Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-09 / 10. szám

4 földműves 1958. március 9. A verseny és tapasztalatcsere löbbtermelóshez vezet „Az ötéves terv harmadik éve fel­adatainak túlteljesítéséért“ jelszó alatt kezdték meg ez évi feladataik teljesítését, s fordultak felhívással Szlovákia többi állami gazdaságához a galgóci ÄG dolgozói. Versenyre hívták a csehországi Zidlochovicei Állami gazdaságot is. Jozef Petrek és Emil Lackovic gondosan ügyel a dán tehenek otthonának tisztántartására A párt XI. kongresszusa tiszteleté­re a gazdaság dolgozói vállalták, hogy tervezett feladataik teljesítése mellett terven felül kitermelnek 262 mázsa kenyérgabonát, 257 mázsa árpát, 50 mázsa borsót, 4445 mázsa cukorrépát, 641 mázsa zöldséget, 5460 mázsa ta­karmányt, 188 022 liter tejet, 257 mázsa marhahúst, 322 mázsa sertés­húst és 6875 tojást. A vállalások ér­téke megközelíti a 2 millió koronát. Merész, de annál örömteljesebb cél­kitűzések ezek. Az bizonyos, hogy a vállalt feladatok eredményes teljesí­tése sok szorgalmat, kitgrtó munkát követel a gazdaság dolgozóitól, de ha a dolgozók bíznak — és bíznak — ebben, akkor az eredmény nem ma­radhat el. Ezt már több ízben be is bizonyították. Például, már tavaly 3160 literes évi fejési átlagot értek el tehenenként, ami azt jelenti, hogy hektáronként 680 liter tejet termel­tek, s emellett a tej termelési költ­sége a legalacsonyabb volt egész Szlovákiában. Példamutató eredmény­nek minősíthető az is, hogy 100 tehén után 81 borjút neveltek fel. Átlago­san 12 százalékkal túlteljesítették áz elmúlt évben a kitermelt állati ter­mékek értékét. Joggal illette meg ezt a gazdasá­got „Az építésben elért, érdemekért“ kitüntetés és a minisztérium Vörös Zászlaja, amit már több ízben el­nyertek. Széleskörű verseny indult a gazda­ság dolgozói között ebben az évben is. Szinte mellőzhetetlen rendszerré vált náluk a szocialista munkaver­seny szervezése és természetesen az értékelése. Ezen a téren gazdag ta­pasztalatokkal rendelkeznek, s ettől sokat várnak. De másra is gondoltak. Időben meg­teremtették az előfeltételét, hogy ebben az évben gazdasági méretben elérjék tehenenként a 3272 literes fejési átlagot és anyakocánként 13,2 elválasztott malacot. Hogy mit tettek? Többek között állandósították a szakdolgozókat és megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányalapot létesítettek. Tavaly a gazdaság szántóterületének 23 szá­zalékán vetettek többéves takar­mányt és számosállatonként 70 má­zsa silótakarmányt biztosítottak. És ami a legfontosabb, a feladatok teljesítésének élén a termelésben kiváló munkát végző szorgalmas em-A párt XI. kongresszusa tiszteletére berek egész sora áll. Olyanok, mint Audy Jozef, a gazdaság aleksincei üzemegységének fejőgulyása, aki ta­valy a gondjaira bízott 11 tehén mindegyikétől 4311 liter tejet fejt ki. Négyezer literen felüli eredményt Gorasová Anna naponta 12 liter tejet fej ki egy-egy tehéntől, a 73. számú tehéntől pedig 27 litert értek el Stevik Ján, Petrek Jozef és Prielomek Alojz fejőgulyások is. Halmes Margit, aki 25 anyakocát gon­dozott, kocánként 17,6 malacot elvá­lasztott. Az aleksincei üzemegység 14 fejő­gulyása, köztük Mihalko Stefán, Be­­hanec Jozef, Gorásová Anna, Lacko­vic Emil és a többi ebben az évben fokozni akarja az eddigi eredménye­ket. Merész vállalást tettek a párt XI. kongresszusa tiszteletére. Köte­lezték magukat, hogy az éven tehe­nenként elérik a 4000 literes fejési átlagot, s emellett 2 százalékkal "csökkentik a termelési költségeket, ami 300 ezer korona megtakarítást jelent. A Galgóci Állami Gazdaság dolgo­zói minden igyekezetüket latba vetik, hogy az értékelés idején ne kelljen magukat szégyelni a csehországi Zid­lochovicei Állami Gazdaság dolgozói előtt. -ik. 4000 liter tej egy-egy tehéntől A . Diószegi