Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-02-02 / 5. szám
1958. február 2. Jutatnád Földműves 7 Néhány szót a népszínművekről Izgalmas napok SOKAT ÉS SOKSZOR hallottunk már a népszínművekről, azok eredetéről, az embernek mé§is az az érzése, ha az egyes szervezetek müsorpolitikáját nézi, hogy az alhangzott szavak teljes súlyukkal nem jutnak mindig az illetékesek tudatához, vagy azok elfelejtik magukat a megállapításokkal azonosítani. Ez az ilyen mulasztás hasonlít egy kicsit ahhoz a mind gyakrabban ismétlődő hallgatólagos elvhez, mely a kulturális munka területén csupán a szórakoztatás igényét akarja kielégítettnek látni. A színjátszás terén aztán az ilyen mindenáron szórakoztatni akarás — a színpadi müvek hiányos ismerete folytán— nem egyszer erősen kifogásolható darabokat hoz. A csoportok nem egyszer az idejét múlt népszínműveket tűzik műsorukra. Idejét múlt, mert ezek anyaga jórészt hamis ábrázolással és az idillikus képekkel teli, melyből a muskátlis ablakok éppúgy nem hiányzanak, mint a szalon-parasztok. És ezek a meghamisított társadalmi mondanivaló megannyi tényei. De ez így, summázva kevés a múlt századbeli népszínművek „szerelmeseinek“. Beszéljünk hát tényszerűen. A sort Petőfivel kell kezdenünk, hisz a nép színpadi ábrázolása az ő programjának megvalósítása. Költészetével a nép bevonul az irodalomba, hogy azután „a politikában is uralkodjék“. Ezek a szavak lelkesítik a múlt század elején az írók legjobbjait, s hatására alakult ki a népies irodalom. A népszínművek megteremtőinek Szigligeti Edét tekintjük, bár a magyar színjátszás első korszakában is történtek kísérletek a nép színpadi ábrázolására. SZIGLIGETI FELLÉPÉSE döntő jelentőségű a magyar színháztörténet és dráma szempontjából. A Nemzeti Színház megnyitásától (1837) negyven évig szinte kizárólagos ura a magyar színpadnak, ahol a közönség szereti a darabjait. Ezek a művek száműzték a német bohózatokat, a sekélyes melodrámákat. közelebb hozták a színpadot az élethez. Darabjaiban — néhány kivételtől eltekintve — élesen veti fel Szigligeti kora társadalmának legfontosabb kérdéseit, így az idegen elnyomás és a feudális kizsákmányolás elleni harc kérdését. Nagy sikerű darabja és maradandó alkotása a „Szökött katona“ című népszínmű. (1843), mely a jobbágysanyarúság egyikét, a katonafogást és idegenbehurcolást jeleníti meg. MÉLYÜLŐ TÁRSADALOMSZEMLÉLETE bizonyíték arra, hogy a népet a maga mivoltában Szigligeti állítja először a magyar realista dráma központjába. S bár hangsúlyozzuk a Szökött katona évülhetetlen értékeit, mai előadása azonban mégsem időszerű. Cselekménye ma már éppúgy naivnak, meseszerűnek tűnik, mint a szökött katona kétszeri csodálatos megmenekülése, a törvénytelen fiú motívum stb. Társadalmi mondanivalója — a közigazgatás szatírája stb. — ma is időszerű, s indokolnák a darab részletes átdolgozását. Gazdag eszmeiségű, sokkal sikerültebb drámai alkotása Szigligetinek A csikós. Legjobb népszínművünk. Eredeti formájának sok része, nyelvezete elavult, azonban Móricz Zsigmond átdolgozása színjátszómozgalmunk értékes darabjává teszi. A társadalom egyik számkivetett osztályát vitte színpadra Szigligeti A cigány című darabjában. Nemcsak a társadalomnak ezt a számkivetett osztályát mutatja be a cigányban, hanem ugyanakkor bemutatja a zsírosodó falusi réteg elvakultságát. Szerkezeti fogyatékossága és a harmadik felvonásban a