Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-16 / 11. szám

A szocialista faluért

Bratislava, 1958. március 16.

Ára 40 fillér

IX. évfolyam, 11. szám

Haza és jövő

A haza és a hazafiság állandó, sokszor frázissá züllesztett szava volt a megszűnt polgári rendszer politikusainak és toliforgatóinak. Nem hiányoztak ezek a szavak egyetlen szónoklatból, egyetlen vezércikkből, politikai nyilatkozatból és a „nemzeti“ poéták verseiből sem. Hazaszeretetei, áldozatkész hazafiságot követeltek minden polgártól és megfellebbezhetetlen erkölcsi paranccsá emelték a honért kiontott vér kötelességét. Az uralkodó osztályok leginkább akkor fokozták a hazaszeretetre való appellálást, amikor saját érdekeiknek védelméről volt szó. Az első és a második világháborúban milliószámra küldték a vágóhídra a haza dolgozó fiait, a „veszélyben a haza“ jelszavával pedig csak a burzsoázia és a földbirtokosok imperialista érdekeiről, a szerb és orosz területek bekebelezéséről, a haszon növeléséről volt szó. De ha a dolgozó ember, a munkás vagy a szegényparaszt az igazi hazát békés nyugalmas otthont, becsületes munkabért követelt, a „hazafiak“ hazátlan bitangnak nyilvánították.

A haza a szónak tiszta emberi értelmében csak azt jelentheti, hogy ebben a közösségben minden egyén megtalálja igazi meleg otthonát, szükségtől és nyomortól mentes életformát.

A haza fogalma az elmúlt rendszerben csak az uralkodó osztály tagjai számára jelentette a békés otthont és a bőséget, a dolgozó ember számára jogtalanságot, elnyomást, kizsákmányolást és idegen érdekekért ontott vér áldozatát jelentette. Csak a szocializmus emelte számunkra az országot, melyben lakunk és élünk az igazi haza magaslatára. Az ország csak azáltal lett a népek hazájává, hogy egyenlő jogú fiává fogadott mindenkit, aki az országban a közös élet szebbé és jobbátételéért, a békés jövőért dolgozott. Csak azáltal lett hazává, hogy a nép kiragadta a kormányzás gyeplejét az elenyésző kisebbséget alkotó burzsoá osztály kezéből és saját kezeibe vette. Csak azáltal, hogy a nemzeti jövedelmet úgy osztotta el, hogy az ne túlnyomó részben, egy kis számú osztály fényűzésben tobzódó életét szolgálja, hanem az egész nép javát. Hogy ez így történt, erre a bizonyítékok tömegét lehetne felsorakoztatni. Az általános életszínvonal emelkedés, az emberről való gondoskodás, a kultúra, az egészségügy szolgálatainak példátlan emelkedése a mai ember lakásviszonyai, ruházata, élelmezése mind azt bizonyítják, hogy ez az ország a valóságban a nép hazájává lett. Nincs éhező ember, nincs rongyos gyerek és nincs beteg, akinek gyógyításáról a haza ne gondoskodna. A szocialista haza. A technika, az ember helyett dolgozó gép bevonult a falvakba is, a mezőgazdaságba, hogy levegye a nehéz munka igáját az ember válláról.

A szórakozás, a nemes időtöltés, a mozi„ a színház, rádió és a televízió már nemcsak egyes kiválasztottak előjoga, hanem a dolgozó ember életformájának természetes tartozéka.

Második ötéves tervünk teljesítése a szocializmus betetőzését jelenti. Ezzel megteremtjük az alapjait a legtökéletesebb társadalmi rendszernek, a kommunizmusnak. És éppen az, hogy a szocialista országok népei ilyen páratlan történelmi épület alapjait építik, kell, hogy ezek az alapok szilárdak és időállók legyenek. Ez közérdek és egyben egyéni érdeke minden polgárnak, mert a mi rendszerünkben az egyéni érdekek teljesen összhangban vannak a közérdekkel és annak elválaszthatatlan részei.

