Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-20 / 29. szám
4 s/zaUod Földműves 1958. július 20. Hogy adott szavukat valóra válthassák A nagymegycri járás EFSZ-einek a Párt XI. kongresszusa tiszteletére tett munkai'elajánlásai merészek, legfőbb céljuk: a második ötéves terv mezőgazdasági mutatószámainak egy évvel hamarabbi elérése. Elismerésre méltó ez a törekvés. De ez nem minden! Ugyanis, a felajánlás még ha mennyire merész is, távolról sem jelenti annak teljesítését. Valóraváltásához elsősorban az előfeltételek megteremtése szükséges. Mindenekelőtt az EFSZ-ek gazdasági-politikai eredményeinek mélyreható elemzésére van szükség, hogy a gazdálkodásban mutatkozó hibák, hiányosságok teljes meztelenségükben előbukkanjanak, s azokat a vezetők a tagsággal karöltve mielőbb kiküszöbölhessék ... Helyes ökonómiai következtetések levonásával az elsődleges nyilvántartás igen fontos szerepet játszik a szövetkezeti gazdálkodásban. Csakis ennek alapján lehetséges egyes termékek termelési önköltségét megállapítani. Tehát a nagymegyeri járás EFSZ-eiben lényegesen meg kell javítani az elsődleges nyilvántartást. Elvhez viszont feltétlenül szükséges az állandó és rendszeres ellenőrzés, ami az ellehcrző bizottságok legfőbb feladata. S ime éppen ezen a szakaszon észlelhetők a legnagyobb hiányosságok. Az ellenőrző bizottságoknak az eddiginél sokkal tevékenyebb munl^át kell kifejteniük, éppen az alapszabályok betartásának következetes érvényrejuttatüsát illetően. Csak így válthatják valóra Novotny elvtárs, köztársasági elnökünk azon szavait, melynek értelmében el kell gondolkozni rajta, miképpen csökkentsék a munkaegység utáni természetbeni járandóságot, s ezáltal jobban biztosítsák a közös állatállomány részére az. erőtakarmányt. őszintén be kell vallanunk, a múlt években EFSZ-eink bizony nem1 ezen az úton haladtak. Arra törekedtek, hogy mennél magasabbra szabják a munkaegységenkénti természetbenit. Milyen káros hatása volt ennek ? ... Amíg a tagok dúskáltak a szemes terményben, - még eladásra is futotta belőle — addig a szövetkezet takarmányalapjából rendszerint hiányzott az erötakarmány, amit a közös állatállomány sínylett meg. Persze, ebből adódott az is, hogy a pénztelenségből nem tudtak kivergődni. Már hogyis juthattak volna gazdaságilag előbbre, hiszen a közös jövedelem képződésének maguk állták útját. Ezzel szemben a háztáji állatok számának mértéktelen felduzzadása is utat tört. Például az anyasertések száma a járás szövetkezeteiben május végén 2902 darab volt, viszont á háztájiban 555 darab, ami 19,1 százalékra rúg. Ebből 240 darab Nyárasdon (legtöbb), 54 Bogyón, 35 Nagymegyeren, stb. Ez csak az anyasertéseket illetően. Ám nézzük, hogy az ezenkívül: sertések száma mennyit tett ki. A járás szövetkezeteiben közel húszezer volt (anyasertések nélkül), viszont a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságában és az egynéhány magángazdálkodónál 13164 darab, vagyis 66,8 százalék. Legtöbb volt Nyárasdon, Nemesócsán, Nagymegyeren, Ekecsen, Apácaszakállason ... A májugvégi jelentés alapján a szarvasmarhaállomány sem mutatott kedvező képet. Az említett hónap végén az EFSZ-ek állománya szám sezrint 12411 darabot tett ki, magánkézben meg 4045 darab volt, vagyis 32,6 százalék. Ezenkívül van még a járásban a szövetkezeti tagoknál háromszorannyi baromfi, mint az EFSZ-eknél. Ez az áldatlan állapot természetszerűen visszatükröződik a hasznosság alacsony szintjén is. Tudvalevő, ' hogy 1960-ig egy hektár mezőgazdasági földterületre 660 liter tejet, 50 kiló marhahúst, s 1 ha szántóföldre 110 kilő sertéshúst és 407 darab tojást kell kitermelni. Abszolút számokban kifejezve ez annyit jelent, hogy a nagymegyeri járásban tejből 24 millió 735 ezer 