Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-05-01 / 18. szám
£ sfzatmet Földműves 195«. május V Kérdések Szebellai elvtárshoz az ipolysági JN elnökéhez Ä napokban munkatársunk, Balta József, meglátogatta Szebellai János elvtársat az Ipolysági járási nemzeti bizottság elnökét, hogy nyilatkozzon arról, milyen feltételek vannak az ipolysági járásban az ötéves terv teljesítésére. Ebből a célból néhány kérdést intéztünk a JNB elnökéhez. Kérdés: Mikor fogadták el a kromerizi versenyfelhívást. Milyen célt tűz ki a kötelezettségvállalás? Válasz: A kromerizi verseny alapján februárban dolgoztuk ki a járási nemzeti bizottság kötelezettségvállalását, amely szerint 1959-ben búzából 25, rozsból 24, árpából 23, kukoricából 34, cukorrépából 300 mázsás hektárhozamot érünk el. 1959-ben 10 700-ra emelkedik a szarvasmarhaállomány, a tehén 5000- re, anyasertés pedig 1900-ra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 100 hektárra 46,5 szarvasmarha, 22,3 tehén és 11,5 sertés jut. Ugyanebben az évben az egy tehénre eső tejhozam 2500 liter, az egy tyúkra eső tojás 130, az egy hektárra eső szarvasmarhahús 42 kg, tojás 450, 430 kg szarvasmarha és 490 liter tej lesz. Ez lehetővé teszi, hogy lényegesen fokozzuk a beadásra kerülő termékek és termények mennyiségét. A kromerizi verseny alapján szövetkezeteink 21 kollektív kötelezettséget vállaltak, ami mintegy 13 millió 441 ezer 038 korona értékű terményt és terméket tesz ki. Kérdés: Eddig milyen eredményeket hozott a verseny? Válasz: Elmondhatjuk, hogy a kromérizi verseny mozgósítólag hat a hefyi nemzeti bizottságok munkájára. Már azért is, mert az összjárási kötelezettségvállalás a helyi nemzeti bizottságok kezdeményezésére született meg. Eddig már 1 millió 590 ezer korona értéket teljesítettünk. Ezek alapján szövetkezeteink beszolgáltat- i tak 40 956 liter tejet, 93 842 tojást, 792 mázsa sertéshúst és 161 mázsa marhahúst. A helyi nemzeti bizottságok a kromerizi versenybe bevonták az> egyéni gazdákat is. 4723 egyéni kötelezettségvállalás született több mint 3 millió korona értékben és ebből már több mint 1 millió korona értéket teljesítettek. A kötelezettségvállalásokban és azok teljesítésében a legjobb munkát a viski, gyerki, pereszlényi, felsőtúri, egyházmarőti és lisói helyi nemzeti bizottságok fejtették ki. Kérdés: Az ipolysági járásban lévő olvasóinkat bizonyára érdekli majd, hogy milyen eredményeket értek el a szövetkezetek a növénytermelésben. Szeretnénk erre is választ kapni. Válasz: A növénytermelés megjavítása érdekében a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági szakosztálya mellett megalakítottuk az agrotechnikai bizottságot. Ennek járásunk legjobb szakemberei a tagjai. Részt vesznek a növénytermelés irányításában. A bizottság tagjai és a mezőgazdasági szakosztály dolgozói védnökséget vállaltak a szövetkezetek felett. Ennek eredménye, hogy Paláston, Egyházmaróton egy-egy idősebb szövetkezeti tagot jelöltek ki az istállótrágya szakszerű gondozására a szerves hulladékok szakszerű kihasználására, komposzttrágya biztosítása céljából. Zöldtrágyázási célra mintegy 300 hektárt irányoztunk elő. A növénytermelésben lényegesen emelkedett a hektárhozam. Különösen nagy eltérés észlelhető a szövetkezetek és a magángazdák termelési eredményei között. Amíg az EFSZ-ek 1957-ben búzából 20, árpából 27, kukoricából 28, cukorrépából 280 mázsa hektárhozamot értek el, a magángazdák búzából 17, árpából 16, kukoricából 25, cukorrépából 214, burgonyából pedig 117 mázsás hektárhozamot értek el. Már ezek a számok is indokolják a szövetkezeti gazdálkodás kiszélesítését. Kérdés: Az év elejétől hány új szövetkezet alakult? Kötelezettségvállalásunk alapján mintegy 5000 hektárral akarjuk kiszélesíteni a szövetkezetek földalapját. Kitűzött tervünket eddig 55,86 százalékra teljesítettük. A közös gazdálkodás számára mintegy 2790 hektár földet nyertünk. Ezt a feladatot nagyon jól teljesítette az ipolyfödémesi, kelenyei, pereszlényi, középtúri, tesmagi, nyéki és ipolysági helyi nemzeti bizottság. Amíg 1953-ban 1864 EFSZ tagunk, 12 367 hektáron gazdálkodott, addig