Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-08 / 23. szám

6 y/ratoatf Földműves Valahol Nógrád és Gömör határán tempózott a reggeli személyvonat, amikor a véletlen újra összehozott a kalauznövel. Amint belépett a fülkébe, szakmája kellékét — a lyukasztót — szorongatva, nyomban megismertem. Pedig nagyon megváltozott. Arcán nyoma sem volt az egy évvel ezelőtt látott derűs megelégedésnek, szemei fáradtan csillogtak és modorában mintha megfakult volna az eddigi kedvesség. Egyszóval nem volt a régi. Tekintete bennem csak a napi sok száz utas egyikét látta, s elsuhant fölöttem. Az ismerősnek járó megkü­lönböztetés nélkül csippentett két lyukacskát a jegyemen és távozni készült. Nem vettem rossznéven, hogy nem ismert meg, hiszen már több mint egy éve, hogy utoljára találkoz­tunk, igaz, hogy olyan körülmények között, melyeket az ember nem könnyen felejt el. Nem messze a mostani találkozá­sunk helyétől történt a vonatban. Dologból hazatérő embereket vitt a zsúfolt vonat. A kalauznő belépett a fülkébe és kedves mosolya, mint zivatar után a napfény, felderítette az utasok arcát. Ügy látszik már is­merték, mert tréfás, csipkelődő meg­jegyzések közepette nyújtották át jegyeiket, sőt egyesek gyanúsan so­káig keresgéltek zsebükben, mintha nem emlékeznének rá, hová , tették. Ez nagyon átlátszó ürügy volt arra, hogy tovább a fülkében tartsák. És ezt,ő is nagyon jól tudta. Jókedvű, gondtalan volt mindenki. Ebbe a vidám hangulatba rémes re­csegés-ropogás hasított beje. A cso­magok érett gyümölcsként potyog­tak le a polcokról az utasok fejére, az emberek egymás hegyén-hátán igye­keztek visszanyerni egyensúlyukat. A kocsi oldalra bukott és az amúgy is teljes felfordulást, sikoltások és ki­abálás még csak fokozták. Senki sem tudta mi történt, csak amikor az akadályokon át kibugdácsoltunk a kocsiból, láttuk, hogy a szemközt be­­lénkrohanó tehervonat gépe félig a mi mozdonyunkon feküdt és szelepei­ből sípolva tört elő a gőz. Több kocsi összetörve és ami a legszörnyübb, a töltésen már ott feküdt egy hóarcú ember — az első áldozat. Fiatal mun­kás volt. Ekkor beszéltem a kalauznővel. Nem sérült meg, de alig tudott be­szélni a rémülettől. Csak akkor fogta fel, hogy milyen halálveszélyben for­gott ő is-velünk együtt. S a szerencsétlenség oka? A leg­közelebbi állomás ittas forgalmistája ránk engedte a tehervonatot. Ezért kellett meghalnia annak a fehérarcú munkásnak. Most újra találkoztunk. Hogy em­lékszik-e arra az esetre? De mennyi­re! De azóta attól különb dolgot is átélt. Egy részeg kidobta őt a vonat­ból. Négy bordája törött el, a fogsora tönkrezúzódott és belső sérüléseket szenvedett. Csak pár hete dolgozik, hosszú ideig volt kórházban. Hogyan történt? Farsangi hangulat volt a vonaton annyira, hogy a többi utas kérésére figyelmeztette a duhajkodó részeget. Szó szót követett és a kö­vetkezményt már a kerekek között élte át. Óriási szerencsével. Most ífesz a bírósági tárgyalás. Az ítélet rajta már nem segít, mert azóta nem tud magához térni. Fél az emberektől, nincs hozzájuk bizalma. A részegek­től pedig irtózik. Van is rá oka. íme egy fiatal élet, melyet az alko­hol tett tönkre anélkül, hogy ő maga talán egyetlen kortyot is élvezett volna belőle. De