940 litert, marhahúsból közel kétmillió kilót, sertéshúsból 2 millió 129 ezer 270 kilót, s tojásból valamivel több mint 9 millió darabot kel! az állatgondozóknak szorgalmas munkával kitermelni. A legkomolyabb feladat: a tej kitermelése, amennyiben a kitermeléshez 5850 darab tehénre van szükség, s Így is 4230 liter jut tehenenként, ami 11,4 literes tej - hozam. Májusban az átlaghozam 7 liter volt. Felvetődik a kérdés, hogyan lehet a tejelékenységet 1959. év végéig 4,4 literrel emelni? A nyárasdi EFSZ-nél ez a feladat már nem okoz komolyabb gondot, mivel a napi átlagos tejhozam 10,95 liter. S külön kiemelendő, hogy télennyáron a havonkénti eltérés mináöszsze 2-3 deci. Ebben az EFSZ-ben márcsak az áliatsürüséget kell emelni. Erre pedig most már kedvező feltételeik vannak. Ugyanis önsegítséggél épülnek már a tehénistállóik, ami eddig a tehénállomány feltöltésének legfőbb gátlója volt. Könnyen valóraváltható a tervezett tejhozam a tanyi EFSZ-ben is, amennyiben az átlagos tejhozam 9,56 liter. Lipovén 8,6, Ekecse« 8,29 liter, ami ugyancsak bíztató jelenség. Komoly probléma az is, hogy a tervezett 5850 tehénből járási méretben hiányzik 2997 darab. Következetes és céltudatos munkával azonban ez a kérdés is megoldható. További hiányosság mutatkozik az anyasertések körül. Szükséges, hogy a szövetkezetekben pótanyákat állítsanak be. Ugyanakkor semmiképpen sem helyeselhető, ha a szövetkezet a tagoktól vásárol fel süldőket, kilóját 18 koronáért, mint ahogy ezt Nyárasdon teszik. Az sem helyeselhető, hogy még ma is vannak EFSZ-ek. amelyekben nincsen baromfifarm. Így például a lipovei EFSZ azzal dicsekedhetett, hogy már a XI. pártkongresszus előtt magasan túlteljesítette egészévi tojásbeadását. Igenám, csakhogy a hiba ott van, hogy a tagok a háztáji gazdaságuk tojástermeléséből adták be. Vajon kifizetődő az, hogy a szövetkezet takarmányért vásárol tojást a tagoktól? Ez nemcsak rossz gazdáig kodás, hanem ellenkezik az alapszabályokkal, melyek szerint a tagság csak a taggyűlés által megszabott mennyiségű tyúkot tenyészthet. Ehhez hasonló eset áll fenn a medvei, szapi és más EFSZ-ekben is. Márpedig minden szövetkezet megtalálhatja a baromfifarm létesítéséhez szükséges lehetőségeket. Mi tehát a teendő? Egy pillanatra sem szabad figyelmen kívül hagyni a kötelezettségvállalás teljesítéséből adódó feladatok maradéktalan valóraváltását. Az „adott sző“ valóraváltásának egyik hatékony eszköze a szocialista munkaverseny kiszélesítése necsak a szövetkezetek között, hanem azokon belül a munkacsoportok, munkacsapatok is versenyezzenek egymással. Tehát, rajta! KOPPER JÁNOS, Nagymegyer Dé[ van, szünetel a munka. V ól - kovics Gyula gépészkovács is megzsírozta már az MA 90-es jelzésű új cséplőgépet és az akácfa árnyékába Mértékűit a tűző nap elől... Jász Sándor — Jász Sándor, a csoportvezető —* mutatja be Volkovics Gyula. Fiatal, napbarnított arcú ember a csoportvezető. De amint látom jó koponyája van ... Ügy beszél a gazdaság menetéről, eredményeiről, mintha minden a tenyerére volna írva ... Ehhez mindenesetre hozzájárul az is, hogy már nyolc éve dolgozik az Ipolynyéki. Állami Gazdaságban. A csoportvezetői teendőket két éve végzi. Pedig még csak 24 éves! Fiatal a gépész s még fiatalabb a csoportvezető. És a csoport tagjai? Azok javarészre pedig lány és legény. Mégpedig a javából. Ha a munka úgy kívánja, már reggel 4 órakor talpon vannak. Így nem csoda tehát, hogy a félévi értékelésnél — az ;Ipolysági Állami Gazdaság üzemegységei közül — az ipolynyéki került az első helyre. — Elsők vagyunk és azok is leszünk — mondja a csoportvezető. Elhisszük, hiszen már alig van lábon gabona a gazdaság földjein. A learatott és kicsépelt mag szintén a fiatalok Elsők vagyunk, s