Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-13 / 28. szám

6 JzaUmt Földműves 1958. Július ÍS. Sej, haj kaszakő... Bár évek boglyája gyűlt fölé zizeg az emlék szalmaként, s e mondat-enyvesztö suttogás úgy ragaszt akár a habarék, belőle múltam perce nő: „Kaszálni kéne kis Maris, sej, haj, kaszakö, sej haj, kaszakó.. Már fülelek is, hogy mit dalol, , ember lapul a szó alatt előttem kalászos rónaság, s aratók ajkán dal fakad, daluknak most már szárnya nő: „Kaszálni kéne kis Maris, sej, haj, kaszakö, sej, haj, kaszakö.. S míg zizeg az emlék szalmaként múltamnak dala mába ér, a köröttem szálló pillanat úgy csillog akár a kaszaél, a hangja hozzám röpködő: „Kaszálni kéne kis Maris, sej, haj, kaszakő, sej, haj, kaszakő .. .* Mert magúmban is sok tábla vár kalászra éhes aratót és kaszára fürge friss legényt, termést magtárba hordozót, ki munkát, tettel dalba sző: „Kaszálni kéne kis Maris, sej, haj, kaszakő, sej, haj, kaszakö .. MONOSZLÓY DEZSŐ A nagy találkozó KÉT HÉTIG tartott az Ifjúság Dunai Zúgott, zengett a tér a díszemelvény Találkozója. Két hétig vendégelte őket előtt: „Éljen a CSKP! Éljen a Szovjet­szeretettel a város és egyben élvezte tu- unió! Barátság a világ népei között! dósuk, művészetük, ügyességük, vala- Békét akarunk!“ Hömpölygőit az Ifjak mint vidékeink kulturális hagyomá- ajkáról áradatként a szó, melyeket nyalnak kincseit, visszhangoztak a házak és terek. Atap-Az első napokban az úttörők, majd a CStSZ-tagok vettek részt az Országos Ifjúsági Alkotóver­senyen. Nagy for­galmat bonyolítot­tak le a parkok, te­rek színpadai: éne­kek, szavalatok, zongora és fiege­­düszámok, táncok is kórusok gyönyör­ködtették a néző­ket. Azonban nem csupán a kultúra és művészet diadal­maskodott. A test­nevelés és sport­fellépések arra val­lottak, hogy nem­csak művelt és te­hetséges, hanem testileg edzett, szí­vós és ügyes az if­júság, a holnap em­bere. * X felejthetetlen élmények közé so­rozható a vasárnapi közös nagy torna­ünnepély. Mintha tarka virágcsokrok elevenedtek volna meg a tirattstavai gondolatuk egységes volt: a béke, 6a- Sportstadion zöld gyepén, amikor a tor- rátság és a szeretet! nászok ezrei, a katonazene pattogó rit­musától kísérve bevonultak a pályára. E hatalmas megnyilvánulás a béke és a. barátság ünnepségeinek kicsúcsoso­­dását jelentette. A gyakorlatok gyorsan követték egymást, pirospettyes kicsiket a diákság, a nőket a férfiak, s ezeket a vegyes korosztályú néhány ezres cso­port váltotta fel. Erő, ügyesség és szép­ség jellemezte ezt a délutánt. A lelkes közönség hosszantartó ütemes vagy vi­harzó tapssal jutalmazta a felvillanyo­zó látványosságot. * X DUNAI TALÁLKOZÓ utolsó napján a belváros járdái zsúfolásig megteltek. Bratislava lakossága szívélyesen üdvö­zölte fiatal vendégeit. A tornászok öl­tözékei, a zásztóerdők, koszorúk és sza­lagok szinpompás förgeteget varázsol­tak az utcákra. Az emelkedett hangulat tüzét a gyerekek, az ifjúmunkások, diáklányok, katonák magasba csapó lel­kesedése táplálta. A jókedv nem ismert határokat, ahol csak egy