A dolgozó emberek hazáját a szocialista Csehszlovákiát építve csak az itt élő népek sorsközösségének vállalása, együttes testvéri törekvése és munkája biztosítja, hogy ez a haza mindig szebb és nyugalmasabb otthonává válik a különböző nyelvet beszélő, de egy célért, a boldog jövőért küzdő dolgozó — szocialista népeknek.

Telmilliós vállalások

— a Párt XI. kongresszusa tiszteletére —

A verebélyi járás szövetkezetei a Párt XI. kongresszusa tiszteletére nagyon értékes kötelezettségeket vállaltak, melyek értéke meghaladja a 14,5 millió koronát. Mintegy 135 vagon gabonát, 726 vagon cukorrépát, 1896 mázsa sertés- és marhahúst, közel negyedmillió tojást és több mint 1 millió liter tejet adnak a bedási terven felül közellátásunk részére.

☆

A CSKP XI. kongresszusa tiszteletére a somorjai járás egységes földmúvesszövetkezeteinek dolgozói kötelezettségvállalásokat tesznek.

A nagylégi szövetkezetesek vállalták, hogy terven felül 1000 mázsa búzát, 179 mázsa árpát, 205 mázsa kukoricát, 280 mázsa cukorrépát, 168 000 db tojást, 151200 liter tejet, 300 mázsa sertés- és 451 mázsa marhahúst. Ezenkívül 52 mázsa többéves takarmányt termelnek terven felül. A vállalásokat a tagsági gyűlésen megbeszélték és a feladatokat szétosztották a tagok között. -zic-A rög szerelmese

Virgonc szellő futó felhőket terelget.

A hajnali lég még hüs harmattal teli. Távolabb ködfoszlány hegyormot ölelget.

A föld az'ébredő nap fényét ízleli.

Töretlen rögbe váj az eke üstszín éle.

A föld szerelmese nyomában lépeget.

Mély barázdák során a túlsó végre érve az eget kémleli, milyen idő jöhet.

Lehajol. Felemel egy hantot féltve, óva. Kérges ujjai közt simítja, porhanyózza míg mandulaszínű szeme messze tekint;

talán a. messzeség vibráló távolában munkája értelmét látja: a forró nyárban dús maggal telt kalász arany-tengere ring.

ZALA JÓZSEF

A bratislavai kerület gépállomásainak ivánkai központi javítóműhelye az elmúlt év negyedik negyedévében elért kiváló eredményekért elnyerte a minisztérium Vörös zászlaját. A képen Roller igazgató átveszi a zászlót.

A rimaszombati járásban az EFSZ- ek között értékelték az 1957. évi szocialista munkaversenyt. Első helyre a Veiké Teriakovce-i EFSZ került, így ok kapták a járási vándorzászlót. Az ozsgyániak a második, a felsökálosiak a harmadik helyre jutottak.

Az EFSZ-ek járási konferenciáján 8 szövetkezeti dolgozót is kitüntették, akik odaadó lelkes munkájukért a Kiváló dolgozó jelvényt kapták.

(Z)

Értekeztek az ÁG-ok fiataljai

Az elmúlt hét folyamán Nyitrán tartották meg a nyitrai kerület állami gazdaságai fiataljainak kerületi konferenciáját. A több mint 100 rész-Farkasdon az egyemeletes szövetkezeti boltban rendszerint nagy a forgalom. Az üzletvezető szerint havonként 15 — 20 motorkerékpár, sok rádió, távolbalátó vevőkészülék és egyéb közszükségleti cikk kerül eladásra. A vevők szívesen látogatják az üzletet, mert itt egyhelyben a cérnától a luxusautóig mindent megtalálhatnak.

F.: Sluka

vevő arról tárgyalt, hogyan járul hozzá az ifjúság a párt Központi Bizottságának az állami gazdaságok továbbfejlesztéséről szóló határozata teljesítéséhez.

A vitában a fiatalok eddigi munkaeredményeikről, tapasztalataikról beszéltek. Ezt követően a párt XI. kongresszusa és a CS1SZ III. kongresszusa tiszteletére a jelenlévők vállalást tettek, hogy további 500 fiatalt szerveznek be az állami gazdaságokba, 70 ifjúsági csapatot létesítenek az állattenyésztésben és növénytermelésben, és hogy 2500 hektáron elvégzik a rétek és legelők javítását.

