Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-16 / 11. szám
2 y/zakact Földműves 1958. március M, Javítsuk meg az EFSZ-ek gazdálkodását Michal Chudik, földművelésügyi és erdőgazdasági megbízott, az elmúlt napokban beszédet tartott a verebélyi járás szövetkezeti konferenciáján. Beszédében foglalkozott a szövetkezetek fejlődésével, új szövetkezetek alakulásával és az EFSZ- ek tagalapjának kiszélesítésével. Többek között rámutatott a szövetkezeti termelés előnyeire. Beszédének egyes részeit közöljük. AZ EFSZ-ek TÖBBET TERMELNEK, MINT A RÉGI MÓDON GAZDÁLKODÓK 1957-ben az EFSZ-ek 11,3 százalékkal növelték termelésüket, ezzel szemben az egyéni gazdálkodó parasztok csak 4 százalékkal. Az EFSZ-ek összbevétele 1956-ban 1 milliárd 600 ezer korona volt, 1957-ben pedig 2 milliárdra emelkedett. A tagság 1957- ben munkaegységekre 145 millió koronával többet kapott mint 1956-ban. A szövetkezetek túlnyomó többségében a munkaegység értéke beleszámítva a természetbeni díjazást is, meghaladja a 20 koronát. Az oszthatatlan alapot bővítették és 1957-ben már 637 EFSZ adta be a 7 százalékot az oszthatatlan alapra. Ez az alap 1 milliárd 380 ezer koronára nőtt. A hektárhozamokban is igen nagy a különbség. Az EFSZ-ek búzából 21,5 mázsás hektárhozamot értek el, ezzel szemben a magánszektor csak 17,8 mázsát. AZ EFSZ-EK NAGY SEGÍTSÉGET KAPNAK A szövetkezetek pénzügyi gazdálkodásukat elsősorban az állattenyésztés fejlesztésével javíthatják meg. Legközelebbi célunk, hogy a szövetkezeti mezőgazdasági földek minden egyes 100 hektárja után legalább 45 szarvasmarhát, ebből 23 tefienet, érjünk el. Ehhez szükséges, hogy a szarvasmarhaállományban minden 100 tehénre 28—30 üsző jusson. Meg kell javítanunk az anyasertésállományt is, mert az állandóan csökken. Mezőgazdaságunk a múlt évben csupán műtrágyából 4,5-ször annyit kapott mint 1948-ban. Az EFSZ-ek gépi berendezéseinek értéke is nő. E célokra az' EFSZ-ek 1957 végéig csaknem 2,5 milliárd összegben kaptak beruházási eszközöket és ebben az ötéves tervben csupán a szövetkezetekben csaknem 5 milliárd korona beruházásra számítunk. Meg kell jegyeznünk, hogy ezek a gépi berendezések főleg az állattenyésztési termelést szolgálják. MINDNYÁJUNKRÓL VAN SZÓ A dolgozók élelmiszerellátásának főforrása és egyszersmind iparunk nyersanyag forrása ma már EFSZ- eink és állami gazdaságaink. 1956- ban az állami gazdaságok egy hektár mezőgazdasági föld után 3202 korona, az EFSZ-ek 1698 korona piaci termelést értek el, ezzel szemben a magánszektor csupán 1289-et. Az egy hektár mezőgazdasági földre jutó mezőgazdasági piaci termelés 1953- ban az EFSZ-ekben 1283 koronát tett ki, 1956-ban 1698-at. Ezzel szemben a magánszektorban a mezőgazdasági piaci termelést ugyanazon időszaka alatt csak 52 koronával emelték. Lényegében azonban az 1953-as évi színvonal maradt. Szlovákiában 1957- ben egy hektár után beadtak: EFSZ Magángazda gabonát 354 kg 243 kg cukorrépát 297 q 160 q sertéshús 62 kg 47 kg tejet 1 hektár után 147 1 114 1 tejet 1 fejős tehéntől 1203 1 330 1 tojást 1 tyúktól 92 db 75 db ROSSZ UTAK A SZÖVETKEZETEK ÉLETÉBEN Szövetkezeteink tagjainak jóléte egyre fokozódik, azonban egyes szövetkezetek meg nem érdemelten