Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-13 / 28. szám
4 Jzaltad Földműves 1958. július 13. Munkájuk gyümölcsöző A szocialista tulajdon védelmében Az időjárás szeszélyei ez idén ugyancsak prőbára teszik az emberek Idegeit és türelmét. Egy hónappal ezelőtt a vízhiány, ma pedig a vízbőség a gond. De a ma embere nem nézi tétlenül az időjárás szeszélyeit, hanem szembenéz viharral, esővel, és felveszi a küzdelmet a medréből kiugrott vízáradattal. S az emberi erő, akarat, az öntudat — egybevetve az emberek kollektív magatartásával a közös vagyon megvédése érdekében, M csodákat képes művelni. Minden ember a gátra! estére hatalmas sártenger hirdette, hogy az aranyszőkére festett kalászokra veszély leselkedik, »Emberek, fel a gátra!« Este hét óra körül hozták a hírnökök a hírt, kiöntött a tökési Duna és már el is önti a burgonyaföldet, amelybe a tagság a háztáji gazdálkodásra szánt burgonyát ültette. A HNB a hangos híradón keresztül mozgósította a falut. Rövid időn belül több mint ezer ember állt a téren, öregek, fiatalok. Ásóval, kapával fölszerelve várták az utasítást. A mentési akció szervezői a szövetkezet elnöke, Dömény János, és a magnemesítő üzem gazdaságának vezetője, Ozsvald Frigyes volt. Akik jól felkészültek A nagytárkányi traktorosbrigád dolgozói már jóval az aratás előtt úgy felkészültek a munkálatokhoz.mert a szövetkezet 10 hektár repcéjét és 8 hektár árpáját járási viszonylatban elsőnek learatták. (Z. I.) többen mások a JNB részéről, hogy segítsenek a munkálatok irányításában. Még alig bújt ki a {elkelő nap a muzslai szőlőhegy mögül, a dülőúton már Zetor-25 berregése verte {el a kora reggeli csendet. Egy termetes, barnaképű traktoros vezette a gépet, s a többitől eltérően nem ősziárpát ment aratni, hanem kapálögép volt a traktor hátuljára kapcsolva. A Sídi dűlőre iparkodott, hogy befejezhesse a kukorica második kapálását, mert sárgulásnak indult a búza, s neki is be kell kapcsolódni az aratásba. Mióta a kapálás megkezdődött, a felkelő nap mindig a dűlőn köszöntötte Szekeres Géza traktorost és Jenei Miklós szövetkezeti tagot, mint segéderőt. A napnyugta is kint érte őket mindig a kukoricatáblán. Ámde meg is van ennek a nagy iparkodásnak az eredménye. Ezidáig több mint négyszáz hektárt kapáltak meg a muzslai EESZ-ben Viharlámpás csónakok Rejtélybe illő látvány volt, amint a viharlámpákkal felszerelt csónakok szállították az embereket a több mint 5 kilométer hosszú gátra. A révház előtt szorgos kezek — CSISZ- tagok —: egymásután rakták a homokot a zsákokba,' melyeket azután csónakkal szállítottak a veszélyeztetett helyekre. Reggelre már helikopterekkel érkezett segítség, s pirkadatkor lehetett felmérni a nagy veszélyt: több mint 400 hektár víz alá került. Nyárasdon a Duna, Nádszegen a Feketevíz rakoncátlankodott. Szinte csodálatos volt a nyárasdi szövetkezetesek és az állami gazdaság dolgozóinak fegyelmezettsége, fáradságot nem ismerő, önfeláldozó munkája. Mentették, ami menthető. Még arra is gondjuk volt, hogy az erdő vadjai is megmenekülhessenek, s vállig érő vízből mentették az őzikéket. Majd a következő napokon szivattyúkkal sietették a víz levezetését, úgy hogy amikor egy héttel az esemény után a keletkezett kárról érdeklődünk, azt a meglepő választ kapjuk, hogy egyelőre még semmi kár nincsen. Köszönetét érdemel ezért a munkájáért Nyárasd község lakossága, ahol a szocialista ember öntudata, akarata és ereje — éppen úgy mint másutt — itt is legyőzte a természet szeszélyeit. KOPPER JÁNOS s ezzel a teljesítménnyel nemcsak kerületi, hanem országos mértékben is az elsők között járnak A szövetkezet munkájuk minőségével is elégedett, s a vezetők elismerően nyilatkoznak arról a segítségről, amit ezzel a kapálógéppel nyújtottak. A tráktorosbrigád vezetője és az agronómus elgondolása szerint tökéletesítették a kapálógépet a váz meghosszabításával, s módosították a kapák állítószerkezeiét is úgy, hogy a 70 centiméteres szélességű sorközök teljesen kapálhatok. Ezzel elérték hogy már hatszázötven hektáron végeztek kapálást a szövetkezetnek. Szekeres Géza napi műszaki normáját A Királyhelmeci Állami Gazdaság a múlt évben elért kiváló gazdasági eredményekért elnyerte a Minisztérium II. fokú dicsérő elismerését. A magas kitüntetés a gazdaság dolgozóit már az év elejétől még nagyobb kezdeményezésre, szorgalomra buzdította. Ebben az évben 32 munkacsoport 568 dolgozója szocialista munkaversenyben áll egymással, s ezt még kiegészíti a traktorosok 36 egyéni felajánlása is, amely szintén a munkák jobb és gyorsabb elvégzését biztosítja. Az állattenyésztők 84 egyéni és 30 kollektív vállalással indultak harcba a gazdaság előtt álló feladatok megvalósításáért, s az üzem 754 dol-300 százalékra teljesíti, mivel naponta húsz-huszonöt hektár kapálást elvégez. Ezt nem azáltal éri el, hogy nem „zavarja" a gépet, s a munkát elnagyolja, hanem korántól későig kihasználja az időt. Este, a munka végeztével mindig rendbeteszi a gépét, elvégzi a karbantartást és üzemanyagot önt a gépbe. Reggel azután félötkor csak startolni kell, s indulhat a mezőre. Csupán ilyen szorgalmas munkával érhette el, hogy első félévi tervét több mint 160 százalékra teljesítette; arhi közel háromszáz átlaghektár megmunkálását jelenti. Szekeres Géza traktorost a szakszervezet üzemi bizottsága is megjutalmazta. Tíz napra szóló ingyenes üdülési utalványt adott át Szekeres és felesége számára. Marianské Lázne-ban, a hoszszabított műszakok fáradságát szép és kellemes környezetben kipihenheti. V. J. gozójának szocialista kötelezettségvállalása 1 millió 810 ezer 989 koronát tesz ki. A szocialista munkaverseny kiszélesítésével az eredmény nem maradt el. A legutóbbi értékelés szerint a kassai kerületben a királyhelmeci ÁG nyerte el a KNB és a kerületi szakszervezeti tanács vándorzászlaját. Ezért az eredményért elsősorban az állatgondozókat illeti a dicséret, mert például Blága József tehéngondozó a tervezett napi 7 literes tejátlagot 10,9 literre emelte, Hlivják Miklós a gondjaira bízott tehenektől átlagosan 9,8 litert fejt naponta és Magyar Miklós 8,8 literrel nyerte él a harmadik helyezést. A sertéstenyésztésben a keresztúri részleg vezet, amely 190 százalékra teljesítette a feladatokat. Malacelválasztásban a legszebb eredményt a leleszi részlegen dolgozó Bajusz elvtárs érte el, második a szomotori részlegen dolgozó Nagy József csoportja lett, s a harmadik ugyancsak Leleszről Horváth János csoportja. Sorolhatnánk tovább a példás dolgozókat, de legszebben talán az fejezi a szorgos igyekezetei, hogy az állami gazdaság már az első negyedévben 166 530 korona értékű többtermelést ért el csupán az állattenyésztésből, A Királyhelmeci Állami Gazdaság dolgozói bíznak abban, hogy az év végére olyan eredményekkel dicsekedhetnek majd, hogy elnyerhetik a legnagyobb kitüntetést is. Az eddigi eredmények alapján a feltételek adva vannak. De hogy el is érjék, ahhoz a