Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-30 / 13. szám

Jtalrad

Földműves

1958. március 30.

7

öreg harcos, példás funkcionárius

Ez év márciusában töltötte be 70. évét Réthy István elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja a rimaszombati JNB alelnöke. Réthy elvtárs egész élete szorosan összefüggött a szlovákiai munkásmozgalommal. Édesapját még kis gyermek korában elvesztette és éttel kezdve élete nyomorban és nélkülözésben telt el. Három kis testvérével együtt árvaházba került, de már 12 éves korában meg kellett ízlelnie a szenvedésekkel teli inassorsot. Mint asztalossegéd Budapestre került, ahol megismerkedett a munkásmozgalommal, tagjává lett a szakszervezetnek és a szociáldemokrata pártnak. Az 1918-ban lezajlott háborúellenes tüntetésen már a munkások sorai között menetelt. Résztvesz a tanácsköztársaság idején a vöröshadsereg harcaiban és amikor az idegen burzsoá csapatok leverik a magyar komműnt, Horthy fehértollas hóhérjai elől hazájába tér vissza. Ott van a pártalapító íuboohnai konferencián és az elsők közt lép be a kommunista pártba. Itt újabb harcok várnak rá. Vezeti a rimaszombati munkások küzdelmét, a munkanélküliség, éhség és nyomor ellen. Többször bebörtönzik és áldozatául esik a csendőrök brutalitásainak. A magyar fasiszta megszállás idején újabb üldözés és bebörtönzés a sorsa.

A felszabadulás után legyengült, beteg testtel, de ép szellemmel és hallatlan lelkesedéssel veti be magát a szocializmus építő munkájába. Fáradhatatlanul dolgozik a pártban és a népi közigazgatásban.

Áldozatos munkáját a párt, a népi szervek és városa környékének népe magasra értékeli és 70. születésnapja alkalmából szeretettel emlékszik meg Réthy elvtársról, a törhetetlen kommunista harcosról. Zachar Pavol

Az »Ingyenélők« Gömörpanyiton

■ A helyi színjátszók sok igyekezetét végül is siker koronázta, és az In-v gyenélckkel p közönség elé léphettek. A siker megérdemelt volt. Különösen jól alakították szerepeiket Erdődi Sándor, Rási I., Máté Márta, Pásztor

E. és Kiss István. A közönség sokszor tapssal jutalmazta egy-egy jelenetüket. De a" íobbiék' i's' diegítTtSk a né- ' lyüket a színpadon. Dicséretes a szervezet vezetőségének az az igyekezete, hogy mindig több fiatalnak ad lehetőséget a művészi szereplésre. De tetszett az is, hogy az idősebbek sem hiányoztak, mint Rási elvtárs és Erdődi elvtárs. Szükséges, hogy az elkezdett munkát a gömörpanyiti CSEMADOK a CSISZ szervezettel karöltve továbbfolytassa és ezzel vissza szerezze régi jó hírét.

Német János Sajószárnya

Vágsellyén

szabadtéri színpad lesz

A sellyei CSEMADOK évzáró közgyűlésén a helyi csoport tagjai értékes vállalásokra kötelezték magukat. Személyenként 10 órát dolgoznak le a szabadtéri színpad építésén. A helybeli mezőgazdasági mesteriskola növendékei nem akartak elmaradni a CSEMADOK-tói és 500 munkaórát ajánlottak fel. Az EFSZ csatlakozva a CSEMADOK és a mesteriskola vállalásához, felajánlotta teljes segítségét és a szükséges traktorokat és fogatokat rendelkezésre bocsátja az építéshez. A sellyei népművészeti együttesek most már remélik, hogy május elsején már az új szabadtéri színpadon mutathatják be műsorukat.

Gacsó István

A balázsfai színjátszók sikere Felsőpatonyban

A balázsfai CSEMADOK színjátszói nagy sikerrel mutatták be Felsőpatonyban Kónya József és Éles Marika menyasszonyi fátyla című háromfelvonásos színdarabját. A színdarab nevelő hatású és érzékelteti a szocializmusba való átmenet időszakát. A sikerhez hozzájárultak Görcs Györgyné, Kanovics Lajos, Víg Józsefné, özv. Holy Vilmosné, Kisucki Etel, Holy Vilmos, Kosztra Árpádné, Görcs György tanító, Kosztra Árpád és Füzék Pál. Az ügyes rendezés Görcs György műve. A helyes témaválasztás és a színvonalas játék bizonyítja, hogy Balázsién a kultúrmunka irányítása jó kezekben van. A járás egyik legkisebb községe, de a kultúra terén mégis lépést tud tartani társadalmunk fejlődésével. Sok nagy község példát vehetne róla.