Végezetül kifejezésre juttatták, hogy igyekezni fognak az 1960-as év termelési mutatóinak színvonalát elérni már az 1958 —59-es években a nyitrai kerület minden egyes állami gazdaságában.

. ;»<actc«£aoKacöciK

A levelező hozzászól

Sok-sok történet él a nép ajkán olyan esetekről, amikor a szakmát különösebben nem, de az életet, a gyakorlatot ismerő ember lénijeges hiányosságokat fedez fel a mester alkotásában. Bizonyságul elmondhatnánk a Lánchíd oroszlánjának történetét és sok hasonló esetet, de nem ez a lényeges, hanem az, hogy mindez igaz, lehetséges.

Nem akarjuk éppen mesternek tartani magunkat, ha azt állítjuk olyan szándékkal kerestük fel az elmúlt napokban Kemény József levelezőnket, hogy mint az életet, a gyakorlatot alaposan ismerő ember mondjon véleményt lapunkról.

Nem számított rá, váratlanul érte a kérdés. De hogy gyakorlati ember, az már az első pillanatban kiderült. Azzal kezdte amiért a vadidegen, de még az ellenség sem sértődik meg — dicsérte a lapot. Hogy ez is jó, meg az is jó benne. De bizonyosan azt olvasta le arcunkról, hogy nem ezt várjuk, hát kissé mentegetőzve mondta:

— Rosszat nem nagyon mondhatok, hisz nekem, meg úgy tudom általában az olvasóknak tetszik a lap. Hiszen sokat tanulnak belőle.

Majd kissé elgondolkozik és rövid szünet után mégis csak mélyebben nyúl a témába. Arról beszél, mi hiányzik a lapból, mit vár a szerkesztőktől, s a laptól a jövőben .

Talán felesleges hangsúlyoznunk, hogy Kemény József az ógyallai JNB- mezőgazdásza lapunk egyik leghűségesebb levelezője, hiszen tartalmas,

gyakran erősen kritikai élű cikkeiről bizonyosan jól ismerik olvasóink. S a kritikai él mindig a javítószándékból, a hibák orvoslására való törekvésből fakad.

Ezt éreztük mi is, amikor lapunkról beszélt.

— Szeretnék még több, főként a gyakorlatból merített szakcikket olvasni a lapban — mondotta. — Ezt fontosnak tartom, mert ma már minden földművesnek, mezőgazdásznak, zootechnikusnak, szóval szakembernek kell lenni. Jó lenne többet foglalkozni a legújabb gépek működésének ismertetésével is, egyrészt, hogy a traktorosok megismerjék, tanuljanak belőle, másrészt, hogy a földművesek között is népszerűsítsük azokat. Persze vidámságból, érdekességből is jó lenne több, de azt már nem tudom javasolni — mondja mosolyogva, — hogy miből kellene kevesebb. Mert ami a lapban van, az minden fontos, s tapasztalatból tudom milyen bosszúság a levelező számára cikkének erős kurtítása. Mert meglehet, hogy a szerkesztő szemével valami nem fontos a cikkben, de a helyi problémákat a cikk írója ismeri, s a kihagyott részt is bizonyosan valamilyen szándékkal írta.

Aztán az ógyallai járásra tereli a szót. Azt szeretné elérni, hogy a járásból több levelezője legyen a Szabad Földművesnek, mért akkor talán még többet segíthetne a lap a problémák megoldásában.

— De lenne egy komolyabb kérésem is a szerkesztőséghez — mondja és ö maga is belekomolyodik. — Azt kérném, hogy sokkal többször látogassák meg járásunkat. S ezt azzal okolom meg, hogy nálunk is elég sok hiányosság vár eltávolításra. Márpedig a levelező nem minden esetben nyúlhat dtyan joggal és olyan alaposan a problémákhoz, mint a szerkesztő. Mert sajnos még a legigazabb bírálatért is sokszor megorrolnak egyesek. A szerkesztő elvtársak ezen a téren sokat segíthetnének.

Kemény elvtárs a felsoroltakon kívül még azt szeretné elérni, hogy járásunkban minél több olvasója legyen a földművessajtóaak. Ehhez szintén a szerkesztőség segítsége kell olymódon, hoigy a lapban többet foglalkozzunk a járás problémáival, s akkor a JNB dolgozóinak is könnyebben megy a lapterjesztés.

