Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-26 / 4. szám

2 Jxaltad Földműves 1958. január 28. QöuieL IcoMn&ntáx Két újsághír fekszik az íróasz­talomon. Az egyik arról szól, hogy Bánocve nad Bebravou-ban felépül Szlovákia első gépkocsigyára. A má­sik jelentés még több örömmel töl­tött el. A felszabadulás óta 200 új üzemet építettünk vagy bővítettünk ki Szlovákiában. Akaratlanul is elgondolkoztatja az embert, megokolásra késztet. A napokban Pótoron jártam. Egészen elképedtem. Ahol pár év­vel ezelőtt csak néhány vagon sze­net bányásztak, ma új, korszerű bányaváros épült. Kérdezed a bá­nyászt, hol a régi Pótor? — Ott lent a völgyben. — De az is megifjodott már — büszkélkedik. Fiatalossá válnak a falvak, lép­­ten-nyomon találkozhatunk ezzel. A cseh, a szlovák, a magyar, az ukrán és a többi nemzetiségű dol­gozók kemény kézszorításából fa­kadt. Nem újkeletű ez. A München előtti köztársaságban Csehszlovákia Kommunista Pártja már úgy tűzte ki a jelszót, hogy „harc az urak ellen“, tekintet nélkül arra, milyen nemzetiséghez vagy fajhoz tartoz­nak, A proletámemzetköziségre, a burzsoá nacionalizmus elleni harcra szólította fel a párt. Lerántotta a leplet Kosúton a magyar földmun­kások, a vörösköi vasúton a szlo­vák dolgozók, és Moston a cseh bányászok gyilkosairól. Három he­lyen történt, de az okozó egy volt. A kapitalisták nemzetiségi hovatar­tozás és szemrebbenés nélkül adták a parancsot a tüzelésre, öltek, pedig csak kenyeret kértek a munkások. A kommunista párt már akkor is harcra szólított mindenféle szepara­tista törekvések ellen, mert előre látta, hogy mit „hoz" majd ez a cseh, szlovák és a magyar dolgo­zóknak. A párt már akkor lelep­lezte, hogy az úgynevezett önálló szlovák államra váló törekvés mö­gött kik állnak. Az egyik ilyen kardcsörtető Tuka magyar tanár volt, aki haláláig sem tanult meg szlovákul. 1921-ben már arra cél­zott, hogy Szlovákiái el kellene szakítani Csehszlovákiától. 1933-ban a ludákok a Pribina ünnepségen már olyan elveket vallottak, hogy Szlo­vákiát a tábornoki Lengyelország­hoz kellene csatolni. A harmadik­irányzat egy katolikus középeuró­pai Habsburg-állam megalakítása volt, amelynek egy részét képezte volna Szlovákia. Az ún. Szlovák Állam megterem­tésére elsősorban is a papok töre­kedtek. Es mi történt később? Az ún. Szlovák Állam megalakítása után 1942 elején 17 000 zsidót küldtek Lengyelországba, áprilisban pedig további 35 OOO-ret adtak át a gázkamráknak. Az álhumanista pa­poknak eszébe se jutott, hogy til­takozzanak a tömeges mészárlás ellen. Nemcsak faji üldözés volt. A német fasiszták éhbérért 125 000 szlovák munkást kaptak. Az ún. Szlovák Állam teljesen a csőd szé­lére került. Németország 7 milliárd koronával tartozott, az államadós­ság pedig 14,5 milliárd dollárt tett ki. A Lengyelország elleni háború havonta 160 millióba, a Szovjetunió elleni háború pedig 150 millióba került. „Ezt kapták“ tehát a szlo­vákok. Mit „kaptak“ a magyarok? A Csehszlovák Köztársaság széthullása után még embertelenebb munka­­körülmények, a brutális kakastolla­sok szuronya, koncentrációs táborok és végső fokon a Donkanyar, dög­­halál. Vigyázat, újra azok ütötték fel a fejüket, akik miatt annak idején sortüzek dördültek a dolgozókra nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül. Azok törekednek a köztársaság egységének megbon­tására, akik kiszolgálták Hitlert, elősegítették a fasizmust, a bar­bárságot. Akiknek politikája nyo­mán jött München, a