Farkas Sándor tanító,

Emlékezünk E. E. Kischről

Ötven éve halt meg Egon Ervin Kisch, a harcos író és újságíró, aki életét,, életének hatalmas értékű alkotását áldozta az igazságért, az emberért folytatott küzdelemben.

Élete egy olyan korszakra esett, mikor a kapitalizmus legátkosabb bomlási terméke, a fasizmus, elnyeléssel fenyegette az egész emberi kultúrát, mikor mindenütt a polgári fertőző gócok keletkeztek, hogy pusztító járványként száguldjanak végig a földtekén. Ebben a korban az igaz ember és a művész egyetlen elhivatottsága csak az lehetett, hogy szembeszálljon ezzek a dühöngő áradattal.

Harmincöt könyvet írt, melyeket százezrek olvastak, nemcsak azért, mert érdekesek, színesek és művé-Néhány éve már, hogy falunkban nagyon elmaradt a, kultúrmunka, annyira, hogy évente alig egy-egy kultúresemény volt a községben. Ebben az évben azonban a jég megtört és habár csak egy közönséges falusi ház áll is rendelkezésünkre, mint ideiglenes kultúrotthon, mégis örvendetesen fellendült a falu kultúrélete.

Az év elején a CSISZ rendezett műsoros kultúrestet, utána a helybeli iskola pionírjai követték példájukat. Februárban a CSEMADOK adott elő egy színdarabot, melyet a szomszéd faluban is bemutattak. Meglepetés volt a helyi nőbizottság rendezése a Nemzetközi Nőnap alkalmából, mélynek műsorában a nőbizottság csaknem valamennyi tagja részt vett. Megmozdult az élet Tőrincsen. Az elhanyagolt községi könyvtár .is megkezdte működését és az érdeklődők szép számmal kölcsönzik ki a könyveket. A szövetkezeti iskolából is jó hírek érkeznek. A kiküldött előadók pontosan betartják az időtervet és tartalmas előadásokkal növelik a szövetkezeti tagok ismereteit. Nemrég egészségügyi orvosi előadások is * 1

szileg tökéletesek voltak, de elsősorban azért, mert felismerték bennük társadalmunk pusztító betegségeinek tükrét és új távlatokat mutattak a segíteni akaró embereknek, Kisch, a „száguldó riporter“, minden írásában, minden mondatában utolsó leheletéig az emberi jogokért s az elnyomás ellen harcolt. Számára nem az volt a fontos, hogy leírja Hollywood esztelen zűrzavarát, a rágógumi útját Mexikótól a szüntelenül mozgó állkapocsig, a - Chicágó nagyvágói véres futószalagját, vagy a jabloneci csecsebecsék gyártását. A művész-riporter mindezek mögött az embert nézi, a dolgozó verejtékező ember szociális helyzetét, fájdalmait, örömeit, reményeit, csalódásait és a jobb, boldogabb jövőért folytatott küzdelmét. Kisch sokat látott és tudott látni. Tudott megfigyelni és mélyen értékelni. Éppen ezért lett marxista, ennek az eszmének minden felelősségérzetével, ezért lett hivatásáért élő és dolgozó szocialista író. Művészetében mindig az emberből indul ki és az igazi realista író plasztikus módszereivel világít rá a lényegre és az igazságra. Egyik leghivatottabb kritikusa, Alexander Abusch írja „A realizmus nem más, mint a valóság megmutatása“ és így írt Kisch, aki maga is azt vallotta, hogy „az igazság a művészet legnemesebb nyersanyaga“.

Remekbe szabott riport könyvei az Ezt írd fel Kisch, a „Csillaglobogós paradicsom“, a „Száguldó riporter“, valamint Kínáról, Ausztráliáról és Dél- Amerikáról írt művei a szocialista művészet remekei közé tartoznak. És ami még ennél is több, mindegyik egy-egy tett az új társadalom építésének egy-egy téglája, mellyel hozzájárult a befejezés előtt álló épületünk a szocializmus mai képéhez.

kezdődtek és megalakult 21 taggal a vöröskeresztes helyi csoport. Ez még csak ugyan a kezdet, mert nem elég megalakítani a csoportot, de rendszeresen oktatni kellene őket teendőikre.