gazdagodnak. Sok helyen nem a mezőgazdasági termelésre, hanem egyéb mellékágazatokra fordítják figyelmüket. Jóllehet a szántóföldeknek Szlovákiában 1960-ig jelentősen gyarapodniuk kell, egyes szövetkezetekben mégis arra törekszenek, hogy a jóminőségü földeket alacsonyabb minőségi osztályba sorolják be. Ezzel szemben figyelembe kell vennünk és állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy köztársaságunk egy lakosára csupán 35 ár föld jut. Tehát minden földterületet jól ki kell használnunk. Minden, EFSZ-nek szocialista úton megérdemelt ellenértéket kell kapnia terményeiért. Mert ha. a spekuláció útján haladnak és kisebb a beadásuk mint amilyent a föld minősége megengedne, akkor igazságtalanul többet adhatnak el állami felvásárlásra. Hogy erre nincs semmi szükség, ezt bizonyítja a bozetechovi, tanyi, alsószeli és más szövetkezetek példája, ahol mezőgazdasági termelésből 30 koronás munkaegységet értek el. Elítélendők az olyan spekulációk is, mint a rácséi példa, amely szövetkezetnek 5 borkimérése van Bratislavában, ugyanakkor a bort felvásárolja a szőlőtermelőktől és drágábban adja el. Mondanom sem kell, hogy ez nem szocialista szövetkezeti út. INKÁBB TÖBB PÉNZT ÉS KEVESEBB TERMÉSZETBENIT ADJUNK A MUNKAEGYSÉGEKRE. Hogy csak egy példát említsünk, a banská bystricai kerületben 1956- ban munkaegységekre a gabonatermés 32,5 százalékát, 1957-ben 34,3 százalékát fordították. Helytelen jelenséget láttunk a presovi járásban lévő haniskai EFSZ-ben, ahol bár 38,70 koronát értek el egy munkaegységre, mégis 5,70 kg gabonát, 5 kg burgonyát és 8 kg szalmát adtak még a természetbeniek fejében. A 443 mázsányi búzatermésből a szövetkezet csak 15 százalékot adott állami felvásárlásra. A természetbeniek túlzott juttatása odavezet, hogy egyes szövetkezeti tagok spekulációra vetemednek és magasabb áron eladják a gabonát vagy más terményt. Tehát a jövőben erre a kérdésre is nagyobb figyelmet kell szentelni, nem elég csak, hogy a magunk boldogulását, jövedelmét nézzük, hanem az állam érdekét is szem előtt kell tartanunk. Szépülnek a lévai járás falvai rHÍREK-i A napokban munkatársunk tájékoztatást kért a lévai járási nemzeti bizottság dolgozóitól a faluszépítési akcióról, valamint a pótköltségvetésekről. A kérdésre Pavlovics, a helyi gazdálkodási szakosztály dolgozója válaszolt. Kérdés: Milyen eredményeket értek el a lévai járásban a faluszépítési akcióban. Válasz: A múlt évben mintegy 9 040 529 korona értéket tett ki a faluszépítésre fordított összeg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jóval túlléptük, túlteljesítettük az előirányzott értéket. Ehhez fűzzük még hozzá, hogy 1198 000 brigádórát dolgoztak le a falvak és Léva lakói. A faluszépítési összeg magában foglalja a „Z“ akciót, testnevelést, üzemszépítést, az iskolák környékének rendbehozását, hidak, utak, járdák • építését, nemzeti műszakot, helyi hangszórók felszerelését és a helyi ipart. Kérdés: Hogy állnak a Tábor —Treble—mikulási versennyel. Válasz: A nyitrai kerületben a versenyben harmadik helyre kerültünk. Versenyezünk a Csehországi kisovi járással, melyet két pont többlettel megnyertünk. Ezért a helyi gazdálkodási szakosztály 5000 korona