konfliktus megoldása kifogásolható, de a darabot a társadalmi problémák ábrázolása maradandó értékűvé teszi. Kevésbé ismert és kevésbé játszott színműve Szigligetinek a Lelenc, melyet 1863-ban írt. A mű éles vádirat a gazdag urak, a falut szípolyozó bíró, jegyző és más hatalmasságok ellen. Cselekménye: egy elszegényedett falusi rektor Julcsa lánya szolgálóként Pestre kerül, ahol megismerkedik egy — magát szegénynek valló — diákkal, akitől teherbe esik. A megszületett gyermeket szülei házához csempészi, ahol az egyik „rossz szellemmel“ megáldott csemete az újszülöttet a Tiszába akarja dobni, de a lánytestvér, Erzsi ebben megakadályozza. Felnő a gyermek. Erzsiké esküvője azonban meghiúsul, mert a falusi jegyző cselt sző ellene. A vőlegény ugyanis azt hallja a gyermekről, hogy az Erzsié. Julcsa bevallja az anyaságot, s amikor bonyodalom támad, s mint a gyilkossági kísérlet elkövetőjét elfogják, i=. ítélkezni az addig szolgabíróvá lett gyermek apja ítélkezett volna — jelentkezik a betyárrá lett testvér, Bertók, aki a gyilkossági kísérletet elkövette. Bevallja tettét és az öngyilkosságot választja. Julcsát felmentik a vád alól és egy becsületes férj oldalán találja meg boldogságát. Bár a korabeli bemutató nagy örömmel fogadta ezt a darabot, a befejezést Gyulai Pál „beteges szentimentalizmus“-nak tekintete. A darab újonnan való kiadásának kérdését talán a jövő dönti el. A NEGYVENNYOLCAS forradalom és a szabadságharc vérbefojtása után a Bach-uralom évei következnek. Szigeti József pályafutása ezekben az években bontakozik ki. A vándorszínészek keserű kenyerét ette, s az irodalomban a Vén bakancsos és fia a huszár című népszínműve említhető. Szigligetivel ellentétben azonban az ábrázolás módjában itt-ott már az élet idillikus ábrázolásának törekvése is érezhető, Móricz Zsigmond átdolgozta ezt a müvet, mely tehetséges színészek előadásában sikerre számíthat. A népszínműirodalom jelentős képviselője Tóth Ede, aki keserves, szenvedésteli életével, megismerte a városi és falusi népet. A Falurossza, A tolonc és A kintornás családot ismerjük tőle. A Falurossza egyike a színpadjainkon leggyakrabban előadott népszínműveknek. A darab története szokványos szerelmi történet, a szolgalegény és a gazdag bíró leánya szerelmének története, a társadalmi harcok, osztályok közötti viszonyok ábrázolásának megkerülésével. Ünneplő ruhába öltözött falut mutat, mely az uralkodó osztályok érdekével egyáltalán nem ütközött össze. A kintornás családnak egyes alakjai már a városi iparossághoz tartoznak. Cselekménye színes, érdekes formában bonyolódik. Témájában a megesett nő kérdésével foglalkozik. A tolonc cselekménye kispolgári környezetben kezdődik, kettős szerelmi, illetve gyilkossági témára épül, ahol az elzüllött anya, őrdög Sára véletlenül megissza a mérgezett bor nagy részét, mit a szerencsétlen, lopással gyanúsított lány önmagának kevert. E TRAGIKUS SORSÜ múlt századbeli írónak, sajnos, ma már egyetlen művét sem lehet eredeti formájában bemutatni. Felfrissítésre, gondos tanulmányozásra A tolonc és A kintornás család kívánkozik. A Piros bugyelláris és a Sárga csikó című népszínművek Csepreghy Ferenc nevét idézik. A Sárga csikóban a népszínművek egy újabb jellemvonásával találkozunk. A szerző ugyanis egy bűnügyi történetet választ műve témájául. A darab megalkuvó. Az egyszerű népet úrtisztelővé, társadalom tisztelővé kell