Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-13 / 28. szám

1958. július 15. Jraü-att Földműves s Segít a tervellenőrzés Ä negyedi szövetkezet tagjai meg­győződtek arról, hogy a közös gaz­dálkodásban a termelési tervek he­lyes kidolgozása mellett mennyire fontos azok teljesítésének ellenőr­zése. A szövetkezet ellenőrző bizottsá­gának tagjai nagyon jól együttmű­ködnek az EFSZ vezetőségével és naponként gondoskodnak a tervezett feladatok teljesítéséről. Havonként egyszer rendszeresen ülésezik a bizottság és az ellenőrzések eredmé­nyeiről, javaslataikról tájékoztatja a vezetőséget. Észrevételeiket, a mun­ka megjavítására vonatkozó javas­lataikat jegyzőkönyvbe foglalják és azt átadják a vezetőségnek. A szö­vetkezet vezetősége mindezekhez állást foglal és a rendszeAs havon­kénti tagsági gyűléseken előterjeszti megvitatás és jóváhagyás céljából. Hála az ellenőrző bizottság hatha­tós segítségének, a szövetkezet ve­zetősége több gondot fordíthat a szövetkezet munkamenetének irá­nyítására, ami a közös gazdálkodás eredményeiben kedvezően megmu­tatkozik. Az állattenyésztés terén eddig je­lentős problémákkal küzdöttek, kü­lönösen ami a befedeztetett tehenek és üszők nyilvántartását és a róluk való gondoskodást illeti. Az ellenőrző bi­zottság javaslatára az EFSZ-ben m.eg­­termékenyítési technikus műkö­dik, aki feladatát példásan teljesíti. Ennek alapján a szarvasmarha­tenyészetben az egyik égető prob­lémát megoldot­ták. Figyelemre mél­tó javulás állt be a sertéstenyészet terén is. Ez a szövetkezet nem­csak tervezett fel­adatát teljesíti ezen a szakaszon, hanem túl is szárnyalja. A képen a süldők egyik csoportja látható. J. Prokes Ahol nem törődnek a fiatalok nevelésével Amikor meghallottam, hogy járásunk­ban a mezőgazdaságban dolgozó fia­talok továbbképzésére tanonciskolát létesítettek, mindjárt szóltam a ke­szegfalusi EFSZ elnökének, Mátyus Jánosnak, hogy jó lenne, ha az adódó alkalmat ők is kihasználnák, hiszen szükség van a fiatalok szakmai ne­velésére. Erre ő kereken kijelentette, hogy amíg Keszegfalun ő lesz az elnök, addig onnan iskolába egyetlen fiatal el nem megy. Hiába bizony­gattuk, hogy hetenként csak kétna­pos az iskolázás, a többi napokon a fiatalok dolgozhatnának az EFSZ-ben. Egy másik dolgot is megtudtam, mégpedig azt, hogy a fiatalok igényei kulturális szempontból sincsenek ki­elégítve. Ebben persze nem az elnök, de az EFSZ könyvelője, Varga János a fő hibás, aki még a megrendelt könyveket is azzal a megjegyzéssel küldte vissza, hogy az EFSZ tagjai­nak nincs szükségük az olvasásra. Az utóbbi időben politikai könyveket rendelt az elnök, de a könyvelő eze­ket is visszaküldte. Valahogy úgy néz ki, mintha egyes keszegfalusi vezetők attól félnének, hogy a fiatalok tanulása miatt ők talán majd állásukat vesztik. Kőcsert Albert Időszerű kérdés Munkában az ifjúsági brigád Bezárultak az iskolák kapui, a 11 éves iskolák fiataljainak legnagyobb része azonban nem semmitevéssel tölti ide­jét a nyári. vakáció alatt, hanem jelen­tős részt vállal magára a komoly mun­kából is. Például a párkányi 11 éves középiskola növendékei vállalták, hogy a szünidőben a járási 'ifjúsági építkezé­sen fognak dolgozni. Az építkezésen a fiatalok kéthetenként váltják egymást. A brigádon a tanulók teljes