jutalmat kapott. Én pedig egy pionért. Kérdés: A verseny hogyan hatott ki a falusi kultúrára? Mennyit segített ehhez a HNB-ék pótköltségvetése? Válasz: Azt mondhatjuk, hogy a falusi kultúra támogatásában igen szép eredményt értünk el. Sok faluban lehetővé tettük a kultúrházak rendbehozásával, valamint újak építésével a falusi kultúra még nagyobbfokú kibontakozását. Nagykoszmályon kétosztályos iskolát, Bakabányán, Podluzsanyiban, Nádasdon kultúrházat építettünk. Léván futballpályát és szabadtéri színházat építettünk. Nagykoszmályon, Bakabányán és Léván már betonjárdán járhatnak a lakók. A helyi adottság kihasználása igen nagy mértékben hozzájárult a kultúrházak és más egyéb kultúrintézmények létesítéséhez, mert az így nyert jövedelemből anyagi forrást merítettünk. A nemzeti bizottságok a helyi adottságok kihasználásával mintegy 120 000 koronát nyertek a pótköltségvetésük kiegészítésére. Kérdés: Hol nem használják ki a helyi adottságokat? Milyen terveik vannak a jövőre vonatkozólag? Válasz: A pótköltségvetések jelentőségét, még sok nemzeti bizottság nem értékeli kellően. Lökön például jól menő téglagyárat építhetnének, Nagykoszmályon minden lehetőség megvan a házicserép gyártásához, Báton pedig a fafelvágással juthatnának több jövedelemhez. Téglagyárat nagyon sok helyen lehetne létesíteni. A garammenti falvak pedig a kavicsbányákból szintén szép pénzjövedelemhez juthatnának. A jövőre vonatkozólag nagy terveink vannak. Az egy lakósra eső különböző szolgálatokat 48 koronáról 88-ra emeljük. Ez azt jelenti, hogy például borbélyüzemeket nyitunk Lökön, Öbarson és máshol, Tolmácson egy bicikli, rádió és egy lábbeli javítóüzemet. Léván megjavítjuk a víz- és villanyszolgálatot, új autótaxit veszünk és egy méhészetet létesítünk 80 családdal. Csejkőn nagyob mértékben bányásszuk a tufa építőanyagot. Nagy terveink volnának a szántói gyógyvízzel is. Ez a forrás 50 liter gyógyvizet ad másodpercenként. Igyekeztünk a lehetőségekhez mérten felfogni a vizet, de állami befektetéssel még jobban ki lehetne használni gyógyításra és természetesen az ottani helyi nemzeti bizottság is nagyobb jövedelemhez jutna. Kálnán kultúrházat építünk Garamszőlősön pedig víztartályt. Az állam a faluszépítési akcióra járásunknak 1190 000 koronát ad, de ez az egyéni kötelezettségvállalásokkal, vagyis az önkéntes brigádórák értékével mintegy 2 200 000 koronára fog nőni. Reméljük, hogy a jövőben sem maradunk el a faluszépítési versenyben. A lipcsei nagy nemzetközi vásáron 230,000.000 korona értékű kereskedelmi szerződést kötöttünk. * * * Amerikai filmcsillagok látogatnak a Szovjetunióba. * * * Szakari Szeneri Tuomiojo, az Európai Gazdasági Bizottság titkára látogatást tett hazánkban. * * * Az ellenállási harc nemzetközi szövetségének irodája ülést tart Prágában. * * * A prágai nemzeti klubban tegnapelőtt este sajtómegbeszélést rendeztek Jean Effellel, a közismert francia haladószellemű karikaturistával. • * * * A kassai Városi Népművelődési Otthon március 26-*óI, május első feléig zenei tavaszt tart. * * * A Csehszlovák Természettudományi Akadémia kutatóintézetében, kitenyésztették a fűszerpaprika egy eddiginél sokkal jobb minőségű válfaját. Az új paprika