gázkamrák, Lidice, • Beszterce, az embertelen fenevad, a fasizmus. A napokban ismét hozzánk szólt a párt határozata, mely felhívja minden dolgozó figyelmét a bur­zsoá nacionalisták elleni harcra, egységre szólít minden becsületes hazaszerető embert. Munkás, paraszt, értelmiségi! Ha elsétálsz az új gyár mellett, ha látod a viruló szövetkezeteket, ez mind a csehek, szlovákok, magya­rok, ukránok és más nemzetiségű dolgozók egységéből ered. Aki pedig az egység ellen, a köztársaság ellen van, az a te ellenséged és minden dolgozó ellensége. (B. J.) á csehszlovák-kambodzsai közös nyilatkozat megerősítette a békés együttélés öt elvén alapuló barátságot Január 19-én Phnom Penhben a királyi palotában csehszlovák-kam­bodzsai közös nyilatkozatot írtak alá. A csehszlovák kormány nevében Vi­liam Siroky miniszterelnök, a kam­bodzsai kormány nevében Penn Nouth miniszterelnök írta alá a nyilatko­zatot. Ezután Viliam Siroky miniszterel­nök és Pen Nouth kambodzsai minisz­terelnök beszédet intézett Kambod­zsa fővárosának többezer lakosához. A királyi palota előtt gyülekezett nép viharos tapssal jutalmazta a két szó­nok beszédét és a közös nyilatkozat szövegét Ezután búcsúfogadás volt Kambodzsa királyánál, amelyen Viliam Siroky miniszterelnök kíséretével megjelent. Kambodzsa népe viharos lelkese­dés közepette búcsúzott Viliam Siro­­kytói. Miniszterelnökünk január 20-án Burmába érkezett. Csehszlovák-kambodzsai közös nyilatkozat Viliam Siroky úr őexcelenciájának, a Csehszlovák Köztársaság miniszter­­elnökének és Penn Nouth úr őexce­lenciájának, a Kambodzsai Királyi India népe nagyban támogatja a ha­ladó erők béketörekvését. Államfér­fiak, tudósok nyíltan síkraszálinak a nukleáris fegyverek betiltásáért. Sok békeharcos hazafi emelt már szót a háborús úszítók ellen. Képünkön Csandraszekhara Venkata kiváló in­diai fizikus Lenin-díjas békeharcost látjuk. Hogy célhoz érjen a tett.. — Beszélgetés egy példás szövetkezeti taggal, munkájáról és a békéről — Dolgoskezü, igyekvő embernek is­merik faluszerte. Szívóstermészetü és kitartó. Bármily nehéz munka is adódjék számára ..., nem adja be a derekát. Család-szerető. Nemcsak becsülője, hanem gyarapítója is a közösnek. Tehenész a nádszegi EFSZ- ben, méghozzá a javából. Tóth Dé­­nesnek hívják. Fejőtársai elismerés­sel beszélnek róla. Felkerestük hát, hogy elbeszélgessünk vele ... Serény munka folyik a tehénistálló­ban. Almoznak, fejéshez készülődnek. Czakó Szilvi, ez a mókára-tréfára mindig kész fejő almot vet a tehenek alá, s egy percre megáll. Abrázatja azt mutatja, hogy valamiféle mond­­hatnékja van. Nem is tétovázik, ki­rukkol azonnyomban: — Ha nem tudná, megmondom... Dénes fejte meg a közös első tehenit L— újságolja titkolt büszkeséggel. ... Nemsokára egy tehenészava­tásnak vagyunk szemtanúi. Lukács Sándor új tag az avatott. Egyszerű, de mélyen emberi ez a röpke szer­tartás. Az újdonsült tenehészt társai elhalmozzák jőtanácsokkal, egyszó­val: útbaigazítják. Tudatják véle azt is, hogy 100 liter tej kifejéséért 2,15 munkaegység jár neki, feltéve, ha 3,5 százalékot megüti a tej zsírtartalma.- Vizelni, Sándor nem szabad! - jegyzi meg tréfásan valamely társa a kétértelmű szót. Ezen kuncognak egy sort, majd parolázások, megany­­nyi jókívánság zárja be az aktust. Utána vidáman fejéshez látnak ... Meleg családi otthonban folytató­dik a beszélgetés.