élvezik egyesek an,y­­nyira, hogy átlépik az embert és a többi élőlényeket elválasztó határt. Sajnáltam szegény kislányt és azt szeretném ha harmadszor már nem találkozna életében az alkohollal. Agócs Vilmos Arany palma Szovjet film nyerte a cannesi fesztivál nagydíját A cannesi filmversenyt bízvást ne­vezhetjük egyik legjelentősebbnek a nemzetközi fesztiválok sorában. Ez minden esztendő első olyan bemutató sorozata, melyen az egész világ film­gyártó országai javatermésükkel kép­viseltetik magukat. Az ez évi cannesi nemzetközi filmfesztivál nagydíját Mihaji Kalatozov szovjet rendező „Szállnak a darvak“ című filmje nyerte. A film bemutatója után a nyugati jobboldali lapok kritikusai is a legnagyobb elismeréssel írtak erről az új kiváló művészi értékekkel ren­delkező szovjet filmről. Főleg Tatjana Szamojlova neve vált egyszerre is­mertté a művelt világ előtt. A lapok többek között ezt írták az eddig ismeretlen színésznőről: „A Szovjet­unió 1957-ben szputnyikot adott a világnak, 1958-ban pedig Szamojlová­­val ajándékozta meg.“ Idézünk néhány­­véleményt a francia lapokból, melyek még a zsűri döntése előtt láttak nap­világot. A „Liberation" hangsúlyozza, hogy a szovjet film hagy majd a leg­mélyebb nyomokat a nézőkben a fesz­tivál összes filmjei közül, Szamojlova nevét senki nem fogja elfelejteni. A „T Aurore“ is sztárnak kiáltja ki Szamojlovát és a filmről is elragad­tatva nyilatkozik. A kritikus szerint a „Szállnak a darvak“ nemcsak ennek, hanem műiden eddigi fesztiválnak legnagyobb sikere. A „Figaro" cikke talán mind között a legérdekesebb. Azzal kezdi, hogy a „Szállnak a darvak" a Szovjetunió „moziszputnyikja" eszmei tartalmát, technikáját, művészi értékét illetően. Elsősorban a rendezőt dicséri, aki minden eszközt felhasznál ahhoz, hogy igazi filmet csináljon. A rende­zésében — szerinte — találhatók szürreálista elemek is, amelyek bizo­nyos argentin filmekre emlékeztet­nek, líraisága pedig az 1956-os can­nesi fesztivál magyar filmjére, a „Körhintára". Szamojlova egészen új egyéniség a filmvásznon, szépsége, temperamentuma Alida Valiiéhoz ha­sonló. Ennyit a különböző pártállású francia lapokból. De ki is ez a Szamojlova? Tatjana Szamojlova az ismert szov­jet színész Szamojlov (Scsorsz) lánya. A múlt évben fejezte be Moszkvában tanulmányait. Ez volt az első film­főszerepe. Még csak 21 éves és máris meghívást kapott Hollyvoodba szov­jet-amerikai film forgatására. Ez a győzelem a szovjet film világ­háború utáni legnagyobb győzelme. Jelentőségét az a tény is fokozza, hogy Franciaországban a mai zilált viszonyok között is el kellett ismerni a szovjet kultúrának ezt a nagy dia­dalát. Reméljük július végén és augusz­tus elején a mi olvasóinknak is lehe­tősége nyílik arra, hogy a dolgozók filmfesztiválja előadásai során saját maguk is lemérhessék a nagy nem­zetközi elismerés jogosultságát.-sz-Mezőgazdasági szakirodalom 1958-ban A Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadó megalakulása, 1949 óta több mint 1000 szakkönyv jelent meg nálunk, amely a termelés minden ágazatával foglal­kozik. Természetesen nem hiányoz­nak az ökonómiai művek sem, ame­lyek a nagyüzemi termelés szervezé­sével és szilárdításának módjaival foglalkoznak, mint például Fiséra Tervezés az EFSZ-ben, Az EFSZ fej­lesztésének és szilárdításának kérdé­sei, Peter az EFSZ könyvviteli nyil­vántartása stb. A könyvkiadó megalakulása óta magyar nyelven több mint 280 szak­könyv jelent meg 300 000 példány­számban. Ebből a gazdag szakkönyv­tárból mezőgazdasági dolgozóink már sok hasznos és szükséges ismeretet merítettek, amelyet gyakorlatukban a termelés mennyiségi és minőségi növelésére használtak ki. A legsikeresebb kiadványok közé tartozik Mosolov Agrotechnikája, Főj tik Kukoricája, Hlavác-Bojnansky burgonyáról szóló könyve, Révay Cukorrépa és répamag termesztése, Demecko —Hmciar Növényvédelme. Herzig A takarmányozási technika alapjai, valamint Gazdaságos hizlalás és hústermelés című könyve, Machan­­kov A takarmánybázis szervezése című nagyszerű műve. Délvidékünk növénytermesztőinek, különösen a jelenlegi nagy szárazságnál, nélkü­lözhetetlen tanácsadója Farsky mun­kája, a Szántóföldi termények öntö­zése. Még nagyon sok említésre méltó szakkönyv áll mezőgazdasági dolgo­zóink rendelkezésére, amelyek soro­zata ez éyben néhány értékes mun­kával bővül. A szövetkezeti munkaiskolák tan­könyvein kívül ez évben kiadásra kerül néhány középiskolai tankönyv is. Ezzel szakiskoláink tanárainak és tanulóinak régi kívánsága teljesül. Az év elején megjelent az állatte­nyésztés sorozatának első kötete Gazdasági kisállatok tenyésztése cí­men. Az év folyamán megjelenik a Gazdasági nagyállatok tenyésztése, továbbá Kuhn növénytermesztése, Részletes növénytermesztés címen. Kiadásra kerül még Novotny A szer­vezés és tervezés alapjai az EFSZ- ben, Kucera A háziállatok tartásának alapjai és Skaloud A növénytermesz­tés alapjai és A takarmányozás alap­jai című tankönyvek. A napokban jelent meg Balastík A gyümölcs, zöldség és hús tartósí­tása című praktikus kézikönyv, amelynek főleg gazdasszonyáink ve­szik hasznát. A szlovák nyelvű kiad­ványnak nagy sikere volt és néhány hét alatt elfogyott. A növénytermesztésben dolgozók számára megjelenik Spirhanzl A talaj és művelése című könyvecske, továb­bá A zöldségtermesztés agrotechni­kája zsebkönyv formában. Az állat­A SEUK sikeres fellépése Ipolyságon A Szlovák Népművészeti Együttes nagy sikerrel mutatkozott be Ipoly­ságon. A közönség lelkes tapssal jutalmazta a művészek fellépését különösen a szlovák és magyar nép­dalokat, az indiai táncot és a partizán harcok bemutatóját. Ilyen színvona­las együttes még nem lépett fel Ipolyságon s ezért sokak számára meglepetés volt. Kár, hogy a rende­zőség nem népszerűsítette eléggé a SLUK vendégszereplését és falvakról kevesen láthatták. Ez arra vall, hogy a közönség ízlése még nincs kellő fokon, mert például a Csárdáskirály­nő és más polgári darabokat sokkal nagyobb tömegben tekintik meg, mint az ilyen értékes államdíjas művészi együttest. Meghalt Mikulás Schneider-Trnavsky Szerdán, május 28-án délután a bratislavai Állami Szanatórium­ban, súlyos betegség után,77 éves korában elhúnyt az ismert szlovák­­zeneszerző, Mikulás Schneider- Trnavsky, nemzeti művész. Mikulás Schneider-Trnavsky 1881. május 24-én született Nagy­szombatban. Gyermekkora óta fog­lalkozott zenével, és 15 éves korá­ban már orgonán játszott. Zenei műveltségre a budapesti, bécsi és prágai