Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-23 / 12. szám
6 Jrab-ad Földműves 1858. március 23. A falusi fiatalok saját jövőjüket építik A tavasz közeledése új feladatok elé állítja falvainkat. Nemcsak a földeken kezdődik meg a munka, az építkezések is várják a szorgos kezeket. Emberekre van szükség. Ezt látja az ifjúság is, mely segítségére siet a szövetkezeteknek. A CSISZ önkéntes brigádokat szervez, hogy gyarapodjanak a gazdasági épületek. Háromszáz órát dolgoznak le a jovsi (szobránci járás) fiatalok az építkezéseknél és 200 órát a rétek és legelők helyrehozásában. A Blatné Reviste-i fiatalok 500 órát dolgoznak le a réteken és legelőkön és további négyszázat az építkezéseknél. Remetské Hámre községben 20 hektár rétet hoznak rendbe, 100 gyümölcsfát ültetnek ki és 250 órát dolgoznak le a gazdasági épületek létesítésénél a CSISZ-tagok. öt • fiatal jelentkezett a vojéicei (gálszécsi járás) egységes földrrfÜ- vesszövetkezetbe, így a fiatalok száma tizethatra emelkedett. A helyi szervezet tagjai ezer órát ajánlottak fel a szövetkezetnek a rétek rendbehozására. Erre a hacovcei CSISZ-tagok 35 hektár rét és legelő letakarítását vállalták. A gálszécsi mezőgazdasági technikum tanulói védnökséget vállaltak a zbenovi egységes földművesszövetkezet felett, s a rétek rendbehozásánál 1400 órát segítenek és 7 hektár cukorrépáról gondoskodnak majd a nyár folyamán. ötven hektár rét és legelő várja készen a tavaszt a kleéenovi CSISZ- tagok munkája nyomán. De ezzel nem elégszenek meg, további 500 órát akarnak még ledolgozni a szövetkezet különböző munkahelyein. Hasonló kezdeményezéssel álltak elő a trebisovi járás falvainak fiataljai is. Porubán a gazdasági épületek építésénél csaknem a munka negyedrészét végezték el a fiatalok. Egyes CSISZ- tagok, így pl. Bozena Krízkové, Ján Cuprík és a többiek, a legjobb szövetkezeti dolgozók közé tartoznak. A szövetkezeten kívülállók is kötelességüknek tartják segíteni a közösben. A porubai fiatalság ezer órát akar ledolgozni a legfontosabb munkaszakaszokon. A Latorca balpartján fekvő Szolnocska és Boly községek egységes földművesszövetkezete közel 100 hektár földhöz jutott azáltal, hogy megszüntették a folyó garázdálkodását. A fiatal traktorosok ennek túlnyomó részét már ősszel felszántották, a többit pedig most akarják rendbe hozni. A trhovistei egységes földművesszövetkezet is sokat köszönhet a fiataloknak. Agiátciós munkájukkal is segítették a falu szocializálását. A múlt ősszel csaknem 200 gyümölcsfának készítették el a talajt és ez idén a fák is a földbe kerülnek. Ha szorgalmas kezekre lesz szüksége a szövetkezetnek, számíthat Marienka Krivá, Milán Mytnik, Mikulás Huréík és a többi CSISZ-tagok segítségére. Minden kelet-szlovákiai faluban, bár különböző módon, segédkeznek a fiatalok az EFSZ-ben. Hiszen a közös gazdálkodásban saját boldogabb jövőjüket látják. Michal Zelenák, Trebiáov Felzúgtak a gépek a tornaijai határban A kisgéresi asszonyok ünnepeltek Nyolc éve alakult meg Kisgéresen a Nőbizottság és most a Nőnap alkalmával lelkes hangulatú gyűlést tartottak. A jelenlevők egyhangúlag elhatározták, hogy a faluszépítésben 250 órát dolgoznak le, törődnek a kulturális munka színvonalának emelésével és a világ demokratikus aszszonyaival egy táborban küzdeni fognak a népek békéjéért és az atomháború ellen. A nőbizottság jó munkája leginkább Kiss Tóth Róza, Miklós Józsefné, Tóth Istvánná és Kovács Erzsébet érdeme. A naszvadi tanítók dicsérete A naszvadi tanítók igazán^megérdemlik a nevelő címét. Nem" feledkeznek meg arról, hogy a gyakorlati ismeretek tanítása a népnevelői munkának csak egyik része. A másik, amely legalább olyan fontos, igaz, hogy nehezebb is, az emberré formálás, a szép és az emberi beoltása a fogékony lelkekbe. Tevékenységük bizonyltja, hogy erre a nevelő munkára is súlyt fektetnek. Nagy érdemük van abban, hogy olyan szépen sikerült és olyan magas színvonalú volt a legutóbbi kultúrest Naszvadon. Az előadás műsora bizonyítja a magas színvonalat, de bizonyítja azt is, hogy az igazi értékes kulturális munkára meg lehet