percre állt meg a felvonuló menet, ott ropogás táncra perdültek. Szállt a dal ifjaink ajkáról csehül, szlovákul, magyarul. A sok-sok zászlós oszlop végül is egyetlen hatal­mas, tüntető tömeggé olvadt a Sztálin­­téren. És ez a tér lassan jelképpé emel­kedett: a szocializmus felépítése, a Haza és a béke megvédése, s a nemzetek kö­zötti örök barátság-testvériség jelké­pévé. SOKEZERNYI BARÁTSÁG szövődött ezen a találkozón, s dús élményekkel gazdagítva indultak haza a küldöttek, hogy szétvigyék az itt acélosodon nagy, magasztos eszméket, SOLC G1TA Lehár hangversenyt hallgat Lehár Ferenc srabadjegyet kapott az egyik karmestertől. Hangverseny után a karmester várakozásteljesen kérdezte Lehártól: , Nos, drága mester, mi a véle­ménye zenekarom teljesítményéről?- Ezt inkább egy jő detektívtől kellene megkérdeznie — felelte Le­hár titokzatosan mosolyogva.- Miért éppen detektívtől ? - hök­kent meg a karmester. r— Mert az az érzésem, hogy zené­szei között igen sok a hamisjátékos! Rossini vendégségben Rossinit meghívta egyszer egy ze­nekedvelő hölgy, aki nevezetes volt rendkívül takarékos ebédjeiről. Az az ebéd, amelyen a híres zeneszerző részt vett, sem volt kivétel a szabály alól, Rossini éhesen állt fel az asztal­tól: — Remélem, hamarosan ismét ebé­den láthatom, - fuvolázta a hölgy, amikor elbúcsúztak. — Nagyon szívesen, akár most mindjárt is — felelt mosolyogva Ros­sini. AIatIomos ellenség Napról napra érkeznek szer­kesztőségünkbe a levelek a már néhány hét óta folyó vitával kapcsolatban. A levelek mindegyike egyetért azzal, hogy az alkoholizmus ellen harcot kell in­dítani. A harc kimenetele mindany­­nyiunk összefogásától, erejétől függ. Mivel a levelek némelyike tnár az ed­dig elhangzottak ismétlésébe bocsátko­zik, igy ezekkel külön nem foglalko­zunk. Az alábbiakban csupán néhány leveelzőnk véleményét tolmácsoljuk — kivonatosan. Veres Vilmos újbarsi levelezőnk arról ír, hogy élvezettel olvasta Kalmár Ferenc vi­taindító cikkét és ő maga is a bor vé­delmében szól. Az Ital, mármint a bor valóban arravaló, hogy az ember mér­tékletes beosztással egészségére meg­igya és ne a földre öntse — írja. A továbbiakban két ifjú esetét írja le, akik gyanútlan sétálgatásuk közben egy részeg gépkocsi vezető áldozatává lettek. Levele befejezéseként hangsú­lyozza: ideje lenne, hogy az alkohol elleni harcot felvegye minden józan gofidolkozású és családját, embertár­sait szerető férfi és asszony, hogy józan rendes embereket neveljünk gyermekeinkből. Sebők Piroska egy család életét írja le, ahol a ré­szeges apa feldúlja az otthont és gondját nem a család, hanem újra és mindig csak a pénz, és a pénz köti le, hogy teljen neki borra, pálinkára. Fel a harcra az iszékosság ellen — írja levelében — mert mi lesz az ilyen családdal, a családi boldogsággal, ha a legfontosabb, a szeretet kihal be­lőle. Feke Sándor nagygéresi olvasónk egy tanítőcsa­­lád esetéről ír, ahol az apa iszákos­­ságának bűnét az utód szenvedte meg. így aztán tönkre tette az egész Csa­lád életét. — Félre az alkohollal — írja Feke