Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-28 / 39. szám

s siralmad Földműves 1958. szeptember 28. N. Sz. HRUSCSOV Eisenhowerhez intézett üzenetében minden kertelés nélkül leleplezi az amerikai háborús politikát. Hangsúlyozza, hogy a ténye­ket nem lehet meghamisítani. Az USA kormánya erőszakkal ragadta magá­hoz a kínai nép tulajdonát képező szigeteket, amelyek az amerikai szá­razföldtől 10 000 kilométernyi távol­ságban vannak. Továbbra is töreke­dik, hogy háborús tűzfészek legyen a Kínai Népköztársasággal szemben. Az USA arra törekedik, hogy Tajvan és a körülötte levő szigeteket elsza­kítsa Kínától, noha az 1943-as kairói deklarációban maga az USA is elis­merte ezen szigeteket Kína törvényes részének. További megerősítést nyert ez a törvény az 1945. évi potsdami egyezményben is, amelyet az USA is aláírt. D. Eisenhower levelében azt állította, hogy Csang Kaj-seket több állam elismerte és ezért az USA ki­tart mellette. Hruscsov elvtárs üzenetében igyek­szik észretéríteni az amerikaiakat. Ugyanis egyes amerikai tábornokok azzal kérkednek, hogy szükség ese­tén atomfegyvereket használnak. Ez a fegyver azonban kétélű, mert abban a pillanatban, amikor az USA ezekhez a tömegpusztító fegyverekhez nyúl, hasonló visszavágásban részesül. — Hruscsov elvtárs beszéde végén hang­súlyozta, hogy a népi Kína elleni tá­madás a Szovjetunió elleni támadás is és a Szovjetunió anyagilag és poli­tikailag is támogatja a kínai nép igazságos harcát. A MÁSIK IGEN FONTOS NYILAT­KOZAT a franciaországi helyzettel kapcsolatban Hruscsov elvtárs vála­sza a moszkvai Pravda kérdéseire. Hruscsov elvtárs fejtegetéseiben rá­mutatott, hogy amíg három-négy hó­nappal ezelőtt Európában még abban reménykedtek, hogy De Gaulle meg­fékezi a fasiszta veszélyt, véget vet az algériai háborúnak és megvédi Franciaországban a köztársaságot, ma már mindenki látja, hogy ez illúzió volt. A fasizmus a háború befejezése óta Franciaországban, Németország­ban és Olaszországban is újra akar éledni. Nyugat-Németországban már olyan erősek, hogy elérték a haladó szervezetek betiltását. Most a reakció hasonló stratégiai világvonala érvé­nyesül Franciaországban is. A mai franciaországi helyzet hasonlít az 1932 —1933-as évekhez, amikor Német­­országban uralomra jutott a fasiz­mus. Soustelle, a volt kém, Massu tá­bornok, az algériai hóhér, de Sérigny, a vichy-i kormány híve, aki Hitler­rel kolaborált, Georges Bonnet, aki külügyminisztere volt az áruló Pétain kormánynak — ma az egyszemélyű diktatúrának rendszerét bevezető al­kotmány-követelő francia körök hang­adói. A szocialista párt egyes vezetői is az árulás útjára léptek. Guy Molett főtitkár ugyanarra az útra lépett, mint 1933-ban Németország szociáldemok­rata pártja jobboldali vezetői, akik Hitlert uralomra juttatták. A francia szocialista párt józanul gondolkozó funkcionáriusai a történelmi tanul­ságra hívják fel a figyelmet. Daniel Mayer, a szocialista párt volt főtit­kára kijelentette: Azzal kezdik, hogy be akarják tiltani a kommunista pár­tot. Azonban ezután a szocialisták jönnek, amint ezt Hitler tette. Hrus­csov elvtárs befejező beszédében rá­mutatott, hogy a Pétain-féle árulásért is a szovjet népnek kellett vérét ál­doznia, hogy Franciaország felszaba­duljon a hitleri járom alól. Reméli, hogy a becsületes francia nép nem szavaz a fasizmust elősegítő alkot­mányra. Békediplomácia és eröszakpolitika A lipcsei per évfordulójára A tajvani tengerszorosban még mindig javában provokál az amerikai 7. hajóhad. A múlt év végén 15 óra alatt az amerikai hadihajók