szocialista munkaverseny még szélesebb körű kibontakoztatására és nem utolsó sorban az egyes részlegeken elért eredmények népszerűsítésére is szükség van. -ki-Korántói-későig a ZET0R nyeregében ki • I. # I # I ■■■■■■■■■■■■■■niiHMHMMHMSMMHBaaBiiBSBisssagnRBSiüsi Marianske lazne-ban Szorgalmasan folyik az őszi árpa cséplése a királyhelmeci ÁG-ban Valóravált a kongresszus határozata Gyorsabban, olcsóbban építkezünk Nyitva áll az út dolgozóink kezdeményezése előtt ♦ A mezőgazdasági beruházási építkezések új szervezésének tapasztalatai ♦ Építkezzünk önsegítéssel ♦ Jobban kihasználjuk a helyi nyersanyagforrásokat ♦ Az emberektől függ a feladatok teljesítése • „Elvárjuk, hogy a párt által a mezőgazdasági építkezések lényeges olcsóbbátétele érdekében foganatosított intézkedéseket következetesen teljesítik." Antonín Novotny elvtársnak a párt XI. kongresszusán a CSKP KB tevékenységéről tartott beszámolójából. A mezőgazdasági építkezések meggyorsítása és gazdaságosabbá tétele érdekében szervezési intézkedéseket foganatosítottak, amelyek április elsején léptek életbe. A járási közületi intézmények építkezési szerveit, a Mezőgazdasági Építkezési Üzemet és az „EFSZ felépítése" nevű költségvetési szervezeteket a járási mezőgazdasági és helyi építkezési valamint javítási üzembe egyesítették. RÖVIDEN AZ ÜJ SZERVEZÉSI INTÉZKEDÉSEKRŐL A járási építkezési vállalatok feladata főképp a mezőgazdasági építkezések megszervezése, az EFSZ-ek önsegélyezési építkezéseinek biztosítása és irányítása, kisebb beruházások és javítások elvégzése, valamint a helyi jelentőségű épületek karbantartása. Ezek az üzemek gondoskodnak a lakosságot szolgáló építkezési és szerelési munkákban nyújtott segítségről, az építkezési anyagok helyi gyártásáról és a költségvetési munkák megtervezéséről. Ezzel a szervezési intézkedéssel megnövekedett a járási nemzeti bizottságok felelőssége is. A járási építkezési vállalatok közvetlenül a JNB-ok hatáskörébe tartoznak. A JNB tanácsa határozza meg a járási építkezési üzem évi feladatait a járás szükséglete szerint jóváhagyott terv keretén belül, avagy a KNB szükséglete szerint a járáson kívül is. KERÜLJÜK EL A RÉGI HIBÁKAT Ma már a járási építkezési üzemek néhány hónapos működése után levonhatjuk az első részleges tanulságokat. Sok járási és kerületi nemzeti bizottság nagyon jól küzdötte le a kezdeti nehézségeket és sikeresen teljesíti a beruházási építkezések új feladatait. Ennek ellenére a tények azt mutatják, hogy sok járás kellőképpen nem gondoskodik az adott feladatok teljesítéséről. Ezért főleg azokkal a nehézségekkel fogunk foglalkozni, amelyek még megmutatkoznak, hogy ezek eltávolításával meggyorsítsuk az istálló és egyéb mezőgazdasági építmények létesítésével szemben támasztott igények kielégítését. Miből adódnak ezek a nehézségek? Ezek is ugyanazok a hibák, amelyek már néhány éve ismétlődnek. A beruházások tervezésénél szükséges elveket nem tartják be következetesen, nagyon sok a megkezdett építkezés, túllépik a pénzügyi kereteket és nem fejezik be az építkezéseket a kitűzött határidőre. Az önsegélyezési beruházások építkezési terveibe sok tételt csak hozzávetőlegesen, az EFSZ lehetőségeire nem tekintve, határoznak meg (munkaerők megnyerése stb.) és nem fordítanak kellő gondot az EFSZ-ek építkezési munkacsoportjainak megerősítésére valamint szakmai vezetésükre. A járásokban eddig elégtelenül használják ki a már meglévő épületek átalakításával nyerhető