Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-30 / 13. szám
1956. március 30. Jr a bod Földműves Úrnőik vz&mív&t ellen beszélgetnek a kocsma egyik asztalánál. A szót az idősebbik, Jäger István szövetkezetes viszi. — Hej, valamikor milyen erős voltam — fitogtatja nagy hangon. Ehhez nem fér kétség. Most is szép szál ember. Elmondja a körülötte ülőknek, hogy a battyáni EFSZ-nek megalakulása óta állatgondozója. Huszonöt állatot bíznak még ma is a gondjaira, habár idős ember. — Ogy van, ahogy mondom — hangsúlyozza. — De nem olyanok ám az állataim, mint a Kún Gyuláé. Arra, hogy elégedett-e, elmondja: — Azelőtt 20 holdon gazdálkodtam, — kezdi — de az akkori életemet a maival egy napon említeni sem lehet. Ma nincs hiányom semmiből. Könnyebben dolgozunk, s jobban élünk, mióta a szövetkezetben vagyunk . .. Így folyik a beszélgetés, miközben egyik vendég a másik után jön. Egyszer csak alacsony, mokány, pirosarcú emberke nyit be. Nagy „jóestét“ kíván mindenkinek. — Köblös bácsi, Nagyk apósról, — suttogják jobbról-balról. — Hej, komám, maga még nagyon jó színben van — szól kézfogás közben. — Bizonyára jól szolgál az egészsége ? — Hát, arra nem panaszkodhatom — így Köblös bácsi. — Nem fájt nekem soha még a fejem sem. Orvosnál se voltam még, pedig már 72 éves vagyok. Szó szót követ, munkáról, szövetkezetről beszélnek. Jäger bácsi elmondja, hogy 66 éves, de elvégzi azt a munkát, amit egy fiatal. — Én sem maradok ám le — hangoztatja Köblös bácsi. — Tavaly 480 munkaegységet szereztem, ami után a 16 koronás osztalék több mint hét és fél ezer koronát tett ki — újságolja büszkén. S hogy szavának nagyobb hitelt adjon, betétkönyvét is megmutatja. — Nálunk kevesebb jutott — árulja el Jäger bácsi kissé restellkedve, — mert még vannak olyan tagjaink is, akik nem a szövetkezetben látják boldogulásukat — beszéli sajnálkozva. Beszél ikifogyhatatlanul'Elmondja, hogy a vezetőségnek következetesebben kellene a hibák, fogyatékosságok ellen harcolni, jobb szervező-irányító munkára van szükség ahhoz, hogy a fejlődés üteme meggyorsuljon a battyányi EFSZ-ben. Búcsúzóul összekoccannak a poharak, A két öreg szövetkezeti tag jó egészséget kíván egymásnak, s további sikerekre üríti poharát. -kaszi-A jó példát fiataljaink is követik A CSISZ Tornalja-járási vezetősége nemrég megbeszélésre hívta össze az alapszervezetek elnökeit, hogy megbeszéljék a soronlévő feladatokat. A CSISZ-elnökok amellett foglaltak állást, hogy a runyaiak példája nyomán kötelezettséget vállalnak, mely ícleg a mezőgazdaságnak nyújtandó segítségre, továbbá a város- és faluszépítésre irányul. Néhány nap telt el azóta, s ígéretüket betartják. Látszik ez abból is, hogy több mint 20 szervezet már tett vállalást, összesítve ez annyit jelent, hogy 800 hektár rét- és legelő javí-A terebesi szövetkezetesek ezidáig 35 gazdasági épületet építettek az „Üjmajor"-ban. A közeli napokban elkészül az új modern csibenevelö, melyben már ez éven több mint 10 000 csibét nevelnek fel. tási munkáját végzik el, 2000 órát a faluszépítési akció keretében, 4000-et a szövetkezetekben végzett munkára fordítanak, 46 fiatalt megnyernek az EFSZ-be, 50-et CSISZ-tagnak, s 40 előfizetőt szereznek a különféle újságokra Külön ki kell emelni a harmaci, rási, radnóti, lénkéi és a mellétéi CSISZ-szervezeteket. Mindez csak töredék, hiszen még csaknem 40 szervezet hátra van, melyek bizonyára a napokban szintén az említéttek példáját követik. Németh János, Sajószárnya Derék munka volt, kecerlipótiak! Tapasztalt, rögszerető földművesek laknak ebben a kis