nyerni a fiatalokat. A „Büszke páva" című színdarab előadásán kívül Adyt és Arany Jánost szavaltak a diákok a kultúresten és saját zenekarok is sikerrel szerepeltek. De vannak még bajok is Naszvadon. A régi kultúrház már nem elégíti ki a nagy község lakosságának igényeit. Épülőfélben van az új kultúrház, melynek egy 800 férőhellyel rendelkező nagyterme lesz. Az állam minden szükséges anyaggal hozzájárul az építéshez, most már csak a falu népén van a sor, hogy megtegye a magáét és segítsen felépíteni a művelődés otthonát Naszvad községben. Dobosi József, Naszvad EgY EFSZ a fejlődés útján ötéves múltra tekint vissza a rimajánosi szövetkezet. Kezdeti nehézsége annakidején garmadával volt. Ezt csak nagyon nehezen tudta maga alá gyűrni. Főleg azért, mert a tagság nagyobbik része csak követelt, de ugyanakkor nem segítette a közös előremenetelét. Egyesek még a munkában serénykedőket is hátráltatták. Így azután sok takarmány kintveszett. A gyenge takarmányozás és a rossz gondozás miatt több állat elhullott. Akadtak olyanok, akik örültek a pusztulásnak, azt remélve, hogy a szövetkezet előbb-utóbb úgyis felbomlik ... Ez a kívánságuk nem teljesült, mert 1954-ben, a tömeges kilépések idején, a közösben maradottak —, akik hittek a szövetkezeti gazdálkodás jövőjében és keményen helytálltak — szorgalmukkal bebizonyították, hogy az EFSZ-ben, annak, aki dolgozik, nem kell éhen halnia, mint azt egyesek hiresztelték. Azóta a szövetkezet, habár lépésről lépésre, de fejlődik. Ezt mutatja a munkaegység értékének fokozatos emelkedése: 1955-ben még csak 8.50 korona, 1957-ben meg már 12 korona volt. Zárszámadáskor az elnöki beszámolóból a többi között az is kitűnt, hogy az asszonyok szorgalma kiemelkedő sikert szült: a kertészetre, dohányra és a cukorrépára tervezett bevételt 150 ezer koronával segítették túllépni. És ami külön említést érdemel, az évzáró gyűlésen most már az eredmények és hibák elemzésének hatására a tagok javaslatokat is tettek, főleg a takarmányalap bővítésére, a kevéshasznú állatok kiselejtezésére, s azok helyébe törzskönyvezett állatok beállítására. Javaslat hangzott el még a gépek tökéletesebb kihasználására és kímélésére. A szövetkezet további fejlődésének záloga abban van, hogy a tagok kötelezték magukat: a második ötéves terv feladatait a maguk szakaszán már 1959-ben teljesítik. Ez még jobb munkaszervezésre, igyekezetük megsokszorozására kötelezi őket. Cacsó István, a vágsellyei Mezőgazdasági Mesteriskola tanulója Jastrabi pillanatképek Rabatin András gondosan kezeli a malacokat. A Vihorlátot még hó borítja, de a nap egyre gyakrabban bújik elő a nehéz felhők mögül. A tavasz kopogtatása új életre ébreszti a zempléni falvakat. A szövetkezetesek készülődnek az új, örömteli feladatok elvégzésére. A múlt év végén Zempiiske Jastrab-i földműveseinek túlnyomó része egységes földművesszövetkezetbe tömörült. Január folyamán gondosan elkészítették az évi munkatervet. Február közepéig az újonnan javított istállókban 160 darab szarvasmarhát összpontosítottak és elkezdték a sertések összpontosítását is. Ez idáig már 200 darab gyűlt össze a szövetkezet sertésistállójában. Breck Péter és Hrabatin András a sertéseket' jól gondozzák. Jut már családi pótlékra is A bánkeszi EFSZ (surányi járás) a múlt évben jól gazdálkodott. Ennek meg is van a látszatja. Pénzügyileg erősek. így azután a szociális alapjukból mér családi pótlékot is fizetnek, mégpedig havonta, gyermekenként 50 koronát. Ezt az összeget csak abban az esetben fizetik ki, ha a gyermek szülei legalább 21 munkaegységet dolgoznak le havonként. Ugyancsak ebben az évben kezdik meg a tagok közösbe adott állatai és gazdasági eszközei értékének kifizetését. Ez semmi esetre sem valósulhatna meg, ha az állattenyésztésre nem fordítanák a legfőbb gondot, melyből bevételük nagyobbik része adódik. Az érdemszerinti jutalmazás bevezetése után 4,5 literről 8,7 literre emelkedett a tejhozam szövetkezetükben. Búda Ferenc, Surány A határ keleti részén traktorberregés hallatszik. Bojkő Géza Zetortraktorával 18 hektár legelő szántását végzi. A