- Mióta végzi ezt a munkát? — Áprilisban lesz hét éve — per­geti visszaemlékezése fonalát Tóth Dénes. — Kezdetben bizony volt baj­lódás, éppen elég ... Tapasztalatlanok voltunk. Takarmány sem volt bővé­ben, a szakértelem is hiányzott, mint levesből a só. így azután a tejbeadás­sal gyakorta lemaradtunk. Ámde, a múlt évben jócskán nekiduráltuk ma­gunkat: 100 ezer liter tejet adtunk be szabadon. — Mi eredményezte, hogy túllép­ték a tervszabta hozamot? — Okosodtunk. Mi is, meg a ve­zetők is. Sokat tett a 3 éves szövet­kezeti munkaiskola. Takarmányunk is van elég. No meg, azután változ­tattunk a fizetés módján. Ugyanis a kifejt tej után íródik be a munka­egység. — És így jobb? — Már hogyne lenne jobb, bi­zonykodik váltig, — hiszen ebben van a több tej titka. Nem mindegy az, hogy 3, vagypedig 6 liter a tejátla­gunk. Elbeszéli azt is, hogy náluk az ita­tásos borjúneveíés jól bevált. Mint ahogy mondja, először ő is hitetlen­kedett. De a bocikon lehet észre­venni legjobban az új módszert. Az­óta nagyritkán van elhullás, a fiatal állatkák jóétvágyúak, egészségesek. Mindössze 44 esztendő pergett le Tóth Dénes élete rokkáján. De már — saját házában — hetedmagával ül asztalhoz. A szobában rádió szól. Mesét közvetít, amit a gyerekek szív­szorongva hallgatnak ... Disznóvá­gásról meg a tekenőben pácolódó szép nagy sonkák árulkodnak. — Jó ez a rendszer — szólal meg újra a ház gazdája. — Csak legalább húszéves lehetnék ... Azelőtt, a ma­gamfajta ember legfeljebb púpot szerezhetett a hátára az inat szakajtó munkában. Korántól-későig dolgoz­tunk, mégis nyomorgás volt az éle­tünk ... De szerencsére ez az átko­zott régi világ már letűnt — sóhajt megkönnyebbülten. Igen! Letűnt, elsöpörte a történe­lem vihara. Főikéit a vörös-csillagos daliák és hős partizánjaink vére árán megváltott szabadság fényes napja. A piócaként nyakunkon ülő kizsák­­mányolók üres tarisznyát akasztottak a Tóth Dénesek nyakába, amelybe mun-Kormány Minisztertanácsa elnökének közös nyilatkozata: Norodon Szihanuk herceg, királyi fenség meghívására, amelyet Kam­bodzsa királya és királynéja őfelsé­géik, valamint a khmer nép nevében tolmácsolt 1956 júliusában csehszlo­vákiai látogatása során, Viliam Siroky úr őexcelenciája, a Csehszlovák Köz­társaság miniszterelnöke 1958. január 16-20-án baráti látogatást tett Kam­bodzsában. A Csehszlovák Köztársaság minisz­terelnökét Václav David külügymi­niszter úr és további hivatalos sze­mélyek kísérték. A király és királynő őfelsége Viliam Siroky excelenciás urat, a trónteremben hivatalos fogad­tatásban részesítette. A Csehszlovák Köztársaság minisz­terelnöke kambodzsai látogatása so­rán felkereste Phnom Penhet, a ki­rályság politikai közigazgatási és gazdasági központját, Siem Reapot, a történelmi emlékműveket Angko­­rában, amelyek a khmeri ezeréves civilizáció és kultúra bizonyítékai, valamint Kompong Kham tartomány korszerű kaucsukültetvényeit. Sziem Reapban Viliam Siroky úr őexcelenciája Norodon Szihanuk her­kábamenet csak émelygős kukoricás­kenyér jutott. A múlt koldústarisz­­nyáját új népi rendszerünk akasz­totta ki a nyomorgó Tóth Dénesek nyakából és azt telt kamrával cserélte fel. * * * * Majd a legutóbbi szovjet sikerekre, a Békekiáltványra és az USA soroza­tos kudarcaira terelődik a szó. — A szputnyikok óriási módon le­égették a Nyugat hatalmasait — summázza a tehenész. — A múltkoriban — veti közbe felesége — nagy örömmel „gyüttek“ haza a lánykák. Na mondok, mi búj­hatott ezekbe? Hát a szétpukkadt amerikai „kaputnyík"-ról hoztak hírt valahonnan a faluból, — toldotta meg az asszony a mondottakat. A Békekiáltvány a