Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-06-08 / 23. szám
A szocialista faluért A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDÖGAZDASÄGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Ne érjen készületlenül A kései tavasznyíláskor azt hittük, talán a növényápolás s így az aratás ideje is későbbre húzódik. De nem ez történt. A hetekig tartó meleg, száraz idő nemcsak behozta a késést, de még az átlagosnál is koraibbra hozta a munkálatokat. így szinte egymás hegyére torlódott a sok munka s most azt sem tudják sok j helyen, hogy a silózást, kapálást, ön-8 tözést tegyék-e előbbre, mert bizony tengernyi a munka. Még messze a János-nap, de már országszerte kasza alá érett a fű. Ahol a felkészülésben, a munkaszervezésben eddig kénvelmeskedtek, ott ugyancsak meg kell fogni a dolog végét, ha azt akarják, hogy a nagy szárazságban el ne satnyuljanak a kapásnövények, lábon ne száradjon, el ne értéktelenedjen a sok drága takarmány. De a szárazság, a burgonyabogár és a gyom elleni harc mellett a felmelegedett idő még egy sürgős, mondhatnánk az egész év egyik legfontosabb munkáját, az aratást isi egyre közelebb hozza. Ha így tart az idő, Szlovákia déli részén talán már két hét sem kell az aratás megkezdéséhez. Ez pedig azt jelenti, hogy addig el kell végezni a növényápolási és takarmány-begyűjtési munkák döntő részét, s emellett alaposan felkészülni az aratási munkákra. A kalászosok hektárhozama nagyban függ már az előző évi talajelókészítéstől, a további gondoskodástól, de nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy az egyik legnagyobb veszteséget mégis a kései aratás s a begyűjtés helytelen szervezése okozhatja. Mert egy elkésett vagy gondatlanul végzett aratással nem kevesebb mint 15 — 25 százalék veszteség érheti a termelőt, nem számítva azt, hogy a késés miatt megnőhet az elemi csapások veszélye, ami további 10, sőt 60 százalék veszteséggel is járhat. Azt hisszük egyetlen szövetkezetnek, állami gazdaságnak sem kell a szomszédba menni példáért, ha az említettek igazáról akar meggyőződni. Hisz kisebb vagy nagyobb mértékben mindenütt tapasztalhatják a hanyag vagy nemtörődöm munkából eredő következményeket, s ilyenkor bizony nem kis megerőltetést és gondot okozott a gondatlanságból összegyűlt bajok legalább egy részének eltávolítása. Éppen ebből vonhatjuk le a következtetést, hogy nem orvosolni, de megelőzni kell az előfordulható hiányoságokat. Körülbelül még két hét áll rendelkezésünkre a felkészülés tökéletesítéséhez. Nem sok idő, de jő kihasználással elegendő ahhoz, hogy a munka beálltakor ne érjen bennünket meglepetés. Az idei aratásnál a legnagyobb s talán a Iegfelelősség teljesebb munka gépállomásainkra hárul. Az elmúlt években jól bevált gépi munkára egyre nagyobb arányban tartanak igényt földműveseink. Ezt bizonyítja az a tény, hogy szövetkezeteink, állami gazdaságaink a kalászosok aratását csaknem kizárólag kombájnokra s kisebb részben önkötözőkre tervezték. Persze ez a tény, ez a feltétlen bizalom egyúttal kötelességet is ró gépállomásainkra. Jobban, alaposabban kell felkészülniük az előző évieknél, ha a bizalomnak megfelelő munkát akarnak végezni. A múlt évi sikereken, jó eredményeken kívül a mostani bizalmat elsősorban az támasztja alá, hogy az idén minden gépállomáson kibővült a géppark. A traktorosok, gépkezelők bevonása a gépek és