falu határában ez évben fognak először zöldséget termelni 6 hektárnyi területen. A földet már ki is választották, és nemsokára elkészül a híd is a patak fölött az új zöldséges kerthez, Zadolsky Mihály és Hreh Mihály szövetkezetesek a vetőmagot gyűjtik. Ugyanis a tagsági gyűlésen úgy döntöttek, hogy hektáronként 25 kg vetőmagot hoznak a szövetkezetbe. A tavasz érkezése ebben sem találja őket felkészületlenül. , Gazdag, mozgalmas élet előzi meg Zemplínske Jastrabin a meleg napokat. Igyekeznek a szövetkezetesek, hogy közös munkájukkal minél jobban megalapozzák az új szövetkezet jövőjét. -ák. Hreha Mihály az összegyűjtött vetőmagot méri. Felhívás a földművesekhez A Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal azzal a felhívással fordul valamennyi EFSZ-taghoz, az állami gazdaságok, a gép- és traktorállomások dolgozóihoz, valamint az egyénileg gazdálkodó földművesekhez, hogy az őszi vetés, az évelő takarmányok és az őszi repce idejében való gondozásával, trágyázásával és feljavításával biztosítsák a gabona- és takarmányfélék bő termését. Arról van szó, hogy mihelyt a feltételek megengedik, ellenőrizzék, miként telelt át a növényzet és készüljenek fel annak mielőbbi gondozására, hengerlésre, trágyázásra, boronálásra és a növényzet feljavítására. A jelenkori revizionizmus ellen Irta: F. KONSZTANTYINOV F. Konsztantyinov cikket írt a Pravdában „A jelenkori revizionizmus ellen“ címmel. A cikk megállapítja, hogy a revizionista elemek manapság a többi között azért juthatnak szóhoz a szocialista országok egyes kommunista és munkáspártjaiban, — azzal párhuzamosan, hogy a nemzetközi burzsoázia és a szocialista országok megdöntött, de teljesen fel nem számolt burzsoáziája nyomást igyekszik gyakorolni, — mert nehézségek, ellentmondások jelentkeznek a szocialista országok fejlődésében. Ezek a nehézségek különbözőképpen tükröződnek a szilárd, edzett harcosok és az ingatag, kispolgári elemek tudatában. A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak moszkvai nyilatkozata rámutat arra, hogy a dogmatizmus elítélése mellett a kommunista pártok úgy vélik, hogy a jelenlegi viszonyok között a fő veszély a revizionizmus, más szóval a jobboldali opportunizmus. A mai revizionizmusnak, hasonlóképpen, mint elődjének, egyik jellemző vonása a tőkés rend idealizálása. Az állami monopólkapitalizmust szinte szocializmusnak igyekszik feltüntetni. Ezzel szemben a tények bizonyítják, hogy fokozódott a mai kapitalizmus reakciós, élősdi jellege, népellenessége. A tőkés rend már betöltötte történelmi szerepét, nem azért, mert egyszerűen csak fékké vált, hanem egyenesen veszéllyé, amely az embermilliők létét fenyegeti. A mai kapitalizmusnak a burzsoá ideológusok, reformisták és revizionisták által való idealizálása párhuzamosan halad azzal, hogy bírálják azt a törvényt, amely szerint a munkásosztály a kapitalizmusban nincstelenné válik. Ezzel szemben maguk a burzsoá politikusok, köztük az USA, a leggazdagabb tőkés ország politikusai is, kénytelenek arról beszélni, hogy a lakosság nagy rétegeinek életszínvonala nyomorúságos. Természetesen, sok tőkés országban a gyarmatok kirablásával sikerült valamennyire emelni a munkásosztály egyes rétegeinek életszínvonalát. Az Egyesült Államok, és részben néhány más tőkés ország, a két világháborúban a népek kirablása során mesésen meggazdagodott. A szuperprofitokból sikerült itt-ott emelni a munkások egy részének életszínvonalát. Ezeket a tényeket tálalják fel a burzsoá közgazdászok és a revizionisták a marxizmus felfedezte törvények cáfolataként! A cikk rámutat, hogy a munkásosztály osztályharcával egyik-másik országban kicsikarhat bizonyos eredményeket a burzsoáziától. A mai körülmények között a szocialista világrendszer kialakulása, a munkásosztály politikai öntudatának és szervezettségének növekedése rákényszeríti a burzsoáziát, hogy bizonyos engedményeket tegyen a munkásoknak. Ha nem lenne a Szovjetunió és a többi szocialista ország, a burzsoázia nyomása a kapitalista országok munkásosztályára kétségtelenül erősebb lenne, a proletariátus