falucskában. Határa jól terem. A dolgos gazdák mégis arra a döntő elhatározásra jutottak, hogy közösen, gépek segítségével többre vihetik. A járási pártkonferencia ebben az időben ülésezett. Részvevőit a falucska földművesei táviratban üdvözölték. Ebben az is benne foglaltatott, hogy 50 földműves 450 hektár földdel űj szövetkezetei alakított. Ez aztán méltó üdvözlés, derék munka volt, kecerlipótiak! I. S. K. Növelik a tehenek számát A galántai járásban lévő tallósi EFSZ már túljutott azon a szinten, amikor tehenészei mindössze 1300 — 1500 liter tejet fejtek egy-egy tehéntől évente. Ma már fiatalabb, nagyobb tejhozamú teheneink vannak. Tejátlaguk a téli hónapokban sem csökkent 7 liter alá. Tavaly még csak 18 tehén jutott, ez év végére 22 lesz, s a jövő esztendeiben 27 tehén esik majd 100 hektár földre. Céljuk továbbá az is, hogy száz tehén után legalább 30 üszőt folyassanak be, s így növeljék teheneik számát. — Kr — Tőlük függ a szebb eredmény Az elmúlt napokban Tornaiján is megtartották a szövetkezetek járási konferenciáját. Bárci elvtárs, a JNB elnöke különösen a visnyói, bejei és kövecsesi egységes íöldművesszövetkezeteket emelte ki, ahol az egy munkaegységre tervezett 20 korona helyett 21 koronát fizettek. Betartják-e a házirendet? A vékei szövetkezetben a gazdaságosság és a munkafegyelem megszilárdítása érdekében új intézkedést hozták. A szövetkezet taggyűlése elhatározta, hogy csak az a család jogosult 0,50 ha háztáji földre, amely a szövetkezetben évente 300 — 500 munkaegységet dolgozik le. Akik csak 300 munkaegységet dolgoznak le, 0,30, akik pedig kevesebbet, 0,25 hektár háztáji földre jogosultak. Ezzel a vékei szövetkezet nagyban hozzájárul a munkafegyelem és a gazdaságosság megszilárdításához. Dolgozik a mezőgazdasági bizottság A vékei HNB mellett működő állandó mezőgazdasági bizottság jól dolgozik s a HNB munkáját jelentősen elősegíti. Egyik ilyen komoly és gazdaságilag hasznos intézkedése a szövetkezet állatállományának a feltöltése. A jelenlegi 62-röl 90-re növelik a tehénállományt. Mindazt a helyi források kihasználásával, a háztáji tehenek borjainak felvásárlásával és egyéb tartalékok feltárásával biztosítják. Ugyancsak kiveszik részüket a tavaszi munkálatokra való felkészülésből is.-án. Meddig épül még? Közel két éve kezdték el az udvarnokiak a kultúrház építését. Görcsös József, a HNB elnöke, és a faluból még egy páran, mindent elkövettek, hogy minél előbb tető alá kerüljön az épület. Ezt ugyan már elérték, de azt még nem, hogy a kultúrházat használhatóvá is tegyék. Pedig Udvarnokban is elkelne a kultűrház. Beszélnek is a fiatalok eleget róla, de annál kevesebbet tesznek érte. Sajnos, vannak még a járásban olyan szövetkezetek is, ahol nincs minden rendben. Például Radnóton 20 000 koronát fizettek különböző frissítőkért az üzletvezetőknek. A jénei szövetkezetben a sertéseket hanyagolták el és a tejhozammal a tehenenkénti 1202 literes átlaggal meszsze a királyiak mögött maradtak, akik 2708 liter fejési átlagot értek el. Pedig a feltételek egyformák. A figei EFSZ a műit évben a rossz gazdálkodás következtében 61645 koronát adott takarmányért, ami 3 koronás munkaegység értékcsökkentést jelentett. A tornaijai járásban a szövetkezetek az összföldterület 88 százalékán gazdálkodnak. Egyes szövetkezetek a hibák ellenére is szép eredményeket értek el. Például a mellétiek pár hónapos közös gazdálkodásuk alatt 100 drb sertés és 50 drb szarvasmarha részére építettek istállót. Az 1955-ös évhez viszonyítva a hektárhozamok is emelkedtek. Búzából 18, rozsból 