sokkal több C vitamint tartalmaz, mint az eddigiek. * * * Az IL—18-as turbolégcsavaros szovjet repülőgép 70 perc alatt teszi meg Moszkvából Leningrádba az utat. * * * Bratislavában olyan hóvihar dühöngött, hogy sok helyen leállt a közlekedés is. ★ ★ ★ Nem kopog a csizmájuk Ha végigmegyünk a királyrévi Kossuth-útca járdáján — bár csizmába járunk — még se kopog a csizmánk. Emiatt a királyrévi lakósok többször bekopognak a királyrévi nemzeti bizottság ajtaján. ígéretet is kapnak, hogy lesz majd járda, nem lesz sár. Több köbméter sódert hordtak már a helyszínre, de a munka nefh halad előre. A királyréviek kíváncsiak, mikor kopoghat már a járdán sarkantyús csizmájuk. Deák István Miről van szó? Almágy jó úton A nemzeti bizottságok és a szövetkezetek vezetősége közötti egészséges kapcsolatok mindig jó gyümölcsöt teremnek. így van ez Aimágyon is. A helyi nemzeti bizottság már akkor népszerűségre tett szert, amikor a szövetkezeti gondolatot terjesztette. A kis- és középparasztok megértve az új út jelentőségét, szövetkezetét alakítottak. Most a helyi nemzeti bizottság szintén segíti a szövetkezetei a továbbfejlődésben. Főleg a kulturális nevelő munkával igyekszik a szövetkezet a falu lakóinak tudását bővíteni. A nemzeti bizottság célkitűzéseibe bekapcsolódik a lakosság. A múlt évben iskolát építettek félmilliós költséggel. Galamb Géza, Bálint Lajos, Lörincz Károly és Nagy Barnabás a HNB hívására egyenként 32 órát dolgoztak le. Az iskola befejezése után újabb nagy tervbe fogtak. 200 000 korona értékben tehénistállót építenek. Bár a tél folyamán még hó volt, máris elkezdték a méréseket. Utána az alapásást — amint a képünkön is láthatjuk. Ma már javában dolgoznak. Az istálló építésénél az építkezés jelentős részét saját forrásaikból valósítják meg. Az idén kigyúlt a villany is Almágyon, ami még jobban lehetővé teszi a falu fejlődését, kulturális felemelkedését. Agócs Vilmos, Hajnácska AZ UTÓBBI IDŐBEN a munkahelyeken, konferenciákon, szóval mindenütt, ahol gazdasági előrehaladásunkról volt szó, gyakran hallottuk, hogy az irányítás túl központosított. Ezek a hangok, javaslatok eljutottak a felső fórumokhoz is. Ennek alapján mondott beszédet Viliam Siroky elvtárs a CSKP Központi Bizottságának ülésén, a népgazdaság irányításának megjavításáról. Lényegében miről van szó? Röviden azt válaszolhatjuk, hogy az új irányítási módszerrel kevesebb adminisztratív dolgozóval, olcsóbban, többet termelhetünk. Hogy csak egy példát említsünk, az átszervezés következtében Szlovákiában az Élelmiszeripari és Begyűjtési Megbízotti Hivatal 1200 adminisztratív dolgozóval csökkenti alkalmazottainak számát. Könnyen kiszámíthatjuk, hogy hány milliós megtakarítást jelent ez. Az üzemek és vállalatok között eddig bizonyos mértékben megmutatkozó elszigeteltséget, reszortizmust felszámoljuk azzal, hogy a rokonüzemeket, vállalatokat, tehát a bizonyos termelési szakaszon működő termelési egységeket, egy nagyvállalati egységbe csoportosítjuk. így az egyes üzemek és vállalatok kiegészítik egymást és létrejön egy komplex, tehát egy teljes termelési folyamat. Történetesen a prágai CKD Sokolovo üzem, amely villanymozdonyokat gyárt, most a szükséges kiegészítő