Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-02 / 9. szám
1958. március 2. \fzaterti Földműves s Nagyobb reménnyel rajtolnak A kezdet kezdetén Sűrű hóesés közepette érkeztünk Alsőszemerédre, ebbe az ipolysági járásban tekvő, dimbek-dombok közé ékelt falucskába. A közös gazdaság irodájában Ickát, a szövetkezet pirospozsgás arcú könyvelőnőjét halom aprópénz számolása közben találtuk. — Ez már csak az apraja — újságolja. — S hol a nagyja, a darabosa? — Már borítékba rakva vár az esti kiosztásra — majd hozzá teszi harmadszor is átszámolta, hogy hiba ne essék a dologba. Mert mégis csak felelősségteljes munka több mint hetvenezer korona szétszortírozása fillérnyi pontossággal. — Mennyi jut belőle egy munkaegységre? — Nem sok, mindössze 4,0 korona — feleli a könyvelőnő. — De, ha az előző évekhez viszonyítjuk, mégis csak haladtunk előre, mert az egy munkaegység 10 koronára tervezett pénzbeli értékéből csupán 50 fillér hiányzik. Holott 1956 előtt több hónapon át még a csekély előlegre sem futotta. Majd elmondja, hogy az 1956. évi munkaegység-értékhez arányítva a múltévit, 2 korona az emelkedés. Ez nagyrészt annak a következménye, hogy a tagok odaadóbban, szorgalmasabban dolgoztak. Mit mutat a mérleg ? Azt, hogy jövedelmük még sokkal több is lehetett volna. Hogyan ? Ügy, ha okosabban, hozzáértőbben gazdálkodnak, ha minden igyekezetüket a termelési terv teljesítésére, sőt, annak túlszárnyalására fordítják. Ezen áll vagy bukik pénzgazdálkodásuk. Hozzá tartozik ehhez még a munkaegységekkel való, nagyon indokolt takarékoskodás, mert a múlt esztendőben is 970-nel túllépték, ami nincs arányban a kitermelt terményekkel és termékekkel. Mert sem az állattenyésztés, sem a növénytermesztés tervezett bevételét nem sikerült elérniük. Hogy mi volt a termelési terv teljesítésének akadályozója, ez az évzáró taggyűlés vitájában is némileg felszínre jutott. — Ötszáz csibét vettünk. De mi haszna? Összesen 40 maradt meg belőlük — hozakodott elő Batisz János baromfigondozó a dologgal. Batisz bácsi már idősebb, mindamellett szerény is, mert állandó fizetésnek megelégszik a havi 120 koronával, s „lemond" a munkaegységekről. De szerénysége, s a vezetőség szűklátókörűsége oda vezet, hogy „többe kerül a leves, mint a hús“. A munkajutalmazás ilyen módja nem megengedett, másrészt határozottan káros, mert útját állja a szövetkezet gazdasági fejlődésének, nem serkenti a tagokat a többtermelésre, a hasznosság és a hektárhozamok tervének túllépésére. Hogy gazdagabb legyen a zárszámadásuk A múlt évben kiszélesedett, többségivé váló szövetkezetnek minden előfeltétele meg van ahhoz, hogy jobban, ésszerűbben gazdálkodjék. Biztosíték erre az új, a közösség érdekeit jobban szívén viselő vezetőség, továbbá a tagok szorgalmának növekedése, kezdeményezőkészsége. Ez mutatkozott meg a tehéngondozók részéről is, akik felismerték, micsoda kár származik abból, ha a falucskától 3 — 4 kilométerre eső legelőre naponta oda-vissza gyalogoltatják az állatokat. — Fedett, nyári karám kéne, — javallottá az egyik idősebb tehenész — ami nem kerülne sokba. Fel lehetne állítani a Selmec partjánál. így bizonyára több lenne a tej, ami növelné a bevételt. — Ennek nincs semmi akadálya — egyezett bele Oszli Lajos, a szövetkezet újonnan választott, fiatal elnöke. A határozat tehát megvan, most már a tetten a sor... Az állattenyésztés szakaszán nagy feladatok várnak Pulis Róbert, fiatal zootechnikusra. Sok függ majd szaktudása állandó gyarapításától. Tudásszomja, amit a szakiskolába jutásig szakkönyvekből oltogat, — s előszeretettel olvasgatja a földművessajtót is — biztosíték arra, hogy az állatgondozók segedelmével gyökeres javulás áll be majd az állattenyésztésben. Ehhez hozzájárul