Magnemesítő Állomás dolgozói február 19-én üzemi gyűlést tartottak, amelyen foglalkoztak a me­zőgazdasági termelés növelésének kér­déseivel. A gyűlésen a dolgozók sok felaján­lást tettek ennek érdekében. Molnár János fejőgulyás vállalta, hogy a gond­jaira bízott 15 tehéntől átlagosan 4000 liter tejet fej ki ebben az évben. Be­­decs Sándor felajánlotta, hogy a 16 tehénre tervezett 50100 liter tej he­lyett 60110 litert ér el. Kurie Karolina azt vállalta, hogy a gondjaira bízott borjaknál a tervezett 0,82 kg-os napi súlygyarapodást 0,92 kg-ra emeli. KRAJCSOVICS F„ Galánta Őszinte bírálat jegyében A Füleki Állami Gazdaság kommu­nistái az elmúlt napokban értékelték gazdaságuk egész évi politikai és gazdasági eredményeit. Bátor, őszinte kritikával élt 19 vitafelszőlaló. A vita folyamán megmutatkozott, hogy az állami gazdaság az előző évhez viszo­nyítva 1957-ben mind politikai, mind gazdasági téren szép eredményeket ért el. Mag elvtárs, a gazdaság dórái üzemegységéből azt hiányolta, hogy náluk a pártszervezet és az osztály vezetősége között nincs meg az együttműködés. Egyes vezetők — amint mondotta — még ma is a régi kapitalista időkben meghonosodott parancsolási módszereket alkalmaz­zák. Önkritikailag elismerte azt is, hogy több ízben hanyagolták a párt­iskolázást a dolgozók eszmei fejlesz­tését, amin feltétlenül változtatni akarnak. s emellett nem érték el a tervezett hozamokat. A vitában felszólalók bí­­rálóan mutattak rá arra, hogy egyes vezetők a béreket nem a ledolgozott munka arányában fizetik. Rámutattak arra is, hogy például ebben az üzem­egységben folyik a leggyengébb párt­munka. Többen rámutattak arra, hogy mi­lyen sokat segít a szocialista munka­verseny, aminek segítségével a gaz­daság dolgozói például a növényter­melésben 158 százalékra teljesítették tervüket. Sajnos a gazdaságnak nem sikerült az elmúlt évet sem veszteségmente­sen zárni, azonban sokkal jobb gaz­dasági eredményeket ért el mint az előző 2 — 3 évben. Nagy veszteségeket idézett elő az elmúlt év folyamán a nagyarányú állatelhullás, ami több mint 300 000 koronával csökkentette a gazdaság vagyonértékét. Jó eredményekről számoltak be többen a gazdaság holisai üzemegység működését illetően, ahol a pártszer­vezet jó munkája a gazdasági ered­ményekben is megmutatkozik. Ennek köszönhető, hogy ez az üzemegység érte el a legjobb eredményeket mind a növénytermesztés mind az állat­­tenyésztés, valamint a beadás telje­sítése terén. Az 1958-as évben is eb­ben az üzemegységben vannak a leg­jobb kilátások a politikai és gazda­sági helyzet javulására, mert az itteni pártszervezet helyesen irányít, segít az üzemvezetőség és a tömegszerve­zetek közötti együttműködés kifej­lesztésében. Más azonban a helyzet a gazdaság gortvai üzemegységében, ahol például a béralapot 21,5 százalékkal túllépték, A gazdaság globálisan teljesítette beadási kötelezettségét, egyes ter­mékekből terven felül is juttatott piacra, viszont a baromfibeadás terén csupán 67, a tojásbeadás terén pedig csak 13 százalékra teljesítette tervét. Sok javítanivaló van még a takar­mányalap biztosítása terén is, mivel az éven a szükséglet 73 százaléka áll a gazdaság rendelkezésére. Az értékelésen elhangzott vitafel­szólalásokból kitűnt, hogy a Füleki Állami Gazdaság kommunistái éberen figyelik üzemükben a politikai és gazdasági helyzet kialakulását és tudják azt is, mire kell vigyázniuk, hogy az 1958-as évben minden vona­lon száz százalékos eredményeket érjenek el. , Veres János, Fülek Néhány újítás fg SZOVJETUNIÓBÓL Diesel-motor védelmére olajnyomás megszűnése esetén az újító az ábrán látható készüléket szerkv "-tette. 30X30X50 mm dobozban van a képen látható módon elhelyezve a henger a dugattyúval. A henger a kupakban szabadon mozog. A kupaktartó rúgókat úgf szabályozták, hogy üresjárat ese­tén fellépő olajnyomás egyensúlyban tartja a berendezést. :r.