öt alka­lommal hatoltak be a Timoj -szigetek felé hajózva Kína területi felségvi­zeire és belvizeire. A Kínai Népköz­­társaság kormánya nyolcszor intézett komoly figyelmeztetést az amerikai külgüminisztériumhoz a provokációk beszüntetéséért. Közben New Yorkban megnyílt az ENSZ közgyűlése, ami jóformán az első órákban kiderült: a 7. hajóhad irányítói és főnökei politikailag egy­re jobban elszigetelődnek, miközben a szovjet diplomácia több sorsdöntő kérdésben is a tárgyalóasztal felé szorítja" Washingtont. Kínával kap­csolatban a szovjet politikai vezetés ismét komolyan felhívta az Egyesült Államok figyelmét, hogy a teljes megoldást csak a népi Kína nemzet­közi elismerése és az amerikai csa­patok mielőbbi visszavonása hozhatja meg. Az amerikaiak provokatív maga­tartása a tajvani szoros és a paft­­menti szigetek kérdésében diplomá­­ciailag máris visszaütött: Kína oly mértékben az ENSZ ülésszak főprob­lémájává vált, amire a kínai forrada­lom győzelme óta még nem volt példa. Kétségtelenül visszavonulást jelent az amerikai politika számára, hogy Varsóban kínai-amerikai meg­beszélések kezdődtek. Jelentősen be­folyásolja a tajvani problémát és megnehezíti az amerika agressziós politika általános kibontakozását az is, hogy a Szovjetunió sokoldalú kez­deményezései nyomán október 31-én megbeszélések kezdődnek az atom­fegyver kísérletek beszüntetéséről. A Szovjetunió azonban szorgalmazza, hogy az ENSZ is foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Gromiko elvtárs, a Szov­jetunió külügyminisztere, az ENSZ közgyűlésén mondott beszédében in­dítványozta, hogy a világűrt se hasz­nálják katonai célokra és hogy a nagyhatalmak 10 — 15 százalékkal csökkentsék fegyverkezési kiadásai­kat. Ugyancsak a béke útját célozza az a kezdeményezés, hogy november 10-én megkezdődnek a szakértő tár­gyalások a váratlan támadás lehető­ségének kiküszöböléséről. Az USA mindenekellenére az ún. magyar kérdést akarja az ENSZ na­pirendjére tűzni és mélyen hallgat saját háborútszítő politikájáról. Ez­zel szemben Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának el-Húsz évvel ezelőtt 1938. szeptember 30-án négy ember ült a tárgyaló­­asztal mellett Münchenben. Hitler, Mussolini, Daladier francia minisz­terelnök és Newille Chamberlain an­gol kormányfő. A végzetes dráma négy főszereplője. De a négy közül csak egyetlen egy, az emberiség történetének legnagyobb gonoszte­vője, Hitler tudta, hogy mit jelentett ez a gyalázatos okmány amit aláír­tak. Csak ő tudta, hogy a frissen alá­írt paktum nemcsak egy demokrati­kus állam halálos ítélete, hanem az első lépés az emberiség legnagyobb katasztrófájához, a világháborúhoz vezető úton. Tudta, hogy világuralmi céljai ezzel a lépéssel a megvalósulás közelébe értek. Mussolini, a cinkos lakáj, aki borravalóra várt, a két nyugati kormányférfiú pedig beleszé­dült abba az illúzióba, hogy a cseh­szlovák nép testével, vérével jólla­kott fenevad nem fog további rablá­sokra vetemedni. Ez öncsalás és népcsalás volt, mely utat nyitott a világkatasztrófához. A nyugati szövetségesek saját vélt biztonságuk érdekében elárulták, el­adták Csehszlovákiát. Chamberlain kijelentette, hogy egyetlen angol ka­tonát sem áldoz fel Csehszlovákiáért, a francia kormány pedig, mely kato­nai szövetséget kötött országunkkal, papírrongyként dobta félre ezt a szerződést. Csak egyetlen ország volt hajlandó a veszélyben mellénk állni. A szocialista Szovjetunió. Se­gítségét azonban a hazai burzsoázia kormánya visszautasította. A bur­zsoázia árulása ezzel a lépéssel bete­­tőződött. De