Az örvendetesen megindult kulturális élet bizonyítja, hogy nem volt helyes az a feltevés, hogy azért nincs kielégítő kulturális élet, mert kevés a fiatalság. Most bebizonyosodott, hogy a kulturális munka nem lehet csak a fiatalság kiváltsága. A CSEMADOK műkedvelői csaknem valamennyien idősebbek és szövetkezeti dolgozók, mégis találnak időt a művelődésre és a népművelésre. Egy másik tévhit is megdőlt, éspedig az, hogy a böjti időszakban nem lehet népművelési munkával foglalkozni. Ma már ez a tévhit a múlté. A kulturális tevékenység senkinek sem sérti vallási meggyőződését, örvendetes ez a fellendülés és a HNB kultúrbizottságának, valamint a művelődési kör vezetőinek arra kell törekedni, hogy a fellendülés necsak szalmaláng legyen, hanem tovább is növekedjen.

Kovács Imre, Trenc

A nagy pedagógus

J. A. Komensky,, a nemzetek nagy tanítója, 366 évvel ezelőtt született Morvaországban. Gyermekkorában árvaságra jut és végül gyámjánál talál menedéket.

Rendkívüli tehetsége, valamint az a körülmény, hogy aránylag későn kezdte tanulmányait, azt eredményezte, hogy Komensky megfigyelte az akkori iskolarendszer hiányosságait és fogyatékosságait. A teológiai főiskola befejezte után egész életét a pedagógiának szentelte. Üj iskola és tanítási rendszert dolgozott ki, amelynek alapján van felT építve mai iskolarendszerünk is. Óriási művet hagyott hátra. Több mint másfélszáz irodalmi müvet írt. De nemcsak irodalmi műve nagyjelentőségű és nemcsak ez jelenti a nemzetek nagy tanítójának nagy

életművét. Jelentős lelkipásztori tevékenysége és a cseh testvérek közössége egyházában betöltött tisztsége is. Mint tanító, mint gimnáziumi igazgató, a magyarországi iskolanrendszer szervezője, a hit és a haza szabadságáért kitartó politikai harcos említésre méltó. Müve olyan hatalmas, hogy joggal sorolhatjuk Komenskyt ama szellemi óriások közé, akiket Engels szerint a legnagyobb haladó fordulat teremtett, amelyet az emberiség eddig átélt. Művének az a része, amelyben az iskolával, neveléssel és a tanítással foglalkozik, túlélte azokat a századokat, melyek minket tőle elválasztanak. Ebben a szakmában mindmáig élő müvet alkotott és minden idők legnagyobb pedagógusa lett.

„Szeresd a könyvet..."

GORKIJ SZAVA, parancsa, a könyvhónap idején a szokottnál messzehangzóbban cseng, s ha mulasztás árnyékolja tetteinket: felelősségrevonással párosuló sürgetéssel pattog. Mert a könyv szeretete igény nemcsak Galántán, vagy Léván, de köztársaságunk legkisebb zúgában is. Hatékonysága nem okvetlenül fejezhető ki százalékokban, de hiánya megbosszulhatja magát.

Szinte a mozgalommá szélesítés ténye kívánkozik valósággá a gorkíji szavak olvasása nyomán, mely nem elsősorban a könyvügynökök számának gyarapítását, mint a népnevelői munka új színnel való gazdagítását szükségeik Mert ha a hulladék-, vas- és egyéb népgazdaságilag fontos gyűjtési akciók jelentenék a hasonlóságot, bizony rossz párhuzamot bizonyítanánk. Mert a könyv nem sorolható az időleges teendők sorába. Mert az olvasás, a könyv jelenvalósága januártól decemberig múlhatatlan feladattá magasodó cél, s a teljesítést csak munkával lehet egyenlíteni. S a célt nézve bármilyen „objektív“ nehézség majdcsaknem semmis.