alkatrészeket majd megkapja az egységes nagyvállalaton belül. A szlovákiai vasércbányák központja Spisská Nová Vesen lesz. Ide tartoznak még a rozsnyói, rudnai és a gömöri, valamint egész Szlovákia területén működő kisebb vasércbányák, vagy üzemek. Mivel hajógyárunk csak egy van, ide tartozik a komáromi Steiner Gábor hajógyár. MÁSIK IGEN FONTOS intézkedés, hogy indokolt esetekben egyes szintén rokon vállalatokat szövetség formájában csoportosítunk. Ezeket a szövetségeket majd a minisztériumok irányítják. A bratislavai élelmiszeripari és begyűjtési hivatal az eddig 150,vállalat helyett 60-at létesít, amelyből U-et « megbízotti hivatal irányít, 49 pedig Szövetség formájában működik. A tejbegyüjtés központja Zvolenban, és a húsüzemeké Bratislavában, a malmoké és a pékségeké Piesfanyban, a cukorgyáraké Díószegen, a szesz- és konzervgyáraké Nővé Mesto nad Váhom-ban, a baromfihús feldolgozó üzemeké pedig Cíferben lesz. (b) Nagyobb lesz a nemzeti bizottságok költségvetése A kormány ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a népgazdaság új szervezésére való zavartalan átmenet biztosítására irányuló intézkedéseket, valamint a nemzeti bizottságok 1958- as költségvetését. A nemzeti bizottságok költségvetése 31 milliárd 25 millió koronát tesz ki. Ebből az összegből a szlovákiai területekre 8 milliárd 784 millió korona jut. A nemzeti bizottságok költségvetése a következőképpen oszlik meg: Százalékarány: A Csehszlovák Köztársaság csehországi szlovákiai összesen: kerületek: kerületek: Saját bevételek 19,3 20,4 16,8 Részesedés állami jövedelmekben 16,6 17,7 13,4 Részesedés a központi költségve- 64,1 61,9 69,8 tcsbo1 100,0 100,0 100,0 A bevételeket a következőképpen használják fel: gazdaságra 39,3 38,6 40,8 kulturális és szociális intézményekre 54,7 55,5 52,9 közigazgatásra 6J)________ 5,9 6,3 100,0 100,0 100,0 A nemzeti bizottságok költségvetése jóval bővül, azonban mindeddig nincs kellő összhangban a szükséglet és a kiadás. A nemzeti bizottságok szükségleteik több mint 80 százalékát még mindig a központi költségvetésből fedezik. Emellett a költségvetésekben feltüntetett kiadásoknak több mint felét kulturális, szociális célokra, egészségügyi intézkedésekre valamint közigazgatás céljaira fordítják. Az a tény, hogy a gazdaság fejlesztésére a költségvetési kiadásoknak csak kisebb részét fordítják, megköveteli, hogy a nemzeti bizottságok fokozott mértékben foglalkozzanak a helyi jellegű termelés, valamint a szolgálatok fejlesztésével, mert bennük keresendő a társadalmi fogyasztás fedezésének legfőbb forrása. Ez az elv vonatkozik a nemzeti bizottságok pótköltségvetésére is. A nemzeti bizottságok költségvetése a következő volt: 1955-ben 15 524 millió korona, 1956-ban 16 681, 1957-ben 26170, 1958-ban pedig 35 025. Tehát ebből is láthatjuk, hogy a nemzeti bizottságok költségvetése milyen arányban növekedik. Ezzel szemben az állami költségvetésben való részesedés a következő százalékarányt mutatja. 1955-ben 19,1, 1956-ban 17,4, 1957-ben 26,7 1958-ban 32,8. Hogy az állami gazdaságok költségvetését még jobban kibővíthessük, ehhez szükséges, hogy behatóbban foglalkozzanak a hatáskörükben tartozó üzemekkel és gazdaságokkal.
