Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-19 / 42. szám

2 y/zaU-ac? Földműves 1958. október 19,-HÍREK­-^Uj5wtmt(fakUHk^ hazai e»"*”y<*roi Baráti vendég látogatott el az elmúlt héten Szlovákiába, az egyesült Arab Köztársaság elnökhelyettese, Abdel Hakim Amer marsai. Többek közt ellátogatott Kassára is, ahol Dénes Ferenc elvtárs, a Szlovák Nem­zeti Tanács alelnöke és Dobromil Jecny, a külügyminisztérium proto­­kolosztályának főnöke fogadták. Dé­nes elvtárs üdvözlő szavaira vála­szolva Amer marsai kijelentette, hogy a két országot a békés együttélés el­vén alapuló őszinte barátság szálai kötik össze és ez a barátság a leg­nehezebb időkben is kiállta a próbát. A lakosságnak nyújtott szolgálat minőségi feljavításáról tanácskoztak Bratislavában a nemzeti bizottságok funkcionáriusai, az ipari szövetkeze­tek és az államapparátus gazdasági vezetői. A vitában 27 részvevő szó­lalt fel. Pavol Majling, a CSKP KB tagja, zárószavában kiemelte, hogy a lakosságnak nyújtott szolgálat nagyfontosságú nemzetgazdaságunk felemelkedése és a dolgozók anyagi és kulturális színvonala fejlődésének szempontjából. Ezen a téren az álla­mi érdek teljesen összhangban van a szükségletek és az igények kielé­gítésével. Ez a fő oka annak, hogy a párt és a kormány különleges figyel­met szentel ennek a tevékenységnek és éles kritikának veti alá. Jobban kell felhasználni a minőségre és az e szakaszon dolgozók szakmai szín­vonalának emelésére. * Prágában a Csehszlovák Hadsereg Múzeumában megnyílt „A lengyel nép­hadsereg 15 éve“ című kiállítás. A megnyitón Frantiszek Smoldás, Len­gyelország prágai nagykövete és a baráti államok diplomatái is részt vettek. A kiállítás első része a len­gyel nép forradalmi hagyományai, a második szakasz a lengyel ellenállás harcosainak küzdelmét a német fa­siszták ellen, a harmadik pedig a len­gyel hadsereg életét mutatja be. Apró gazdasági haszonállatok kiállítása # Állattenyésztésünk felvirágoztatásáért Október 10-én nyitották meg Po­zsonyban az apró gazdasági haszon­állatok szlovákiai kiállítását. A gon­dozók több mint 2000 különböző gaz­dasági állatot, szárnyast, prémes állatot, galambot, egzotikus madara­kat állítottak ki. A szárnyasok közül főképp a dunamenti libafajta, a bronz-pulykák, a faj-galambok keltik fel az érdeklődést. A Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetségének központi bizottsága az Orbis nemzeti vállalattal a cseh­szlovák-szovjet barátság hónapja alkalmából tanácskozásra hívja össze a szovjet sajtó olvasóit. A résztve­­vőkhöz két kérdést intéz: „Milyen szovjet folyóiratokat és napilapokat' olvas; és hogyan segít önnek a szovjet sajtó megoldani a munkafeladatokat, hogyan járul hoz­zá műveltsége emeléséhez, hogyan elégíti ki érdeklődését." Október 14-én kiállítási vásár kez­dődött, melyen több mint 4000 kakas és pulyka került eladásra. A kiállítás keretében a gondozók értekezletet tartottak, melyen kicse­rélték tapasztalataikat, észrevételei­ket, s megvitatták, hogyan lehet megjavítani a gazdasági haszonálla­tok tenyésztését. A tanácskozás feladata, hogy ta­pasztalatokat gyűjtsön: milyen szov­jet folyóiratok iránt nagy az érdek­lődés, hogyan lehet szélesíteni az ol­vasók táborát. A hozzászólásokat január 31-ig gyűjtik, akkor a bizottság értékeli, majd május 5-én kihirdetik az ered­ményt. A legjobb feleletek szerzői jutal­mul értékes díjakat kapnak. Többek között ingyenes kirándulást a Szov­jetunióba. O Antonín Novotny, köztársasági elnök Kvétoslav Hradeck^t a Cseh­szlovák Köztársaság pakisztáni rend­kívüli követévé, meghatalmazott mi­niszterévé nevezte ki. ♦ A dunaszerdahelyi járás szövet­kezeteiben mintegy 4000 vagon tőzeg­­komposztot készítenek, hogy ezzel is növeljék a szántóföldek termőerejét. O A Politikai és Tudományos Isme­reteket Terjesztő Társaság Szlovákiai Bizottsága és a CSEMADOK Központi Bizottsága a Csehszlovák Köztársa­ság megalakulásának 40. és a mün­cheni árulás 20. évfordulója alkal­mából kétnapos szemináriumot ren­dezett. X A kormány törvényjavaslatokat hagyott jóvá a területi tervezésről, az építkezésekről. Ezzel bővül a nem­zeti bizottságok jogköre. Törvényt bocsátanak ki a munkásifjúság ne­veléséről is. O A tornaijai járásban a Szlovák Nemzeti Felkelés 14. évfordulójának tiszteletére befejeztek két kultúr­­ház építését, mégpedig Mellétén és Vysnon. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója tisztele­tére egy további kultúrházat Beret­­kén adnak át rendeltetésének. A kul­­túrházakat a lakosság együttműkö­désével építik. ♦ öt járás teljesítette a zsolnai kerületben az évi tejbeadási kötele­zettségét. O A handlovai Nagy-bányában munkába állt az első 90 dolgozó, akié a tényleges katonai szolgálat után elhatározták, hogy a bányászatban helyezkednek el. A Nováky-i bányá­ban 60 és a kékkői bányákban ugyan­annyi új dolgozó vállalt munkát a leszerelő katonák közül. X Szlovákia dolgozó népe november 7-től december 12-ig „a Szovjetunió népével testvéri egységben előre ha­zánk szocialista építésének befejezé­séért“ jelszó jegyében ünnepli a csehszlovák-szovjet barátság hagyo­mányos hónapját. X Iparunk 8 hónap alatt 103,8 szá­zalékra teljesítette tervét. X Szlovákiában teljesítettük a to­­jásbegyüjtés tervét. Pártunk XI. kongresszusa az állat­tenyésztés további fejlesztését tűzte ki célul. Az eddigi színvonal a szenei járásban nem kielégítő. Ennek az az egyik oka, hogy a takarmányalap nem eigen do. 1965-ig szarvasmarhaállományun­kat 100 hektáronként 78 darabra akarjuk emelni, úgy, hogy ebből 38 daraib tehén legyen, legalább évi 3200 literes tejhozammal. A sertés­marha- és disznóhús egy hektárra eső tervezett mennyisége 225 kg, ezenkívül 1200 liter tej. Hogy ezeknek a nagyszabású ter­veknek a teljesítését biztosítsuk, gondoskodnunk kell minden előfel­tételről. Elsősorban megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányról kell gon­doskodnunk. Ezt csak a takarmány­félék vetési rendszerének fejleszté­sével tudjuk elérni. Itt pedig, az első lépéseket úgy tehetjük meg, ha biztosítjuk a takarmányféléknek a gazdasági épületek közelében való vetését. Ez azért előnyös, mert a zöldtakarmányt és a silótakarmányt nem kell messziről szállítani és így csökkennek a termelési költségek. A gazdasági udvarok közelében elve­tett lucernás és füves keverékek pe­dig lehetővé teszik az állatállomány legeltetését. Ebbe a vetési rendszerbe soroljuk a kapás takarmányfélék vetését is, melyeknek nagy távolságból történő szállítása szintén emelné a termelési költségeket. Ma a fiatal állatok nevelését és a szarvasmarhák tuberkulotikus meg­betegedésének korlátozását el sem tudjuk képzelni legeltetés nélkül. A jókai szövetkezetben mégsem gon­dolnak erre. Istállőhiánnyal küzde­nek, s az elválasztott állatok egész­ségi szempontból erősen kifogásol­ható istállókban vannak elhelyezve. Ennek a következménye aztán csak a megbetegedés vagy az elhullás lehet. Mennyivel jobb lenne, ha a gazdasági épületek közelében léte­sített füves területeken megvalósíta­nák a legeltetést, vagy szabadistál­­lózással oldanák meg ezt a kérdést. Ha 210 hektár földet biztosítanak erre a célra, akkor az egész földte­rület 14 százalékát . használják fel. Ha a hétrészes vetési rendszert al­kalmazzák, akkor minden rész 30 hektár kiterjedésű lesz, a következő vetési részekkel: 1. lucernás füves keverék, 2. lucernás füves keverék, 3. lucernás füves keverék, 4. őszi és tavaszi keverékek (legel­tetésre, silózásra), 5. szudáni fű, 6. kapás takarmányfélék, silóta­karmány, 7. árpa alávetéssel. Ha a sertések számára módosítani akarják ezt a vetési rendszert, akkor több lucernát termelnek, s a kapá­sokat kihasználják tök, szója és ta­karmánykáposzta termesztésére. Ezeknek a módszereknek