Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-02 / 5. szám

4 s/ralmd Földműves 1958. február í. Intéző úr kérem... ímend, téli csend. Előttem s kö­­rülöttem sűrű ködlepel, arco­mat csípős hideg szél marja. De azért megyek. Megyek, mert hívnak a dolgozók! „ ... kérjük a szerkesztőséget, láto­gassanak el az Apátújfalusi Állami Gazdaságba és segítsenek a hibák or­voslásában!“ — ez áll a szerkesztősé­günknek címzett levélben. • Lábam alatt kopog a fagyos föld, de bensőmet a segítő készség meleg áramlata fűti... Belépek a gazdaság irodájába. Marhánszky László intéző, Cseri elvtárs és egy fiatal lány fogadja köszönésemet. Hellyel kínálnak. Az intéző beszélni kezd — Sok a munka, de nincs aki vé­gezze! — mondja. Jéggé fagy bennem a remény, nyel­vemet béklyóba köti ez a kijelentés. De az intéző ezt nem veszi észre, tovább beszél: — Nincs munkafegyelem! Azt csi­nál mindenki, amit akar! Hiába fenye­getem a dolgozókat, le se fütyülnek. Elhallgat. És mintha bizonyítani akarná állítását, lapozgatni kezdi a számlákat, kimutatásokat. Én meg rendezgetem gondolatai­mat ... Eszembe jut a levél egy-két sora: „Az intéző egy régi katonatiszt, aki úgy intézi a dolgokat, mint a régi hadseregben!“ — Nézzen csak ide! — veti rám tekintetét. — így néz ki a múlt év mérlege: kukoricából a tervezett 36 mázsa helyett 32 mázsát, cukarrépá­­ból 40 mázsával kevesebbet, vagyis 160 mázsát, krumplit pedig csak 75 mázsát takarítottunk be hektáron­ként. Gabonafélékből sem értük el a tervezett hektárhozamot. — És mi okozta ezt? — teszem fel a kérdést. \ válasz — minden gondolkodás " nélkül — a következő: — Nincs munkafegyelem! Igazat adok az intézőnek és ő ezen csodálkozik. — Maga ezt helyesli? — Azt nem, hogy így van! De ahol nincs munkaszervezés, ott nem lehet munkái egyelem sérrt! így van ? Bólint. — És mit 'mutat a pénzügyi terv ? t— kíváncsiskodom tovább. — Ötszázezer korona ráfizetést.' — feleli. — Egy év alatt? — Igen! f— Szép összeg! — Bizony az. Elkelne, ha meglen­ne! Merthogy őszinte legyek jelenleg nincs egy fillérünk se. No, de sebaj! Majd kérünk az államtól!... Mit mondjak? Talán „csak“ annyit, hogy rossz gazda az, aki ráfizet a földre! És hogy az Apátújfalusi Állami Gazdaság miért „gazdálkodik“ ráfize­téssel, annak oka van! Azt már tudjuk, hogy az intéző, aki a múlt év nyarán került a gaz­daságba, fenyegetéssel „serkenti“ jő munkára a dolgozókat. Ezt nem is ta­gadja és saját fülemmel hallottam. Ezen viszont nem csodálkozunk, mert mint a levél írója mondja: megszokta a régi hadseregben! Azt a „jó tulaj­donságát“ is tiszt korában sajátít­hatta el, hogy mások — jelen esetben a gazdaság dolgozói — rovására sza­kácsnőt, takarítónőt tart! (Pedig nős ember. És a gazdaságtól kapott egy szép családi házat is. Hogy miért nem él a családjával, azt nem tudni!?) T|e hogy is csinálja ez[ az intéző úr? Munkalapot vezet az illető takarítónő és szakácsnő részére, amelyre különböző el nem végzett munkákat tűntet fel. De van úgy is, hogy nem hajlandó fizetni az étke­zésért, takarításért. íme egy példa: Október 28-tól december 9-ig Szla­­dovnyík Páléknál étkezett és a taka­rítás is Szladovnyikné gondja volt. Amikor letelt az első hónap, Szladov­­nyíkné kérte a fizetését. — Most nincs pénzem! — jelen­tette ki az intéző. — De intéző úr kérem! Hiszen most kapott fizetést! — mondotta Szladov­­nyíkné. — Az már elfogyott! De ne féljen, rövidesen pénzhez jutok és rendezzük az ügyet. Eltelt ismét egy hónap. De az inté­ző még mindig nem fizetett. Ekkor Szladovnyikné kijelentette: — Ha nem hajlandó fizetni az in­téző úr, tovább nem főzök és nem takarítok! Az intéző látta, hogy ez így tovább nem mehet, „elbúcsúzott“ hát Szla­­dovnyíknátől. Szladovnyikné azonban nem hagyta abba a dolgot. Felkereste az intézőt és kérte a fizetését.' — Intéző úr, kérem ... — Ne háborgasson! Várjon türe­lemmel! — förmedt rá az intéző. Szladovnyikné várt és még ma is várja a fizetését! A takarításért ugyan — munkalapra — kiutalt az intéző 200 koronát Szladovnyíknénak. De az étkezéséért még a mai napig sem fizetett! Ez volna a dolog egyik oldala. A másik pedig, — ami szintén nagy hiba, — hogy az intéző ellensé­get lát azokban a dolgozókban, akik kifogásolják munkáját, viselkedését, így a Szladovnyík-családban is. És „csak“ azért, hogy Szladovnyík Pál jelentést tett az igazgatóságon az intéző viselkedéséről! Marhánszky intéző szerint tehát súlyos hibát követett el Szladovnyík elvtárs. Pedig nem! Csupán mint párttag kötelességét teljesítette! A hiba ott van, hogy az igazgatóság eddig nem vette figyelembe Szladov­nyík Pál szavait. Hagyja, hogy hiba hibára halmozódjon! Szerintünk ^ez helytelen. Mert az Apátújfalusi Állami Gazdaságnak sok becsületes és szor­galmas dolgozója van, akik bizony szégyellik gazdaságuk rossz hírnevét. Többet szeretnének termelni, jobban akarnának élni! Fájó szívvel mondották el azt is, hogy a nyár folyamán milyen rossz körülmények között folyt a munka. Egy ideig, hogy az üzemegység veze­tője megbetegedett, nem volt szerve­ző, irányító. — Amikor megtudtuk, hogy új inté­zőt kapunk, — mondja Martin elvtárs — örültünk. — örömünk azonban ke­vés ideig tartott. — Miért? A válasz késik. Egymás tekintetét fürkészik a dolgozók. Az egyik mégis megbátorodik és azt mondja: — Nem közénk való a jelenlegi intéző! Lehet, hogy a régi hadsereg­ben jó volt — ahol gumibotot is használhatott —, de intézőnek, szer­vezőnek nem megfelelő! Minket nem kell ijesztgetni, fenyegetni. Mi dol­gozunk akár éjjel-nappal is, ha látjuk, hogy munkánk eredménnyel jár! TIívtak — jöttem alapján kerül­­tem az Apátújfalusi Áll. Gaz­daságba. A látottak, hallottak egy részét — segítő szándékkal — pa­pírra vetettem. Mindezt a dolgozók érdekében tettem. Remélem ezt az intéző úr is megérti és belátja, jogos az a kívánság (hogy a követelést csak ilyen enyhén fejezzem ki), mely szinte egyöntetűen csendül ki az állami gazdaság dicséretet érdemlő dolgozóinak szavából: intéző úr ké­rem, önt felelős helyre állították! Lássa be végre, hogy emberek között csak emberi módon lehet élni, embe­rekkel csak emberi módon lehet bánni! Zatykó József Hasznos, d&l&fy a tanulás Régi közmondás tartja: „Tanulás nélkül nines tudás!“ Ez szó szerint így igaz. Ehhez a legkedvezőbb felté­tel az iskolázás, melyhez minden lehetőség adva van. A tanulni vágyók saját erejükből, a mindennapi mun­kán kívül megszerezhetik azt a tudást és műveltséget; ami szükséges ahhoz, hogy a mai rohamos fejlődéssel lépést tudjnak tartani. Államunk nagy összegeket fordít oktatási célokra; az esti iskolázások­ra, valamint az üzemi- és szövetke­zeti munkaiskolákra. Teljesen raj­tunk múlik csupán, hogy ezt a rend­kívül- nagy lehetőséget miképp hasz­náljuk fel tudásunk gyarapítására. A Köbölkúti Gépállomás traktoros­brigádjain és a benti részlegen 14 üzemi iskola működik. Eltekintve a múlt évek gyakorlatától, most a trak­torosbrigád vezetői (brigádvezető, szakaszagronómus, gazdász) egy he­tes bentlakásos iskolázáson is részt­­vesznek, amely a gépállomás új épü­letében, Párkányban folyik. Az első ilyen csoport, amely átesett az emlí­tett egyhetes iskolán, 20 brigádveze­tőből állt. Ezek sokat tanultak a mintegy 46 órás előadás-sorozatból. Az előadásokat esténként szórakoz­tató és oktató filmek, televíziós mű­sorok egészítették ki. Nagyon hasz­nos volt a tanulók számára az egy­­másközötti vita és a tapasztalatcsere. Az értékelés megmutatta, hogy a gépállomás dolgozóira komoly felada­tok várnak ebben az évben. Többek között a járásban még 5000 hektár földet kell kollektivizálni. Ebből a feladatból tekintélyes rész hárul a traktorosokra is a mindennapi poli­tikai felvilágosító munka terén. Mert nemcsak a földeken kell jó munkát végezniük. A földművesek körében is szükséges, hogy elvessék az új életmód, a fejlődés rnagvát! Varga József, a Köbölkúti Gépállomás dolgozója Új gépekről. innen-onnan Házilag készített burgonya­kiszedő A szovjetunióbeli ksztovszki gép­állomás traktorosai kultivátorok fel­­használásával házilag készítettek burgonyakiszedő gépet. Mint a Kar­­tofeli Ovoscsi című moszkvai burgo­nyatermesztő szaklap ismerteti, a traktor hidraulikájára felerősítették a kultivátor keresztgerendáját, annak két szélére pedig egy-egy, a végén meghajlított élben végződő függőle­ges rudat. A két rúd közé kereszt­vasat szereltek. A hajlított élek bele­vágnak a talajba, magukkal viszik a keresztvasat, az pedig a traktor ha­ladása közben kifordítja a burgonya­gumókat a földből. * * * Vezérlődrót nélküli négyzetes-fészkes vetőgépet szer­kesztett a dolgovszki gép- és trak­torgyár egyik mérnöke. Lényege — mint a „Nauka i Peredovüj“ leírja — a gép közepére helyezett ballongumis vezérlőkerék, amely a menetsebes­ségnek megfelelő szabályos időközben gondoskodik a vetőcsappantyú műkö­désbe hozásáról. Vetőcsappantyút a gép mindkét oldalára szerelnek, a gép tehát fordulás nélkül vetélőszerűen dolgozhat. A kísérleti példányok üze­mi munkája sokat ígérő. * * * Léglökéses permetezőgép gyártásáról, mint nagy technikai szenzációról ad hírt a francia La Technique Agricole című lap: „A lé­­porlasztásos gépeket felülmúló új permetezőgép pulzáló légárammal működik. A légáram sebessége 600C m/sec. Az energiát robbantómotor szolgáltatja. Bármi folyadékot vagy olajos keveréket 100—150 méterre is kiszór. Ezért tűzoltásra is alkalmas. Teherautóra vagy pótkocsira szerelve működik. Teljesítménye 50—70 hektár óránként vagy 2000 folyóméter ugyancsak óránként. ★ ★ ★ Emlékezetes nap Egyszerű hétközi téli nap volt. Sű­rű pelyhekben hullott a hó s fehér leplével beborította a tájat. A Feledi Gép- és Traktorállomás udvarán zsi­bongó, kacagó, pirospozsgás arcú ün­neplőbe öltözött hógolyózó fiatalok törték meg a csendet. Néhányan a „Rimavan“ kqltúr- • csoportból. A pajkos játéknak a főkönyvelő, Babota Miklós bácsi megjelenése ve­tett véget. Komoly, atyai tekinteté­ből a fiatalok megértették, hogy kez­detét veszi az ünnepély. Ünnepély hétk znap? Igen. A feledi GTÄ fia­taljai számára január 23-ika ünnep­nap. Ugyanis először történt meg, hogy eredményes munkájukért el­nyerték a Megbízottak Testületének és a CSISZ Központi Bizottságának vándorzászlaját. A példásan feldíszített kultúrhe­­lyiségben néhány perc alatt minden hely foglalt. A GTÄ dolgozóinak, így a jelenlevőknek is közel 90 százaléka fiatal. De megjelentek itt ma a helyi nyolcéves iskola pionírjai és tanítói is, akik felett a gépállomás fiataljai védnökséget vállaltak. A tenniakarás­­tól határozott, a lelkesedéstől mo­solygósarcú fiatalok tekintete az el­nökségi asztal felé fordul, amikor Fábri elvtárs, a CSISZ üzemi szerve­zetének elnöke szólásra emelkedett. Jóleső érzéssel hallgatták a gépállo­más múlt évi eredményéről szóló be­számolót, mert hiszen elsősorban az ő érdemük, hogy a GTÄ tavaly 12 356 átszámított hektárral nagyobb telje­sítményt ért el, mint két évvel ez­előtt. Emellett az egy hektárra eső költségeket 40 koronával csökkentet­ték. Figyelemre méltó eredményeket értek el tavaly a hektárhozamok nö­velése terén. A hektárhozamok ter­vét búzából 105, rozsból 113, árpá­ból 119, zabból és takarmányfélék­ből 104, az ipari növényekből pedig 111,70 százalékra teljesítették, ami azt jelenti, hogy 8530 hektáron túltel­jesítették a tervezett hektárhozamo­kat. Említésre méltó, hogy a feladatok teljesítésében éppen az ifjúsági bri­gádok a bottovói, nagybalogi, rimajá­­nosi traktorosok jártak az élen. A vándorzászló elnyerésében nagy érdeme van Bodor József, Kovács István, Ádám Pál, Holubek József, Maruskin János, Torma József trak­torosoknak, Osztrihuny Márton bri­gádvezetőnek, Kecső István gépjaví­tónak és a többi példás dolgozó kivá­ló teljesítményének is. A „milliók megtakarítása“ akció keretén belül Maruskin János, Pataki József és a többi fiatalok 50 000 koronával csök­kentették a költségeket. Annak is megvan a magyarázata, hogy a fiatalok eredményes munkát végeznek. Az üzemi pártszervezet, főképp Krivulka János a pártszervezet elnöke és Kopper István a GTÄ igaz­gatója atyai gondossággal törődnek a fiatalok sorsával, politikai és szak­mai fejlődésével. Nincs olyan mező­­gazdasági szaklap hazánkban, amit nem találna meg a GTÄ kultúrhelyi­­ségében az ember. Szovjet szaklapo­kat is olvasnak. Erről meg Babota Miklós bácsi gondoskodik. A fiatalok kulturális életének színvonala is pél­damutató. Saját kezdeményezésükből 27 tagú ének- és tánccsoportot léte­sítettek. Műsorával nemcsak a GTÄ dolgozóit, hanem a rimaszombati já­rás többi községének lakosságát is szórakoztatja a „Rimavan“. Mindezek­ről nemcsak az elnöki beszámoló, ha­nem a járás vezetői, Éliás elvtárs, a JNB elnöke és mások is elimserőleg emlékeznek meg. Elérkezett a legünnepélyesebb pil­lanat. Urbán elvtárs a földművelés­­ügyi és erdőgazdasági megbízott he­lyettese néhány szót intézett az ösz­­szegyűlt fiatalokhoz, majd átadta a vándorzászlót és a 3000 koronás pénz­jutalmat, miközben ezeket mondotta: „ ... ebből az alkalomból azt kívánom, hogy a legközelebb a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Minisztérium zász-Kecső István példás gépjavító munka közben, Iáját adhassuk át a gépállomásnak.“ Fábri ejnök a zászló átvétele után ígéretet tett, hogy a vándorzászlót a jövőben is megtartják. Hogy a töb-Torma József és Bencs traktoros. biek is így akarják, bizonyítja a ré­szükről elhangzott hurrá és a falat­rengető tapsvihar. A pionírok üdvözlete és 'á „Rima­van“ fellépése után Major Ágoston elvtárs a CSISZ Központi Bizottságá­nak titkára intézett beszédet a fiata­lokhoz és átnyújtotta a legjobb dol­gozóknak a Jilemnicky-jelvényt és a többi kitüntetést. A vitában egymásután szólaltak fel a fiatalok s mindannyian közölték a Februári Győzelem 10. évfordulója és a XI. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat, melyek értéke meghaladja a 376 000 koronát. Vállal­ták, hogy ebben az évben még foko­zottabb mértékben csökkentik a ter­melési költségeket és még jobb ter­melési eredményeket érnek el, mint a múlt évben, hogy, jó hírnevüket a jövőben is megtarthassák, Ahol ilyen fiatalok vannak, ott joggal lehet bíz­ni a sikerben. Kulik Gellert Valóra váltják A párt levelének megtárgyalása alkalmával több értékes javaslat hangzott el a Varanói Gép- és Trak­torállomás dolgozói részéről is. Meg­valósításukkal sem késlekednek. Pél­dául Caklov községből Záruntovba helyezték át a brigádközpontot, ahol a fontosabb gépeket tető alá tudják helyezni, s így nincsenek kitéve a kedvezőtlen időjárás hatásának. A Diesel-motorokra pléhből készítettek fedőlemezt, így védik a rossz idő viszontagságaitól. Ezekben a napokban a traktorok irányító berendezésének átszerelésén dolgoznak, ami lehetővé teszi a gé­pek könnyebb és jobb irányítását. Újító javaslatok hangzottak el a trá­­gyalevezéssel kapcsolatos munkák megvalósítására. A trágyalészórókra 8 méteres vascsöveket szereltek, me­lyekbe lyukakat fúrtak. így a trágya­­levező az eddigi két méter helyett 8 méteres területet trágyalevez egy­szerre. Az üzem vezetősége arról is gondoskodik, hogy a traktorosoknak a munkaidő után legyen hol megmo­­sakodniok. A mosdóhelyiség építése már befejezés előtt áll. A vita során többen rámutattak arra, hogy sürgősen intézkedni kell a védetlen területen elhelyezett gé­pek sorsáról. A gépállomás dolgozói brigádmunkával körülkerítették a nyitott gépszíneket. ★ ★ ★ Készülnek a tavaszra A bratislavai kerület gépállomásai­nak dolgozói szorgalmasan készülnek a tavaszi munkára. A traktorosok egy része a kedvező időt felhasznál­ja a mezei munkák befejezésére, a többiek a gépek és húzószerszámok javításánál és az egységes földmü­­vesszövetkezetek termelési terveinek kidolgozásánál segédkeznek. Január utolsó heteiben kijavítot­ták a kerekes traktorok közel 60 százalékát és a lánctalpasok csaknem 50 százalékát. A brigádközpontokon néhány száz vetőgépet, a burgonya­­ültetők 70 százalékát javították ki.

Next

/
Thumbnails
Contents