19, árpából 19,5, zabból 14, kukoricából 5,7, cukorrépából 35,23 százalékkal lépték túl a tervezett hektárhozamot. th ★ ★ ★ ASSZONYOK a termelésben Matilda Polomská, a vojcicei egységes földmüvesszövetkezet állatgondozója 15 db szarvasmarha etetését végzi kiváló eredménnyel. Állatai naponta 112 dekát híznak, ami azt jelenti, hogy a napi tervet 12 százalékkal túlteljesíti. * * * Főleg 32 asszony érdeme, hogy Velaty községben (trebisovi járás) minden egyes földműves az EFSZ-ben dolgozik. Az asszonyok naponta járták a falu házait, míg végre sikerült meggyőzni a kis- és középparasztokat a közös gazdálkodás előnyeiről. Most pedig a szövetkezetben dolgoznak nagyon szép eredménnyel. Már készülődnek a tavaszi. munkákra, hogy segítséget nyújthassandk majd ott, ahol arra legnagyobb szükség lesz. — z — ATOMOK- a tenné» izolgáiatában Az atomenergia békés felhasználása határtalan lehetőséget tár a mezőgazdasági szakemberek elé. Ezen a téren is a szovjet tudomány végzi az úttörő munkát. A „nyomjelző“ atomok, a különböző izotópok és a velük együttműködő érzékeny elemző készülékek segítségével a szovjet tudósok behatolnak a növény- és állatvilág életműködésének mélységeibe. Erről szól az alább közölt cikk. TYIM1RJAZEV TRÉFÁJA MEGVALÓSUL Tyimirjazev, a nagy orosz tudós, egykor a klorofilban találta meg azt a fókuszt, a világmindenségnek azt a pontját, ahol a napsugár kémiai erővé változva a bolygókon észlelhető élet ősforrása lett. A levelekben végbemenő szintetikus folyamat eredményeként keletkeznek ugyanis a szénhidrátok, a fehérjék. Tyimirjazev egyszer így tréfálkozott: „Adjatok a legjobb szakácsnak sok friss levegőt, sok napfényt és egy egész folyóra való tiszta vizet és kérjétek meg, hogy próbáljon mindebből cukrot, keményítőt vagy olajat készíteni. A kitűnő szakács bizonyára rossz tréfának tekinti majd a kérést, pedig mindaz, amit az ember fantasztikusnak talál — állandóan végbemenő s magától értetődő természetességgel megismétlődő folyamat a növények zöld leveleiben“. Most mégis eljött az az idő, amikor olyan dolgok történnek, amelyekről a nagy tudós azt állította, hogy fantasztikusak. A nyomjelző atomok segítségével figyelemmel kísérhető annak az anyagnak a születése, amely a növények zöld leveleiben a napsugár behatolását követő fél másodperc alatt jön létre. Ez a győzelem meghozza a másik, még döntőbb győzelmet: az ember feltárja a természet legnagyobb rejtélyét: a fotoszintézist, és azt saját akaratának rendeli alá. íme, itt a korszak, amikor a fehérjéket, a szénhidrátokat iparilag állítják elő. Végtelen nagy az atomfizika sikeres alkalmazásának területe a mezőgazdaságban. Vegyünk csak szemügyre egy másik példát. Mindennapinak tűnő, középoroszországi vidéken két rózsaszínű táblán hajdina virágzik, egy sötétzöld tábla pedig arról tanúskodik, hogy ott cukorrépa nő. A háttérben erdőcske sötétlik, mellette vasúti állomás van, s oldalt húzódik a nagyfeszültségű villanyvezeték. A tájképnek csak egyetlen részlete szokatlan. A táblák közepén magányos oszlopok állnak. Tartóvasakon furcsa alkalmatosságok függenek. Vajon mik ezek? Lámpák? Nem. A kis cink tartályok rádió - aktív fémes kobaltrészecskéket, kobalt-izotopokat rejtenek magukban. Ha ünnepélyesen akarnék kifejezni magunkat - s erre minden okunk megvan - azt is megállapíthatnánk, hogy történelmi jelentőségű esemény tanúi vagyunk. Az ifjú atomfizika a tudomány egy határterületének, a mezőgazdaságnak nyújt segítőkezet, amikor a kobalt-izotopok rádióaktív sugarait hinti szét a fejlődő hajdinára és cukorrépára. Sugarak a