Tóth-család asz­talára is eljutott. Elolvasták. Egyet­értenek a 65 ország kommunista- és munkáspártja állásfoglalásával, he­lyeslik a szovjet javaslatokat és el­ítélik az atomháborúra törekvő nyu­gati monopőlisták rút szándékát. A mélyről jött, öntudatban magasra nőt,, végre emberré vált Tóth Dénes szövetkezeti tag tudja, hogy a szo­cializmus építését betetőzni csak békében lehet. Ehhez a maga módján úgy járul hozzá, hogy a tavalyi 9,3 literes tejátlagát ebben az esztendő­ben még jobb takarmányozási tech­nikával, fél literrel emeli. — Elegünk volt- a háborúból, az emberek halomra gyilkolásából, az örökös rettegésből, — mondja elítélő hangon a családapa. — A két háború csupán a mi falunkból sok apát és fiút ragadott el örökre. Többen ott­hagyták féllábukat, szemük világát. Tóth Dénes példás tehenész és a szövetkezet többi tagja, Nádszeg egy­kori sok-sok kisemmizettje — akik ma már saját maguk gazdái — a bé­ketábor több mint egymilliárd embe­rével egységesen kiáltja: Békét a világnak! Kovács István cég királyi fenség díszvendége volt a királyi palotában. A khmer nép vendégeit a legmele­gebb fogadtatásban részesítette és ezáltal megerősítette, hogy a Cseh­szlovák Köztársaság és a kambodzsai királyság között a békés együttélés öt elvén alapuló baráti kapcsolatok, amelyek Kambodzsa királya és népe képviselője, Norodon Szihanuk királyi herceg csehszlovákiai felejthetetlen látogatása alkalmából 1956 júliusában jöttek létre, napról napra erősödnek. Mindkét kormány meg van győződve arról, hogy a két ország között meg­kötött egyezmények lehetővé teszik szoros együttműködésük fejlesztését a gazdaság, technika és kultúra terén. A tárgyalások a szívélyes barátság szellemében, a kölcsönös bizalom és megértés légkörében folytak. Phnom Penh, 1958. január 19. Kambodzsa királyi kormányának nevében PENN NOUTH, a Csehszlovák Köztársaság kormányának nevében VILIAM SÍROK*. Meddig tétovázik még azsebesi HNB? Második ötéves tervünk 3. évébe léptünk. Ebben az esztendőben tovább kell szélesítenünk a nagyüzemi, szö­vetkezeti gazdálkodás határait, hogy hazánkban mielőbb betetőzhessük a szocializmus építését. Múltévi sike­reink azt mutatják, hogy az út, amit Pártunk és kormányunk mutat, he­lyes, csak bátrabban kell rajta ha­ladni. Járásunkban már közel 5 ezer dol­gozó paraszt, 30 ezer hektár földön gazdálkodik közösen, az összes föld­terület 60 százalékán. Már 31 a szö­vetkezeti falvak száma, s 14-ben még vannak egyént gazdálkodók. Az új esztendő küszöbét átlépve, ismét elindultunk a falvakra, hogy jó felvilágosító munkát végezzünk a dol­gozó parasztok körében, elbeszélges­sünk az újfajta gazdálkodásra való áttérés fontosságáról, a szocializmus betetőzéséről. Agitációs csoportunk Zsebesen kezdte meg munkáját. Ebben a falu­ban nincs egyetlen földműves, aki az egyéni gazdálkodást dicsőítené, lát­ják a közös gazdálkodás kézzelfog­ható előnyeit. Az is gondolkodóba ejti őket, hogy az elmúlt években 75 má­zsa sertéshússal, 64 mázsa marha­hússal, 34 ezer liter tejjel és 27 ezer tojással maradtak adósok államunk­nak. Nagy elmaradás tapasztalható a betegbiztosítási járulék fizetése kö­rül. Több helyen nem tartják be a tervezett állatállományt. Többen még gondolkoznak, s vár­nak, tétováznak. Ez elsősorban a HNB hibája. Vasinszky elvtárs, 6 hektáros középparaszt a HNB elnöke. Még ő is tétovázik. Pedig neki kellene jó pél­dát mutatni, elsősorban. Elismeri, hogy a felszabadulás óta sokat javult a parasztok élete, pártunk