkenteni, hanem lényege­sen jobb minőségű széna begyűjtését is lehetővé tennék. A szénagyüjtő­­prések alkalmazása elősegíti a be­ruházási költségek jelentős csök­kentését, mivel nem kell új széna­­raktárakat létesíteni és lényegesen megkönnyíti a takarmányok széthor­­dásának munkáját, még az eddigi technikai berendezések mellett is. A SILÖZÄS GÉPESÍTÉSE A siló- és kukoricakombájnok gyártása lehetővé teszi e fontos nyersanyag termelésének teljes gé­pesítését. Ezenkívül az ipar biztosít­hatja a silővermek megtöltésére, !e­­döngölésére alkalmas gépek gyártá­sát. Gépesítik a silővermek kiürítését elősegítő munkákat. A vízzel való ellátás, a takarmány­­előkészítés, a takarmányok elosztása, a trágya eltakarítása és a gépi fejés berendezései szorosan összefüggnek az állattenyésztési farm munkájával és ezért fontos helyet foglalnak el az állattenyésztésben. KÉZI TAKARMÁNYSZÁLLÍTO KOCSIK Az ipar biztosíthatja a takarmány elszállítására és adagolására továbbá a trágya kihordására alkalmas beren­dezések gyártását. Emellett gondos­kodni kell az e célra alkalmas kézi­kocsik gyártásáról a már meglevő istállók szükségleteire, valamint gépi szállítóeszközökről a takarmányszál­lítás és a trdgyakihordás megköny­­nyítésére az újonnan átalakított is­tállóba és sertésólakba. Az olyan típusistállőkba, amelyeket nem sze­reltek fel DP—300-as függővasúttal, a szükséglet szerint különböző faj­tájú kézikocsikkal kell ellátni. A füg­gővasút helyettesítése kézikocsikkal tetemes fémmegtakarítást jelent. Teljesen újonnan kell megszer­vezni a fejőgépek gyártását, hogy a fogyasztó tetszése szerint választ­hasson vagy a tökéletesen felszerelt univerzális fejöberendezés, vagy olyan hajtószerkezet között, amelyet a saját készítésű fejőrekeszekben is alkalmazni lehet. A gyártásnál,,számí­tani kell azzal, hogy egyes fogyasz­tók vagy kétütemű vagy háromütemű fejőgépet fognak keresni. A termelési tervben gondolni kell a tejfarmoknak hűtő- és tisztítóberendezésekkel, fő-, lözőkkel és paszterizáló berendezéssel való felszerelésére, hogy a tej minő­ségét meg lehessen őrizni. A nedvdús takarmányok előkészí­tésénél feltétlenül szükséges az MRK-5 típusú univerzális mosó- és aprítóberendezés. Ezzel gépesítik egyúttal a takarmányok felaprítását és kocsikra vagy a gépi takarmány­elosztóba való felrakását. Ugyancsak fel lehet használni ezt a nyers ka­pásnövények silózásánál is. A fogyasz­tók kívánsága szerint a ZK-1,0 típusú takarmányfüllesztőt vagy három fül­­lesztő-káddal vagy egy ZSZK-1,0 típusú univerzális füllesztő-keverő­­vel kell kiegészíteni, amelyben elvé­gezhetjük a burgonya mosását és fülesztését, erötakarmányokkal való összekeverését, s az így nyert takar­mány adagolását. A termelési terv­ben számolni kell a silőburgonya füllesztésére alkalmas gép gyártásá­val, amely lehetővé teszi a burgonya eltraktározásánál mutatkozó veszte­ségeknek 10 —12-szeres csökkentését és az előkészítés folyamatának ol­­; csőbbátételét. TAKARMÁNYOK BRIKETTALAKBAN A járási takarmányelőkészltök számára olyan komplex berendezések gyártásával számolnak, amelyek le­hetővé teszik a takarmányoknak szemcsésített (granulált) vagy bri­kett alakú előállítását. E gépek hasz­­náláta elősegíti, hogy egyenletes mennyiségben antibiotikumokat, vi­taminokat és más vegyszereket ke­­verjnek a takarmányba, amelyek hoz­zájárulnak az állatok termelékenysé­gének fokozásához. Az ökonómiai számítások azt mu­tatják, hogy az állattenyésztés jelen­legi szervezése és gépesítése mellett az egy mázsa tej előállításához szük­séges munka a normák szerint 9-10 órányi emberi munkát igényel, a ta­­karmányszállítö és adagolóberendezé­sek, a trágyaszállítók és univerzális fejőberendezések alkalmazása mellett 1 mázsa tej kitermelése csupán 3,12 óra emberi munkát követel majd meg. Emellett az önköltségek két­­háromszorósan csökkennek. Á munka helyes megszervezése az állattenyész­tő farmokon és a farmok felszerelése a legújabb és legtökéletesebb gépi berendezésekkel lehetővé teszi az egy lakosra eső tej-, vaj- és hús­termelés növelése országos feladatá­nak teljesítését. , E. A. KOLJASZIN Országszerte folyik már a kenyércsata. A Bajcsi Állami Gazdaságon is kivonultak a kombájnok az új kenyér betakarítására

Next

/
Thumbnails
Contents