Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-10-05 / 40. szám
A szocialista faluért Bratislava, 1958. október 5. Ára 40 fillér IX. évfolyam, 40. szám Lesz bőven cukor Néhány szó a vitához Irta: Jozef Inovecky Most októberben kezdődik el a szövetkezetek IV. kongresszusát megelőző országos vita. Ezzel a vitával olyan munkába kezdünk, mely egyformán érinti a szövetkezeteseket, az állami gazdaságok dolgozóit, a GTÁ-ok munkásait, a CSISZ tagjait, az értelmiségi dolgozókat, gyári munkásokat; egyszóval hazánk egész dolgozó népét, mert ezzel a vitával a mezőgazdasági termelés fellendítése, kiszélesítése a célunk. Októberben kerülnek a nyilvánosság elé a szövetkezetek termelésének számadatai, amely a lakosság figyelmét a mezőgazdasági termelés fejlettségének jelenlegi színvonalára irányítja. Ez így helyes. Senki számára nem közömbös hány liter tej, mennyi hús, gyümölcs kerül dolgozóink asztalára, hány mázsa gabonát, kukoricát, cukorrépát termelünk. Mindenki tudja, hogy mezőgazdaságunk fejlődésétől függ életszínvonalunk emelkedése. tEzért elsősorban nézzünk szét magunk körül, mit lehet tenni, hogy nagyobb, jobb legyen a termelés. Hogyan lehet kihasználni az eddig figyelmen kívül hagyott lehetőségeket, amelyekből még igazán sok van, s ezek segítségével emelni mezőgazdaságunk színvonalát. Azonban ez nem elég. Nem zárkózhatunk el a szomszédos országoktól, az ő .termelésüket is figyelnünk kell. Tudjuk, hogy hazánkban még mindig nagy az egyes területek közötti különbség. Vannak szövetkezeteink, községeink, járásaink, ahol a termelés igazán magas színvonalat ért el. Viszont vannak olyan területek, ahol ugyanolyan feltételek mellett a termelési színvonal 20 — 50 százalékkal alacsonyabb. Itt van például a cseh országrész és Szlovákia mezőgazdasági termelése közötti különbség. A cseh földművesek átlagosan két mázsával magasabb hektárhozamot értek el, mint Szlovákia földművesei. Ott az egy hektárra eső tej 556,8 liter, a hús 150.5 kg és a tojás 258,6 darab. Szlovákiában egy hektárra 389,7 liter tej, 130.5 kg hús, és 258,6 darab tojás esik. Mennyivel több élelmiszerünk, hány millió koronával nagyobb jövedelmünk lenne, ha egyenlő színvonalú volna a termelés. Most a vitában tehát a tapasztalatok szerzéséről is szó van. Ne restelljük megnézni, hogyan csinálják a tapasztaltabbak. Lessük el „műhelytitkaikat“, hogy javíthassunk saját munkánkon! Természetesen, a vita közben sem szabad elfelejtenünk, hogy legtöbbet a munkahelyen, tehát a földeken tehetünk. Az őszi munkákról van szó. Első feladatunk a szántás, vetés, trágyázás gyors elvégzése. Az említett termelési számadatok a problémákat teljes nagyságukban elénk tárják. Különösen nagy súlyt kell helyeznünk az állattenyésztés fejlesztésére, mert nem kétséges, hogy legtöbb szövetkezetünknek ez a gyengéje. Átlagosan csak 35 darab szarvasmarhát nevelünk 100 hektáronként — s ebből csak 12,6 a tehén — Nehéz feladat lesz utolérni a cseh országrészt, ahol 100 hektárra több mint 60 szarvasmarha esik. Nehéz, de nem megoldhatatlan. A gáláinál járásban például pár évvel ezelőtt még csak 43 szarvasmarha esett 100 hektárra, ma már átlagosan 57 (néhol 65) szarvasmarhájuk van 100 hektáronként. Tehát minden járás, szövetkezet megoldhatja az eddig megoldatlant. Több bátorsággal, elszántsággal kell a feladatok teljesítéséhez fogniok. A KNB és a JNB-ra nagy feladat hárul a vita kiszélesítésében. S minden egyes állampolgárnak, földművesnek, ipari munkásnak szem előtt kell tartania, hogy az országos vita sikerétől, a tapasztalatok, problémák megvitatásától függ mezőgazdaságunk további fejlődése. (DIŐSZEG) — Kora reggeltől késő estig cukorrépával megrakott hosszú gépkocsi karavánok vonulnak végig Diőszeg főutcáján a cukorgyár felé, mely szeptember 20-án megkezdte a cukorrépa felvásárlását és feldolgozását. A szállítás simán, akadálytalanul folyik. A gyárnak a terv szerint szeptember 30-ig 17 százalékra kell teljesíteni a felvásárlást. Az állami gazdaságok és az egységes földművesszövetkezetek dolgozóinak lelkiismeretes és odaadó munkája eredményeként már szeptember 