a beve­zetésével egészségesebb lesz állat­­állományunk, s csökkennek termelési költségeik. Csupán akkor emelhetjük állat­­tenyésztésünk színvonalát, ha minden erőnkkel, igyekezetünkkel az eddig rejtett, vagy figyelmen kívül hagyott lehetőségeket kiaknázzuk, s bevezet­jük a haladó módszereket. Minden szövetkezet, állami gazda­ság nézzen tehát körül a saját por­táján, hogy a' helyi viszonyoknak megfelelően melyik út a legcélsze­rűbb. Ha ez így lesz, nyugodtan mondhatjuk: mindent megteszünk állattenyésztésünk felvirágoztatásá­ért, a XI. kongresszus határozatainak teljesítéséért. Ján Bánovsky, mérnök A szovjet sajtó olvasóinak tanácskozása Több segítséget n fiataloknak a meliorációs munkák szervezésénél és végzésénél Az eperjesi kerület fiataljai Á CSISZ III. kongresszusa tisztele­tére az eperjesi kerület fiataljai kö­telezettségvállalásokat tettek. A ke­rület 800 CSISZ-szervezete jelen­tette: hozzá akarunk járulni a CSISZ kongresszus sikeréhez. 510 alapszer­vezet vitatta meg a kötelezettségvál­lalásokat, a kongresszus előtti vitá­ba 2550 fiatal kapcsolódott be. Az eperjesi kerület ifjúsága 10 millió koronát 'takarít meg az „ifjú­ság a milliókért* mozgalom kereté­ben. Hozzájárulnak ahhoz, hogy az üzemekben 170 ifjúsági közösség alakuljon, hogy év végéig 100 fiatal jelentkezzen bányamunkára. A szö­vetkezetek számára 1400 fiatal tagot szereznek. 40 gazdasági épületet épí­tenek. Most az őszi időszakban 12 000 hektár legelőt megjavítanak, s 30 000 gyümölcsfát ültetnek ki. Ezenkívül a faluszépítésben két millió brigádórát dolgoznak le. Szépen, jól köszönti az eperjesi kerület fiatalsága a CSISZ kongresz­­szust. Felajánlásaik, kötelezettség­vállalásaik nemcsak az ifjúság kong­resszusát üdvözlik, hanem bizonyíték gyanánt is szolgálnak; ime, a mi fia­taljaink szívükön viselik hazájuk sorsát, hozzájárulnak gazdagításához, szépítéséhez. A béke jegyében Csütörtökön, október 9-én kezdő­dött Marianské Lázne-ban az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia asz­­szonyainak háromnapos találkozója. A baráti találkozó a béke jegyében zajlott le. A külföldi vendégeket a Szlovákia Nöbizottság elnöknője, Ire­na ÖUrisová üdvözölte. Anezka Hodinová-Spurná a Nők Csehszlovákiai Tanácsának elnöke be­számolójában hangsúlyozta, milyen fontos feladat hárul a nőkre a béke megvédésének ügyében. Az ő össze­fogásuk is hozzájárul Közép-Európa atommentes övezetének megteremté­séhez. A háromnapos találkozó még szi­lárdabbá tette országunk baráti vi­szonyát a szomszédos országokkal, s megerősítette Csehszlovákia asz­­smonyaiban a megingj'.hatatlan elha­tározást: Minden áron megvédik a békét. Mezőgazdasági termelésünk fejlő­dése csak akkor lesz zavartalan, ha megoldjuk Kelet- és Dél-Szlovákia vízgazdasági viszonyainak rendezé­sét. Az állandóan, vagy átmenetileg víz alatt álló földterület legnagyobb része (435 ezer hektár) itt, Dél- és Kelet-Szlovákiában van. 325 ezer hektár kiterjedésű földterületen kell végrehajtani a vízlevezetést. Ebből 163 ezer hektáron kell,felszíni alag­­csövezéssel levezetni a vizet. Ha a legkedvezőbb vízgazdasági viszonyokat akarjuk megteremteni, akkor 700 ezer hektáron kell kiépí­tenünk az öntözési rendszert. Azon­nali intézkedésekre £'50 ezer hektáron van szükség. 1959-től 1960-ig Szlovákia talaj­­javítására, vízszabályozására és ön­tözési rendszerének kiépítésére 421 millió koronára lesz szükség. A III. ötéves terv mutatói szerint • mun­kák részleteire előirányzott összeg 2 milliárd 653 millió 200 ezer korona. 1959-től 1965-ig a következő in­tézkedések végrehajtását tervezik: 90 ezer hektár termőtalajt védenek meg az áradásoktól, 130 ezer hektá­ron árkos vízlevezetést, 60 ezer hek­táron alagcsöves vízelvezetést hajta­nak végre, s 112 ezer hektár öntözé­sét kezdik el. Ezek a feladatok hatalmas lelkese­dést, kezdeményezőkészséget és sok munkát igényelnek. Mindezt fiatal­jainkban találjuk meg. Ezért javasolta pártunk XI. kong­resszusa, hogy a talajjavítás végre­hajtását a kelet-szlovákiai ajföldön a fiatalság vegye át. IFJÚSÁGI ÉPÍTKEZÉSEK A fiatalok építették meg a Nyitra — zsitvai, a latorcai gátat, a zohori víz­levezető csatornát, öntöző berende­zéseket, kisebb építményeket — Ud­­vard, Tany, Tomáéovce területén. Szlovákia fiataljai több mint 40 ta­lajjavítási építkezésnél dolgoztak. 8000 önkéntes jelentkező — nem szá­mítva a kisebb brigádokat — vette ki részét ebből a fontos munkából. Tevékenységük hasznosságát az elért eredményeken kell lemérnünk. így például a Bajcs és Vlkanovo közötti építkezésnél 33 200 korona értékű munkát végeztek. A két hónap alatt megtakarított összeg 54 800 korona. Hasonló eredményt értek el a Nyitra —Zsitva melletti építkezés­nél. Két hónap alatt 140 ezer korona megtakarítást értek el. A többi épít­kezésnél is éppúgy mint az említet­teknél — hatalmas volt a megtaka­rítás. Voltak olyan építkezések is, ahol a befektetés nagyobb volt, mint a megtakarítás értéke. A poprádi já­rásban például — Vel'ká Lomnicán — a befektetés 25100 koronával volt magasabb, mint a megtakarítás. Ba­­dínban is 39 000 koronával túllépték a határt;. JOBB SZERVEZÉST A hibákért azonban nem vonhatjuk felelősségre csupán a fiatalokat. Hiszen az építkezések vezetői hatá­rozták meg számukra az elvégzendő munkát, s az ő feladatuk lett volna egészséges verseny kialakítása, a kezdeményezések támogatása; egy­szóval a jó szervezés végrehajtása. Hogy ez nem így történt, az egész állam látja kárát. De még ezekre a „ráfizetésekre“ sem szabad egyoldalról néznünk. Mérlegelnünk kell, hogy hogyan vál­hat a mostani „ráfizetés“ haszonná. Legjobb példa erre a tomásovcei EFSZ. Itt a talajjavítási munkákban 188 fiatal segített. Az öntözöcsator­­nák létesítésén dolgoztak. — Igaz, hogy befektetéseink túllépték a ter­vet, de 1959-ben már 102 hektár földet öntözhetünk és hozamaink értéke felülmúlja a befektetéseket mondta az elnök. Ha a fiatalok brigádmunkáját öko­nómiai szempontból vizsgáljuk, el kell ismernünk, hogy már ebben az évben is szép eredményeket értek el. A fiatalok munkájának minden rész­letéből kitermelt érték 2 millió 200 ezer korona. Ha ebből kivonjuk az üzemi befektetéseket — egy millió 520 ezer koronát — akkor a tiszta megtakarítás összegeként 680 ezer koronát mutathatunk ki. A brigádmunkák további szervezé­sénél arra kel Itörekednünk, hogy a falusi fiatalok minél nagyobb szám­ban jelentkezzenek, s hogy az egész év folyamán végezzék a talajjavítást. A brigádmunkák jelentőségét főleg a helyi jelentőségű vízszabályozások­­nál, öntözőberendezések kiépítésénél kell figyelembe vennünk. A helyi szabályozásokból tevődnek össze az­tán a járási talajjavítási intézkedé­sek; az öntözés és vízlevezetés egész rendszere. Ebben az évben elsősorban olyan munkákról van szó, mint a patakok tisztítása, régi vízlevezető csatornák rendbehozása. El kell ér­nünk, hogy ezeknek a kisméretű talajjavítási munkálatoknak a végre­hajtása szoros összefüggésbe kerüljön az állami gazdaságok, vagy a szövet­kezetek földművelésével. Ezért öröm­mel üdvözölhetjük a kravani EFSZ fiataljainak kezdeményezését; akik 16-tagú munkacsoportot alakítottak és a GTÄ segítségével 15 hektár el­árasztott legelőn végezték el a víz levezetését. Ezek az intézkedések sokszor nem igényelnek nagy munkaerő befekte­tést, és végrehajtásuk megvalósít­ható szombatonként, vagy vasárnap. A helyi vízgazdasági viszonyok meg­javítása váljon minden szövetkezet, ÁG, GTÄ elsőrendű feladatává. Csak így teljesíthetjük a talajjavítás ren­dezésének tervét, s csak így segíthe­tünk fiataljainknak is, akik magukra vállalták ennek a nemes feladatnak a teljesítését. A csilizradványi ifjúsági csoport is tevékeny részt vállal a munkálatokból

Next

/
Thumbnails
Contents