tenni! — talán így lehetne summázni dióhéjban a darab mondanivalóját. Valóságos célja pedig a parasztságnak a mindenfajta zendülés és társadalmi megmozdulástól való elidegenítése. Csepreghy másik darabjának, a Piros bugyellárisnak a tárgyát Móricz Zsigmond is feldolgozta a Kis madár című darabjában. A szegénylegény szeretője itt is a bíróné, de a hazaérkező legény itt már nem huszár, hanem proletár. Ez a férfi is számonkéri régi szeretője hűtlenségét, s hasonlóképpen a pénz lopásával gyanúsított a fiatal legény. Feldolgozásában azonban óriási a különbség. Míg Csepreghynél gazdagok és szegények egyaránt „ünneplőbe öltözöttek“, addig Mőricznál a szegények jók, nemes lelküek, a gazdagok ravaszok, dölyfösek, számítók, embertelenek. Az előbbiekből önkéntelenül adódik, hogy Cseperghy darabjainak mindöszsze irodalomtörténeti érdekessége van. Az ő munkásságával leáldozott a népszínművek írásának kora, s a későbbi ilyen próbálkozások a népszínmű „művirágkora“ teljes csődjéről tanúskodik. Példaként Lukács Sándor A veres hajú, vagy „Árva Zsuzska“ című müveit, vagy Géczy István Gyímesi vadvirág-a állítható. Az itt ábrázolt világ már teljes mértékben hazug és ízléstelen. A KIUTAT EBBŐL A ZSÁKUTCÁBÓL Gárdonyi Géza Falusi életképei, az igazmondásával és emberábrázolásával lebilincselő Bor vagy a Fehér Anna, illetve Móricz Zsigmond ma is frissen ható Sári bírója jelenti. A népszínművekről még sok szó hangzik el, sok kérdés merülhet fel, hisz ezzel a néhánnyal csupán csak az útmutató jelleget elégítettük ki. S mivel a „játszás-nemjátszás“ kérdése esetleg olyan darabokkal szemben is fennáll, amelyeket nem érintettünk, éppen ezért a döntést mindig a legszigorúbb igényességre és elvszerűségre alapozott elhatározás hozhatja meg. Mert nemcsak arról van szó, hogy játsszunk, hanem arról is, hogy mit játsszunk. És ezt mindig a mű eszmeisége határozza meg!-zsolt Alighogy megszólalt a szünetetjelzö csengő, a lélekfojtó csend felborult és a halk zsivaj lármává növekedett. Kipattant az ajtó s az ürességtől kongó folyosót benépesítette a gyermeksereg. — ... jaj, éppen jókor szólalt meg a csengő, mert különben végem van... — örvendezik egy virgonc legényke. — Dehogy volt jó, én mára jól felkészültem és nem került rám a sor... így cáfolja meg az előbbi állítást egy kerekarcú, bánatos szemű kislány. Végül hogy egyeztek meg a csengő jó vagy rossz voltában, azt már nem lehetett megérteni, mert egy újabb áradat özönlött ki a folyosóra, amely beszédével, kacajával felülmúlta az előbbit. A hancúrozástól kezdve a leckék komoly ismétléséig minden lelhető volt az aránylag keskeny folyosón. Hosszú berregés és én úgy éreztem, hogy mégis csak jó, ha megszólal a malinovói iskola csengője___ — Petőfi Sándor, a nagy magyar forradalmi költő, a világszabadság hirdetője ... így kezdi feleletét Kovács Károly, a hatodik osztály tanulója. Nem tudom Karcsit követni, mert akaratlanul is eszembe jutnak a Petőfiről betanult, illetve bemagolt szövegek. „Petőfi, a nagy magyar poéta, a hangulatos versek, a szerelmi líra és bordalok kitűnő mestere ...“ Mennyire félrevezettek minket a múlt oktatói, csakhogy fel ne ismerhessük az igazságot. Kovács Karcsikat, Tóth Márikákat azonban másként tanítják. A múlt és a jelen szembesítésénél tengernyi igazságtalanság, mulasztás és rajtunk elkövetett sérelem vádló hangja emelkedik a hajdani iskolák felé. De hagyjuk ezt a mérlegelést máskorra. Helyébe pillantsunk be a nyolcadik osztály izzó légkörébe., A világos tanterembeh ott ülnék a serdülő fiúk és lányok, de szemük ragyogásán végigvonul az izgalom, a szurkolás, a vizsgákat megelőző komoly készülődés nyoma. A tanító kérdez a legtöbbjük szépen, készségesen felel. Természetesen azért akadnak olyanok is, akik nem sok fáradságot áldoztak a tanulásra. Pedig már elég nagyok ahhoz, hogy megértsék: a ' tudatlanság a sötétséggel párosul, s az utóbbi viszont még sohasem hozott boldogságot és szépet, örömet és napfényt az emberiség életbe. Mindezt megérteni még nem késő, csak egyszer már hozzá kell kezdeni. Ügy, ahogy ezt már megtették Szigl és Fehér Margitka, Pfündtner József, Goda Mária és azon társaik,'akik olyan bátorsággal és akaraterővel küzdenek a tudás megszerzése terén, mint hajdanában Petőfi, Hviezdoslav, Majakovszkij és a nagy eszmék hirdetői, akik becsületesen helytállásukkal harcoltak az igazságtalanság, az embertelenség ellen. A félévi vizsgákhoz való ilyen gondos felkészülést dicsérettel kell méltányolni, de elsősorban köszönet illeti a szülőket, tanítókat és mindazokat, akik a mindennapos fáradságos munkájukkal mindenre lehetőséget nyújtanak s egyben őrködnek a békés tanulási nyugalom felett. Ez a tény azonban a jobb tanulásra kötelez. Erőt kell gyűjteni és erre a téli szünet nyújt bőséges alkalmat. Játssza- ; tok, korcsolyázzatok, szórakozzatok, egyszóval pihenjetek. Egy rövid időre bezárultak az iskolák kapui, igaz,* hogy utolsó nyikorgásukból olyasféle hallatszott, hogy azért a tankönyveket se fedje be a pókháló. Sole Gita. Tervek a kulisszák mögül Nagy ünnepre készül a Magyar Területi Színház. Fennállásának 5. évfordulójára. Ezt a napot Schiller világhírű tragédiájával, az Ármány és szerelem-mel ünnepeljük. Az Ármány és szerelem című darabot azért választottuk, mert ezen az igényes romantikus drámán keresztül tudjuk legjobban bebizonyítani a színházkedvelő közönségnek, hogy öt év eredményeként már egy színvonalasabb darabbal tudjuk szórakoztatni. A január 30., 31. és február 1-i bemutatókra kettős szereposztásban készült a színház. így minden néző nagy szereposztásban is láthatja kedves színészét. A bemutató után "átadjuk régi színháznukat és átköltözünk a színház végleges épületébe — hogy komáromi elnevezéssel éljünk —, „a tisztipavillonba“, melyet a Városi Nemzeti Bizottság a kerületi kulturális szervek segítségével színházunk rendelkezésére bocsátott. Február első felébén már megkezdődnek az építkezési munkák. Ugyanezen idő alatt több előadást szándékozunk tartani Komárom környékén. Tizenötször lépünk fel az Ármány és szerelem-mel, háromszor a Viharos alkonyat-tal, ötször a Furfangos diákkal, míg A csodálatos erszénnyel nyolc ízben és a Kalandor grófnővel egyszer. A színház vezetősége gondoskodik a színészek szakmai továbbfejlődésé-PETÖF1 SÁNDOR: Szú^éáfcdal Minden művészetek Fején a korona: A mi művészetünk Ellen ki mondana? Mi szép, mi szép, mi szép A mi föladatunk? Legyünk büszkék reá, Hogy színészek vagyunk. Csak árny, amit teremt A költ óképzelet; Mi adjuk meg neki A lelket, életet. Mi szép, mi szép, mi szép A mi föladatunk: Legyünk büszkék reá, Hogy színészek vagyunk. Ezekben a napokban ünnepli a komáromi Magyar Területi Színház fennállásának 5. évfordulóját. A MATESZ tagjait Petőfi „Színészdal“-ávál köszöntjük. Miénk a hatalom Az emberszív felett: Idézni