mezőn! Gondolkozzunk el csak! A nap természetes sugarain kívül először hatnak a tudósok által mesterségesen előállított és tudatosan irányított sugarak a növények fejlődésére. És az eredmény? A Moszkva környéki szovhoz tábláin egyegy nyolcvan méter átmérőjű körön belül 94 napos besugárzás után kétszeresére nőtt a répagyökerek cukortartalma, és 10 — 14 százalékkal gyarapodott a termés. A hajdina is szívesen fogadta a rádióaktív kobalt sugarait. Rendkívül magasra nőtt és hét-nyolc nappal korábban bontott virágot, mint egyébként. A KIS ATOMOK LEGYŐZIK AZ IDŐT A fejőstehenek tejhozamának növelését, a halastavak halállományának jobb táplálását érintő kérdésekre és még számos más mezőgazdasági és állattenyésztési kérdésre ad kimerítő választ a rádióaktívitásos kutatási módszer, de amíg az effajta problémák megoldásánál a növényi és állati szervezet fejlődésének fokozásáról van szó, addig néha olyan igények is felmerülnek, hogyan lehetne a természet diktálta fejlődést bizonyos időre — esetleg átmenetileg — megállítani, feltartóztatni. Kiderült, hogy a kis atomok ezt a kérdést is sikeresen oldják meg és — ha szükség van rá — az időt is legyőzik. Itt van például a burgonya kérdése. Amikor a burgonya megérett, begyűjtötték, elszállították, az agronómusok és a kolhozparasztok gondja egyszeriben véget ért. Annál inkább fő ilyenkor a beadási szervek dolgozóinak a feje. Hiszen a burgonyát hosszú hónapokra, az új termésig úgy kell elraktározni, hogy friss, tápláló és ízletes maradjon. Nehéz feladat ez, mert a burgonya szeszélyes növény. Télen, a hidegben, csak az erős fagytól kell megóvni, de amint tavaszodik, a levegő kissé felmelegszik, máris felébrednek a gumókban szunnyadó növényi erők. Kinyílnak a „szemek“, vékony szálacskák nyúlnak ki a gumókból: a burgonya csírázni kezd. Melyik fogyasztó fogadna el kicsírázott burgonyát? Hiszen mindaz ami a burgonyának ízt és tápláló erőt ad : már a csírákba került. A kis atomok ezt a nagy élelmezési kérdést akkor oldották meg, amikor a tudósok kiderítették, hogy a gammasugarak nem engedik kicsírázni a burgonyát. A kérdés gyakorlati megoldása ezzel már adva volt. A kobaltot atomreaktorokban rádióaktívvá kell tenni és a burgonyát az így nyert kobaltizotop készítmények gammasugarakat kilövelő rádióaktív sugárzásnak kell alávetni. A Szovjetunió Konzervipari Tudományos Kutatóintézetének pincéjében halomban áll a burgonya. A burgonyacsomókból kis ezüstszínű csövecskék meredeznek ki. Alumíniumcsövek ezek, amelyek rádióaktív kobaltot tartalmazó apró fiolákat rejtenek magukban. A csendben és a félhomályban az atommagok milliárdjai szállnak szerteszét másodpercenként és a sugarak szakadatlan áradata minden képzeletet felülmúló sebességgel hatol be a nedvdús gumókba. Elvégzi azt a feladatot, amelyet az emberek bíztak rá. A rádióaktív kobalt sugárzása tehát legyőzi az időt. A hatvan napon át besugárzott burgonyában semmiféle vegyi változás nem történik, tápértéke nem csökken, változatlanul megmarad benne az értékes C-vitamin, s a burgonya akár másfél évig is friss marad. Érdekes, hogy a kobalt-izotopok elaltatják ugyan a burgonyát, de nem szüntetik meg benne véglegesen a létfontosságú folyamatokat. Ha az ilymódon besugárzott gumókat tavasszal elültetik, akkor — igaz, hogy némi késéssel - ugyanúgy kihajtanak, mint a közönséges burgonyagumók, de aztán megelőzik őket a fejlődésben, sőt a hozamuk is nagyobb. SZ. K. Rádióaktív anyaggal segítik elő a növények fejlődését 15 hónapig tárolt burgonya A) besugárzás nélkül (kicsírázott) B) besugárzással
