Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-09 / 10. szám

1958. március 9. Jrakaet Földműves s Már hatvan hektáron Még nem szól a pacsirta zengő da­la a széles rónák felett, de a napsu­garas időjárás már tavasziassá teszi a még téli időt. A görgői szövetkezet tagjai kihasználták a kedvező időjá­rást és február 22-én reggel már a korai órákban 45 fogattal és 2 trak­torral megkezdték a tavaszi mezei munkát. Hatvan hektáron vetették el az árpát és a zabot és ebben az eset­ben is igazolódott a régi közmondás, „amit ma megtehetsz, ne halaszd hol­napra“, — mert másnap friss hóta­karót kapott a határ. Persze, ez már nem árthat a földbe takart magnak. A szövetkezet vezetősége minden elismerést megérdemel az igyekezet­ért. Bebizonyították, hogy szívügyük a mezőgazdasági termelés fokozása, s ők valóban mindent megtesznek az ötéves terv feladatainak hamarabbi eléreseert. ANDREAS SÄNDOR Üzemképes gépekkel A Királyhelmeci Gép- és Traktorál­lomás Fekete Béla vezetése alatt álló bácskai brigádjának dolgozói Béres Péter traktoros indítványára január közepén a Győzelmes Február 10. év­fordulójának tiszteletére vállalást tettek, hogy a brigád javításra szoru­ló gépeit február 22-re üzemképessé teszik. Nem volt ez kis munka, ha figye­lembe vesszük, hogy ezen rövid idő alaftt a brigád tagjai két lánctalpas, öt gumikerekes traktort, 10 hengert, 4 vetőgépet, 5 boronát, 4 műtrágya - szórót, 2 agregátot, egy simltót, 2 tárcsát, 5 kapálógépet és 3 cséplőt ja­vítottak ki. Ezáltal a brigád minden gépe üzemképessé vált. Annál is in­kább figyelemreméltó munka volt ez, hogy a brigád dolgozóinak fele ez­alatt az idő alatt különböző iskolázá­sokon vett részt. A gépjavítási mun­kálatoknál szorgalmukkal különösen kitűntek Béres Péter, Loksa Miklós és Bodnár László traktorosok, de a brigád minden tagja dicséretet érde­melt, mert közülük mindegyik tőle telhetőén kivette részét a javítási munkálatokból, s így a brigád válla­lását teljesítve kijavított gépekkel várja a tavaszi munkák megkezdését. Zelenák István, Perbenyík. Télutói helyzetkép a füteki járásból A kongresszus tiszteletére Valamivel több mint két hónap van még hátra a XI. pártkongresz­­szusig. Mennél közelebb jutunk az 1958-as esztendő e legjelentősebb belpolitikai eseményéhez, hazánk dolgozói - köztük az EFSZ-ek tagjai is — a kongresszus tiszteletére értékes kötelezettségeket vállalnak. Az alábbiakban néhány EFSZ kötelezettségvállalását közöljük: A dunaradványi szövetkezet (ógyal­­lai járás) terven felül 10 ezer liter tejet, 81700 tojást, 150 mázsa ser­téshúst, 100 mázsa búzát és 480 má­zsa korai burgonyát ad be a közellá­tás részére. Sólyom László, losonci levelezőnk meg arról tudósít, hogy a vilkei EFSZ tagjai a kongresszus tisztele­tére tett vállalásukban arra kötelez­ték magukat, hogy a HNB segítségé­vel ez év május 1-ig községük még egyénileg gazdálkodó összes földmű­vesét megnyerik a szövetkezeti gaz­dálkodás gondolatának. Az uhorski EFSZ (poltári járás) tagsága ugyancsak kötelezte magát, hogy az Októberi Szocialista Forra­dalom 41. évfordulójáig jó politikai felvilágosító munkával a még kívül­állók döntő többségét rávezetik a szövetkezeti gazdálkodás útjára: to­vábbá egy évvel hamarább eléri az ötéves terv mezőgazdasági mutató­­számait; s 1958. május 1-ig elkészíti a tehénistállót. Túlnyomórészt az EFSZ-ek ilyen és ezekhez hasonló kötelezettségeket vállaltak. Valósúljon meg az ígéret Nem régen, múlt év augusztusában, alakult Potrovice községben (vágúj­­helyi járás) a szövetkezet. 