szerszámok javításába pedig azt jelenti, hogy az előző évieknél sokkal alaposabb, gondosabb lehetett a felkészülés. Általában elmondhatjuk, hogy gépállomásaink részéről a javításban mutatkozó kisebb lemaradás ellenére is alapos a felkészülés. Az aratási, cséplési, begyűjtési és tarlóhántási munkák sikeres biztosítása, a továbbiakban tehát szövetkezeteseinkre, (Folytatás a 3. oldalon) A szomjas föld vizet kér Harcban a szárazság és kárlevők ellen Annak ellenére, hogy Szlovákia több kerületében a múlt hét derekán kiadós eső esett, a szárazság veszélye továbbra is tart. Pozsony környéke, a szenei-, somorjai-, galántai járás jó része, s még számos más járás ezúttal is eső nélkül maradt. Elbizakodásra egyáltalán nincs ok, ott sem, ahol esett, mert a szél és a napmeleg gyorsan kiszárítja újra a talajt, ha nem gondoskodunk a kevés talajnedvesség megőrzéséről. Hogy a két megbízott felhívása visszhangra talált, azt mutatják az eddigi eredmények. Szlovákiában több mint kétezer hektár cukorrépát öntöznek, ebből közel 500 hektárt a tűzoltók. Legszélesebb méreteket ölt az öntözés a pozsonyi és a nyitrai kerületben, ahol a cukorrépát vízzel hígított trágyaléve' is öntözik Május utolsó napjáig közel másfél ezer hektár cukorrépa kapott trágyaleves öntözést. A zselízi járásban 18 szövetkezet használja ki az öntözés lehetőségeit. Cukorrépán kívül a korai krumplit, a dohányt, az újra sarjadó lucernát és egyéb takarmányfélét is öntözik. Hasonlóan járnak el a nagymegyeri járás szövetkezeteiben is, ahol az öntözött területnek több mint a felét a tűzoltók locsolják. Ugyancsak reggeltől késő estig működnek a REVOLT-ok a galántai járásban is. Az állami' gazdaságok, GTA dolgozói és a szövetkezetek tagjai nagy gondot fordítanak az öntözésre, amihez a védnökségi üzemek is segítséget nyújtanak. így például a nagymácsédi EFSZ-nek a galántai tűzoltók és a Kerületi Gépjavító Üzem dolgozói segítettek. Két fecskendővel és két tartállyal dolgoztak, s naponta 4 — 5 hektár cukorrépát megöntöztek. Ezt tették a pálóci szövetkezetesek is, akiknek a tósnyárasdi tűzoltók segítettek a szárazság lebirásában. Harminc hektár cukorrépa és 4 hektár krumpli megöntözéséhez nyújtottak jelentős segítséget. Korai krumplijukat már néhányszor az alsószeliek is megöntözték forgó fecskendővel. Több figyelmet szentelhetnének az öntözésre a füleki járásban, ahol ugyancsak több szövetkezetben meg vannak rá az adottságok. Elmaradtak a répaegyeléssel is. Erre vallanak a duzzadt, megvastagodott répasorok, amelyek még a hét eleién kapára, szorgos kezekre vártak. A szomjas föld vizet kér. Ne fukarkodjunk tehát a vízzel, öntözzük növénykultúráinkat, szabadítsuk meg őket a kevéske talajnedvet is elraboló dudvától. s egyéb veszedelmes kártevőktől, hogy ősszel több vagon terméssel viszonozhassák. A diószegi cukorgyár rétimajori részlegén a szorgos munka következtében sikeresen és kellő száraz állapotban rakhatták kazalba az első lucernát. Bezák József a 52 hektáros táblán 26—28 mázsás hektárhozamot becsül, mely több mint 7,5 százalék emészthető fehérjét tartalmaz. A gazdaság vezetői háromszori kaszálással számolnak. Az eddigi eredmény azt mutatja, hogy már a másodszori kaszálásnál elérik a tervezett 40 mázsás hektárhozamot, így terven felül is bőven lesz takarmány, de bizonyosan tej és hús is. (d) Napról-napra közeleg a CSKP XI. kongresszusa. Ennek