ellátás­ban részesülnek. Már az első napokban vidám a hangulat, mert esténként soha nem hiányzik a kultúrműsor és egyéb szórakozás. A kéthetes brigád után a. fiatalok n'aqyrésze az EFSZ-ekben az aratási és cséplési munkáknál segédke­zik majd. Ezenkívül a párkányi 11 éves iskola tanulói közül augusztus közepén 25-en Csehországba utaznak, ahol több mint két hetet dolgoznak majd a kom­lószedésnél. Öröm nézni ezeket a fiatalokat, akik nemcsak az iskolában, de a mezőgaz­dasági munka bármely szakaszán is be­csülettel megállják a helyüket s tőlük telhető módon segítik hazánkban a szocializmus felépítését. Esek József, Für Államunk évente milliókat áldoz mezőgazdaságunk fejlesztésére. Óriási összegekbe kerülnek az iskolák is, melyekből évente a szakképzett káde­rek ezrei kerülnek a mezőgazdaság különböző ágazatainak irányító-vezető helyeire. Sok mezőgazdasági szakem­ber azonban az iskola után hivatalba kerül, ahol a csupán adminisztrációs munkák miatt nincs módja ahhoz, hogy elméleti tudását átvigye a gya­korlatba, valamint továbbfejlessze azt. Nagyon helyes lenne, ha az isko­lákból kikerült szakkáderek először gyakorlati munkában nyernének elhe­lyezést, mert ezáltal sokkal közelebb kerülnének a szakmához, megismer­nék és megszeretnék a fizikai mun-ÍVlálas községben sáros út közepéről és 200 méteren járdát készítettek. Szép eredményt hozott tehát ez a pár ,órás brigád is. De ha a munkába ajaki,is . bekapcsolódtak volna,akik akkor"' csak az ajtó ■ mögül lesték hogyan dolgoznak .mások, az ered-, meny még szebb lehetne. A CSISZ-tagokat ellenben dicséret illeti, mert ők a park rendezésében végeztek ez idő alatt eredményes munkát. Kohutik Gyufa sokáig törték a fejüket mit kellene tenni a faluszépítés érdekében. Egy júniusi napon aztán a HNB és az EFSZ vezetősége összedugta fejét és kisütötték, hogy brigádot szerveznek,­­Persze nehezen indult a munka, de amikor az EFSZ csoportvezetői első­ként indultak a munkába, akkor rövi­desen népesre szaporodott a hrigádo­­sok tábora. Néhány órán belül 150 köbméter földet takarítottak le a A BALESET - nem véletlen T x án senki sem hitetlenebb a vé­letlenekkel szemben, mint az orvosok. S a mezőgazdasági munkák idején tör­tént balesetek gondos elemzése meg is mutatja, hogy az ok nem véletlen, hanem többnyire felületesség, tudat­lanság, elővigyázatlanság — s nem utolsó sorban — iszákosság. Ezt mu­tatják az aratás-cséplés alatti bal­esetek évek során szerzett tapaszta­latai. Segítőtársunk a gép s mégis, sok esetben úgy tűnik, hogy az ember ép­ségét veszélyeztető, ádáz ellenség ... Ez a veszély azonban az emberek elő­vigyázatosságával, védőberendezések­kel csaknem teljesen elkerülhető. A mezőgazdasági munkák gépesítésétől nemcsak a termelés fokozását, a köz­ellátás további javulását várjuk, ha­nem a földművesembert megszabadi-Jó lenne ,.