a már csaknem teljesen kész, korszerűen berendezett K 98-as tehénistálló is, miután a tehenészek munkakörülményeinek megjavítását nagymértékben elősegíti. Ha nyílik az idő ... Nemsokára tavasz kopogtat az ajtón. Még néhány nap és ... ha az idő nyílik, határba parancsol öreget-fiatalt. Ezt a még hátralévő nyúlfaroknyi időt is jól felhasználhatják. Különösen áll ez a növénytermelő munkacsoport jó összeállítására, ezen belül a munkacsapatok megszervezésére, a tagok munkabírása és tapasztaltsága figyelembevételével, hogy az erőviszonyok lehetőleg egyenlőek legyenek. így lehetőség nyílik a munkaverseny kibontakozására, ami természetesen nem megy majd magától... Határozottan szükség van annak tervszerű irányítására. Ezen a téren Gyönyör István, a szövetkezet új agronómusa, — aki ugyancsak fiatal — sokat tehet. A növénytermelő csoport, illetve munkacsapatok szakirányítása, tanácsokkal való ellátása, a haladó termelési módszerek meghonosítása, az agrotechnikai határidők betartása, állandó figyelemmel kísérése, a minőségi munkára való törekvés elmélyítése meg nagyrészt az ő feladata. Tavaszi árpából 60, zabból meg 18 hektár vár elvetésre. A talajelőkészítő munka nagyrészt elvégzi a felsöszemerédi traktorosbrigád, de mindemellett kemény munka vár a szövetkezet fogatosaira is. Itt is módosításra van szükség, ami a szervezőirányító munkát illeti. Eddig önálló csoportot képeztek, ami természetesen nem célravezető, a helyes munkaszervezés és a feladatok elvégzése azt követeli, hogy a növénytermelő munkáscsoportba beolvadjanak. Gömörhorkátót öt kilométernyire meghúzódva a gömöri dombok aljában fekszik Mellété. A dombok megfosztják a szerényen meglapuló falucskát a nyugovóra készülődő nap sugaraitól, de az arra járót is attól, hogy észrevegye a piros- meg szürketetős házacskákat mindaddig, míg a dombtetőre nem ér. Pár hónappal ezelőtt — merthogy a járásban itt alakult meg utolsónak az EFSZ — csipkedték is azzal a mellétieket, hogy a haladás, a fejlődés elöl bújtak a dombok közé. De mert ma már az alakulástól eltelt öt hónap után eredményekre is hivatkozhatnak, hát lassan a csípős megjegyzések elismeréssé változnak ... A szövetkezet irodáját zárva találom, de pár perc múlva előkerül a könyvelő. Fiatal, alig 19 éves, csinos lány mutatkozik be. Nyelnem kellett egyet-kettőt, míg felocsúdtam a meglepetéstől. Aztán az fordult meg agyamban, hogyha a fiatal szövetkezet is annyi életkedvvel indul, amennyi Oravec Sárika arcán tündököl, akkor bizonyosan rövid idő alatt behozzák a késést. A kérdéseimre adott válaszok is ezt igazolják. A szövetkezet rövid néhány hónap alatt már két istállót épített. Egyet a szarvasmarhák, egyet a sertések számára. De ez még kevés, s már tervbe is vették egy T—18-as istálló építését. Közben Ferenc elvtárs, a szövetkezet elnöke is megérkezik. A jövőt hozza szóba. Azt, hogy az évben a szarvasmarhaállományt 160 darabra akarják emelni. Mert szerinte nekik most megkétszerezett igyekezettel kell behozni a többieket, 1960-ban már nem szeretnének a hiányos számlával állók között lenni. Tervezgetnek, igyekeznek tehát. Ha| táruk nem a legalkalmasabb az ipari A zajló Ipoly egyik kanyarjában vidáman lubickolnak a tojóludak. Akárhogy is durcáskodik Télapó, jön a tavasz! növények termesztésére, ezért a jövedelmi forrás főalapjának az állattenyésztést építik ki. A gazdasági, pénzügyi megerősödésre azért is szükség van, hogy a még kívülálló 32 egyénileg gazdálkodó mihamarabb besorakozzon a szövetkezeti családba. Ez pedig — jól tudják ők — eredményekkel megy legkönnyebben. A szövetkezet 61 tagja, idősebbek és fiatalok egyetértő akarattal szorgoskodnak a közös célért. Magyar Józsi bácsi és Lipták Pista bácsi már túl vannak a