ellenállásának ereje pedig nem lenne olyan, mint ma, amikor létezik a szocialista országok világtábora. A revizionisták bírálatuk egész tüzét a szocializmus országaira összpontosítják és nem a kapitalizmusra és a burzsoáziára, amelyet egyenesen, vagy közvetve, védeni igyekeznek. A revizionisták a burzsoázia nyomán tiszta, osztályon felüli demokráciáról beszélnek, a demokráciát „általában“ szembe állítják a diktatúrával. Egyenlőség jelet tesznek a proletariátus diktatúrája és a burzsoázia diktatúrája között. Ez a modern burzsoázia egyik legaljasabb csalása, amelyet a revizionisták támogatnak. A mai revizionizmus reakciós nacionalista álláspontra csúszik. Az Egyesült Államok és más országok burzsoáziája a jelenlegi viszonyok között kimondta a „nemzeti kommunizmus“ jelszavát, hogy szétzüllessze a szocialista tábor országainak egységét. Ezzel szemben a valóság az, hogy a munkásosztály, a néptömegek alkotása — a szocializmus építése során — sok olyan újat és sajátost teremt, ami az adott ország történelmi hagyományaival, életének és szocialista építésének konkrét feltételeivel függ össze, de ennek ellenére a kapitalizmusból a szocializmusba vaió átmenetnek és szocialista országok fejlődésének általános törvényszerűségei nem lehetnek érvénytelenek. Napjaink revizionistái különösen az újtípusú marxista pártról, a szocializmus és a kommunizmus építésében betöltött vezető szerepről szóló lenini tanítást támadják. Ellenzik a demokratikus centralizmust, a párt vasfegyelmének elvét. A párton belüli frakciók és csoportosulások szabadságáért szállnak síkra. Ilyen nézeteket védelmezett az USA-ban a renegát J. Gates, Kanadában Solzberg revizionista csoportja, Angliában egy jobboldali kisebbség Cadogán és Hill vezetésével. Ezzel szemben a valóság az, hogy a demokratikus centralizmus elvein felépülő, eszmei és szervezeti egységen alapuló marxista-leninista párt, óriási erő a munkásosztály kezében. A revizionisták rejtett célja az, hogy elmossák a marxista-leninista elmélet és a burzsoá elméletek közötti határokat. Az a céljuk, hogy gyengítsék a munkásosztálynak és pártjának a burzsoázia és a proletariátus, valamint világnézetük között folyó harcra irányított figyelmét. Épp ez, amit a burzsoázia akar. A revizionizmus álláspontja a munkásosztálynak és pártjának eszmei és politikai lefegyverzésére vezet. A cikk e tekintetben a lengyel Kolakowszkinak, aki a LEMP által most betiltott antiszocialista Po Prostu című folyóiratnál működött, példájára hivatkozik. A kolakowszkik — állapítja meg — ugyanazt csinálják az elméletben, mint amit Nagy Imre Magyarországon a gyakorlatban, a politikában. Ebből fakad a marxistákleninisták számára a következtetés: állhatatos, következetes harc a revizionizmussal, mint a munkásmozgalomban fellépő fő veszéllyel. A cikk megállapítja, hogy napjainkban, amikor a marxizmus-leninizmus óriási győzelmeket aratott, a Szovjetunió Kommunista Pártja lenini Központi Bizottságának vezetésével következetesen harcot vív a marxista-leninista elmélet tisztaságáért, a revizionizmus és a dogmatizmus ellen. A Szovjetunióban egységesen elítélték egyes közgazdászok revizionista nézeteit a nehézipar szerepéről. Bírálták állhatatlan elemeknek a párt irodalmi és művészeti vezető szerepe ellen irányuló egyes felszólalásait. A kommunista párt leleplezte és eszmeileg szétzúzta Malenkov, Kaganovics és Molotov és a hozzájuk csatlakozó Sepilov pártellenes csoportját, amely ellenezte és állandóan szembeszállt a párt lenini vonalával, amelyet az SZKP XX. kongresszusa jóváhagyott. Ahhoz, hogy sikeresen előre lehessen haladni a kommunizmus építésében, szét kellett zúzni ezt a pártellenes csoportot és szét is zúzták. A tudományos, pedagógiai és propaganda munkában a marxista-leninista elméletet tanulmányozva kíméletlenül harcolni kel! a revizionizmus és a dogmatizmus ellen. A marxistaleninisták, a kommunista és a munkáspártok képviselői tanácskozásának nyilatkozatára támaszkodva, a világ minden országában fokozzák harcukat a revizionizmus ellen, a tudományos kommunizmus nagy eszméinek diadaláért.