mit is várhatott volna az or­szág népe attól az osztálytól és an­nöke D. Eiesenhowerhez intézett le­velében rámutat, hogy az USA Csang Kaj-seket támogatja és atomzsaro­lással akarja megfélemlíteni a Szov­jetuniót és Kínát. Az USA most új cselhez folyamodott, az amerikai és kínai tárgyalásokat az ENSZ kereté­ben akarja megvitatni. Ugyanakkor köztudomású dolog, hogy a hatalmas Kína nem tagja a z ENSZ-nek, tehát az USA nem gondolta komolyan. Az USA további csapatokat összpontosít Tajvan térségében és atomfegyve­rekkel szerelik fel a repülőanyahajó­kat. Az ENSZ-re napjainkban óriási felelősség hárul a háborús provoká­torok akcióinak megakadályozásában. A Szovjetunió, Csehszlovákia, Ma­gyarország és a többi haladószellemű áilamok képviselői felszólalásaikban leleplezik az amerikaiak háborús provokációit, sőt egyes angol politi­kai tényezők sem nézik már jó szem­mel az amerikai politikát. Az ENSZ tagjaitól függ, hogy végre leleple­zik-e majd a gyújtogatok igazi arcát. (b) X Az ENSZ ülésén az USA továbbra is az ún. „magyar kérdésről“ provo­kál. X Az ENSZ közgyűlése Kína kép­viseletéről tárgyalt. X A Kínai Népköztársaság part­menti vizeire hat amerikai hadihajó hatolt be. Kína továbbra is óva inti az amerikai kormányt a provokációk­tól. X Sherman Adams, Eisenhower el­nök fő tanácsadója lemondott. X Kínában tovább terjednek a népi komunák. X Václav Dávid, Csehszlovákia külügyminisztere, az ENSZ ülésén tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság nélkül nem érhetnek él eredményeket a távol-keleti feszültség enyhítésére. X Az amerikai szavazógép szétesik. Az ENSZ-ben szavazásra került a Kínai Népköztársaság felvételének ügye. A napirendre tűzés ellen negy­venegyen szavaztak (tavaly még negyvennyolcán), mellette pedig hu­szonkilencen. Tizenegy küldött tar­tózkodott a szavazástól. X Hruscsov elvtárs a nyugat-német újságírók kérdésére ismételten ki­nak pártjaitól, mely az első köztár­saság húsz éve alatt csak saját szűkkeblű osztályérdekeit tartotta szem előtt. A cseh burzsoázia kifosz­totta és leszegényítette Szlovákiát, a szlovák burzsoázia pedig szövetsé­get kötött a hitlerista Henlein párt­tal és a magyar földbirtokosok kép­viselőjével, gróf Eszterházyval Szlo­vákia felosztására. Az itt élő magyar népnek nem volt érdeke a köztársa­ság felosztása. A gyárak és a mezők magyar dolgozói a Csehszlovák Kom­munista Párt vezetése alatt együtt védték a szlovák és a cseh dolgozók­kal a közösen kiharcolt szociális vívmányokat a kapitalisták támadá­sai ellen. Steiner Gábor elvtárs jog­gal jelentette ki a parlamentben, hogy a magyar nép nem akar Horthy uralma alá kerülni. A Horthy meg­szállás idején még azok a magyar dolgozók is felismerték az úri Ma­gyarország népellenes arculatát, aki­ket ideig-óráig sikerült nemzeti jel­szavakkal félrevezetni. A burzsoázia népárulása tökéletes volt. Sutba dobta a nemzeti érdeke­ket és a fasizmus karjaiba omlott. A nemzeti megsemmisülést válasz­totta ahelyett, hogy a dolgozó néppel együtt fegyvert ragadjon a haza vé­delmére. A szlovák burzsoá pártok 1938 október 6-án Hitler utasítására kikiáltották az autonom szlovák álla­mot. Ez a Csehszlovák Köztársaság megszűnését jelentette. Egyedül a dolgozók igazi pártja a kommunista párt bizonyult hűnek a köztársaság­hoz és a néphez. Szeptember 30-án Gottwald elvtárs még egy utolsó kísérletet tett Benesnél, a köztársa­ság megmentésére. „Hadserégünk kitűnő, a nép egységes és velünk van A negyed évszázad távlatából egy­re jobban és világosabban bontakoz­nak ki a német nemzeti szocialista