hatvanon, de ők is bizalommal tekintenek a holnapba. Mert amint Lipták bácsi mondja — küzdöttem már eleget a földért, most már inkább termelni szeretnék. így van ez jól, így van ez rendjén, ahogy most csináljuk. Magos Albert és Elek László lép az irodába. Mindketten fiatalok, még előttük az élet. Ők a kultúrélettel meg a kultúrotthonnal dicsekszenek. Van is mivel. Betanulták a Kubo című színmüvet, amellyel nemcsak helyben, de Deresken és Borzován is nagy sikert arattak. Mind gazdasági, mind kulturális téren igyekeznek, mert azt szeretnék, hogy ne legyenek a világtól eldugott falu. Persze, ehhez az ö igyekezetükön kívül az is kell, hogy az illetékesek észrevegyék a fejlődést hátráltató dolgokat és segítsék őket a tervek megvalósításában. Mert ha már ók bekapcsolódtak a mezőgazdaság új útján haladók közé, akkor az is kell, hogy őket is jobban összekapcsolják a világgal. A mezei út — különösen a télvíz meg az őszi sár idején — nem valami jó összekötő kapocs. Leginkább az iskolásgyerekek tudnák megmondani, akik reggel 6 órakor gyalog indulnak Pelsőcre, hogy nyolcra odaérjenek. Már Mellétére is vezetik a villanyt. Rövidesen kigyúl a fény. Az új élet nyomán gyorsabban változik majd az eldugott kis falu élete. Már a kezdet kezdetén is van mit felmutatni. Csak nagyobb segítség kell, hogy a jól induló mára még derűsebb holnap következzen. Németh János, Sajószárnya Vizsga ekonómiából A szövetkezetek évzáró taggyűlései egyúttal vizsgák, ahol a tagság a falu szocialista építéséből vizsgázik. Ilyen évfolyambeli vizsgát tett le a napokban a szécsenykei szövetkezet tagsága is. A volt grófi kastély mintha csak ezért öltözött volna ünneplőbe ez alkalomból, hogy elégtételt szolgáltasson az egykori cselédeknek, aratóknak, kizsákmányolt parasztoknak, akik a kastélyt építették és most igaz birtokosai. Az évszázados építmény falai között a múltban is sok tanácskozás folyt a gazdálkodásról. Természetesen nem a munkaegység értékének a növeléséről folyt ott a tárgyalás, hanem napszámcsökkentésről, arról miként lehetne még jobban kizsarolni a cselédeket és aratókat, és regulában tartani. Az idők azonban megváltoztak. Szécsénykén ezt a változást a közös szövetkezeti gazdálkodás áldásain, sok új családi házon, a szövetkezeti tagok egyre növekvő jólétén és végül magán a kastélyon is fel lehet mérni. Ott, abban a teremben, ahol a felszabadulás előtt a hatalmas földesúr trónolt, ma egykori cselédje, Deák szövetkezeti elnök fia összegezi az egykori nagybirtokon alakult szövetkezet eredményes gazdálkodásának egy éves mérlegét. Az öreg falak, amelyek tanúi voltak a gróf kizsákmányoló tetteinek, ma a szövetkezeti évzáró gyűlés élénk vitáját visszhangozzák. A vita főleg a közös munkaszervezés új módjairól, az érdemszerinti jutalmazásról, egyszóval a szocialista gazdálkodás, a párthatározatok teljesítéséről folyik. Azok, akik régebben a gróf szavát rettegéssel lesték és nyomorúságos keresetükből legfeljebb fillérekkel számolhattak, ma százezrekről folyik a vita, az évi termelési és pénzügyi tervekről. A kastély nagytermében összegyűlt szövetkezeti tagság előtt Deák Ferenc, az elnök, beszámolójában a szövetkezeti gazdálkodásról többek között a következőket mondja. — A hiányosság ellenére a termelési és pénzügyi- terveinket teljesítettük, sőt az évi bevételt túl is szárnyaltuk, noha a tervezett kiadásokat nem léptük túl... Az elnök szavai helytállóak. A szövetkezet az utolsó két évben mélyreható változáson ment keresztül Az egy hektárra eső tiszta bevétel több mint száz százalékkal emelkedett. Ezzel párhuzamosan növekedett a munka jutalmazása is. Egy munkaegység után ma a szövetkezet tagjai három koronával kapnak többet, mint az előző évben. Turman Károly és