egyaránt Mosolyt vagy könnyeket. Mi szép, mi szép, mi szép A mi föladatunk! Legyünk büszkék reá, Hogy színészek vagyunk. Apostolok vagyunk Az erkölcs mezején, Apostoli szavunk Téged kiált: erény! Mi szép, mi szép, mi szép A mi föladatunk! Legyünk büszkék reá, Hogy színészek vagyunk. ről is. Lendvay Ferenc vendégrendező, a pécsi Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas főrendezője március folyamán szakmai iskolázást vezet, így ebben a hónapban kevesebb előadást tartunk és több figyelmet fordítunk a színészi technikára, ennek elsajátítására, mivel ez az előfeltétele. a jó színházi előadásoknak. További tervekben szerepel, hogy bemutatjuk Dávid Teréz Dodi című darabját. Dávid Terézben már a második új szerzőt avatjuk. A Dodi című darab az ifjúság problémáját veti fel egy szerencsétlen házasság keretében. E darabbal párhuzamosan bemutatjuk Ivan Stodola híres vígjátékát, a Púcsik Jóska karrierjét. Az említett bemutatót a híres szlovák drámaiíro 70. születésnapja alkalmával tartjuk. A színház vezetősége és tagsága úgy tervezi, hogy a nyári szünidő alatt jinegszakítás nélkül játssza szabadtéri színpadokon*"az Ármány és*szerelem élmű darabot,'hogy ezáltal minél több színházkedvelő igényét elégíthessük ki. f KISBÁN LAJOS GYERMEKEKNEK Téli játékok Télen sem kell naphosszat a szobában üldögélni. Szüksége van a szervezetnek a friss levegőn való mozgásra. Alább két téli játékot közlünk: Az egyiket havas domboldalon, a másikat jégpályán vagy a befagyott kacsaúsztatón játszhatjátok. Mindkét játék ügyességet kíván. Zászlótűzögető Készítsetek néhány zászlócskát hurkapálcikára. Válasszatok ki egy lejtős domboldalt és szánkóval ereszkedjetek alá. Lefelé robogva igyekezzetek minél több zászlócskát a hóba szúrni. Ha összeszámláljátok az útközben leszúrt zászlókat, megtudjátok, ki a győztes. Hógolyószedegetés Húzzatok a korcsolya hegyével egy vonalat a jégre. A vonaltól öt-hét méter távolságra helyezzétek el az első hógolyót. Maid két méterként még négyet. Korcsolyával kell a hógolyók mellett elhaladni és menetközben felszedni. Aki a legtöbb hógolyót felszedi, az győz. Három kísérlet De amit színpadon A népnek hirdetünk, Ne hazudtolja meg A cselekedetünk. Ha meg nem tesszük azt, Ami föladatunk: Akkor gyalázat ránk, Színészek nem vagyunk! 1. Gyertya talpába szúrj egy-két rajzszeget, hogy vízzel telt pohárba állítva függőlegesen álljon. Gyújtsd meg a gyertyát. Mit gondolsz, mennyi ég el belőle, míg a víz kioltja a lángját? Próbáld ki, meg fogsz lepődni. 2. Égess parafadugón izzó szeggel lyukat - ha alsós vagy, ne csináld egyedül - s dugj át a lyukon 10 cm hosszú hurkapálcikát. Csavarj mindaddig drótot a dugó alá, míg vízbeállítva csaknem fenékig süllyed. Ceruzavonással jelöld meg a pálcikán a víz magasságát, majd oltsd el a pohárnyi vízben egy kiskonálnyi cukrot. Jelöld meg most a „vízállást“, tedd meg ugyanezt két, és három kanál cukor feloldása után. Készítsd a cukrosvízből limonádét, nehogy kárbavesszen a cukor. A kis fajsúlymérő birtokában bárkivel fogadhatsz — és meg is nyered —", hogy kostólgatás nélkül megtudod mondani, mennyi cukor van a limonádéban. Ugyanezt sós vízzel is megteheted. 3 Üres pohárba dobj égő gyufaszálat, s hirtelen borítsd el megriedvesített tenyereddel. A láng néhány pillanat alatt elfogyasztja a pohárban levő oxigént, s a pohár olyan erővel tapad tenyeredhez, hogy bátran felemelheted.