80 föld­műves lelkesedéssel látott a közös munkához, de valami gátolja fejlődé­süket, ami részben bosszantja is őket. Hogy mi? Hát az, hogy az alakuló gyűlésen egyet-mást ígértek az új szövetkezetnek, amit eddig nem tel­jesítettek. A faluban a Kocovcei Állami Gaz­­dosághoz tartozó üzemegység is mű­ködik, amelynek van néhány kihasz­nálatlan épülete. Legalább is annak idején így mondták, sőt azt ígérték az illetékesek, hogy a szövetkezet megalakulása után ezeket átadják az új szövetkezetnek. Ma pedig már nincs embere annak, aki aZ ígéretet teljesítené. Pedig a kis szövetkezet tagjai min­den. igyekezetükkel azon vannak, hogy fejlesszék szövetkezetüket. Eddig 52 szarvasmarha részére kijavítottak egy istállót és tervbe vették egy 220 férőhelyes sertésistálló kijavítását. De szükségük lenne a beígért épületek-Sutková E. Tűnnek a mezsgyék a lévai járásban Levelezőink a zárszámadásokról Az elmúlt gazdasági év nagyjelen­tőségű volt a szövetkezeti mozgalom kiszélesedése és továbbfejlődése szempontjából. Sok-sok EFSZ gazda­ságilag megszilárdult. Ezt mutatták az 1957. évi zárszámadások eredmé­nyei is, amelyekről levelezőink be­számolnak. Az alábbiakban kivonato­san közöljük a leveleket. Horosz Árpád örösi levelezőnk a királyhelmeci járás 3 szövetkezetének zárszámadásáról ad hírt. — A nagyréresi EFSZ azok közé tartozik, .— írja — ahol 24 koronát értek el munkaegységenként. ; Megemlíti, hogy Brezó Ferenc fiával együtt dolgozik a közösben, s a zár­számadáskor 18 ezer korona ütötte a markát, Jesztrebi Péterné, aki egyedül dolgozott, 7600 koronát ka­pott. A bácskai EFSZ évzáró taggyűlé­séről annyit ír, hogy a tagok bizal­mukat újra a régi vezetőségbe helyezték. őrösön viszont új elnököt vá­lasztottak Csontos Gábor személyé­ben. tájékoztat bennünket a levél. Demeter Sándor, nagygéresi leve­lezőnk azt emeli ki, hogy csupán a dohánytermesztésből 550 ezer korona bevétele volt a helybéli szövetkezetnek, így azután nem csoda, ha 1 millió 360 ezer koronát osztottak szét a tagok között, munkaegységenként 13,80 koronát I—.' a január 30-án meg­tartott évzáró taggyűlésen. — Brezó József szövetkezeti tag, aki családjával együtt dolgozott, 19 600 koronát kapott- — érzékelteti levelében, mennyire kihat a szövet­kezet gazdagsága a tagok jólétére. Levele további részében felhozza, hogy az említett tag 19 ezer koronát a takarékpénztárba tett. Saver János, a felsőtúri EFSZ elnö­ke (ipolysági járás) megemlíti, hogy a zárszámadási ünnepélyre meghív­tak egynéhány egyéni gazdálkodót is. — Az újonnan alakult szövetkeze­tünk még nem dicsekedhet kiemel­kedő sikerekkel, mégis a 6 korona előlegen kívül 2 korona osztalékra is futotta - állapítja meg. Majd ettől még tovább megy: — Az a cé­lunk, hogy az ötéves terv egyes mu­tatószámait 4 év alatt valóra váltjuk. Parajos László, szentesi levelezőnk is arról ír, hogy évről-évre gazda­gabb a szövetkezetük. A közös vagyon értéke már közel áll a 6 millió koro­nához. Ez a jó gazdálkodásra vall, no meg az is, hogy a munkaegysé­genkénti 10 korona előlegen kívül még 9 koronát osztottak. Majd fel­teszi a kérdést: — A munkaegység értékéből hiányzó 1 koronát miért nem tudták elérni ? — Nyomban választ is ad a feltett kérdésre, ami­kor a munka minőségére