Sándor — mert senkinek sincs joga, hogy tönkre tegye csa­ládja életét. G. J. levelezőnk egy húsvéti locsolkodás­ről ír, mely - Rímajénosiban — a régi szokásból durva verekedéssé fa­jult, ahol az alkohol hatását, kések és üvegek mérték. Levele befejezéséül arról ír, hogy a jóízlésű emberek tö­megei akadályozzák meg az ilyen és hasonló esőtek előfordulását, hogy a vendéglátó Üzemek a szórakozásnak, a vidám időtöltésnek, ne pedig a ve­rekedésnek és mértéktelen ivászatnek legyenek színhelyei. ASSZONYOKNAK A befőzés kulisszatitkai A házi konzerválás nem is olyan egyszerű. Nagyon sok körülmény játszhat közre abban, hogy a befőtt, a dzsem elromoljon. Nem lesz tehát haszontalan, ha bővebben beszélünk a helyes tartósítás módjáról. Az első követelmény, hogy a kon­zerválandó gyümölcs hibátlan és friss legyen. Minden edényt, amelybe a gyümölcs kerül, alaposan tisztítsunk meg, a befőző lábas zománca legyen kifogástalan és új, lesűrolt fakanalat használjunk a keveréshez. Az élés­kamra elronthatja mindazt amit annyi gonddal és pénzzel végeztünk. Nedves kamrában elpuhulhat a zárócelofán, átfúrhatják a muslicák és más boga­rak. Ezért jő a kész üvegek tetejét még újságpapírossal is lekötni. A konzervgyárak a híg lekvárokat pektinnel teszik sűrűbbé. A sűrű kö­zegben a baktériumok nem találnak táptalajt. Pektin a koranyári gyü­mölcsök között az egresben, a ribizke héjában található nagymértékben. Az eperdzsemhez, málnalekvérhoz, dzsem­hez fűzzünk negyed arányban víz nél­kül érett egrest, törjük át szintén és vegyítsük közé. Sűrűbbé, tartósabbfi teszi a dzsemet. Hogy a dzsem elkászUlt-e már, a börösödés mutatja. Forrón rakjuk a sterilen kimosott üvegekbe és azonnal kössük le azokat. A nyitva hagyott üvegbe a levegőből baktériumok ke­rülnek. Nagyanyáink a forró kemen­cében sterilizálták nagyon sűrű lek­várjaikat, amelyekben annyi cukor volt, amennyi a gyümölcs súlya. Mi már korszerűbben konzerválunk. Zöld dió cukorban (rendkívül vitamlndús) Á gyenge diót tűvel megszurkáljuk, és 10 napig, naponta váltott vízben áztatjuk. Annyira megfőzzük, hogy tű­vel átszúrhassuk. Egy kg dióra 80 dkg cukrpt számítva, 3 deci vizet ön­tünk hozzá, a sziruphoz egész fahéjat, szegfűszeget, pici citromhéjat adunk. A forró szirupba beletesszük a diót és másnapig félrerakjuk. Másnap együtt főzzük fel. A diót üvegekbe rakjuk, a szirupot annyira főzzük, hogy elfed­je, fűszerek nélkül öntjük a dióra, lekötjük és 15 percig kígőzöljük. Zöld mandula cukorban A zsenge mandulát hamuval készí­tett lúgos vízben megmossuk, pillé­jét ledörzsöljük. Hideg vízben meg­mosva egy napig ecetes vízben áztat­juk, majd citromos vízben puhára főzzük. Leszűrjük. 