Bizony zavarba jönnék,, ha hamarjában a galántai járási népkönyvtár munkáját kellene lemérni a gorkíji szavak fényében. Nem arról van szó, mintha a könyvtár dolgozói nem törődnének a könyvvel. Sőt! Ellenben bosszantóbb az, hogy a népművelődési tervben véletlenül sem szerepel a könyvhónap, vagy a könyvvel végzendő munka. Bosszantó ez Rozsnyón éppúgy, mint Galántán vagy egyebütt. Mert mit ér az, ha a meglévő 4553 könyv csupán az állományt jelenti.

Már pedig az olvasókért harcolni kell. Hisz hányán vannak, akik a könyv szeretetétől még mindig távolesnek. S ezeknek a megnyerése, az olvasómozgalomba bekapcsolása követelő feladat. Hisz ha az olvasókat nézzük, azt találjuk, hogy \

352-ből 216 a diák, Galántán.

Tehát a könyvtárnak, a népművelődési otthonnak mulaszthatatlan feladata, hogy ezt a számot a dolgozók bevonásával megsokszorozza. Mert a dolgozók ha megtanítjuk őket a könyv szeretetére, — igényükké válik nekik a könyv, mert tudják, megtanulják, hogy a mai irodalom, a szocialistarealista irodalom a valóság, az igazi emberi élet megismerésének az útja.

S ezt az utat, ezt a célt szolgálni mindannyiunk legnemesebb feladata.

DE FELADAT A KÖNYVÁLLOMÁNY gyarapítása is. Hisz az évi tízezer korona költségvetésből telni kell arra, hogy a világirodalom klasszikusai mellett a hazaiak se maradjanak el. Hviezdoslav Véres szonettjei, Sládkovic Mariná-ja éppúgy az olvasók igénye, mint Fábry Zoltán emberséggel telített élményt jelentő művei, vagy Egri Viktor, Szabó Béla, Mács József, Lovicsek Béla regényei, elbeszélései.

Persze nagy gondban van a Slovenská kniha vezetője is, hisz a tervezett 6 könyvkiállítás legfontosabbja, a könyvek hiányoznak. S ez a hiány mindig bosszantó, de különösen az a könyv parádés hónapjában. S ha eddig mulasztások terhelik munkánkat, a jövő legyen biztató arra nézve, hogy nemcsak az olvasók száma, a könyvek választéka, de a könyvviták is állandóan napirenden légyenek. (Ebben az évben még úgy sem volt!)

S EZT A MUNKÁT TÁMOGATNI, előbbre segíteni, tanítóknak, népnevelőknek, kulturális dolgozóknak, de mindenkinek kötelező feladata. Mert csak így lehet valósággá, hogy minél több szívhez eljusson az igazság szózata, amikor — a költő szavaival:

... fényességes Nap lesz minden óra, mikor az ember könyvvel társalog, s a betű lesz az öröm hírhozója, oly üde, mint a hajnali dalok“.

(Keszthelyi: A könyv).

Ne múljék rajtunk, hogy sürgetjük ezt az időt!

BÖJTHE ZSOLT

ORVOSI TANÁCSADÓ A bélférgekről

Az ember emésztőcsatornájában különböző állati élősdiek tanyázhatnak. Ezeknek két főcsoportjuk van, úgy mint a galandférgek és az orsóférgek okozta megbetegedés. A gyermekkorban a nematodák a gyakoriabbak, amelyek között minálunk a következők fordulnak elő:

1. Orsőféreg. 2. Fonálféreg. 3. Ostorféreg. 4. Bányaféreg.

Az orsóféreg hasonlít a földi gilisztához. A hím hossza 20 — 25 cm, a nőstény 30—40 cm, vastagságuk néhány mm. A nőstény rengeteg menynyiségü petét érlel, amelyek a bélsárral távoznak. A petékből a szervezeten kívül is féregembriók fejlődnek, amelyek ivóvízzel, vagy fertőzött élelmiszerekkel és leggyakrabban tisztátalan ujjakkal a gyomorba kerülnek, ahol tovább fejlődve már 10—12 hét alatt mint ivarérettek, petéket termelnek. Az orsóférgek kortanában nagy szerepet játszik a tisztátalanság, innen van, hogy leginkább gyermekeknél fordul elő ez a giliszta. Az orsőférgek főleg a vékonybélben tartózkodnak, de jellemző rájuk, hogy vándorolnak és megtalálhatjuk őket a vastagbélben, sőt a gyomorban is. Kevés számú orsóféreg nem szokott kórtünetet okozni, de vándorlásuk veszélyt okozhat, mert nemegyszer az epevezetékben, a hasnyálmirigyben, sőt még az agyba is eljutnak, ami érthetően már súlyos kórtünetekkel jár. Gyermekkorban nem ritka, hogy alvás közben a szájon és orron át bújnak elő. Elhajtásuk orvosi beavatkozást igényel.

