Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-08 / 23. szám

2 JzaUad Földműves 1958. június 9| KÉT FALU GONDJÁRÓL VÉGIG AZ IPOLYMENTE olyan most, mint egy nyitott könyv. A szántó-vető emberek munkával, verejtékkel írott könyve ez. Ha belelapozol, láthatod, hol mennyi a szorgalom, milyen gazdag lesz a község. Szemben az Ipoly folyásának Pásztón, Bélén, Széfén, még most egyelik a cukorrépát. Széfétől mintegy három kilométerre Ipolyvisken viszont már régen elfelejtették a répaegyelést, az utas egy kis földi paradicsomba cseppen. Gyönyörű a kertészet, sokat igér az őszi búza, az őszi árpa, kevés helyen látsz ilyen kapásokat. ígéretes a vidék Ipolyságon túl is Hidvégen, Nagy­falun, Balogon szépek az ősziek, csak a tavaszi árpákkal van baj mindenütt, ha késik az eső, tán „gatyában“ marad. Jobbra az úttól a végeláthatatlan rétek bő szénatermést ígérnek. Ipolykeszin egy fordulat észak felé és már is utunk céljánál vagyunk. INAM A környék borszeretó lakói gyakran emlegetik a falu nevét. Nagy népszerű­ségnek örvend. Nem ok nélkül. Olyan ez a vidék, hogy még az irigység sem találhat hibát (már ami a természeti adottságokat illeti). Az Ipoly lágy lan­káin kincseket érő rétek, feljebb első osztályú vörös, vagy fékét esikér föl­dek, amelyben megterem az acélos bú­za, kukorica, dinnye, dohány, „minden". Mindehhez a gazdagsághoz a jókedv ápolására a faluk egy-egy szőlőhegyet is kaptak. Ezért népszerű hát a község neve, mert a borkortyolgató rafinált vendég, ha a vendéglátó netán lassan öntene a pohárba, ravaszul nyomatéko­san ejti az „n"-betűt — innám. A DÜSLOMBŰ fákkal árnyékosán szegélyezett nyéki patak egyik kanyar­jában állunk meg. Balra rögtönzött szerelhető szövetkezeti istálló. A nem rég összpontosított tehenek között Bugyi Károly és Fekete István bácsi szorgos - kodnak. A tehenek szépek, de még ke­vés a tej, mert sok a vemhes. A szerel­hető ól nagyszerű, higiénikus, azaz hogy talán túlhigiénikus. Sarkvas kéne az ajtóra, dehát nem kerül, merthogy Ipolyságról nem küldtek, elfelejtették. Van kovács is cr faluban, dehát nem törődnek azzal, hogy elkészítse a sa­rokvasakat, Vízvezeték még nincs, fecs­kendővel pumpálják a vizet. Nem vár­tak a',járásra, maguk erejéből megol­dották) a, problémát. Az inámi hangya­szorgalom ' ismerhető jele ez. Nem messze vidám emberek rakják a jómi­­nöségű herekazlat. Nagy Imre, Márton Imre, Lénárt Ernő, Nagypál Károly, Vanda László takarítják a takarmányt. — Jó napot, jó munkát. — Köszönjük, — fogadják. — Nem jó a kazal, mert hosszába kellett volna rakni a széllel. — Rosszul kezdtük — ismerik be, de majd előbb fogyasztjuk, — Lesz-e takarmány? — Vagy ötven mázsa here hektáron­ként. —Kéménye is lesz a kazalnak? — Kell, hogy gőzölögjön — viccelnek. A kazal közepébe egy jó vastag csövet tettek és állandóan hiízzák felfelé és utána marad a „kémény". TRÉFA közben is szaporán megy a munka, magasodik a kazal. A sertésólban szintén megismerjük az inámiakat. Itt sem csak a segítség­re vártak. Saját erejükből fából készí­tettek ólat 160 sertés részére. Az ól nem párás, mindenütt száraz. Jobb ser­tésólat el sem képzelhet az ember. A süldők és a malacok olyan szép göm­bölyűek már, hogy idősebb szövetkezet sertésetetőinek is büszkeségére válnék. De g könyv táblája mást is mond, ami valahogy már nem emlékeztet az inámiak szorgalmára. A kápolnai dombon vagy negyven asz­­szony egyezi a répát. Szépen nekifog­tak, csak az a baj, hogy későn. A répa bizony elég füves. A munkát pedig már megkezdhették volna két héttel ezelőtt is. Hasonló képet fest a ker­tészet is. A nyéki patak éveken keresz­tül kihansználatlanul folyt medrében. Most felduzzasztottak vizét, hogy ön­tözze partját. Az elgondolás jó, de a kapálással elmaradtak. Sok a gyom, a dinnye meg a melegágyban virágzik. BUGYI SÁNDOR a mezőgazdasági csoport vezetője beszéli, vitatkoztak, a a cukorrépa, vagy a kertészet fonto­sabb-e. Mind a kettő. Sokezer korona jövedelem lesz a cukorrépából is, meg a kertészetből, de nehéz ezresek gurul­hatnak el, ha akár az egyiket, akár a másikat elhanyagolják. A napokban ezrekkel gazdagodhat, vagy szegényed­het a szövetkezet. Egy elkésett kapá­lás nagy veszteséget okoz és a kertészet is akkor jól jövedelmező, ha minél ko­rábban árulják a zöldségfélét. Az inámi képek azt mutatják, hogy alapjában véve jól indult a szövetkezet, csak nem mindenki igyekszik egyfor­mán. Hibák vannak a munkaszervezés­ben. Bugyi Sándor csoportvezető azt mondta, hogy dob szóval hívják az asz­­szonyokat a munkába. Ez a „munka­szervezés" könnyebb, de rosszabb for­mája. Az állattenyésztésben is meg kell alakítani az állandó munkacsoportot, amelynek vezetője a zootechnikus. A kertészetben legalább 8—10 állandó munkaerő kell. A mezőgazdaságban ta­lán jó volna két csoportot is alakítani. A munkába hívás egyik formája pedig, amíg a munkafegyelem meg nem szi­lárdul, ha a csoportvezetők személyesen beszélnek a tagokkal. A szövetkezeti gazdálkodás nem zsákba macska. Sokan találgatják mennyi lesz majd a munkaegység ér­téke, 12 korona vagy kevesebb. Ez sen­ki mástól, csakis az inámi szövetkezeti tagoktól függ. Ha nem késtek volna a kapálással, ha a kertészetben nagyobb rend volna, máris sokezer koronával poliosabb lehetne az erszény. Viszont így már a költségvetésbe egy kis hiba csúszott. Pedig a kertészet például Ipolyvisken félmilliós jövedelmet hoz. A munkaszervezésben több segítséget nyújthatna a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya is és a sok ta­pasztalattal rendelkező ipolyviski véd­nök szövetkezet is, mert most kell az indulásnál a jó szó, a tanács, hogy az inámiak is milliomosok legyenek és megállhassák a versenyt, mert az ala­kulásnál azt mondta volt az egyik szö­vetkezeti tag — túlteszünk mi még Ipolyvisken is. Hát ehhez sok szeren­csét kívánnak az ipolyviskiek, de azért ne fukarkodjanak a segítséggel, vagy talán félnek attól, hogy az inámiak megelőzik őket? KELENYE Ez a falu már a hegyek alján egy mé­lyedésben húzódik meg. A környék leg­szegényebb faluja volt és talán ma is 2000 gyermek Lányban A terjedelmes lányi park vasárnap a Nemzetközi Gyermeknap központi ünnepségeinek színhelye volt. A 2000 pionír, akik a köztársasági elnök meghívására hazánk valamennyi tá­járól érkezett ide, sátortáborban vasárnap gyönyörű napsugaras reg­gelre ébredt. A tábor kapuja előtt, amelyet a „Béke az egész világ gyer­mekeinek“ jelszó díszít, röviddel 9 óra előtt számos gépkocsi áll meg, amelyekből a pionírok vendégei lép­nek ki. A pionírok körülveszik a köztársasági elnököt, a kormány tagjait. Novotny elvtárs a mikrofon­hoz lép és pionír köszöntéssel „Légy mindig készen a haza építésére és megvédésére“ üdvözli a pionírokat. Novotny elvtárs beszédében többek között hangsúlyozta, hogy a pionír­csoportoknak minél több hazafias dal és könyv kellene. Reméli, hogy zeneszerzőink és költőink kielégítik pioníraink kívánságát. A Nemzetközi Gyermeknap Lány­ban rendezett vasárnapi ünnepsége, galambok jelképes felbocsátásával ért véget. ☆ '+ A Vietnami Demokratikus Köz­társaság nemzetgyűlésének küldött­sége Prágából Berlinbe utazott. + A Rajkin-színház befejezte csehszlovákiai vendégszereplését. + A Szlovák Nemzeti Tanács a szociális biztosításról tárgyai. + Szlovákiában május végéig a tejbeadást 109,2, a tojást 102,4, a ser­téshúst 101,4, a marhahúst pedig 100,6 százalékra teljesítettük. + A nemzetgyűlés költségvetési és gazdasági bizqttsága megtárgyalta a népgazdaság fejlesztési állami terv­nek az év első negyedében való tel­jesítését. + A vonatok késése egyre jobban csökken. A személyvonatoknak csak 5 százaléka, a tehervonatoknak pedig 15 százaléka késik. az. Sehol nem indokolt annyira a szö­vetkezet, mint éppen ebben a faluban. A dombos határban mindig többet kel­lett feszülni az izmoknak, hogy kisaj­tolják a kenyeret, a holnapot. Ez meg­látszik a falun is, sok még ma is a zsupfedeles ház. A tavaszon itt is meg­indultak. Megalakult a szövetkezet, de tegyük mindjárt hozzá, hogy csak fele­más módra. Vagy 40 hektár úrbéresi föld, a közös tulajdon, a tagok még egyénileg gazdálkodnak. Kastier bácsi őriz 25 bárányt és a lánya 20 borjút gondoz. Ez volna még csak a közös munka csírája. Mostohán indulnak, a borjakat egy piszkos vizű forrásból itatják. Pár vascső kellene és megold­hatnák a kérdést, de hát nem törődik vele senki. A helyi nemzeti bizottság titkára és a szövetkezet elnöke szerint sok tag valahogy bizonytalanul néz a szövetkezet indulása elé. Ez került szó­ba a szövetkezeti gyűlésen is. — A takarmányt be kell takarítani az úrbéres földekről, meg hektár szerint össze kell adni a hét mázsa szénafélét — mondja Klacsó József, az új szövet­kezet elnöke, hogy összpontosíthassuk az állatállományt. PARÁZS VITA kerekedik. A több­ségnek jó a véleménye, be kell bizto­sítani a takarmányt az állatállomány részére, mert akkor nem összpontosít­hatnak. Néhányon azért „mellé beszél­nek". — Kerüljük a súrlódást — szól Koncz János. Akárhová elmegyek füvet ka­szálni, csak az úrbéresi földeket hagy­juk. Többen vitáznak, hogy kié e „kér­déses földterület. Arról van szó, hogy az úrbéri földeket bérlők bérelték, akik egy fillért sem fizettek a használatért. Viszont — amint Sztudva László elv­társ, a JNB mezőgazdasági osztályának vezetője is mondotta, — az úrbéres földekkel a helyi nemzeti bizottságok rendelkeznek, sa ha megalakul a szövet­kezet, annak tulajdonába megy át. Ha a mostani művelők gazdálkodni akarnak rajta, lépjenek be az EESZ-be. A vita után mégis megegyeznek, hogy hétfőn betakarítják a takarmányt. (A MÁSIK pontnál még nagyobb a vi­ta, hogy sok a hét mázsa takarmány hektáronként. Mert hogy akkor mi ma­rad a háztáji tehénnek? Érdekes, hogy egyszérre elfogyott a takarmány. Ed­dig J—4 vagy több szarvasmarhát is kitartottak, de amikor kell a közösbe adni, akkor nincs mit. Pribránsiki „nagy bölcsen" azt kérdezi, hogy mit ad be az, akinek nincs takarmánya. Ezen már összemosolyognak a többiek is, mert hisz ilyen nincsen. Sőt valame­lyik súgja, hogy Pribránszkinak jó ka­­zalnyi takarmánya van. Végre határozat születik, hogy átnézik a hereféléket s más mesterséges takarmányt, hogy mennyi teremhet hektáronként és ka­szálnak hozzá még a hídvégi réteken is. Két falu gondja — szóltunk a cím­ben. Két falu sorsáról van szó. Inám­­ban ősszel alakult a szövetkezet, jobb az indulás mint Kelenyében, de még jobb szervező munkára van szükség. Petényi Berci az inámi helyi nemzeti bizottság titkára. Jó példát mutat a szövetkezeti tagoknak, mert maga is egyeli a cukorrépát, segít a munkában. De helyesebb volna ha más, tapasztal­tabb szövetkezet mintájára a helyi nemzeti bizottság többet törődne a szervezési kérdésekkel. Kelényben is a nevelés és a szervezés terén vannak hiányosságok. Jól tudjuk, hogy a szövetkezet megalakulásakor és főleg kezdéskor a reakció mindent meg­tesz, hogy fékezze az indulást. Har­minchármon aláírták a belépési nyilat­kozatot Kelenyében, de egyesek bátor­talanok. Pedig nem az elsők, jól tud­ják, hogy a szövetkezeti forma bevált, a jövő anyagi és kulturális felemelkedé­sének útja. Ez arra vall, hogy a helyi nemzeti bizottság s maga a szövetkezet vezetősége sem harcol eléggé a hely­telen nézetek ellen, például a szombati gyűlésen is a szövetkezet elnökének határozottabban kellett volna válaszol­nia a Pribranszki-féle kijelentésekre és határozottabban meg kellett volna mondania Koncznak is, hogy felszólalá­sa csak „nem akarásnak, nyögés a vé­ge". Mert aki szövetkezeti tag, az „súr­lódást" is vállalt magára. Nem volt az út sima sem Ipolyvisken, sem Szécsén­­kén a szomszédos szövetkezetben, a kezdeti nehézségekkel megkiizdöttek és meg kellett küzdeni mindenütt. NEM NÉZHETJÜK egyesek egyéni „érdekeit", akik még mindig kínlódnak a pár hektáron s a beadást évről-évre nem teljesítik. Ezzel szegényebb az or­szág és szegényebb Kelenye is. Ha azt akarjuk, hogy eltűnjenek a zsupfedeles házak, akkor merészebben kell kiizde­­nünk Kelenyében is, azért az útért, amit a tavasszal elkezdtek. B alia József Csökken a gyermekhalandóság Meghalt Dénes iindra elvtársnő A Szlovák Nemzeti Tanács alelnökének neje Hétfőn, június 2-án, a reggeli órákban a bratislavai Állami Szanatóriumban meghalt Dénes Jindra elvtársnő, Dénes Ferencnek, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökének és az Oj Szó főszerkesztőjé­nek neje. Szerkesztőségünk őszinte szívvel osztozik testvérlapunk főszerkesztőjének és munkaközösségének nagy fájdalmában. A tökéletes egészségügyi szolgálat, a kórházakban való születések állan­dó növekedése, az egészségügyi óv­intézkedések mind nagy hatással vannak az újszülöttek, csecsemők és gyermekhalálozások csökkentésére. Erről világosan beszélnek a követe kező statisztikai adatok: Az összes megszületett gyermek közül Csehszlovákiában szülőottho­nokban 1937-ben 18,5 százalék, 1957- ben már 86,3 százalék gyermek született (Szlovákiában 72,4 száza­meghalt csecsemők száma 1000 élve született csecsemő közül 1937-ben 117,4 volt, míg 1957-ben 33,4-re csökkent. A további táblázat azt mutatja, hogy 100 000 élő gyermekből hány halálozott el régen és az utolsó években Csehszlovákiában: TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETÉI­T agosítás Az ez évi Hivatalos Közlöny 27-es hirdetménye a 47/1955. Zb. számú kormányrendelet utasításait részle­tezi. Többek között kimondja, hogy az EFSZ-ek taggyűlésének vagy az állami birtokok indítványára, esetleg a JNB mező- és erdőgazdasági osztá­lyának határozata alapján tagosítás engedélyezhető, ha az általános érde­kek azt megkívánják. Az említett osztály feladata, hogy az indítványt megtárgyalja a parasz­tokkal, annak kidolgozásánál segéd­kezet nyújtson az EFSZ vezetőségének, a helyszínen meggyőződjön a tagosí­tás célszerűségéről és annak előnyei­ről felvilágosítsa az érdekelteket. Az egész eljárásnak azonban az a leg­fontosabb kelléke, hogy a szövetke­zeti tagok vagy egyénileg gazdálko­dók is meg legyenek győződve arról, hogy a tagosítás a gazdálkodás meg­javítását szolgálja. Ugyancsak ez az osztály, ha az adottságok kellő mérlegelése után meggyőződött a tagosítás célszerűsé­géről, beküldi az indítványt az illeté­kes állami tervező közegeknek és kikéri azok véleményét. Ha azonban a földterület szétfor­­gácsolásának megakadályozásáról van szó (út, vagy vasútépítés esetén), vagy a tagosításnak olyan területen történő megvalósításáról, melyet az állami birtokoknak vagy egy gép- és traktorállomásnak kell átvennie meg­művelés céljából, a HNB szerveinek meghallgatása után a KNB mező- és erdőgazdasági osztályáé a döntő szó. A tagosítás engedélyezése esetén a JNB — karöltve a KNB illetékes osztályával — gazdasági szerződést köt a tervezetet kidolgozó intézettel, a HNB pedig az engedély megadásá­tól számított három napon belül helyi bizottságot állít össze, melyben a HNB, EFSZ, esetleg a községben föld­del rendelkező egyéb gazdasági üzem, valamint az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok is egy-egy taggal képviseltetik magukat. Ha a községbeli egyénileg gazdálkodók száma meghaladja a százat, két kép­viselőt nevezhetnek a bizottságba. A bizottsági tagok saját körükből el­nököt választanak, aki szavazat­­egyenlőség esetén a döntőbíró szere­pét tölti be. Különben szótöbbséggel dönt a bizottság, mely csak akkor határozatképes, ha a tagoknak leg­alább a fele van jelen. Nem terjedhet ki a tagosítás, —: vagy csak az illetékes hatóságok hoz­zájárulásával — az államvédelem céljait szolgáló területekre, utakra,>. vízi- és vasútakra, temetőkre, erdők­re, befásítandő- vagy építő telkekre stb. Ha egy szomszédos község érdekeit veszélyeztetné a tagosítás, akkor mindkét község közös felettes ható­sága dönti el az esetleges vitát. Kártérítésre van igényük azon földtulajdonosoknak, nevezetesen kis- és középparasztoknak, akik a tagosí­tás folytán előállott új helyzet kö­vetkeztében már nem használhatják eredeti földjüket Ezeknek azonos nagyságú és minőségű más földet kell kiutalni. A tagosítási szervezetet a HNB köz­benjöttével a JNB mező- és erdőgaz­dasági osztálya hagyja jóvá, sérelmes döntés esetén pedig a KNB-hez lehet fellebezni. K. E. Bratislavéban vidáman vonultak fel a gyerekek \z újszülött gyerekek halálozása ehszlovákiában 1937-ben 1000 élő erekből 48,3 volt, 1957-ben 15-re ikkent. Viszont az egy éven belül 1 — 4 éves korig 5 — 9 10 — 14 évig évig 1937 700,7 262,8 168,8 1956 149,5 55,8 48,3 Természetesen kormányunk renge­teg beruházást nyújtott új csecsemő- és gyermekotthonok, bölcsődék, óvó­dák építésére is. Lássuk csak ezt a fejlődést 1948 óta! ✓ Agyak száma: 1948 1957 Csecsemőotthonokban, 465 2346 Gyermekotthonokban (3 éves korig) Gyermekgyógyintézetekben és üdü- 800 2832 lökben Helyek száma: 2932 3983 Bölcsődékben 6050 36 885 övódákban a gyermekek száma 205 416 255 309 Még inkább megnyilvánul ez az állam anyagi támogatásában éti a bete biztosítás gondoskodásában: 1948 1957 Az anyaság idejére folyósított milliókban pénzbeli támogatás 41 291 Gyermekpótlék 772 3218 Mindennél ékesebben szólnak ezek a számok.

Next

/
Thumbnails
Contents