70 dkg cukrot szá­mítva 1 kg gyümölcsre a citromos vízből szirupot főzünk. Negyedórát főzzük még a mandulával és üvegbe rakva 15 percig gőzöljük. Gyümölcs nyers eltevése Erre alkalmas: ribizke, málna, tel­jesen érett sárga- vagy őszibarack, ringlószilva. A meghámozott, illetve megmosott, de nem' vizes gyümöl­csöt szitán áttörjük, és a súlyával egyenlő mennyiségű kockacukorból megtört, átszitált cukorral egy teljes órát keverjük. Jól kitörölt üvegekbe téve lekötjük. Az így konzervált gyümölcs (mivel majdnem teljesen épen marad és vi­tamintartalmú) rendkívül alkalmas gyerekeknek vajaskenyérre kenve. Sü­teménybe nem is alkalmas ez a lek­vár. Jelöljük meg tehát az üvegeket. Málnaszörp Az érett málnát összenyomkodjuk' és nagy üvegekbe 6-7 napig meleg, árnyékos helyre tesszük. A málna megerjed. Most vászonzacskóba önt­jük. Hagyjuk, hogy lecsepegjen: nem nyomkodjuk a zacskót. Minden liter lére egy kg cukrot számítva, tűzön 10 percig forraljuk. Habját leszedjük, (nem dobjuk el), a szörpöt üvegekbe töltjük, erősen lekötjük, és 20 percig gőzöljük. A fennmaradt málnát szitán áttörjük, hozzáadjuk a leszedett ha­bot, és lekvárt főzünk belőle, amelyet rövidesen felhasználunk, mert repedt gyümölcsből készült, és soká nem áll el. Nagy emberekről Kant lélekjelenléte Egyik nap, amikor Immanuel Kant filozófus szokásos napi sétáját vé­gezte, szemberőhant vele egy mészá­ros, akin hirtelen örjöngési roham tört ki. A mészárosnál bérd volt, melyet fenyegetően lóbált Kant felé. A filozófus nyugodtan a szeme közé nézett és rákiáltott: Nem tudja, hogy ma, pénteken, nincs vágónap? A mészáros meghökkenve eresztet­te le bárdját, egészen könnyen le lehetett már fogni és hazavinni őt. Mark Twain-ról mesélik ... Egy leleményes amerikai író meg­próbálta Mark Twain írásmódját utá­nozni, abban reménykedvén, hogy így több sikerre számíthat. Amikor fel­hívták erre Mark Twain figyelmét és javasolták tegyen ellene valamit, így felelt: r—' Csak nem veszem el egy nyo­morék mankóját!... Nyári örömök, ír Sokan csak az örömöt, a napsuga­rat, a nyíló virágot, a harmatos gyü­mölcsöt látják a nyárban és nem is gondolnak arra, hogy a nyári hónapok is teli lehetnek veszedelmekkel. A hivatalos iratok pontosan meg­mondják, hogy a nyári hónapok alatt négyféle betegség miatt kerülnek orvoskézbe, rendelőintézeti kivizsgá­lásra vagy kórházi kezelés alá a falusi emberek. Először: a bélfertőzés, má­sodszor: a nyári megfázás, harmad­szor: a baleset, a sérülés és ezzel kapcsolatos sebszövődmények, végül negyedszer: a nyári meleg ártalmai miatt. Lássuk ezeket kissé közelebbről. Illetve nézzük csak meg, hogyan is lehet védekezni ellenük. A bélfertőzés útján terjedő fertőző betegségek - a tífusz, paratlfusz, vérhas, májgyulladás, gyermekbénulás kórokozóinak négy útja van: a légy, a piszkos kéz, a fertőzött víz és tisz­tátalan étel, elsősorban a tej. Ha eze­ket az utakat elzártuk, nagyon sok kellemetlenségtől tudjuk megmente­ni magunkat és családunkat. A nyár egyik legfontosabb egészségügyi szabálya tehát az, hogy mossuk meg a gyümölcsöt, a salátát, a zöldséget, a nyersen fogyasztott ételeket. És mossuk meg evés előtt a kezünket is. A nyári meleg kedvez a fertőző kórokozóknak is. Ilyenkor könnyeb­ben savanyodik az étel, könnyebben büdösödik a hús. Sokkal gondosabban, tisztábban kell kezelni minden élel­miszerfélét, maradékot, mert a felü­ári veszedelmek letesség súlyos betegség okává vál­hat. A