uralom rémtettei. Amikor a hata­lomban még más pártokkal osztoztak, becstelen eszközökhöz folyamodtak, csakhogy a hatalmat magukhoz ra­gadják. Ilyen volt a birodalmi gyűlés épületének felgyújtása és az ezt követő per. Mint ismeretes, az épületet Van der Lubbe nevű holland provoka­­tőreel felgyújtat­­ták. A rendőrség ezt felhasználva ürügyül hajszát rendezett a kom­munisták ellen, így került hamis tanúk vallomása alapján rendőrkézre Georgij Dimit­rov, aki 1928-ban kénytelen volt Bulgáriát kommunista meggyőződése miatt elhagyni. A lipcsei felsőbíróság a tárgyalás napját 1933 szeptember 21-re tűzte ki. A tárgyalás fő hőse Dimitrov volt, jelentette, hogy a béke útja csakis a nemzetek barátságán keresztül ve­zethet. X A nyugatnémet lapok jelentései arról számolnak be, hogy az első fél­évben 20 ezer német hajógyári mun­kás vesztette el kenyerét. Érdekességek ♦ Egy texasi milliomos felhívta Bayreuth idegenforgalmi irodáját és közölte, hogy lemond a Wagner ün­nepi játékokra rendelt szobájáról és jegyeiről, s amikor megkérdezték, hogy miért, azt felelte, hogy a „láza­dás és utcai harcok“ miatt: a jó amerikai ugyanis összetévesztette Bayreuthot, a Wagner ünnepi színház városát, a libanoni Beiruttal. ♦ A telefon és rádió korszakában a legkezdetlegesebb módon, tam­tammal értesítették egy hozzáférhe­tetlen, elhagyott területen élő törzs egyik tagját, hogy fia egy fokvárosi kórházban fekszik súlyos betegen: az üzenetet dobbal továbbították egyik törzstől a másikig, s idejében el is jutott rendeltetési helyére. f—' hiszen a világ sem hagyhat ma­gunkra — meg kell mutatni erőnket, míg nem késő, — mondta Gottwald elvtárs. Benes azonban hajthatatlan maradt. Azóta már a történelem ítéletet mondott azok felett, akik ezt az árulást elkövették. Nekünk pedig ta­nulnunk kell a történelemből. Meg kell tanulnunk azt, hogy hazánk füg­getlensége és testvéri népeink sza­badsága felett éberen kell őrködnünk. Pártunk mindig ezt tanította. Meg kell tanulnunk azt, hogy München idején a Szovjetunió volt az, mely mellénk állt, a Szovjetunió áldozatos harcával nyertük vissza szabadsá­gunkat és a jövőben is csak a Szov­jetunióra és a testvéri szocialista országokra számíthatunk, mint hű szövetségesekre. E tanulság tudatosítása napjaink­ban időszerűbb mint valaha. Adenauer Németországában a revansra éhes körök újabb agresszióra készülődnek. Az amerikai imperialisták támogatá­sával új hadsereget szerveznek atom­fegyverrel felszerelve, határainkat nyugtalanítják és fenyegető beszé­dekben követelik a már egyszer Hit­ler által elrabolt területeket. A belső és a nemzetközi helyzet azonban ma lényegesen más, mint 1938-ban volt. Országunkban a dolgozók kezében van a hatalom, akiket a kommunista párt vezet, mely megalkuvás nélkül az ország területi sérthetetlensége és függetlensége alapján áll. Ma már egy életerős és állandóan fejlődő szocialista tábor tagjai vagyunk. Ez a tábor gazdaságilag, politikailag és katonailag legyőzhetetlen akadályt jelent a hódítókkal szemben. Jövőnk a párt által vezetett dolgozó nép kezében van, mely testvéri szövet­ségben a szocialista országok hatal­mas táborában megtudja védeni szo­cialista vívmányait, független népi demokratikus köztársaságát. (P) aki éles eszével, logikus gondolkozá-i sával és kiváló szónoki képességeivel a megjelent Gőring, Göbbels és ha­sonló náci nagyságokat nemcsak hogy visszavonulásra kényszerített és zavarba hozott, hanem nevetsé­gessé tett. A világ közvéleménye fi­gyelte a per menetét. Számos külföldi újságíró vett részt a tárgyaláson. Hovatovább