A fonálféreg vékony, fehér-cérnaszerű, a gyümölcskukachoz hasonlít. A hímje 3—4 mm, a nőstény kb. 10 mm hosszú. Főleg a vastagbélben tartózkodik, a nőstények a végbélbe vándorolnak és ott rakják le petéiket. A fertőzés közvetlenül az ujjakra tapadt szenny révén jön létre. A betegség tünetei között főleg az esténkinti végbél viszketés a legjellemzőbb, amikor a végbél táján szabadszemmel is fonálférgeket láthatunk. A férgek vándorlása leánygyermekeknél nemegyszer a szeméremrésbe is megtörténik és a hüvelyben erős viszketegséget okozhat. A kezelésben a legfontosabb a tisztaság. A gilisztás gyermek kezeit gyakran kell mosni, zárt nadrágban hagyjuk aludni, hogy ujjaival a végbéltájhoz ne férkőzhessék. A háziszerek között a foghagymafőzettel való beöntés helyénvaló. A gyógyszert illetőleg pedig minden esetben orvoshoz kell fordulni.

Az ostorféreg körülbelül 3—4 cm hosszú, túlnyomóan a vakbélben tartózkodik. Nálunk nem nagyon gyakori bélféreg. Pontos diagnózisához a bélsár górcsövi vizsgálata szükséges. Elhajtása nehéz.

Ebbe a csoportba tartozó bányaféreg főleg bánya és földmunkásoknál fordul elő. A fertőzés leggyakrabban ivóvíz útján történik. A bányaféreg a patkosbélben tanyázik, ahol a bél falából vért szív és így vérszegénységnek okozója lehet. Ezt a kórt bányaszálynak is hívják. A bányaféreg pontos kórjelzése és a gyógykezelése mindig orvosi beavatkozást igényel.

A galandférgek (cestodák) csoportjába tartoznak azok a bélélősdiek, amelyek kifejlődéséhez idegen gazdára van szükség, hogy ezekben a petéik beérjenek. Ezeket a fejlődő petéket „borsókénak" nevezzük, amelyek rendesen a gazdaállat'izomzatában vannak. Az ilyen borsokás, vagy más szóval lencsés hús evése fertőzi meg az embert. Nálunk a leggyakrabban előforduló galandférgek, vagy népiesen „pántlikás giliszták“ a kövekezők:

1. Taenia solium 2 — 3 m hosszú, borsókája a disznóban fejlődik.

2. Taenia mediocanellata hossza

6-8 m. Borsókája szarvasmarhában van.

3. Taenia cucumerina, petéi a kutya és rdacska bolhájában fejlődnek borsókévá. A kutyával és macskával játszó gyermekek fertőződnek meg, már csecsemőknél is észlelték.

4. Taenia nana, csak 2—3 cm hoszszú, a ritkábbak közé tartozik.

5. Botriocephalus latus a leghoszszabb közöttük, néha a 10 m-t is meghaladja. Borsókája a csukában és lazacban fejlődik.

A különböző hosszúságú galandférgek a bélcsatornában élnek. Van fejük, amelyet szívótálcának is neveznek. A fej után következik a keskeny fonálszerű nyak, majd az aláfelé mindinkább szélesedő és pántlikára emlékeztető proglotisok következnek. A proglotisok az új petéket tartalmazzák és időnként a bélsárral távoznak. A betegség felismerése nem nehéz, mert a betegek rendszerint már maguk hozzák a székletétből kivett proglotisokat. A pontos kórjelzés azonban csak a bélsár górcsövi vizsgálatával lehetséges. A galandférgek elhajtása néha még az orvosnak is gondot okoz. A kúra csak akkor tekinthető eredményesnek, ha megtaláltuk a bélsárban a galandféreg fejét is, mert ha a fej el nem távozott a pántlikás giliszta újból kifejlődik.

Meg kell még említenem a kutyák galandférgét, amelynek borsókája az emberben is gazdára talál, s így nemegyszer komoly megbetegedést idéz elő. MUDR. TIMKO PÁL

Kultúráiét Tőrincsen