« A kombájnnal való aratásnál sokszor tönkremegy a szalma. Legtöbb esetben 'ermészetesen azért, mert egyes helye­ken nem szervezik meg kellőképpen a munkát. De sok esetben bizony a rossz idő miatt is. Éppen ezért szerintem helyes lenne, ha a kombájn után vala­milyen módon szalmaprést csatolnának, amely 20—25 kg-os bálokba préselné a szalmát. így a szalma nem menne tönkre s emellett még azt is eredmé­­nyezrié, hogy jelentősen megkönnyítené és meggyorsítaná a munkálatokat és le­hetőséget adna a föld mielőbbi felszán­tására, esetleg tarlókeverékkel való be­vetésére. Ha pedig ezt nem lehet, akkor azt ajánlanám, hogy a szalmabetakarítás­hoz állítsák munkába a mindenes trak­tort, amely az emelő szerkezetével a pótkocsira vagy a szekerekre felrak­hatná a szalmát. Ez is meggyorsítaná a munkát. Révai Pál tani a nehéz testi munkától. Egyedül a mezőgazdaság dolgozóitól függ, mennyire válik a gépesítés az ember üdvére és hasznára, mennyire veszé­lyezteti épségét, egészségét. Az első nyári sebesülések már az arató- és cséplőgépek beindításánál kezdődnek. Gyakori a kasza fenése, a gép késeinek élesítése során ejtett seb, amit csaknem minden esetben figyelmetlenség okoz. Aratáskor meg­eshet a baleset, sőt a tömeges sze­rencsétlenség; már a dolgozóknak a mezőre szállításánál is, ha a trakto­ros, sofőr, fuvaros, vagy a szállító eszközön ülők nem tartják be a köz­lekedés és személyszállítás biztonsá­gi előírásait. Csak az vezessen traktort, vagy te­herautót, csak az kezelje a gépet, aki igazán ért hozzá. Ebben az évben is­mét sok EFSZ, állami gazdaság és gépállomás lett új mezőgazdasági gé­pek tulajdonosává. A büszkeség azon­ban ne vakítsa el a vezetőséget. Kellő emberismerettel jól válassza ki azt az egyént, akit a kormányhoz ültet. Nem az ifjak iránti bizalmatlanság­ból, hanem keserű tapasztalatokból okulva ne bízzuk a drága gépeket olyanokra, akik éppenhogycsak konyí­­tanak a kezelésükhöz, s vezetőigazol­ványuk vagy gyakorlatuk sincs. Ilyes­mi aztán — különösen sürgős mező­­gazdasági munkák idején — nemcsak a gépek károsodásához és tönkreté­teléhez, hanem emberáldozatot köve­telő szerencsétlenségekhez is vezet. A közös vagyont képező gépeket főleg olyan dolgozókra ne bízzuk, akikről tudjuk, hogy szeszesitalok mértékte­len fogyasztásának hódolnak. A jó traktoros és gépkocsivezető ál­landóan jókarban tartja gépét, rend­szeresen ellenőrzi a fék működését. Nem fér össze a felelősségteljes mun­ka fogalmával, ha valaki akár hivalko­dásból, akár a teljesítmény érdekében esztelenül fokozza a motor sebességét s ezáltal kockáztatja mások és saját életét. A cséplőgép körül minden évben százszámra történik sebesülés, sőt, gyakran halálos kimenetelű bal­eset is. Megelőzés szempontjából igen fontos, hogy a cséplőgép dobjához is csak hozzáértő, gyakorlott embert ál­lítsunk. Nemcsak a cséplőgépnek kell megfelelnie minden előírásnak, hanem a körülötte és rajta dolgozóknak is meg kell magyarázni a cséplés kezde­te előtt a biztonsági szabályok betar­tásának jelentőségét. A dob, a gép­szíj, az elektromos áram és a gyúlé­kony anyagokból származó tűz okozza a legtöbb károsodást s ez a tapaszta­lat eléggé figyelmeztet arra, amire legjobban kell ügyelni. Elsősegélyt a baleseteknél mindenek­előtt a traktorosoktól, gépkocsiveze­tőktől várhatunk, akik — azonfelül, hogy javarészt már kaptak vöröske-; resztes kiképzést — sebellátő eszkö­zökkel rendelkeznek és ha szükség van rá, nincs mentőautó, kötelesek a sebesült elszállításáról is gondoskod­ni. A legtöbb helyen azonban aratás és cséplés idejére a vöröskereszt-szer­vezetek tagjai, akik elvégezték az elsősegély-tanfolyamot, sebellátó esz­közökkel felszerelt táskát kapnak és mivel ott dolgoznak a többiekkel