azok is leszünk fc-j Nézzen oda ma már 80 zsákkal kicsépeltünk.. > — Meleg van — mondja, miközben homlokát törölgetl. Mellételepedünk. Egy ideig még a tikkasztó hőség a beszélgetés tárgya, majd rátérünk az aratásra, cséplésre. Mint szakember, mindenesetre szívesebben beszél a cséplésról, mint az aratásról. — Jó ez a cséplőgép. Nem kell hozzá csak nyolc, kilenc ember. És nézzen oda, ma már 80 zsákkal csépeltünk ... — Jó pihenést! Meglepetésszerűen — a hátunk mögül — csendült ez a köszönés. szorgalmát, igyekezetét dicséri, őszi árpából és búzából például a tervezett 20 mázsa helyett 25 mázsa termett hektáronként. Szép eredmény ez, amely nem a véletlennek, hanem Bálik Ferenc, Zsigmond Mária, Báli László, Tóth Teréz és a többi fiatal jó munkájának köszönhető! (Z-ó) ♦ Szlovákiában a múlt évben egy főre 339 korona pénzmegtakarítás esik; ugyanakkor egy lakosra 1133 korona kiadás jut szeszesitalokra, s 414 korona dohányzásra. (rn) Merítsünk a szovjet tapasztalatokból Tovább kell fejleszteni az állattenyésztés gépesítését A Szovjetunióban rendkívül sikeresen oldják meg a feladatot: mielőbb utolérni az USA-t az egy lakosra H cső tej- és hústermelésben. Ezt a kérdést nem lehet maradéktalanul megoldani, ha ugyanakkor a mezőfii gazdasági üzemek nem szorgalmazzák az állattenyésztés költségeinek csökkentését. Eddig még az állatig tenyésztésben nagyon sok a kézzel végzett munka és igen magas a takarmányok termesztésének költsége. II Ezért az állattenyésztésben a munkatermelékenység fokozása és az önköltségek állandó csökkentése elsőül rendű és halaszthatatlan feladat. Az állattenyésztésben két tényezőn múlik a kézzel végzett munka arányának csökkentése: • a technológiai folyamat és az állatok istállózásának helyes megszervezésén, mind a takarmánytermelésben, mind az állattenyésztésben általában a nehéz munkák gépesítésén. A mezőgazdasági munkák gépesítése alapjaiban változtatta meg a feltételeket és növelte a munka termelékenységét, ami által a mezőgazdaságban végzett munka megközelítette az ipari üzemekben végzett munkát. Ezért tovább kell fejleszteni az állattenyésztési munkák gépesítését. A munkatermelékenység fokozása nejjicsak a gépek mennyiségétől és típusaitól, hanem a termelés megszervezésétől is függ. A gépesített farm szervezésének alapját a gépesítés összes kérdésének komplex megoldását kell végrehajtani és ennek szoros kapcsolatban kell lennie a növénytermesztéssel. Teljesen céltalan csupán egyes munkafolyamatokat gépesíteni (például a fejést), anélkül, hogy olyan munkákat gépesítenénk, mint a takarmány szállítása, és a trágya eltakarítása. Napjainkig az állattenyésztés és részben a farmok szükségleteire gyártott gépek előállítását nem foglalták össze egy egységbe. így például az igen termelékeny SZK-2,6 silókombájn gyártásánál nem gondoltak a silőanyagnak a silőtoronyba való felrakásához alkalmas rakodóberendezés gyártására stb. EGYETLEN FOLYAMATOS RENDSZERT Az ipar feladata nemcsak gyártani a kért és szükséges gépmennyiséget, hanem a gépekből egy folyamatos termelési rendszert is kell létesíteni. Legelsősorban biztosítani kell a takarmányelőállítás teljes gépesítését. A széna betakarítására szolgáló gépek gyártása mellett az ipar szénagyűjtöpréseket is gyárthat, amelyek nemcsak a széna előállítási költségeit tudnák csökkenteni, hanem lényegesen jobb minőségű széna begyűjtését is lehetővé tennék. A szénagyüjtőprések alkalmazása elősegíti a beruházási költségek jelentős csökkentését, mivel nem kell új szénaraktárakat létesíteni és lényegesen megkönnyíti a takarmányok széthordásának munkáját, még az eddigi technikai berendezések mellett is. A SILÖZÄS GÉPESÍTÉSE A siló- és kukoricakombájnok gyártása lehetővé teszi e fontos nyersanyag