-v. • “ . , Indításával az indító. gomb benyo­másával az érintkezők szétválnak. A motor munkájával nő az olajnyo­más és a dugattyú a mozgó érintke­zőt a korlátozóig nyomja, ezzel fel­szabadítja az indítógombot. Ha az olajnyomás a megengedett alá csökken, a rúgok hatására az érintkezők zárnak és a megszakítókon keresztül leállítja a motort. Újító: G. DMITRENKO A készülék sémája. 1. Dugattyú — 2. Henger — 3. Rugó - 4. Kupak — 5. Földvezeték — 6. Álló érintkező —: 7. Záró lemez — 8. Korlátozó — 9. A megszakító vezetéke — 10. Az indító gomb vége - 11. Indító gomb. Gyakorlati tapasztalatok a GTÁ-ok irányításának átszervezése torén s Kormányunk 1957. július 21-én hozott határozata alapján a bratislavai kerületben ez év folyamán meg- I kezdődött a gépállomásoknak a járási nemzeti bizottságok által történő közvetlen irányítása gyakorlati lehe­■ tőségeinek felülvizsgálata. A gépállomások irányítása ezen módszerének kétségtelenül megvannak a/ előnyei. Ezáltal méginkább növek- I szik a JNB-ok jogköre a mezőgazdasági termelés irányításának, valamint GTÁ-ok eszközeinek elosztása sza­­j*j kaszán. Az új szervezés kérdésének végleges megoldását nem lehet elintézni egy papírra vetett parancsai, vagy M irányelvekkel. A helyes szervezés és a GTÁ-ok irányításának új módszere megköveteli, hogy a gépállomások 9 dolgozóinak, valamint a JNB-ok funkcionáriusainak és .dolgozóinak —, akik ismerik a GTÁ-ok munkaszerve­■ zése terén mutatkozó hiányosságokat - őszinte, biráló hangja meghallgatásra találjon. A Szenei Gép- és Traktorállomás dolgozói már néhány évvel ezelőtt foglalkoztak az irányítás át­szervezésének kérdésével, s az azóta eltelt idő alatt alkalmuk volt bizo­nyos tapasztalatokat szerezni. Ezzel kapcsolatban az alábbiakban közöljük Hrivnák igazgató nyilatkozatát. Mit mutat a gyakorlat a szenei GTÁ-on? Kormányunk erre vonatkozó hatá­rozata előfeltételeket teremt az agro- és zootechnikai szolgálatnak a JNB- ról a GTÁ-ra történő átszervezésére, s ezáltal lehetőség nyílik ezen szolgá­latoknak a szövetkezetekben végzendő közvetlen irányítására. Az így átszervezett agro- és zoo­technikai szolgálat kétéves tapaszta­latai a Szenei Gépállomáson azt bizo­nyítják, hogy ez a módszer helyes. Lehetőséget nyújt az EFSZ-ekben a növénytermelés és állattenyésztés hathatós irányítására, a kettőség, a formális és adminisztratív irányítás mellőzése mellett. Értékes tapaszta­latokat nyertünk ezen a téren és aránylag kielégítő termelési ered­ményeket értünk el a termelés min­den szakaszán, de különösen az állat­­állomány feltöltésében és a termelé­kenység fokozásában. A jó eredmé­nyek elérése elsősorban annak kö­szönhető, hogy a szövetkezetekbe, körzetekbe beosztott, általunk irányí­tott mezőgazdászok és zootechniku­­sok közösen, a helyi szükségletnek megfelelően foglalkoznak a termelés kérdéseivel. Van még itt is javítani való Azonban nálunk sem megy minden a rendjén. Eddig 7 zootechnikus jött át hozzánk a. járási nemzeti bizott­ságról és gépállomásunk a JNB taná­csának tudtával alkalmazta őket anél­kül, hogy számukra béralapot terve­zett volna. Ennek folytán gépállomá­sunk negyedévenként 35 000 koroná­val túllépte a béralapot. Javulás ezen a téren ebben az évben Urbán meg­bízott helyettes elvtárs beavatkozása után állt be. További, hat zootechni­­kust egyelőre a JNB fizet, annak elle­nére, hogy szervezésileg a GTÄ fő zootechnikusa irányítja őket. Helyte­len viszont az, hogy a zootechnikusok szilárd fizetéseket kapnak anélkül, hogy anyagilag érdekeltté lennének téve a termelés terén elért eredmé­nyekbe. Ezen a helyzeten gyorsan, ha nem is véglegesen, javítani kell, mégpedig úgy, hogy prémiumot is kapjanak a körzetekben elért ered­mények arányában. A jutalmazás ilyen helytelen, az anyagi