apellál: — A dohány és a zöldség terme­lése körüli hibák több mint 2 koronát vittek el a munkaegység értékéből. Ennek a jövőben nem szabad meg­történnie — írja a többi között. A társas, nagyüzemi gazdálkodás eredményei nyomán vetkezi régi gúnyáját a falu. Üjat, szebbet ölt magára. De nemcsak a falu külseje, hanem a benne élő, új útra tért parasztemberek élete is emberibb ... Tanyát ver portájukon a jómód, köny­­nyebb, gondtalanabb az élet, mely a közös munkából fakad. Több pontosságot a nyilvántartásban A szomszédos asztalnál nagy ügy­buzgalommal egyik tisztviselőnk dol­gozik. Időnként csendesen szitkozó­dik. Három kimutatás fekszik előtte s azokat próbálja egyeztetni, hogy a termelés eredményeit összegez­hesse. — Nézd — szól hozzám — a be­gyűjtési osztály egészen más adato­kat tart nyilván a beadásról, mint amilyent az EFSZ a zárójelentésben mutat ki, ez pedig ugyancsak nem egyezik a cséplési elszámolás nyil­vántartásával. Az embernek bele kell bolondulni. A fene... az ilyen köny­velőket. Pedig a nyilvántartásnak fontos hivatása van. Először is a tervek teljesítésének ellenőrzése. Ennek fon­tosságát nem is kell különösen hang­súlyoznom, hisz mindenki tudja, hogy a helyes nyilvántartás és ellen­őrzés mutatja meg mennyi élelmi­szert kell a jövőben esetleg külföld­ről behoznunk. De az egyes üzemek irányítása is megköveteli a pontos nyilvántartást. Ahol például még nem tudják, hogy milyen munkák vannak még befeje­zetlenül, vagy például milyen készle­tekkel rendelkezik az EFSZ, az egész irányítás kapkodó, alkalomszerű íesz, a szövetkezet menete akadozik, a tagság elégedetlen a tervszerűtlen­­ség, a bizonytalanság miatt. Hasonló esetekre a közelmúltban is elég példa akadt még járásunkban. Szembetűnő példa erre az ógyallai EFSZ, ahol az állatnyilvántartást az irodából a könyvelő vezette, s a leltározásnál persze komoly hiányok mutatkoztak. A felsőbb irányító szervek is a nyilvántartás alapján alkotnak ma­guknak megfelelő képet az egyes üzemek, EFSZ-ek menetéről. Hisz a nyilvántartás azt is megmutatja, hol van hiba, hol kell közbelépni, segít­séget nyújtani. A madari EFSZ-ben a múlt évben nagyon magas volt a malacok elhullása. Kiderült, hogy a sertésfiaztató egészségügyi szem­pontból nem megfelelő. A JNB közbe­lépésére új fiaztatót építettek. A tervezésnek is a nyilvántartás a kiinduló pontja. Az állatállomány szaporulatának, súlygyarapodásának hasznossága fokozásának tervét nem lehet elkészíteni, ha nincsenek pon­tos kimutatások a takarmánymennyi­ségről, a kezdőállományról, a fedez-. Nagy fordulat évének tekinthetjük 1957-et járásunkban. A céltudatos felvilágosító, meggyőző munka ered­ményeként ugyanis 21 új EFSZ ala­kult. Ezzel a szocialista szektor ab­szolút többséghez jutott: 77.8 száza­lékra nőtt. S hogy a szövetkezeti eszme to­vábbra is tért hódít, azt a bénái példa is igazolja, ahol 56 földműves 122 ha földön kezdett a közös gazdálkodás­hoz és teremt magának emberibb éle­tet. De a szövetkezeti gazdálkodás vonzóereje más községek még kívül­álló földműveseire is hatással van. Például Fülekpüspökiben 11 gazdál­kodó lépett az amúgy is erős szövet­kezetbe. A JNB dolgozói — természetesen a HNB-ok segedelmével — vállalták, hogy a XI. Pártkongresszusig további kis- és középparasztokat nyernek meg a közös gazdálkodásnak. E köte­lezettségvállalás teljesítésével 3000 hektárral bővülne a