a jegyében él és munkálkodik a tornaijai járás fiatalsága. A CSISZ kerületi konferenciáján történt: a tornaijai járás ifjúsága versenyre hívta a kerület járásainak fiataljait az ifjúsági munkacsoportok alakításában. Versenyfelhívásukban leszögezték, hogy ők 18 ilyen csoportot alakítanak. S ezen vállalásukat kettővel túlszárnyalták. A nemrég alakult ifi-csoportok kötelezettség-vállalásokkal köszöntik a CSKP kongresszusát. Hanván, például az ifjúsági munkacsoport Héthy Géza CSISZ-alelnök vezetésével vállalta, hogy a tervezett bevételt ötvenezer koronával túllépi. A másik csoport, amely a szövetkezet építkezésein dolgozik, vállalta, hogy az építkezéssel járó munkát 1 hónappal lerövidíti. A runyaiak a tervezett hektárhozamot cukorrépából 50 mázsával, a krumplit 118 mázsával, a kukoricát 6,75 mázsával, a napraforgót 50 kilóval, a repcét 250 kilóval túllépik. A harkácsiak a cukorrépát 20, a krumplit 11,40, a kukoricát meg közel másfél mázsával túlteljesítik. Ámde, az ifi-munkacsoportok mögött nem maradnak le a fiatal traktorosok som. A Tornaijai Gépállomás fiataljai a CSKP kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy megtakarítanak 5725 korona értékű üzemanyagot, több mint 11200 koronát érő alkatrészt, s terven felül megművelnek 250 hektár földet. Nem kell szégyenkezniük a CSISZ úttörő-szervezeteinek sem: Vállalták, hogy: huszonegyezer órát ledolgoznak társadalmi munkában, több mint négyezer kiló papírt, közel huszonnyolcezerötszáz kiló hulladék-vasat, kétszázkilencvenöt kiló gyógynövényt gyűjtenek, elültetnek 2125 erdei- és 5125 gyümölcsfa-csemetét. Vállalásukat már csaknem 100 százalékra teljesítették. így köszöntjük a CSKP közelgő kongresszusát! • Németh János Gyomirtó-hadjárat Sőregen, rZ„tbI»yok Aranyat érő esőt kapott május végén a sóregi szövetkezet dimbes-dombos határa. Nyelte-vedelte is a heteken át szomjazó föld az aláhulló csapadékot, — mint gödény a vizet. Másnap már erőre kapott a kornyadt, napmelegtől eltikkadt növényzet, magához tért, felüdült, az eső hatására erős fejlődésnek indult... Ám, a több vagon termést jelentő esőt nemcsak jóleső érzéssel nyugtázták a söregiek. Mindannyiukra mozgósítólag hatott. Hever észó, naplopó embert nagyítóüveggel sem lehetne felkutatni a faluban. Néptelenek az utcák. Csupán imitt-amott ögyeleg egy-két magárahagyott, vagy házórzést unva-unó gyerek. Valamennyi épkézláb embeaz most mind a határban szorgoskodik, mert nemcsak a cukorrépa, kukorica nő, fejlődik szemlátomást, hanem a dudva, a gyom is. Reggeltöl-napszálltáig folyik a gyomok elleni írtóhadjárat... Fegyverük: az éles kapa, meg a saraboló. A csata kimenetele nem vitás ... Az éles „fegyverek" nyomán rendre dől a talajnedvet raboló dudva, gaz. A növényápolás, a gyomirtó-hadjárat élharcosairól kérdezősködöm Karis Vilmostól, a szövetkezet agronómusától, akit hosszadalmas keresgélés után végre sikerült megtalálni. — Kik a növényápolásban az élenjárók? Hát az asszonyok. Mi tagadás, sokszor túltesznek a férfiakon. — S milyen téren? — Főleg az ügyeskedésben. Meg aztán bennük valahogy több az akarat, nagyobb a megértés, a munkaszeretet, az összetartás... Vegyük csak az egyelést. Mindjárt az első napon százhat asszony és lány fogott neki a cukorrépa ritkításának... Rendbe is lett egy-kettőre az egyelés, amiről a szépen fejlődő cukorrépa is árulkodik. Bárki meggyőződhet