26-án az esti órákban elérték a 20 százalékot és így előreláthatólag az első tíz nap alatt 13 százalékkal lépik túl a gyár dolgozói a felvásárlási tervet, vagyis szeptember végén a cukorrépa 30 százalékát veszik át a termelőktől. Egyes szövetkezetek már száz százalékra teljesítették a cukorrépa gyárba szállítását. Ezek közül az első hely a prievozi EFSZ-t illeti meg, mely 400 mázsás átlagos hektárhozamot ért el és a cukorrépabeadását 170 százalékra teljesítette. A szövetkezetesek nemcsak többtermeléssel segítik a gyárat a terv teljesítésében, hanem azzal is, hogy a répafeldolgozási idényre a közeli falvakból több száz szövetkezeti tag jelentkezett a cukorgyári munkára. A gyár megállás nélkül három műszakban dolgozik, s már az első napokban 100,7 százalékos tervteljesítést ért el. A diószegi cukorgyár versenyfelhívásában a felvásárlás minél előbbi teljesítésére, a fűtőanyaggal való takarékosságra és több termelésre szólítja fel a testvérüzemeket. A termelés technológiájának tökéletesítésével pedig 5 vagon cukorral termel többet, mint amennyit az eddigi termelési móddal elérhetne. Lesz tehát cukor — bőven. Modrában bemutatták a bornak valót is. A fejkendős néni már előre mosolyog az ínyenc falatnak. Gyönyörű a szőlcfürt, benne van a 800 éves Módra szorgalmas népének munkája, e vigadva dolgozó nép mosolya és nem csoda, ha a gyöngyöző nedű után dal terem az ajkakon. Szövetkezeti falu lesz Boldogfa A boldogfai szövetkezet a szenei járás legjobb szövetkezetei közé tartozik. A tagok szorgalma és igyekezete közismert. Még azzal is javult gazdálkodásuk, hogy új tagokkal gyarapodtak. A közelmúltban lépett be a szövetkezetbe Klenovics Imre, özv. Szabó Vilma, Jankó Alajos, Jankó Rudolf, Csaszny Vince, Mészáros Károly, Huszár Pál és Szabó Béla. A szövetkezetesek most minden erőfeszítésüket a cukorrépa betakarítására és elszállítására irányítják. Ha ezt befejezik, folytatják a burgonyaszedést és a kukoricatörést. Minden reményük megvan arra, hogy jól zárják az esztendőt; az eddigi eredmények azt bizonyítják. Csak néhányat említünk: zöldségtermesztésből 180 ezer korona bevételük, kenderből egy hektárra eső 4000 korona, korai burgonyából 50 ezer korona jövedelmük volt. A jövő évi tervek a szövetkezet gazdagodásáról, fejlődéséről tanúskodnak. 5 — 6 hektárral több korai burgonyát akarnak termelni, mint az idén, s a fajludak tenyésztését is kibővítik. Ideje lenne már, ha a tétovázó Jankó József, Sándor Árpád, Szabó Imre és a többi egyénileg gazdálkodó is belátná; könnyebben boldogulnak a szövetkezetben, s már csak ők az okai, hogy Boldogfa nem szövetkezeti falu. Az a 33 hektár termőföld, melyen ők gazdálkodnak, milyen könynyen lehetne traktorral megművelhető, milyen szép lenne, ha kombájn vágná már azon is a gabonát. L. Klapuch, Szene Mégis teljesítjük 1—, Sok a zöldanyag, kevés a kombájn, mit csináljunk? — beszélgettek a galántai járás szövetkezetesei a silózás előtt. A kérdést a galántai gép- és traktorállomás dolgozóinak kijelentése zárta le, vállalták: a silózás tervét teljesítjük, sőt túlszárnyaljuk. Hozzáfogtak a munkához. Négy gabonakombájnt silókombájná alakítottak, s azokkal kezdték vágni a magasszárú takarmányt. És minden jel arra mutat, hogy valóban túlszárnyalják e tervet. r—ics Rajtuk múlik, hogyan sikerül Valahogy korán zörögtek haza a kocsik a mezőről. A gazdák gyorsan megetettek, s amikor Risnovcét bevonta az esthomály, a lakosság a nem- • zeti bizottság épülete felé igyekezett. A kis terem gyorsan megtelt. Az emberek türelmetlenül várakoztak. „Elvtársak, földművesek! Megalakítjuk Risnovcén a szövetkezetei, — jelenti be a helyi nemzeti bizottság elnöke. — Először is javaslóbizottságot választunk." így kezdődött. Az új szövetkezetesek szavaztak. Zatura Ferencet választották elnöknek. Mind tapsoltak. Az elnök jelállt. — Elfogadom — mondta csöppet zavartan — „Meg kellene köszönnöm, de... — megállt egy pillanatra, gondolkozott, hogy mit Mondjon — de... ismételte most már határozottabban — arra jut akkor is idő, ha már valami hasznosat csináltunk. Közösen. Mert rajtunk