szövetkezetek földterülete. Nagyrészt a HNB-ok hivatásukat betöltik, de vannak kivételek is. Pél­dául óbáston — ahol meg vannak egy új EFSZ alakulásának előfeltételei — a HNB tagjai nem merítették ki az összes lehetőségeket. Elsők voltak ugyan a belépési nyilatkozat aláírá­sával, de személyi agitációt nem vé­geztek. Ki végezhet a szövetkezeti gondolat hirdetésében áldásosabb te­vékenységet, mint a helybeli viszo­nyokat és a környezetet ismerő HNB- tag. ? Csak dicsérőleg nyilatkozhatunk a JNB, a nemzeti bizottságok és az EFSZ-ek közötti szoros együttműkö­désről, ami a szövetkezetek évzáró közgyűléseinek megszervezését, a termelési- és pénzügyi tervek elké­szítését, stb. illeti. A sikeres munká­nak egyik feltétele volt, hogy a JNB a múlt év utolsó felében az EFSZ-ek vezetőinek bentlakásos iskolázását megszervezte. így az induló új EFSZ- eket nem érték váratlanul és felké­születlenül az új feladatok. Az utóbbi hetekben, de különösen a zárszámadások után, mind több kis- és középparaszt érti meg az idők sza­vát, belátja: nem érdemes egyénileg gazdálkodni. Legutóbb Garamlök, Kálna, Kiskál­­na, Marosfalva és Üjbars dolgos pa­rasztjai léptek tömegesen a szövet­kezetekben és nagy odaadással fogtak hozzá közös gazdaságaik fejleszté­sehez. VÖRÖS VILMOS, Üjbars Visszhangra talál A Nagykaposi Gép- és Traktorállo­másnak a gépek teljesítménye növe­lésére irányuló versenyfelhívását ed­dig 10 GTÁ fogadta el az eperjesi kerületben. A kerület traktorosai 332 egyéni és 60 közös vállalást tettek a tavaszi mezei munkák meggyorsítá­sára és az üzemanyagok megtakarí­tására. A szobránci GTÄ a traktoro­sok 46 egyéni és 12 közös vállalása alapján csupán a tavaszi munkák ide­jén 552 330 koronás megtakarítást feltételez. A tejfeldolgozó üzemek laboratóriu­mának dolgozói is nagyban elősegít­hetik a tejtermelők és beadók meg­elégedését. A képen Sivák Mária, a terebesi tejüzem dolgozója a felvásá­rolt tej zsírtartalmát vizsgálja. tetésröl stb. Növénytermesztésben hasonló a helyzet. Azt is tudnunk kell, hogy az előző években hol mi­lyen trágyát használtunk, mit ter­meltünk, sőt több évre visszamenőleg ismernünk kell ezeket. A pontos nyilvántartás fontos se­gítőtársa mind az EFSZ vezetőségé­nek, mind a felsőbb irányításnak. Éppen ezért fontos, hogy a szövetke­zetek vezetősége nagyobb súlyt he­lyezzen a nyilvántartás pontosságára. Ehhez az is szükséges, hogy a kitöl­tésre kiküldött nyilvántartási lapok ne heverjenek heteken át a fiókban, s aztán megkésve-kapkodva, sokszor emlékezetből vezetik be az adatokat, persze, hogy így aztán könnyen be­csúsznak a tévedések. A statisztikát jellemezve régebben a következőket hallottam: kis hazug­ság, nagy hazugság — statisztika. Ez a fokozás határozottan illett a kapi­talista statisztikára, mert nekik szükségük volt a tények meghamisí­tására. Nekünk semmi eltitkolniva­­lónk nincsen, éppen ezért a szocia­lista nyilvántartásnak a legnagyobb pontosságra kell törekednie. Mert ' amire kormányunk és pártunk is törekszik —' jelenleg még fennálló hiányosságaink kiküszöbölése függ tőle. Kemény József, Őgyalla De csalódni kellett, a Füleki Gép­állomás segítségében, amely adós maradt a rátkai EFSZ-ben vállalt fel­adata teljesítésével. A múlt év ősze óta alakult EFSZ- ekben a sertések kivételével csak­nem mindenütt összpontosítva van az ‘állatállomány. De a füleki, dob­­feneki, csákányházai, ragyolci