legyet meg pusztítani kell tüzzel­­vassal, mert nagyon súlyos betegsé­gek csíráit petyegtetheti a tisztára mosott tányérokra. A nyári hasmené­sek, étvágytalanságok, emésztési za­varok, láz, fejfájás miatt nagyon sok esetben a legyet, az ivóvizet, az ételt, a tejet, elsősorban pedig a háziasz­­szonyt kell felelőssé tenni. A nyári megfázások aránylag ritkák és rendszerint meggondolatlanságok következményei. Mégis szembe kell nézni velük, mert ha nem Iszik valaki erősen kimelegedett, felhevült álla­potban hidegvizet, ha nem szaladgál csuromvi2zé izzadva a hideg pincé­ben, ha nem fekszik le hütözködni hűvös helyekre — akkor könnyen elkerülheti. A sérülések és sebesülések elkerü­lése az óvintézkedések betartásától függ, s attól, hogy kellőképpen körül­nézett-e mielőtt cselekedett volna, A negyedik egészségvédelmi feladat az időjárással, a nyári nappal, a me­leggel kapcsolatos egészségkárosodá­sok figyelembevétele. A nap árthat is. Éget, hősége hőgutát, napszúrást okoz. Szellő« könnyű ruhával, szalma­kalappal, a bőr olajozásával védekez­hetünk ellene. A napszúrásról Orvosi tudományos neve „siriasis“, mely magyarul „hőgutát“ jelent. A test legfőbb hőszabályozója a bőr, így a megbetegedés a bőr élettani szere­pével kapcsolatos. (Ezenkívül a bőr az anyagcserében is részt vesz.) A meleg leadása ellen úgy védekezik, hogy vér erei ősszehúzódnak, hőle­adáskor pedig a bőr kipirul. Ha a test felmelegedése vagy saját hőtermelése fokozódik, és ugyanakkor a bőr hőleadási képessége akadályoz­ván van, bekövetkezhetnek a napszú­rás, jobban mondva a hőguta tüneteL Ezek általános rosszúlléttel kezdőd­nek, majd fejfájás, szédülés, vérnyo­­máscsokkenés és felületes lélegzés mellett az eszméletlenségig is foko­zódhatnak. Kimondottan a napszúrás tünetei közé tartozik a napsugárzás okozta bőrgyulladás. A különféle intézkedések foganato­sítása a mondottakból adódik. Első­sorban a bőr hőszabályozását gátló okok eltávolítása a fontos. Ezek mun­kahelyek szerint változnak. Védeke­zésként kísérleteznek alumíniummal impregnált ingekkel, víz- és légzuha­nyokkal, - a veszélyeztetett munka­helyek közelében és a Szovjet­unióban a viz- és konyhasóveszteség pótlásáról enyhén sózott szikvízzel gondoskodnak. Másutt teával, kávéval vagy hígított gyümölcsnedvekkel kí­sérleteznek. A napszűrásnál az első segélynyúj­tás abból áll. hogy a beteg ruházatát megoldva hűvösebb, szellős helyre fektetjük, legalábbis árnyékba, vagy nyitott ablak mellé helyezzük a be­teget. A beteg arcát és testét vizes kendővel türölgetve a víz elpárolgá­sával a test lehűlését siettetjük. Súlyosabb állapotnál mesterséges lég­zésre és szíverősítőkre is szükség van. A napsugarak okozta bőrgyulla­dás mint elsőfokú égési sérülés keze­lendő. A NAPSUGÁR, A VIRÄGTENGER, a gyümölcsbőség, a nyári meleg örömei a nyárnak. Ez az öröm azonban inkább az egészségeseké, mint a betegeké, mert a betegség nyáron kétszeresen tpher. DR. TIMKÖ PÄL Eró, szépség, fiatalság A béke és barátság seregszemléje volt-ez a találkozó

Next

/
Thumbnails
Contents