múlik, hogyan álljuk meg a helyünket. A. többiek is szólásra emelkedtek. — Most rögtön meg kellene határoznunk mikor és hol kezdünk vetni. A rozsnak már a földben kellene lennie. Vigyáznunk kell az első termésre, mert attól függ a többi is — tárta fel aggodalmait Sárik József. A risnovcei szövetkezeti tagok arcára mosoly ült. — Már holnap elkezdjük. Hadd lássák, akik félnek a közöstől, hogy mi komolyan gondoljuk, — kezdte egy másik ember, de befejezni már nem tudta, mert az egész terem hangos lett. Mindenki hozzá akart jártdni jótanácsaival a közös ügyhöz. Beszélgettek még a vetésről, szántásról, istállókérdésről, mindenféléről. A gyűlés befejeződött. Majd meglátjuk hogyan sikerül — mondogatták az emberek hazafelé menet. Persze, nem volt ebben semmi lemondás, mert mindjárt hozzátették — bizonyosan úgy, ahogy magunknak csináljuk. —m. A surányi cukorgyár udvarán már olyan magas halomba gyűlt a cukorrépa, hogy a vonatot is alig látni közötte A zsigárdiak elsők lettek A határban nagy a sürgés-forgás. Az emberek — a zsigárdi EFSZ tagjai — szorgalmasan dolgoznak. Autó, traktor, kocsi mind-mind megrakva kanyarodik be a dűlőknél, hangos tül-A Szovjetunió déli részén is teljes ütemben folyik a silótakarmányok konzerválása. Egyes körzetekben eddig soha nem látott nagyra nőtt a silókukorica, néhol hektáronként eléri az 1500 mázsás hozamot. Képünkön az Ukrajnában levő Kommunár szovhoz silókukoricáját látjuk, amely 3 méter magasra nőtt. Ilyen terméseredmények mellett minden előfeltétel megvan arra, hogy a Szovjetunióban a tervezett tejtermelést nemcsak elérik, hanem magasan túl is szárnyalják. köléssel jelezve: vigyázat, fontos rakományt viszünk, térjenek ki előlünk. Az utolsó cukorrépa is felkerül a kocsikra, a szövetkezetesek megkönynyebbülten lélegzenek fel: No, ez is megvan, ezt is befejeztük. Igen, a zsigárdi szövetkezet szeptember 28-án, déli 12 óráig 42,5 hektárnyi földterületéről 68 vagon cukorrépát szállított a cukorgyárba. A nyitrai kerületben ők lettek az elsők. Feltehetnénk a kérdést: hogyan értek el ilyen szép eredményt? De elég, ha végignézünk a fegyelmezetten, pontosan dolgozó embereken, a buzgólkodó traktorosokon, mindjárt megértjük. A tagok köteleseégtudása, munkaszeretete, a gépállomás segítsége, a vezetőség jó szervezőmunkája az, amitől a siker függ. Zsigárdon az előző években még sosem volt a munkaszervezés olyan tökéletes mint az idén. Ügy látszik, okultak az eddig elkövetett hibákon, igyekeztek mindent másként csinálni. Keveset vitáztak, többet dolgoztak. A gépállomás dolgozóival karöltve végezték — és végzik — az őszi munkákat. ■ Vágó Gyula és Laczkó József kilenc nap alatt szántotta'ki traktorjával 42,5 hektáron a cukorrépát. A többi traktoros öt pótkocsival hordta reggeltől késő estig a. gyönyörű termést. Hogy a legfontosabbat, a fehér arany betakarítását elvégezték, hozzálátnak a többi teendőhöz. Silózzák a répafejet. Műértő szemmel nézegetik a silógödreket no, meglesz a takarmányalap! — Alighogy szabaddá teszik a földet, kezdik a szántást, vetést. Ezidáig ebben is elsők a járásban, s október 15-ig a répaföldekbe is elvetik az őszi búzát. A kukoricatörés nagy lendülettel folyik. A tagok kiváncian lesik a kukoricakombájnokat: vájjon azoknak milyen gyorsan megy? Örvendetes dolgok ezek, éppen azért, mert Zsigárdon történnek. Olyan szövetkezetben, ahol eddig is minden a rendjén ment, nem feltűnő egypár kimagasló eredmény. Itt azonban, dicséretreméltó. Tavaly még az első fagyok a határban lelték a kukoricát. Minden munkát vita előzött meg. Zárszámadáskor nem volt pótjutalom. Most úgy számolják, hogy minden munkaegységre 2,5 korona jut majd. Szép ez, jó ez, megnyugtató és felemelő. Bíztató, hogy egy szövetkezet elindult a helyes úton: a teljes megértés útján, hogy Zsigárdon egyre szebb és ígéretesebb távlatok nyílnak a parasztember előtt. Szuh Kálmán, Zsigárd A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDÖGAZDASÄGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA A cukorgyári gazdaság dolgozói is szorgalmasan bekapcsolódtak a répabetakarítási munkálatokba