és a persei szövetkezetekben még az anya­sertések elhelyezése körül van nehéz­ség. Itt a mulasztás a HNB-okat és az EFSZ-ek vezetőit terheli, akik az­zal érvelnek, hogy nincs hely. De a JNB illetékes osztálya nem egy köz­ségben — pl. Csornán is — bebizonyí­totta, hogy kellő találékonyság és akarat mellett megoldható lett volna a hely-kérdés. Szólni kell még a rétek és legelők minőségének feljavításáról. Habár a múlt esztendő eszén jelentős munkát végeztek ezen a téren az EFSZ-ek és a HNB-ok, nem lehetünk mégsem elégedettek. A tavasz folyamán to­vábbi rét- és legelőterületek várnak feljavításra. Tehát ideje, hogy mind az EFSZ-ek, mind a traktoros brigá­dok szakaszagronómusai és a HNB-ok ■mielőbb intézkedéseket tegyenek eb­ben a kérdésben. Ellenőrző munkájuk közepette ügyeljenek arra is, milyen műtrágyákat használnak fel erre a célra, mert a múlt évi munkában egy­­némelyütt helytelenül jártak el. Általában véve a járás EFSZ-ei jól felkészülve várják a tavaszi munkák kezdetét. Több szövetkezetben még némi szorongás jelei észlelhetők, mi­lyen lesz a közös gazdálkodás első éve? De bizonyos, hogy az új út he­lyességéről meggyőződött szövetke­zeti parasztok elérendő sikerei igazuk mellett fognak szólni. Agócs Vilmos, Ajnácskő Gyarapodik a közös vagyon A járási szövetkezeti konferenciá­kon a kassai kerület szövetkezetei­nek tagjai értékelik a szövetkezeti gazdáklodás fejlődését. Az elmúlt évben kerületi vizsonylatban a mun­kaegységekre kifizetett pénz összege meghaladja a 92 millip koronát. A természetbeni..juttatások .értéke pe­dig közel 38 millió koronát tesz ki. Az EFSZ-ek közös vagyonának ér­téke 1957-ben 162 millió koronával növekedett, s így meghaladta a fél­­milliárd koronát. -b. Kitüntették őket Á rimaszombati járás több EFSZ-e figyelemreméltó eredményeket ért el. A besztercebányai KNB értékelte az eddigi sikereket s a legjobb három EFSZ-t és néhány kiváló dolgozót kitüntetett. A kitüntetésért kapott pénzösszegeket betétkönyvön nyúj­tották át az illetékeseknek. — Ä tamásfalvi EFSZ-t a takarmányalap biztosításáért, a rimaszombatit a ka­csatenyésztésben elért eredmények­ért, a hrachovit kiváló baromfite­nyésztéséért tüntették ki. Egy mondatban... + A lúd legmagasabb életkora 20 — 22 esztendő, ennél nagyobb életkort ez a szárnyas ritkán él meg. + Királyrévben az EFSZ tagjai úgy döntöttek, a munkaegységeik után járó kukoricáról lemondanak, hogy több jusson a közös sertéshizlalásra. (Kr). + A rimaszombati járásban levő tamásfalvi EFSZ a múlt évi 3 hek­tárról 6 hektárra szélesíti a cukor­répa vetésterületét. (P. Z.) + Ipolysági járásban az EFSZ-ek oszthatatlan alapjának feltöltésére fordított pénzösszeg 1953-hoz viszo­nyítva csaknem meghétszereződött, most 32 millió 674 ezer koronát fog­lal magába. (Sz.) + A legfurcsább betegség egy Hip­pisley nevű iskolásfiúnak volt Lon­donban: 37 napon át — minden lehető orvosi beavatkozás ellenére — 5 má­sodpercenként tüsszögött; 639 360 tüsszentés után a furcsa betegség magától megszűnt. + Hazánk területén a mezőgazda­ságban dolgozó traktorok száma több mint 30 ezerre tehető. + A nagymegyeri járásban — az 1957. évet illetően — a szövetkezetek tagjainak havi átlagos készpénz-jö­vedelme meghaladja az 1100—1200 koronát (ebben nincs benne a termé­szetbeni járandóság és a háztáji föld jövedelme. (Köp.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents