Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-01 / 22. szám

Á FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDÖGAZDASÄGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1958. június 1. Ára 40 fillér IX. évfolyam, 22. szám ÉRTEKEZETT a Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó bizottsága A barátságról, együttműködésről és kölcsönös segélynyújtásról megkötött Varsói Szerződés tagállamainak poli­tikai tanácskozó bizottsága 1958. má­jus 24-én Moszkvában értekezletet tartott. A politikai tanácskozó bizottság tárgyalásán részt vettek a tagállamok képviselői. Megfigyelőként a Kínai Népköztársaság is képviselte magát. A gyűléseken Anton Jugov, a Bol­gár Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke elnökölt. A tanácskozó bizottság értekezle­tén a Varsói Szerződés harmadik fe­jezete értelmében, mely szerint a szerződés tagállamai a közös érde­keiket érintő minden fontos nemzet­közi kérdésről tanácskoznak, nézet­cserét folytattak a jelenlegi nemzet­közi helyzetről. A politikai tanácskozó bizottság megelégedéssel állapította meg az értekezleten részt vevő szo­cialista országok nézeteinek teljes egyöntetűségét mind a nemzetközi helyzet, mind a békéért és a nemze­tek biztonságáért vívott harcban rá­juk háruló kölcsönös feladataik érté­kelésében. A politikai tanácskozó bizottság egyhangúlag jóváhagyta a Varsói Szerződés tagállamainak a sajtóban közölt nyilatkozatát. A politikai tanácskozó bizottság meghallgatta a Varsói Szerződést alá­írt államok fegyveres erői főparancs­nokának, I. Sz. Konyevnek, a Szovjet­unió marsalljának beszámolóját a Varsói Szerződés tagállamai fegyve­res erőinek további csökkentéséről és a szovjet csapatoknak a Román Népköztársaság területéről való kivo­násáról. Azonkívül, hogy a Szovjetunió 1958-ban további 300 000 fővel csök­kentette fegyveres erőinek létszámát, mint már közöltük a Varsói Szerződés tagállamai elhatározták, hogy fegy­veres erőik létszámának eddigi lénye­ges csökkentése után 1958-ban to­vábbi 119 000-rel csökkentik fegyve­res erőik létszámát; ebből a Román Népköztársaság 55 000-rel, Bolgár Népköztársaság 23 000-rel, a Lengyel Népköztársaság 20 000-rel, a Cseh­szlovák Köztársaság 20 000-rel, az Albán Népköztársaság pedig 1000-rel. A Varsói Szerződés tagállamai tehát 1958-ban összesen 419 000 emberrel csökkentik fegyveres erőik létszámát. A szovjet kormány a magyar kor­mánnyal megállapodva elhatározta, hogy 1958-ban egy további hadosz­tállyal csökkenti a Magyarországon elhelyezett szovjet csapatok létszá­mát és ezt a hadosztályt kivonja Magyarország területéről. A politikai tanácskozó bizottság jóváhagyta a szovjet kormánynak ezt a döntését. Határozatot hoztak a Varsói Szer­ződést aláírt államok közös fegyveres erői tevékenységének egyes szerve­zeti kérdéseiről is. A politikai tanácskozó bizottság elhatározta: javasolni fogja az Észak­­atlanti Egyezmény (NATO) tagálla­mainak, hogy kössenek megnemtá­madási egyezményt a Varsói Egyez­mény és a NATO tagállami között. Az említett megnemtámadási egyez­mény tervezetének szövegét külön hozzák nyilvánosságra. A Varsói Szerződés tagállamai poli­tikai tanácskozó bizottságának érte­kezlete lefolyásával igazolta a szo­cialista országok egységét, megbont­hatatlan testvéri barátságát és együttműködését. A szocialista orszá­gok minden igyekezete a nemzetközi feszültség enyhítésére, a kölcsönös bizalom légkörének és az összes álla­mok tetteket szülő együttműködésé­nek megteremtésére, a béke további megszilárdítására irányul. Vízért sóvárog a szomjas föld — Visszhang a felhívásra — Rövid felhívás látott napvilágot a múlt hét derekán a napi sajtóban, s a Szabad Földművesben is. A rövid, de annál nagyobb jelentőségű felhí­vást a két megbízott, Jelen és Chudík elvtársak bocsátották ki, mely a cu­korrépa, évelótakarrnányok és egyéb kapások öntözését szorgalmazza, te­kintettel a rendkívüli száraz, csapa-Afones Hie, a diószegi cukorgyári gazdaság dolgozója örömmel nézi, hogy a szárazság ellenére is szépen fejlődik a magcukorrépa. Persze nem bízzák a sorsra, állandóan öntözik déknélküli időjárásra, legfőképpen a nyitrai-, pozsonyi- és a besztercebá­nyai kerületben. A felhívás széleskörű visszhangra talált mezőgazdasági dolgozóink ré­széről. Ezt mutatják a szomjas me­zőkről érkező hírek, jelentések. Pél­dául a nyitrai kerületben mintegy 400 öntözőberendezést és tűzoltó fecskendőt állítottak munkába a szö­vetkezetek és az állami gazdaságok. Am, a pozsonyi kerületben sem tét­lenkednek. A dunaszerdahelyi járás­ban a mihályfai EFSZ-nek már az öntözéses növénytermesztés terén vannak jó tapasztalatai az előbbi évekről. A múlt esztendőben például az öntözött cukorrépájuk 80 mázsá­val többet adott hektáronként, mint az, amelyiket nem öntözték.'Most 40 hektár cukorrépát, 50 hektár többéves takarmányt öntöznek. Ebben a járás­ban 24 szövetkezet négyszázötvenki­­lenc hektár cukorrépát, kétszázhet­ven hektár évelötakarmányt öntöz összesen. Hasonlóan cselekszenek a többi járásokban is az EFSZ-ek, állami gazdaságok, hogy a szárazságot le­küzdve magas terméshozamokat ér­jenek el, valóraváltva a második öt­éves terv mutatószámait. A korai burgonya növényzetén több helyen jelentkezett az amerikai bur­gonyabogár. A skalicai járás kátovei szövetkezetében az iskolás gyerekek segítségével keresőnapokat szervez­tek. A képen a szövetkezet elnöke, Teofil Holusek, Ján Spack szövetke­zeti taggal átnézi a növényzetet A kongresszus tiszteletére Húsz nappal hamarább A megáradt fodroshátú Bodrog tük­rében visszaverődtek a felkelő nap sugarai, amikor Tóth Ferenc traktoros ráhajtott Zetor—25-ös gépével az új zempléni kompra, hogy átjusson tár­sával, Bajo Emillel a folyó túlsó part­ján elterülő cukorrépa földre. A meleg májusi eső erősen növésnek indította a répát, dudvát egyaránt. A zempléni brigád két fiatal dolgozója azért igye­kezett a sarabolóval munkába, hogy szabad utat nyisson a répa fiatal bok­­rocskáinak. Meg a teruteljesítés se másodrendű dolog. Igaz, Tófh Feri a versenytáblán még mindig tartja az elsőséget, de ezután se akar lemaradni. Hasonló igyekezet hatja át a brigád többi dolgozóját is. Szalontai István, Tóth Géza, Lipán Gábor, V. Tóth Mik­lós, Nehéz Béla, Helmed Zoltán, Reho Ferenc traktorosok kora reggeltől késő estig a helyükön vannak. Ezelőttiben se járt ez a traktoros­­brigád a kullogok között, ami terv tel­jesítést illeti, de ebben az évben nagy változás történt. Az év elejétől az élen halad a királyhelmeci GTÁ vándor - zászlaját is elnyerte. A brigád fiatal vezetője,' Nehéz Zoltán bizakodva néz a jövőbe. Minden szavából ez sugárzik. — Ha ilyen lendülettel megy tovább a munka, féléves tervünket néhány nap múlva, vagyis jóval idő előtt telje­sítjük. A zempléni szövetkezet határában, a Sajgón, a Keskeny-dűlőben, a Rétle­járón dolgozó traktorosok gépeinek zaja keveredik a munkára serkentő pacsirták dalával és a sarabolók, egye­lők nyomában tikkad-szárad a dudva. Minden jel arra mutat, hogy a zemp­léni élenjáró brigád a párt XI. kong­resszusa tiszteletére tett vállalása alapján 20 nappal határidő előtt 5 szá­zalékos üzemanyag megtakarítással teljesíti féléves tervét. . -ak. A nemzetközi gyermeknap alkalmából szeretettel köszöntjük kis olvasóinkat Az enyémtől n mienkig Irta: JINDftlCH MAJERSKÍ a bratislavai kerületi pártbizottság dolgozója Hazánkban a szocializmus betető­zésével az emberek évszázados álma válik valóra. A decentralizálással, a nemzeti bizottságok jogköreinek soha nem látott módón való növelé­sével meg is teremtettük a feltéte­leket a szocializmus betetőzésének meggyorsítására. Ha közelebbről né­zünk a nemzeti bizottságok feladatai­ra és küldetéseire, azt is láthatjuk, hogy nagyban az ő munkájuk minősé­gétől függ milyen gyorsan tudjuk megteremteni mezőgazdaságunk fej­lesztésének feltételeit. Az ő munká­juktól függ hogy a dolgozó tömegek­nek az irányításba, szervezésbe és az ellenőrzésbe való bevonásával min­den szakaszon meggyorsítsuk a fej­lődést! Amikor a dolgozó tömegeknek az állam irányításába való bevonásá­ról beszélünk, akkor látnunk kell azt is, hogy ez szoros összhangban van az embernevelés kérdésével. Mert a megváltozott termelési viszonyok­hoz az emberek gondolkodásmódjá­nak megváltozása is szükséges. Oj szocialista társadalmunkban lép­­ten-nyomon találkozhatunk kisebb­­nágyobb ellentétekkel. Egyik ilyen jelenség a kis- és nagyüzemi terme­lés közötti különbség. Szocializmust építünk, az emberek igénye állan­dóan nő, viszont ezek kielégítése csakis a nagyüzemi gazdálkodás teljes megvalósításával lehetséges. Tehát ebből adódik, hogy a kistermelésről mihamarább át kell térni a nagyüzemi formára. Egy másik ellentét, hogy a még egyénileg gazdálkodó földműves gon­dolkodásmódja még nagyon eltér a szövetkezetes vagy az üzemi munkás gondolkozásától. A munkások általá­ban a mi gyárunkról, a mi gyártmá­nyainkról beszélnek, s ugyancsak ezt tapasztalhatjuk a fejlettebb szövet­kezetek tagjainak többsége között is, akik büszkék szövetkezetükre, s a kö­zös vagyon emlegetésénél nem az én, hanem a mi vagyonunk lép előtérbe. Az egyéni gazdálkodók, — s ez csak természetes — az én földemről, az én gabonámról, s az én tehenemről szólnak. Ök nem látják a közösség­ért, a mindenkiért folyó munka jelen­tőségét, nem látják a közösség cso­dákat teremtő, s emberformáló erejét Márpedig mezőgazdaságunk tovább­fejlesztése és a nép életszínvonalá­nak további emelése, csakis olyan módon lehetséges, ha jelenlegi ma­gángazdálkodóink is a nagyüzemi termelés útjára lépnek, vagyis a ter­meléshez való viszonyuk hasonló lesz, mint a szövetkezetesek és az üzemi munkások viszonya. Nemzeti bizottságainknak tehát elsőrendű fel­adata, hogy mindent elkövessen ma­gángazdálkodóink meggyőzése érde­kében. Ha már földműveseink nevelésének kérdéséről beszélünk, akkor a már szövetkezetbe tömörült kis- és kö­zépparasztok nevelését sem lehet figyelmen kívül hagyni. Hogy ez mennyire szükséges, arra szemlél­tető példát ad a bratislavai kerület. Itt a földterületnek már több mint 87 százalékát szocialista szektorban művelik. A múlt évben 105 új EFSZ alakult és több mint 180 kiszélese­dett. így az anyagi alap megszületett a szocialista nagytermelés intenzivi­­tása, a munka termelékenysége még nem felel meg az új viszonyoknak. Miből adódik ez? Abból, hogy bár a termelési mód megváltozott, de a ter­melőerő, az ember még sokban magán viseli a múltban kialakult nézeteket. Vagyis az embernevelés, az új szo­cialista ember kialakítása nem tudott lépést tartant a gazdasági átalakulás­sal. v Sok esetben megtörténik, hogy az új termelési viszonyok útjára lépő szövetkezetesek még a saját érde­keiket helyezik előtérbe, ami a mun­kafegyelem meglazulásához, s így gyenge gazdasági eredményekhez ve­zet. Éppen ezért kell állandóan hang­súlyozni, hogy a mezőgazdaságunkban végbemenő forradalmi átalakulásnak szorosan együtt kell haladni az em­berneveléssel. Állami szerveink, nemzeti bizott­ságaink elsőrendű feladata a közjóiét megteremtése. Ezt az előrelátó ter­vezés és a jó szervezésen kívül csak úgy tudják megteremteni, ha ai ed­diginél többet foglalkoznak a népne­velés kérdésével és a dolgozóknak az ellenőrzésbe való bevonásával is. Ezen a téren a bratislavai kerületben a somorjai járási nemzeti bizottság érte el a legjobb eredményeket. A mezőgazdaság fejlesztésére alapos és reális tervet dolgozott ki. A jó szer­vező és ellenőrző munka eredménye, hogy a múlt évben 17,5 százalékkal emelték az állattenyésztési termelést A szarvasmarha létszámát1 8331-röI 10 182-re, a sertését 20 505-ről 22 900- ra, az egy tehénre eső tejtermelést pedig 1886 literről 2105 literre emel­ték. A piaci termelés ezzel párhuza­mosan szintén emelkedett, mégpedig 28 millió koronáról 55 millióra. Mindezt nagyban elősegítette, hogy a járási tervet a helyi adottságoknak megfelelően készítették és elsősorban (Folytatás a 2. oldalon) A siociqlistq faluért Százezer tojás terven felül Jó baromfiállománnyal dicsekedhet a surányi járásban lévő nagykéri szövetkezet. Az év első negyedében 1850 tojással termeltek többet, mint a tervezett. A szövetkezeti tagok elhatározták, hogy ebben az esztendőben százezer darab tyúktojást adnak terven felül a közellátás céljára, ami szép bevé­telt jelent majd a szövetkezetnek. Buda Ferenc, Surány

Next

/
Thumbnails
Contents