konzervatóriumban tett szert. Tanulmányai közben megis­merkedett a nagy magyar zene­szerzővel, Bartók Bélával is, akivel egy életreszóló barátságot kötött. A szerző életművét müdalok komponálása és népdal feldolgo­zások jellemzik. Mestere volt a rövidebb zenei formáknak. Első népdáigyűjteníényét 1905-ben, majd első műdal gyűjteményét Apró virágok címen 1907-ben adta ki. Nemsokára ezt követte több műve, így a Könnyek és mosolyok, Dal az anyáról és egyebek. Mun­kásságában főleg a szlovák nép dalainak mély forrásaiból merített. Mikulás Schneider-Trnavsky életművének nagy szerepe van a szlovák reálista zene fellendítésé­ben, mely az ő szerzeményein keresztül elismerést nyert hazánk határain kívül is. Nagyon sok mü­­dalát a szlovák nép örökre a szí­vébe zárta s ma már országszerte énekli. A zeneszerző az új életet is megénekelte. Ezek a müvei bizonyítják mennyire megértette Mikulás Schneider-Trnavsky a mai idők szavát. sm Egy mondatban... X Ötszázötvennégy kilós, több mint négy méter hosszú kalugát fogtak a szovjet halászok a Hanka-tóban; ez a halfajta az európai vizának közeli rokona, s több ezer kilométert tett meg az Amúrtól, míg hálóba került. (e. h.) X Vágvecsén a kamarázó állomás dolgozói megkezdték a takarmány­kaszálás közben talált fácán- és fogolytojások keltetését, X Hó esett Portugáliában. A TIMES című lap jelentette, hogy az elmúlt napokban hő esett Észak-Portugáliá­­ban. X Az idén mintegy 2000 pionír ré­szesül üdülésben a falusi úttörő­szervezetek tagjainak legkiválőbbjai közül. X Kína és India 2000. évben. Sta­tisztikai számítások alapján 2000. esztendőben Kínának és Indiának több mint két és fél milliárd lakosa lesz; annyi, mint most az egész földgöm­bön. (rn) X A Szovjetunió rádióállomásai 87 nyelven küldik adásaikat az éter hullámain szerte a világba. X Több lesz a sör. Szlovákia sör­gyárai az idén 115 ezer hektoliterrel több sört gyártanak a nyári szezonra, mint a múlt év ugyanezen időszaká­ban. X A Föld népeinek lakossága órán­ként 5400-zal szaporodik, ami 47 millió gyermeket jelent évente. X Járvány Tajvan-szigetén. A taj­vani sajtó közlése szerint a szigeten torokgyík, agyhártyagyulladás, gyer­­mekparalízis, stb. pusztít, amit a rovarok óriási tömege, a nagy száraz­ság és a rossz egészségügyi feltételek okoznak. X Sápon, a gyermeknap alkalmából új gyermekotthont adtak át rendel­tetésének. (-rik) Ülésezett a Szlovák Nemzeti Tanács Emelni a szarvasmarhaállományt A Szlovák Nemzeti Tanács el­nöksége, május 26-án ülést tar­tott. Az ülés tárgyalásait Dénes Ferenc, az SZNT alelnöke vezette. Az elnökség beszámolót kért a Szlovák Nemzeti Tanács egyes törvényeinek végrehajtásáról. A beszámolót Ernest Sykora, iskola- és kultúrálisügyi megbízott ter­jesztette elő. Az elnökség megállapította, hogy a Szlovák Nemzeti Képtár, mely a Szlovák Nemzeti Tanács 1948. évi törvénye alapján létesült, sikere­sen fejlődik és hozzájárul nemzeti kultúránk nagyvonalú kibontako­zásához. Az elnökség a Kassai Állatorvosi Főiskola munkáját ele­mezve megállapította, hogy az iskola fennállásának nyolc éve alatt jelentős munkát végzett. Hvorecky mérnök, A Szlovák Tervhivatal elnökének helyettese a tárgyalás további során beszá­molt Szlovákia 1958. első negye­dére szóló népgazdaságfejlesztési terve teljesítésének eredményei­ről. A tervet a dolgozók eddig nem tapasztalt aktivitása mellett tel­jesítik és eredményei a szocialista munkaverseny, valamint a kötele­zettségvállalási mozgalom fellen­düléséről tanúskodnak. Ügyszólván valamennyi ágazatban teljesítették és túlteljesítették a tervben elő­irányzott feladatokat. Az ipari nyerstermelés a múlt év azonos időszakában elért eredményekkel összehasonlítva 14,1 százalékkal növekedett. Lényegesen javult a helyzet a vasúti közlekedésben, a szénfej­tésben, a tej, tojás, valamint ser­téshús begyűjtésével kapcsolatos terv teljesítésében. Bár jobb fel­tételek alakultak ki az anyagellá­tás terén és elegendő volt a munkaerő is, nem tartották be jobban, mint a múltban, az ipari termelésnek az építés szükségle­téhez mért arányát, nem teljesí­tették egyenletesen és idejében az ipar, az építészet, a kül- és bel­kereskedelem egyes feladatait. A mezőgazdaságban nem telje­sítették a szántóföldek terüle­tének bővítésére és a szarvas­marhaállomány növelésére irá­nyuló alapvető feladatokat. Emellett változatlanul fontos fel­adat továbbra is az egységes földművesszövetkezetek szilárdí­tása és fejlesztésére irányuló segítség. A Szlovák Nemzeti Tanács el­nöksége kifejezte azt a meggyő­ződését, hogy az átszervezés következtében további javulásra kerül sor a terv teljesítésében, különösen a kereskedelejn számára szállítandó cikkek minőségének, választékának betartásában, az egységes földművesszövetkezetek gazdálkodásáról való fokozott mértékű gondoskodásban és a beruházási építkezés terén. Az elnökség ezután foglalkozott az arra vonatkozó beszámolóval, hogy 1958-ban miként helyezik szét az egyes munkahelyeken a 14 — 15 éves fiatalokat. Szlovákia szocialista iparosítása megnyitotta ifjúságunk érvénye­sülésének hatalmas távlatait. Míg 1937-ben csupán az ifjúság 19 százalékának volt lehetősége a szakképzettség elnyerésére, 1957- ben már 60 százaléka folytathatott tanulmányokat. Az iskolai szervek és a munkaerőosztályok i jobb együttműködése azt eredményezte, hogy az ifjúság körében nagyobb az érdeklődés a bányászhivatás, valamint a harmadfokú iskolák és tanintézetek látogatása iránt. Az SZNT elnöksége hangsúlyoz­ta, hogy egyes ágazatok nem értékelik kellőképpen annak lehe­tőségét, hogy a szakképzett dol­gozók szükségletét az ifjúság soraiból fedezzék. A járási és a kerületi nemzeti bizottságok osz­tályai mindeddig nem vették kellő figyelembe a termelés irányításá­nak új szervezését, a 14 — 15 éves fiatalok oktatásával kapcsolatosan. Mindeddig nem foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a serdülő fiata­lokat miként kell a népgazdaság, szükségleteinek- megfelelően elhe­lyezni. Az SZNT elnöksége végül meg­tárgyalta a Szlovák Nemzeti Ta­nács tevékenységének az 1958. év harmadik negyedére szóló tervét. 1958. június 8. tenyésztési dolgozók praktikus kézi­könyve lesz Torda Fertőtlenítés az állattenyésztésben című zsebkönyve. Amint látjuk van miben válogatni és aki szakismereteit bővíteni akarja megtalálja szakirodalmunkban azt a művet, amely hathatósan segít ezen igyekezetében. S a tudás a mezőgaz­dasági termelésben nélkülözhetetlen. L. Máté Irén

Next

/
Thumbnails
Contents