— Hát egyelőre ennyit — fejezi be a beszédet. — Persze, ez nem minden, csupán amennyit az ember úgy futtában mondhat egy lapról. Szóval csak egyelőre, a konferencián majd folytatjuk. Addig még bizonyosan eszembe jut egy és más.

S mi a szerkesztőség részéről — szintén egyelőre — csak annyit, hogy azzal a reménnyel várjuk Kemény Józsefet, és többi olvasónkat, levelezőnket, hogy a konferencián sok-sok olyan véleményt, javaslatot mondanak májd, hogy azok jélentősen hozzájárulnak olvasótáborunk és a szerkesztőség kapcsolatainak elmélyítéséhez, lapunk színvonala, s egyúttal népszerűsége további növeléséhez. Ezt várjuk konferenciánktól, s hisszük, hogy meghozza.-ti.

Egy lépéssel tovább

Csak néhány szóra álljunk meg kedves olvasók, levelezők. Beszélgessünk el mint barát barátjával. Hiszen a mostani fontos eseménnyel, bratislavai levelező konferenciánkkal ütünk egyik fontos megállójához, mérföldkőhöz értünk. S itt találkozunk nemcsak gondolatban, ismerkedünk nemcsak az írásokon keresztül, hanem személyes beszélgetéssel is tovább mélyítjük az eddigi kapcsolatokat.

Egy év után itt Bratislavában újra összejövünk, hogy olvasó és levelezői konferenciánkon az egy célért küzdők jövőbe vetett erős hitével közös munkánk, lapunk további javításának érdekében kicseréljük észrevételeinket, megtegyük javaslatainkat. Javító, építő igyekezettel szándékozunk rámutatni a hiányosságokra, közös öszszefogással igyekszünk eltávolítani a lap még gyorsabb fejlődésének útjában álló akadályokat. S ha ez sikerül, akkor lapunk életében valóban mérföldkő lesz a konferencia és abban kedves olvasók, levelezők tietek is az érdem.

A lap színvonalának emelésére és további népszerűsítésére irányuló közös törekvésünk arra késztet, hogy elgondolkozunk azon, mit tettünk jól eddig, mi vár még javításra, de azon is, mit kell tennünk a jövőben, hogy a földművessajtó egyetlen parasztcsalád asztaláról se hiányozzék.

Szerkesztőségünk őszinte akarással és igyekezettel szeretné elérni, hogy lapunk minden olvasónknak munkájában nélkülözhetetlen segítőtársa, szabadidejében szórakoztatója, gondjaiban tanácsadója, egyszóval életének elválaszthatatlan része legyen.

Most, amikor meleg szeretettel üdvözöljük olvasóinkat, tudósítóinkat itt a bratislavai konferencián, a mindannyiunkat érdeklő kérdések megvitatását szolgáló baráti találkozón, azzal a kéréssel fordulunk minden részvevőhöz, hogy célkitűzéseink megvalósításában, — amennyire erejükből telik — legyenek segítségünkre. Várjuk, hogy építő bírálatukkal hozzájárulnak munkánk megjavításához, baráti együttműködésünk állandó szilárdításához. Ezt kérjük olvasóinktól, ezt várjuk levelezőinktől. Tudjuk azt, hogy a szocialista földművessajtó szívükhöz nőtt és felfelé törekvését saját ügyüknek tekintik. És ez a tudat a mi erőnket is megacélozza, igyekezetünket fokozza.

E találkozón kemény kézszorítással pecsételjük meg elhatározásunkat, s a megszorított baráti jobbot nem engedjük el. Örömmel köszöntjük levelezőink és olvasóink népes táborának képviselőit, s kívánjuk, kedves vendégként érezzék jól magukat körünkben e kétnapos találkozón, amely reméljük mindkét részre meghozza a várt sikert.

Megálltunk egy pillanatra, s elbeszélgettünk, mint két jóbarát. S most, amikor folytatjuk megkezdett utunkat, léptünk már szilárdabban dobban.

Kitüntették a legjobbakat