bebizonyosodott Dimitrov ártatlansága. Nem tudtál^ rábizonyí­tani, hogy ő az értelmi szerzője a Birodalmi Ház felgyújtásának. Végül a bíróság kénytelen volt Dimitrovot felmenteni. Bár az egész világ látta, hogy a nácik a pert lehetetlen vádakra ala­pozták, mégis a perrel kezdetét vette a haladó szellemű emberek üldözése. A pernek, vagyis a felgyújtásnak több indoka volt. A belső bajokról a tömeg figyelmét eltéríteni, nyomást gyakorolni Hindenburgra, hogy a ha­talmat csak a német nemzeti szocia­listák, illetve a hitleristák gyakorol­ják. S ettől az időtől kezdve sötétült el Európa ege. Ettől az időtől szá­mítódik a német fasizmus rémural­ma. -va Elmentek a papok Sokat hallottam már a kínai nép egységéről, de ennek az egység­nek a tartalmát az európaiak ál­talában tévesen értelmezik. Nemrégiben zajlott le az a nagyarányú agresszióellenes tö­megtüntetés, amelyhez hasonló még nem fordult elő a történe­lemben. 24 órán át megszakítás nélkül vonult el a nép az angol követség előtt és a kínai munká­sok, egyetemi tanárok, diákok és pártfunkcionáriusok egymást vált­va léptek a követség kapujával szemben felállított mikrofon elé és egy álló napon át olvasták fel tiltakozásukat vagy fejezték ki szívből fakadó véleményüket az angolszászok közel-keleti táma­dásáról. Azon a napon egy négy-öt tag­ból álló idegen turistacsoport kereste fel nem messze Pekingtől az egy budhista templomot. Ez a templom arról nevezetes, hogy az idegenvezetői tisztet az ott lakó papok látják el. Pekingben min­denki tudja; ezek a szerzetesek hívő budhisták és véleményüket nem titkolják el. A turisták megálltak a temp­lomcsoportot körülvevő magas fal kapujában, de az ajtót zárva ta­lálták. Ilyen még nem fordult elő. — Valószínűleg bezáratták a templomot a kommunisták - vé­lekedett az egyik turista. — Nem hiszem — válaszolt ve­zetőjük, aki hosszabb idő óta Kínában él — a kommunisták annál okosabbak. — De látod, be van zárva a kapu. Zörgettek. S valóban néhány perc múlva csoszogás törte meg a csendet. Öreg, hajlotthátú templomszol­ga nyitotta ki a kaput. Arcán a turisták mély szomorúságot vél­tek felfedezni. Összenéztek. — Valami mégis csak történt —' mondotta az egyik turista. A töb­biek bólintgattak. — Miért zárták be a kaput? — kérdezte a kínaiul jól beszélő vezető. — Nincsenek itt a papok, én meg nem tudom végigvezetni a látogatókat. — Nincsenek? Az öreg a fejét rázta. — Elvitték őket? — Oh, nem ! — mondta a temp­lomszolga — még reggel bemen­tek a városba. Tüntetni... — Tüntetni? — az idegenek felkapták a fejüket. Ketten el is mosolyogták magukat. No lám, a papok már megkezdték ... — És kik ellen, miért tüntet­nek? ... — Az angolok ellen — válaszol­ta az öreg. — Már megint csinál­tak valamit. A turisták érthetetlenül álltak. Még nem tudták, mi történik a városban. Mert Kínában még a papok is előbb kínaiak és csak azután pa­pok. A kínai nép érdekét a vallási érdek fölé helyezik. Berkes András Egy évforduló tanulsága Kis hírek a nagyvilágból SZABAD FÖLDMŰVES - a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkeszti a szerkesztőbizottság - Főszerkesztő Major Sándor - Szerkesztőség: Brati­slava, Suvorovova 16 — Telefon: 353-41, 353-42, 353-43 — főszerkesztő: 356-80, titkárság: 243-46 — Nyomja a Polygrafické závody, n. p., Bratislava, ul. Februárového vííazstva 6/d - Évi előfizetés Kcs 20.80, félévre 10.40 .—: Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata —; Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél A-594698

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents