Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-26 / 4. szám

A szocialista faluért

A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA

Bratislava, 1958. január 26.

Ára 40 fillér

IX. évfolyam, 4. szám

A fejlődés üteme követeli

Falvainkon eddig soha nem tapasztalt, nagy forradalmi átalakulás megy végbe. A mezőgazdaság levetkőzi megtépázott, évezredes gúnyáját... Naponta tűnnek a kárhozatot, örökös perlekedést szülő mezsgyék. Mint langyos nyári eső után a gomba, úgy szaporodnak az új szövetkezetek. Megújhodik, új alapokra épül mezőgazdaságunk.

Szépek, felemelőek a szövetkezeti mozgalom eddigi sikerei. Szlovákia földterületének már közel 60 százalékán mezsgyétlen, szocialista nagyüzemi gazdálkodás vert gyökeret. Sok-sok új, korszerű mezőgazdasági épület-csoport, jól müveit, széles szövetkezeti táblák, a mezőgazdaságba bevonuló gépi technika és a szövetkezeti tagok növekedő jóléte jelzi a megtett nagy utat.

De mindamellett elbizakodásra, túlzott elégedettségre okunk egyáltalán nincs. Erre mutatott rá — nagyon helyesen — az országos vitára bocsátott pártlevél és Novotny elvtárs, köztársasági elnökünk újévi beszéde.

Az ötéves tervből a mezőgazdaságra háruló feladatok nem könnyűek. Teljesítésük a szövetkezeti gazdaságokban minőségi változást követel. Ennek biztosítéka: a haladó termelési tapasztalatok széleskörű alkalmazása. Erre alapozza számtalan szövetkezet azon hazafias kötelezettségvállalását, hogy az ötéves tervét négy év alatt teljesíti. Igenám, de a haladó termelési módszerek gyakorlatba való átültetéséhez szakképzett, a közösért rajongani tudó, áldozatkész agronőmusokra, zootechnikusokra, állatorvosokra, csoportvezetőkre és tagokra van szükség. A szakoktatás kérdését azonban több helyütt — így a mihályfai szövetkezetben is— lebecsülik. Néhány fiatal látogatja csupán a szövetkezeti munkaiskolát. Az idősebbek úgy gondolják, ők már „mindent“ tudnak ... Pedig a példamutató kötelezettségvállalás teljesítése kötelezi őket arra, hogy szaktudásukat gyarapítsák.

Szövetkezeteink vezetőinek a szakkáderekről nagyon előrelátóan kell gondoskodniok. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a funkcióféltést

tegyék végre a lomtárba, s a megfelelő képességű, példás tagokat küldjék bátran a mezőgazdasági iskolákra. A nyitrai Mezőgazdasági Főiskola agronómusokat és zootechnikusokat, Kassán lévő fakultása meg állatorvosokat képez a nagyüzemi gazdaságok számára. Ezenkívül Szlovákiában még 38 mezőgazdasági- és 3 erdészeti technikum, 44 mezőgazdasági- és 4 erdészeti mesteriskola, 32 mezőgazdasági tanonciskola, 2 felsőbb szövetkezeti iskola és 7 könyvelői iskola működik.

Ha a rohamosan emelkedő mezőgazdasági szakkáder-szükségletet vesszük, (csak egyetlen példa: 1965- ben a mezőgazdasági iskolákból 4000 magas szaktudású kádernek kell kikerülni) a felsorolt iskolák száma ném elegendő. A csehországi példa bizonyítja — ott jóval magasabb a mezőgazdasági termelés színvonala éppen a fejlettebb, több szakkáder kö, vetkeztében —, hogy Szlovákiában is tovább kell bővíteni az ez irányú iskolák számát.

De, ha csupán csak a mezőgazdasági iskolák számát emelnénk, nem járna kellő eredménnyel. A párt levele nyomán, a mezőgazdasági iskolákban kialakult vita, sok értékes javaslaton kívül, felszínre hozott több hiányosságot. Illetékes szerveinknek többet kell törődniök egynéhány iskola hiányos felszerelésének és berendezésének pótlásával, az épületek karbantartásával, tangazdaságok létesítésével, hogy a tanulók az elméleti tudás mellett gyakorlati szakismereteket is szerezhessenek. A javaslatok legtöbbje hangsúlyozza a tanítók pedagógiai-, szak- és politikai tudásának, termelési tapasztalatai gyarapításának fontosságát. Elvégre ez a kívánalom teljesen indokolt.

Az eddiginél több figyelmet kíván a végzett hallgatóknak a termelésbe való irányítása, főleg a szövetkezetekbe, ahol sokhelyütt hiányoznak a szakkérdésekben jártas emberek. Az eddig végzett hallgatók széthelyezésénél a legnagyobb hiba volt, hogy nagy részük „papiros-emberkévé“, hivatalnokká vált, nem segítette közvetlenül a termelési színvonal emelését. Ez tanulság legyen a jövőre.

Ny. Sz. Hruscsov a kolhoztagok között

Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára kíséretével meglátogatta Gastelov és a Nővé Zivot nevű kolhozt.

A Gastelov kolhoz kötelezettséget vállalt, hogy 1958-ban 100 hektáron 70 mázsa húst, 464 mázsa tejet, a Nővé Zivot pedig 70 mázsa húst és 330 mázsa tejet termel.

Nagyobbodik a szövetkezeti család

Az év elején a rimaszombati járás Dubovce községében újabb magángazdák határozták el magukat, hogy ebben az évben már közösben akarnak dolgozni. Jgy Bodnár János, Szabó Bálint és Stavina Lajos beléptek a szövetkezetbe. Mint magángazdálkodók példásan teljesítették beadási kötelességeiket, s így az EFSZ tagsága reméli, hogy a szövetkezetben is jó munkát végeznek. (Z)

A legméltóbb helyre

Brnoban tartották meg a kukoricatermesztök III. országos értekezletét

Brno egyik kis utcájában olyan kukoricacsövek és miniatűr silóvernagy a forgalom, mintha valami nagy mek kötik le a látogatók figyelmét, dologra készülődnének az emberek. A nagy terem már megtelt a láto- Pedig nem látunk semmi különöst, gatókkal és a halk moraj is elnémul, mindössze az egyik magas épület amikor Josef Nepomucky, a mezóelőtt állvány áll, rajta plakát, amely kukoricát ábrázol. Ezt nézegetik az érkezek és félfüllel halljuk, amint mondogatják:

— Megválasztjuk a kukoricát a takarmányok királyának.

Van aki e fontos növénynek a királynő tisztséget ajánlja. A beszéd tárgya mindenütt a kukorica, mindenki mond valami szépet, valami nagyot róla. Ugyanis arról van szó, egyhangúan azt akarják, hogy a kukoricát állítsák már végre megfelelő helyre, vagyis minden takarmánynövénnyel szemben helyezzék előnybe.

Benn az épületben a folyosók tele kiállítási tárgyakkal. Különféle képek, rajzok, a bemutatott sokfajta

Az országos békekonferencia előtt

A Békevédők e hó 27-én Prágában megrendezendő országos konferenciáján részt vesznek majd Szlovákia dolgozóinak küldöttei. A bratislavai kerületből 40, a zsolnai, besztercebányai, nyitrai és kassai kerületből SOSO, az eperjesiből pedig 25 küldött tolmácsolja majd a konferencián a dolgozók elhatározását, hogy az eddiginél még kezdeményezőbben akarják támogatni a világszerte folyó békeharcot. A küldöttek sorában kitüntetett példás munkások, EFSZ-tagok, egyénileg dolgozó parasztok, a Szlovák Nemzeti Front pártjainak, vala-. mint szerveinek képviselői, lelkészei,

az ifjúság, a fegyveres erők képviselői, tudományos és kulturális dolgozók lesznek.

★ ★ ★

Tíz nap alatt a Földről a Holdra és vissza

Csebotarjov professzor elmélete szerint a holdrakéta majd 400 000 kilométerre távolodik el égitestünktől, körülrepüli a Holdat és aztán visszatér a Földre. A repülés kezdeti sebességének másodpercenként 11 kilométer 200 métert kell kitenni.

és erdőgazdasági miniszter első helyettese lép a mikrofonhoz. Mi sem természetesebb, minthogy a kukoricáról beszél. Ő is azon a nézeten van, mint kint hallottuk a plakátnézegetőket, hogy a kukorica a legértékesebb takarmányféleség, amelyet nemcsak a kukorica-, de a répa- és burgonya-körzetekben is legérdemesebb termeszteni.

Az értekezleten sok a hozzászóló, hisz mindenkinek van valami mondanivalója a kukoricával, a fontos takarmánynövénnyel kapcsolatban. A vélemények kicserélődése, tisztázódása alapján született meg az a határozat, amely hosszú időre utat mutat a kukorica termesztéséhez, megmunkálásához.

Az értekezleten elhangzott fő beszámolót s egyes hozzászólásokat lapunk következő számában a szakmellékletben kivonatosan, a hozott határozatot pedig teljes terjedelmében közöljük.

Az értekezlet kiállításán több hazai és külföldi kukoricafajtát mutattak be

üocmxn

Ki mondhatna még többet ?

Gyarapítják tudásukat

A losonci járás 34 szövetkezeti munkaiskolájában körülbelül 700 szövetkezeti tag mélyíti, gyarapítja szaktudását, ami azt jelenti, hogy a járás szövetkezeti tagságának egyharmada látogatja az iskolákat. Ezenkívül száz szövetkezeti tag különböző érdekkörökben ismerkedik meg a melegégövi növények termesztésével, a szőlészettel, fajállattenyésztéssel stb. A losonci járás egyes szövetkezeti munkaiskolái között verseny indult a rendszeres iskolalátogatás és a legjobb osztály büszke címének elnyeréséért.

Az egész besztercebányai kerületben 280 szövetkezeti munkaiskola nyújt alapos tudást 6500 szövetkezeti tagnak, ezenkívül 81 téli iskolát a mezőgazdaságban dolgozó fiatal fiúk és lányok részére szerveztek.

Telt a terem, lázas a forróság, mintha a szívekből és a szemekből sugárzó boldogság fűtené, hevítené a bolyi kultúrházat, a szövetkezet évzáró köz?'yülésének színhelyét. Itt szorong a alu apraja-nagyfa, csak egy páran lelkesednek a szomszéd teremben olyannyira, hogy már nótába csap a jókedvük. De a gyűlés komolyságát nem zavarja az idehallatszó egy-két kurjantás.

Bodrogi Bertalan, az EFSZ elnöke, nyitja meg a gyűlést.

— Jó évet zártunk, jól dolgoztunk a múlt évben — mondja, s a szemekben csillanó megelégedés beleegyezően rábólint. Mert amit egész éven át is sejtettek, most itt a bizonyosság — erősödött a közös, gazdagodtak a tagok. A beszámolóban felsorolt számok elárulják, hogy nem is kevéssel. Az elmúlt év folyamán közel 600 000 koronával lett gazdagabb a közös vagyon, melynek értéke ma már meghaladja a négymilliót. Többre vitték mint tervezték, tehát több gurul a tagok erszényébe is. Egy-egy munkaegységre a tervezett 20 korona helyett 23 koronát fizetnek.

Egymásután csupa számhalmaz sorakozik a beszámolóban. Néhány millió ide, néhány oda, s ha az ember a hatalmas összegeket képtelen is a fejében tartani, annyi mégis jól bevésődik az agyába, hogy jó ez a közös. Hisz ezt már évközben elismerte még az a 18 földműves is, akik 100 hektár földdel a múlt évben léptek a szövetkezetbe, s így ha nem is elsőnek a királyhelmeci járásban, de Boly is szövetkezeti községgé lett. A számok, a nagy összegek hallatára az öregek és betegeskedők szívét is megelégedés tölti el, mert hogy több kerül a szociális alapba, ők is gondtalanabb holnap elé néznek.

Honnan gyűlt össze ez a tengersok

A TAMÄSFALVI szövetkezetesek a múlt évben eredményesen befejezték a szövetkezeti munkaiskola első osztályát és ebben az évben is rendszeresen látogatják az előadásokat. A magyar nyelvű előadásokat Smajdák Gyula, a járási mezőgazdász helyettese gondosan előkészíti. A szövetkezeti munkaiskola hallgatóinak sora örvendetesen kibővült ebben az évben, mivel 38 nő jelentkezett a tanulásra. Ők sem akarnak lemaradni a férfiaktól.

P. Z.

pénz? — vetődik fel önkéntelenül is a kérdés és a beszámoló, mintha csak erre akarna választ adni, részletesen rámutat az egyes termelési szakaszok eredményeire. Legjobban a 332 mázsás hektárhozamot adó cukorrépa jövedelmezett. Ebből közel 10 000 korona volt a hektáronkénti jövedelem, amelyben még nincs benne a répafej, a szelet és a jutalomként kapott cukor ára. Szép bevételt jelentett a kendertermelés is, melyből a tervezett 45 mázsával

szemben 85 mázsa termett. A dohány ugyancsak jól fizetett, mert a 12 hektárról 117 000 korona jövedelem futott be. Ha pedig csupán az egy hektárra eső jövedelmet nézzük, akkor az uborkatermelés volt a legkifizetöbb, mert a két hektárról 120 000 korona volt az EFSZ bevétele. A zöldségtermelés áltálában jó volt, amit elsősorban az idejében való ültetésnek, de tálán nem kevésbé a jó gondozásnak és az idejében történő értékesítésnek köszönhetnek.

A növénytermesztés eredményét így sorakoztathatnánk tovább is, hisz minden terményből terven felülivel dicsekedhetnek, A takarmányalapuk is jó,

csak az a baj, hogy ez nemigen látszik meg az állattenyésztésen. Állandó vita tárgya ez a tagok között, a végeredmény azonban még csak elhatározás, olyan, hogy az 1960-ra tervezett állományt egy évvel hamarabb biztosítják, ugyanakkor a hasznosságot is igyekeznek elérni olymódon, hogy gyökeres változást eszközölnek az állattenyésztésben dolgozók jutalmazásában. Természetesen a hasznosság a súlygyarapodás szerint, amelyet eddig csak részben érvényesítettek. Persze, a jövőben se menne ez könnyen, ha a határozatokat csupán rendeletekkel akarnák megvalósítani. Nagyobb szakoktatás, alaposabb népnevelő munka kell ahhoz, hogy a helyes javaslatokkal, határozatokkal szemben felszólalók is megértsék az új intézkedések helyességét és úgy fogadják, hogy ez az ó érdekükben történik.

Jó a bólyi EFSZ, mert nem lehet rossz egy olyan szövetkezet, ahol egyegy tag átlagos jövedelme 16—18 000 korona. Bukus János sertésgondozó pedig osztalékként is több mint 20 000 koronát kapott. De az évzáró gyűlésen felvetődött hiányosságok arra engednek következtetni, hogy az EFSZ jobb szervezéssel még nagyobb eredményeket is elérhet. Persze, nem szeretnénk iinneprontók lenni, amikor a hiányosságokról beszélünk. Mert a hiányosságok ellenére is eredmény, méghozzá nem is kicsi a mostani 13 koronás osztalék. Talán leginkább ez magyarázza az évzáró gyűlés megelégedett hangulatát és a fiatal mezőgazdász. Illés János, szavait is, amikor szövetkezetük fejlődéséről kérdezősködve ezt válaszolja: Ki mondhatna még többet, mint a tizenhárom korona.

Lehet, hogy neki is igaza van, mert a szép összeg is nagy beszélő. De nekünk talán mégis többet mond az emberek arcát rózsásra festő megelégedés. -ti