és kormá­nyunk helyes földműves-politikája nyomán. Mégsem akar elsőnek a szö­vetkezetbe lépni... Igaz, hogy már nem ő lesz az első, mert már 16 tagja van az EFSZ-nek Zsebesen. rHÍREK-i • Január 21-én ünnepelte a prágai V. I. Lenin múzeum ötéves évfordu­lóját. Ezen alkalomból Moszkvából Lenin elvtárs arcképét kapta ajándé­kul. • A népbírók választása alkalmá­ból felállított választóbizottság érté­kelte, hogy több mint 130 000 Bírót és 60 000 népbírót választottak. • Brüsszelben a világkiállításon csehszlovák éttermet nyitnak, amely­nek neve „Prágai vendéglő“ lesz. • Prágában több mint 350 küldött részvételével megtartották a rádió és televízió konferenciát. • Az első mesterséges bolygó ösz­­szesen 92 napot repült. Az út kitesz 60 millió kilométert. • A demokratikus Berlin lakossága adózott Liebknecht Károly és Luxem­burg Róza emlékének, akiket harminc évvel ezelőtt meggyilkoltak. • Bratislavában befejeződtek a Szlo­vákiai építési dolgozók kétnapos ak­tívája. Ezt semmi esetre sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A HNB az államha­talom helyi szerve. Tagjainak példá­val kell előljárniok. Teljes mértékben felelősek a falu fejlődéséért. Sárosi Lajos, Mátyás András és István, Kraj­­nyák János és fia, Plachy Pál, Sárosi Imre és József mind csak arra vár­nak, hogy a választottak, a HNB tag­­jai mikor teljesítik ez irányú köteles­­ségüket. Mert bizony ideje volna már... Erre figyelmeztet a beadás­ban való elmaradozás, no meg az is, hogy a még kívülállók kezén 120 te­hén van, amelyektől naponta mind­össze csak 70 liter tejet adnak a közellátásra. A 81 egyéni gazdálkodó ebben az évben még egyetlen tojást sem adott be, viszont a kicsi EFSZ már 240-et letudott ezidei beadási kötelezettségéből. Vajon kell ennél világosabb magya­rázat arra, melyik a felemelkedés, a jómódú paraszti élet helyes útja? Vagy itt van egy másik példa? Zse­besen 700 év alatt nem tudtak még 100 házat sem felépíteni. Szinán? Itt meg 8 éve gazdálkodnak közösen, s az utóbbi időben 113 új családi ház épült. Zsebesről az iparba 87-en járnak dolgozni, akik havonta csaknem 100 ezer koronát hoznak a községbe. A munkalehetőséget is a mi rendsze­rünk tette lehetővé. Nem kell retteg­ni a holnaptól, mint annak idején a múlt kapitalista rendszerben, amikor százezrek tengődtek munka nélkül! Tegyék meg hát a zsebesiek is, amit elvár tőlük a társadalom! Iván Sándor, Kassa ★ ★ ★ Ján Stencl , a Megbízottak Testületének új alelnöke A Szlovák Nemzeti Tanács elnök­sége január 13-i ülésén a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága elnökségének ajánlására és a Megbí­zottak Testületé elnökének javasla­tára felmentette Stefan Sebestét a Megbízottak Testületének alelnökét funkciójából, és a Megbízottak Tes­tületének új elnökévé Ján Stenclt, a CSKP Központi Bizottságának tagját nevezte ki. ☆ Gazdagodó szövetkezetek A nyitrai kerület EFSZ-eiben vég­zett előzetes elemzések alapján meg­állapítást nyert, hogy emelkedett mind a növénytermelés mind az állat­­tenyésztés termelési színvonala. Ez­zel párhuzamosan nőtt a szövetke­zetek bevétele is. így például az utolsó két évben a jövedelememelke­dés 300 koronát tesz ki hektáronként. Ez természetesen kihatott a munka­egységek értékének növekedésére is. 1954-ben a munkaegység értékének kerületi átlaga 9,90 korona volt, most ellenben 13 korona. A nyitrai kerület szövetkezeteinek bevétele 70 millió koronával több volt 1957-ben, mint 1956-ban.

Next

/
Thumbnails
Contents