közös istállók és más berendezések létesítését. Ez által adódik elő, hogy az épületeket a szükségletek azonnali kielégítésének szemszögéből bírálják el, nem pedig a szövetkezet további fejlődését tekintve. Sok JNB kellőképpen nem vizsgálja felül a beruházási tervbe való besoroláshoz szükséges adatok helyességét. így a határidőkben egyenetlenségek állnak elő, ami a tervek elkészítését és az építkezés megkezdését illeti. MEGHATÁROZNI AZ ÉPÍTKEZÉSEK MŰSZAKI ELLENŐRZÉSÉT Eddig a legtöbb esetben a JNB-ok nem tudták megvalósítani azokat a további feladatokat, amelyeket a kormányhatározat említ meg éspedig az építkezési szervezetek által végzett építkezések műszaki ellenőreinek kijelölését, továbbá az EFSZ-ek önsegélyezésű építkezéseinek ellenőrzését. Sok járásban a járási és helyi építkezési bizottságok munkája majdnem 'elégtelen. A HNB-ok bizottságai nem működnek és a JNB-okom ez a bizottság vagy egyáltalán nem, vagy csak hosszabb időközökben ül össze. Emellett nem oldják meg a beruházási .építkezések kérdéseit, nem foglalkoznak a terv összeállításával és teljesítésének feltételeivel, nem gondoskodnak az építkezések meggyorsítását és megjavítását célzó intézkedések megtételéről. A hiányosságokat a KNB-ok és a JNB-ok a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatallal kar-: öltve oldják meg és távolítják el folyamatosan. AZ EMBEREKTŐL FÜGG ... A járási építkezési üzemek eddigi tevékenysége még nem mutatkozott meg a mezőgazdasági beruházási építkezéseken. Főleg azért nem, mert az EFSZ-ek önsegélyezési építkezésének irányítása és biztosítása terén le kellett küzdeniük a kezdeti nehézségeket és ki kell egyenlíteni az első negyedév tervteljesítésében mutatkozó hiányokat. Hiba az is, hogy a járási építkezési üzemekbe beleolvadt eddigi szervek műszaki dolgozóit mind nem vették át valamint az is, hogy a KNB-oik földművelési és erdőgazdasági osztályainak a JNB-ok útján végzett irányító és szervezőmunkája még nem kielégítő. Egyes járási építkezési üzemeknél a legnagyobb hiányokat az EFSZ-ek önsegélyezési építkezéseinél látni, főképpen ami az anyagjegyzékek elkészítését, a nyilvántartást és az építőanyag-alapok felhasználását illeti. Építkezési anyagból az első és a második negyedévre (egyes hiánycikkeken, mint öntöttvas-, kő- vagy betoncsövek, heraklit, istállópadozat és egyes előregyártott épületelemeken kívül) kellő mennyiséget kaptak az építkezési üzemek s a terv nemteljesítését így nem az anyaghiány okozza, amint azt gyakran indokul felhozzák. Ellenkezőleg megtörtént, hogy egyes járásokban át sem vették a szükséges építőanyagot, amely rendelkezésükre állt. ... HOGY A NAGY FELADATOKAT IDEJÉBEN TELJESÍTENI LEHESSEN Mindezeket a kezdeti nehézségeket a kerületi, járási és a helyi nemzeti bizottságok, valamint a járási építkezési üzemek dolgozói közösen el tudják távolítani. Ehhez minden feltételük megvan. Ugyanígy a szövetkezeti tagoknak az istállók és más közös épületek létesítése iránti érdeklődésének fokozása előmozdítja az építkezések gyorsabb, olcsóbb befejezését. A mezőgazdasági beruházási építkezések egyre növekvő feladatai megkövetelik, hogy mindazok a dolgozók, akik ennél érdekeltek lelkiismertesen és idejében teljesítsék feladataikat. Vaclav Cue Erről volt alkalmunk meggyőződni Nyárasdon is, ahol július 2-án délelőtt még tikkasztó volt a hőség, ám Röviddel a hír után a helyszínen megjelent Kosztankó Antal vezetőtitkár, Majó János, a JNB elnöke, és