termelésének teljes gépesítését. Ezenkívül az ipar biztosíthatja a silővermek megtöltésére, !edöngölésére alkalmas gépek gyártását. Gépesítik a silővermek kiürítését elősegítő munkákat. A vízzel való ellátás, a takarmányelőkészítés, a takarmányok elosztása, a trágya eltakarítása és a gépi fejés berendezései szorosan összefüggnek az állattenyésztési farm munkájával és ezért fontos helyet foglalnak el az állattenyésztésben. KÉZI TAKARMÁNYSZÁLLÍTO KOCSIK Az ipar biztosíthatja a takarmány elszállítására és adagolására továbbá a trágya kihordására alkalmas berendezések gyártását. Emellett gondoskodni kell az e célra alkalmas kézikocsik gyártásáról a már meglevő istállók szükségleteire, valamint gépi szállítóeszközökről a takarmányszállítás és a trdgyakihordás megkönynyítésére az újonnan átalakított istállóba és sertésólakba. Az olyan típusistállőkba, amelyeket nem szereltek fel DP—300-as függővasúttal, a szükséglet szerint különböző fajtájú kézikocsikkal kell ellátni. A függővasút helyettesítése kézikocsikkal tetemes fémmegtakarítást jelent. Teljesen újonnan kell megszervezni a fejőgépek gyártását, hogy a fogyasztó tetszése szerint választhasson vagy a tökéletesen felszerelt univerzális fejöberendezés, vagy olyan hajtószerkezet között, amelyet a saját készítésű fejőrekeszekben is alkalmazni lehet. A gyártásnál,,számítani kell azzal, hogy egyes fogyasztók vagy kétütemű vagy háromütemű fejőgépet fognak keresni. A termelési tervben gondolni kell a tejfarmoknak hűtő- és tisztítóberendezésekkel, fő-, lözőkkel és paszterizáló berendezéssel való felszerelésére, hogy a tej minőségét meg lehessen őrizni. A nedvdús takarmányok előkészítésénél feltétlenül szükséges az MRK-5 típusú univerzális mosó- és aprítóberendezés. Ezzel gépesítik egyúttal a takarmányok felaprítását és kocsikra vagy a gépi takarmányelosztóba való felrakását. Ugyancsak fel lehet használni ezt a nyers kapásnövények silózásánál is. A fogyasztók kívánsága szerint a ZK-1,0 típusú takarmányfüllesztőt vagy három füllesztő-káddal vagy egy ZSZK-1,0 típusú univerzális füllesztő-keverővel kell kiegészíteni, amelyben elvégezhetjük a burgonya mosását és fülesztését, erötakarmányokkal való összekeverését, s az így nyert takarmány adagolását. A termelési tervben számolni kell a silőburgonya füllesztésére alkalmas gép gyártásával, amely lehetővé teszi a burgonya eltraktározásánál mutatkozó veszteségeknek 10 —12-szeres csökkentését és az előkészítés folyamatának ol; csőbbátételét. TAKARMÁNYOK BRIKETTALAKBAN A járási takarmányelőkészltök számára olyan komplex berendezések gyártásával számolnak, amelyek lehetővé teszik a takarmányoknak szemcsésített (granulált) vagy brikett alakú előállítását. E gépek használáta elősegíti, hogy egyenletes mennyiségben antibiotikumokat, vitaminokat és más vegyszereket keverjnek a takarmányba, amelyek hozzájárulnak az állatok termelékenységének fokozásához. Az ökonómiai számítások azt mutatják, hogy az állattenyésztés jelenlegi szervezése és gépesítése mellett az egy mázsa tej előállításához szükséges munka a normák szerint 9-10 órányi emberi munkát igényel, a takarmányszállítö és adagolóberendezések, a trágyaszállítók és univerzális fejőberendezések alkalmazása mellett 1 mázsa tej kitermelése csupán 3,12 óra emberi munkát követel majd meg. Emellett az önköltségek kétháromszorósan csökkennek. Á munka helyes megszervezése az állattenyésztő farmokon és a farmok felszerelése a legújabb és legtökéletesebb gépi berendezésekkel lehetővé teszi az egy lakosra eső tej-, vaj- és hústermelés növelése országos feladatának teljesítését. , E. A. KOLJASZIN Országszerte folyik már a kenyércsata. A Bajcsi Állami Gazdaságon is kivonultak a kombájnok az új kenyér betakarítására