Trevalec Rozália sertésgondozók egy kiló sertéshús kitermelésére 5,20 kg takarmánnyal kevesebbet használnak fel, mint két évvel eíelőtt. Munkájukkal megtakarítottak 81,60 q takarmányt és ennek ellenére a 225 q húskitermelési tervüket 252 mázsára teljesítették. Csak a takarmány megtakarításából 4800 Kcs jutalmat kapnak, vagy egy 300 kilós sertést. szocialista alapelve, az érdem szerinti jutalmazás, a szécsenykei szövetkezetben. Azóta a tagság és a szövetkezet sokat gyarapodott anyagi és szellemi javakban. Az egyén és a közösség érdekeinek összeegyeztetése most már Szécsénykén is megteremtette a fejlődés feltételeit. Mindennek tudatában az emberben önkéntelenül vetődik fel a kérdés: egyest írhatnánk a könyvbe. Ha azonban a szövetkezeti gazdálkodás óriási lehetőségeit vesszük figyelembe, látjuk azt, hogy a vezetőség elmulasztotta, hogy a tagság jeles osztályzatban részesüljön. Helyes volt Deák elvtárs megállapítása: az eredmények ellenére van még elég hiányosság a gazdálkodásban, amely elsősorban a vezetőség hibájául róható fel a munkaszervezésnél, mert az egyes csoportok, főleg a mezei csoportok, nem voltak állandó jellegűen megszervezve. Nem volt nekik kiosztva élő- és holtleltár. Jtem alakulhatott ki a csoportok kifeött a szocialista munkaverseny. A szövetkezet vezetőségének a hibákkal szemben való magatartása, javítószándéka, biztos jel a jövőre nézve. Példák bizonyítják a tagok munkaszorgalmat és helytállását az egyéni művelésre kiosztott növényápolásnál, ahol a bevezetett pótjutalmazás folytán soha nem látott mértékben növekedett a tagok szorgalma. A szövetkezeti tagok már kora hajnalban kint voltak a határban. — A munkánk ezért mindig időben és jól volt elvégezve — mondja Bodzsár István a HNB elnöke. A szövetkezeti tagoknak ma minden szava az EFSZ- ről szól. Különös gonddal veszik körül a közös állatállományukat. Ebben az évben nemcsak az éyi termelési tervet akarják teljesíteni, mondogatják, de jóval többet. Ma már látják, hogy erre megvan minden lehetőség. Kötelezettségvállalásaikat is a termelési tervükön kivül elért eredményekből fogják teljesíteni. Pártunk XI. kongresszusának tiszteletére 62 352 koronás vállalást tettek. A szövetkezeti tagságnak a múlt évi gazdálkodásban elért eredményei a jövőért folyó harcról, egy nagyarányú küzdelemről tanúskodnak. Ez azonban része a falu fejlődését ösztönző régi harcos hagyományaiknak. M. Ma ugyan évzáró gyűlés van — mondja Oroszlány Táflos '' ele azért a sertésállományunkat ma is el kell látni vízzel. A tehenészetben a fejőgúlyások a tervezett 1700 liter fejési átlagot 2040 literre növelték. A borjúnevelésben darabonként 60 dekás átlagos napi súlygyarapodást értek el. Két éve csak annak, hogy elindult hódító útjára a közös gazdálkodás ezek lennének azok az emberek, akiket a múltban a kastélyok urai „buta parasztiként tartottak számon?... Ez szinte hihetetlen, mert ha a szécsénykei szövetkezet múlt évi gazdálkodásának elért eredményeit veszszük tekintetbe, akkor ekonómiából Szemernyi idő sincs már az indulás előtti munkák halogatására! A szárító böjti szelek napok, órák alatt hamuszürkévé szikkaszthatják az áldott rögöt, s elhangzik az új élet magvetőit munkába szólító vezényszó: Rajthoz! Indulás! Kovács István Befejezték a gépjavítást Az Iglói Gép- és Traktorállomás gépjavítói és traktorosai február 25-én a kassai kerületben elsőként befejezték a tavaszi munkákhoz szükséges gépek kijavítását. A húzószerszámokat már február 21-ére kijavították. Jelenleg a nyári munkákhoz szükséges gépek javításán dolgoznak. Ezeket is idő előtt akarják kijavítani. Oroszlány Imre. Nagy szükség van a lóállományra is a szövetkezetben. Ha nem fogjuk ókét télen, fontos, hogy napközben a kis csikót