érdekeltséget mellőző mód­szerének tulajdonítható, hogy gép­állomásunkon olyan zootechnikusok is vannak, akik fő tevékenysége a kü­lönböző nyilvántartási adatok össze­gyűjtésében nyilvánul meg. Emellett legfontosabb feladataik teljesítését elhanyagolják. Éppen ezért a közel­jövőben intézkedéseket teszünk ezen formaiság kiküszöbölésére a zootech­nikusok prémiumrendszer szerinti jutalmazása útján. Még tovább bővül a jogkör Hogy a GTÄ felelősséget érezhessen a növényi és állati termékek terme­lésének irányításáért, szükséges rövid időn belül megoldani a fajtenyészeti és takarmányozási szolgálat átszerve­zését a JNB-ról a GTÁ-ra. Ezzel kap­csolatban azt javasoljuk, hogy a faj­tenyészeti szolgálat a decentralizáció keretén belül menjen át a HNB-okra és ennek központi irányítása a gép­állomásra. A takarmányalapok szét­­írását az EFSZ-ek részére a gépállo­más végezné, a zootechnikai szolgálat útján a JNB tanácsának előzetes jó­váhagyása után. Mindamellett ügyelni kell arra, hogy az így átszervezett agro- és zootech­nikai szolgálat ne váljon újból a je­lentések, körlevelek és nyilvántartás' adatok tömkelegével megterhelt ad­minisztratív dolgozók csoportjává. Ha segíteni akarunk szövetkezeteinknek, — és akarunk — akkor legkomolyab­ban kell foglalkoznunk a szükséges adminisztratív munkák egyszerűsíté­sének kérdésével. Csakis így válhat­nak szakdolgozóink az EFSZ-ek hasz­nos segítőtársaivá. Ha nálunk, a szenei GTÁ-on, az agro- és zootechnikai szolgálat irá­nyítása terén még itt-ott van is hiányosság, mezőgazdászaink és zoo­­technikusaink azt állítják, hogy az irányítást máshonnan, mint a gép­állomásról már nem is tudnák elkép­zelni. Szerintem is helyes, hogy a mi kerületünkben ezen két fontos, egy­mástól elválaszthatatlan szolgálat irá­nyítása onnan indul ki, ahol a terme­lőeszközök, a leghaladóbb mezőgazda­­sági technika összpontosul. Hogyan alakul a pénzügyi gazdálkodás ? Az irányítással egyidejűleg a gép­állomás pénzügyi gazdálkodása is be­olvad a JNB költségvetésébe. A gép­állomás kiadásait a JNB költségveté­séből fedezik, kivéve a költségvetésen kívüli tevékenységgel járó kiadáso­kat. amit ezen tevékenységből eredő bevételekből fedeznek. A gépállomás munkája után járó jövedelmet pedig a JNB költségvetése javára köny­veljük. Ez az intézkedés, helyes gyakorlati megvalósítás esetén, nagy mértékben hozzájárulhat a GTÄ gazdasági meg­erősítéséhez, valamint ahhoz, hogy a GTÄ még az eddiginél is nagyobb segítséget nyújtson szövetkezeteink­nek. Mindez feltételezi az igazgatók részéről a gépállomás irányítása szín­vonalának, a káderek szakképzettsé­gének növelését, az EFSZ-ek szükség­leteinek nagyobb figyelembevételét és azok gazdálkodásáról történő na­gyobb gondoskodást. Tudatosítani kell azt is, hogy a JNB pénzügyi tervében számolni fog a GTÄ munkájából eredő minden egyes koronával. Ez azt jelenti, hogy jelen­tősen meg kell javítani a GTÄ és EFSZ-ek közötti szerződéses viszonyt, hogy az törvényes jelleget kapjon és ne lehessen önkényesen megsérteni. Nem élünk vissza a bizalommal Ebben az új szervezésben szüksé­ges, hogy az igazgató, a JNB tanácsa és a KNB mező- és erdőgazdasági igazgatósága vezetőinek irányítása alá tartozzon, ahonnan megkapja a mód­szertani útbaigazítást. A terv szét­­írását a GTÄ igazgatója a JNB taná­csának jóváhagyása után kapja meg. Őszintén megmondhatom, hogy gép­állomásunk dolgozói bizakodóan néz­nek erre az átszervezésre, mint a szö­vetkezeti termelés irányításának he­lyes formájára. Erre bennünket kor­mányunk bizalma is kötelez, amely a bratislavai kerület részére nagy megtiszteltetést, de egyben próbát is jelent. Szilárd elhatározásunk, hogy részünkről visszaélés ne történjen ezzel a bizalommal és munkánkat a szövetkezetek érdekében jelentősen megjavítsuk. (KJ

Next

/
Thumbnails
Contents