együtt, a szakszerű segítség majdnem mindig kéznél van, A dolgozókkal ismertetni kell a vöröskeresztes tag tartózkodási helyét (munkabeosztá­sát]), hogy bárki könnyen rátalálhas­son] Ugyanilyen, vagy tán még na­gyobb jelentősége van azonban annak, hogy a nyári munkák tartama alatt minden dolgozó szeme előtt tartsa; a baleset nem véletlen; kellő figyelmes­séggel, szakszerű, rendes munkával, a munkavezetők szavának elfogadásával a legtöbb esetben elkerülhető. Dr. Szántó György Hogy több legyen a tojás Járásunk legsürgősebb problémái közé tartozik az egészséges barom­fiállomány kinevelése, mert e nélkül el sem képzelhető a tojásbeadási fel­adatok teljesítése. Ezen a téren a királyhelmeci járásban még elég sok a hiányosság. Dobrán a terve­zett 500 tyúk he­lyett csak 40 da­rab van. Őrösön diftéria és tífusz pusztítja a barom­fiakat, Zemplén­ben pedig eléggé kihasználatlanul . ... hever a hatalmas _ --ri-a gyümölcsös. Amint az alábbi két képről is láthatjuk egyik helyen az épület és a környe­zet megfelelő, de nem biztosították az etetési, gondozási fel'ételeket, kát és további működésük folyamán bizonyosan nagyobb segítséget is nyújthatnának mezőgazdaságunknak. Lukács Béla, Tornaija ... hogy a Kanári-szigeteken élő sárkányfa ötezer évig is elél; ... hogy a pipacs egyedenkénti átlagos maghozama körülbelül húsz­ezerre tehető; ... hogy a terpentinolajat az erdei­fenyő gyantájából nyerik; ... hogy a felnőtt ember légzés­térfogata a tíz litert is eléri; ... hogy a valódi rum az erjesztett cukornád melaszából készül; ... hogy az újszülött vérének súlya a testsúlyhoz viszonyítva 15 százalék, míg a felnőtt embernél csak körül­belül hét-nyolc; ... hogy a sertésvéSz először 1862- ben jutott él Amerikából Európába; ...hogy a termőtalajt eimállott' kőzetek apró szemcséi, állati- és nö­vényi maradványok rothadó részei alkotják; s.. hogy a Római Birodalomban már huszonkilenc almafajtát ismer­tek; ... hogy a szamár jóval régebbi háziállat, mint a ló. ... hogy az érzékeny szaglószervü ember megérzi, ha 1 liter levegőben 5 milliomodrész vanília r— vagy 1 milliárdodrész mosuszillat van( mind­kettő rendkívül erős illat); ... hogy a felnőtt ember szíve egyszerre 60 köbcentiméternél is több vért kilök magából egy össze­húzódásra; ... hogy az első akácot 1601-ben Robin francia kertész hozta Euró­pába; ... hogy egy légy körülbelül 500 ezer petét rak, s évente öt-hat gene­ráció kel ki; ... hogy a nikotin bor- és légző­szervi méreg? Nagytárkányban megfelelő a gondo­zás, az etetés,, a hely, a környezet azonban nem egészséges a baromfi­­állomány számára A kisgéresiek megfelelő helyre épí­tették a tyúkfarmot, az udvar füve­sítéséről azonban nem gondoskodtak másik helyen megfelelő a berendezés, a gondozás, de nem megfelelő a kör­nyezet, a hely. Éppen ezért járásunk csaknem minden szövetkezetének ügye, hogy a lehető legrövidebb időn belül gondoskodjanak a baromfi­­állomány feltöltéséről, helyes gondo­zásáról és megfelelő elhelyezéséről. Irta és fényképezte: Szalaba Károly LEGYEK ELLEN IS DYMOGAM d lAÁA&C. jegyek nélkül DYMOGAM — csodálatos füst-tablettát a legyek, szúnyo­gok és egyéb kellemetlen rovar ellen minden drogériában, a Jednota-boltokban és a földműveseket ellátó raktárakban kaphat.

Next

/
Thumbnails
Contents