róla. Ott nyújtózik viruló cukorrépatáblájuk az ajnácskói vasútállomás közelében. Majd meg arra terelődik a szó, kik is azok, akik a legderekasabban megállják a helyüket a munkában. — Ami azt illeti, nehéz a sok jó közül a legjobbakat... Gondolkozik egy sort. Képzeletében bizonyára maga előtt látja az asszonyok regimentjét. Latolgatás után elsorjázza: — Gáka József né, Bodnár Dezsőmé, Péter Sándorné, Szó Hermina, Szó József Ernőné, Szabó Józsefné (Eider), Nagy Erzsébet (Dudás)... De iparkodnak a többiek is. — Mind, kivétel nélkül? ... — Tudja, az újjaink sem egyformák .., Kunya Bélánéról már egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy igyekvő. Hat ár cukorrépáját nem egyelte ki. Arra hivatkozik, hogy beteg ... De a háztájiba eljárogat. Akkor nem beteg. A tehenének háton hordja a takarmányt. Arra sem „beteg". — S mit tesz ilyen esetben a vezetőség? — A munkájukat elhanyagoló, vagy hányaveti módon teljesítő tagok esetében úgy döntött, hogy elvonja a háztáji termésének egy részét a közös javára. Itt meg kell mondani, hogy csupán a vezetőség döntése ehhez nem elegendő. Az egész tagság elé kell vinni az ilyen ügyet, hogy a közösséget megkárosító tagokra nevelöleg hasson. Lássák be, hogy hanyagságukkal nem egy-két vezetőnek, hanem az egész tagságnak ártanak. Ami a munkaszervezést illeti, ám a „gyomirtásra" itt is nagy szükség van. A csoportvezetők — tisztelet a kivételnek — ne pipogya módra irányítsanak, de maguk legyenek a rend, a fegyelem példamutatói, akkor lesz szavuknak foganatja. Vegyenek példát József Ernónétöl, a kertészeti csoport vezetőjétől, aki ügyes szervezéssel, csoportja összefogásával, s a feladatok teljesítése iránti felelősségérzetre neveléssel még sokra viheti... Erőt, egészséget és sok sikert d gyomirtáshoz, a szervező-irányító munka meg javításához, az első közös termés betakarításához'. Kovács István A rétéi szövetkezetesek igyekeztek letakarítani az őszi takarmánykeverékeket, hogy a földet mihamarabb bevethessék silókukoricával. A képen: Jankó Lajos traktoros és Lóci János kombájnos az őszi keveréket silózzák. Legfőbb gondjuk A szentesi EFSZ-ben is a kapálás van soron. Hogy minél sikeresebben és gyorsabban folyjon a munka, minden tagra kimérték mennyit kell elvégeznie. így a cukorrépa sarabolását 24 hektáron 2 nap alatt végezték el. A vezetőség ezzel azt a célt követi, hogy a munkában közvetlenül felelősek és érdekeltek legyenek a szövetkezeti dolgozók. Mert hiába adunk meg a földnek mindent amire a növénynek szüksége van, ha a növényápolásra nem fordítunk elég gondot. A szentesieknek ez évben a takarmány betakarítására is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk, mivel az idén több mint 100 hektáron termelnek többéves takarmányt. Nem engedhetik meg, hogy a szép termés tönkremenjen. A szentesi EFSZ-nek megvannak az előfeltételei ahhoz, hogy az ötéves terv mutatószámait négy év alatt teljesítse és ehhez a szövetkezeti dolgozók akarata sem hiányzik. Parajos László, Szentes A Zemplinsky Hradiste-i asszonyok jelentős segítséget nyújtottak a 100 hektáros cukorrépa egyelésében Ezzel köszönti a tornaijai járás ifjúsága a CSKP kongresszusát A gombai állami gazdaság dolgozója, Lengyel Tamás, ugyancsak belefáradt míg megadta a répának azt, amire a legnagyobb szüksége volt, a vizet. Bratislava, 1958. június 8. Ára 40 fillér IX. évfolyam, 25. szám