most április 15-ig 2793 szövetkezeti tagunk van, a közös gazdálkodáshoz tartozó földterület pedig 16 746 hektárt tesz ki. A múlt évben új EFSZ alakult Felsőtúron, Ipolyfödémesen és Inámban. Az idén pedig Kelenyén. Járásunkban már csak Hrusov községben nincs szövetkézét. A helyi nemzeti bizottságok és a járási nemzeti bizottság továbbra is agitációs munkát fejtenek ki az egyéni gazdák között, reméljük, hogy a szövetkezeti család bővebb lesz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a helyi nemzeti bizottságok komolyan foglalkoznak a tagszerzéssel, az eredmények nem maradnak el. Példa erre az ipolyviski helyi nemzeti bizottság, ahol éveken keresztül alig léptek a szövetkezetbe, viszont miután a helyi nemzeti bizottság komolyabb agitációs munkát fejtett ki, 55 kis- és középparaszt valamint földmunkás lépett a szövetkezetbe és már alig akad egy-két kisebb egyéni gazda. Ipolynyéken 189, Tesmagon 74, Középtúron 43, Pereszlényben 51, Paláston 58, Ipolyfödémesen 45, kis- és középparaszt tért a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Kérdés: Mielőtt foglalkoznánk az állattenyésztéssel, volna még egy kérdésünk. A járási nemzeti bizottság mit tesz a bő takarmányalap megteremtéséért, mert enélkül el sem képzelhető az állattenyésztés fellendítése? Válasz: Helyi nemzeti bizottságaink törődnek ezzel a kérdéssel. Eddig mintegy 1251 hektár rétet és legelőt javították és trágyáztak meg a szövetkezetesek. A 929 hektár évelő takarmányféléket pedig megtrágyázták. Ezenkívül szövetkezeteink 312 hektár rétet és legelőt különleges gondozásban részesítenek, ahol érvényesítik a magas színvonalú agrotechnikát. 2'340 hektáron vetünk kukoricát, ezenkívül 390 hektárt silóra és 150 hektárt zöldtakarmányozás céljára. Mindent megteszünk, hogy elegendő tavaszi keverék álljon a szövetkezetek rendelkezésére. Kérdés: Milyen eredményeket értek el a múlt évben az állattenyésztésben? Válasz: A terv szerint 10 201 szarvasmarhánknak kellene lenni, eddig 9774 van. A tervezett 4750 tehénnel szemben 4378 van. Még vannak hiányosságok ezen a téren, de ha figyelembe vesszük, hogy e.gy év alatt 1061-el emeltük a szarvasmarhák számát, a tehenekét pedig '294-el, elmondhatjuk, hogy elég jó eredményeket értünk el. Hogy elérjük a tervezett szarvasmarhaállományt, elsősorban nagy gondot fordítunk a saját nevelésű üszőkre. Ezek számának emeléséhez nagyban hozzájárulnak, hogy amíg 1955-ben 100 tehéntől 69 borjut választottunk el,, a múlt évben már 94,3-at. A tejtermelés szintén emelkedett. 1955-ben egy tehéntől átlagban 1117 liter tejet fejtünk, a múlt évben pedig már 1957-et. Sok szövetkezetünkben már kimagasló eredményeket értünk el. Ipolyságon 2785, a gyerki szövetkezetben pedig 2735 liter tejet fejtek egy tehéntől. Ezzel szemben el kell mondanunk, hogy sok szövetkezetben nem érték még el a járási átlagot sem, Százdon és Alsószemeréden például egy tehéntől csak 1345 liter tejet fejtek. A járási nemzeti bizottság és a helyi nemzeti bizottságok minden erejüket arra összpontosítják most, hogy ezekben a szövetkezetekben is — a helyes takarmányozási eljárásokkal és az állatállomány feltöltésével megjavuljon a tejhozam. Ez annál is inkább indokolt, hogy 1959-ben már 2500 liter tejet akarunk fejni járási méretben egyegy tehéntől. A sertéstenyésztésben is jók az eredmények. A múlt évben átlagosan egy anyától 11 malacot választottunk el. Sőt a szalatnai szövetkezetben már 17,1 malacot választottak el. Hogy az állattenyésztési termelést még jobban fokozhassuk, nagyobb mértékben alkalmazzuk a haladó módszereket. A szövetkezetek zootechnikusainak több segítséget nyújtunk. A járási zootechnikai bizottság közvetlen segítséget nyújt a szövetkezeteknek. Ezek a szakemberek már eddig is jó eredményeket értek el. Paláston a bizottság tanácsára bevezették a sertések önetetését. A módszer helyességét igazolja a napf 60 dekás súlygyarapodás. Fellendítjük a baromfitenyésztést is, mert ezen a téren nagy hiányosságok vannak. Egyházmaróton, Horvátiban és Szalatnyán bevezették a tyúkok mélyalomban való tenyésztését. A tojás termelésénél különös jó eredményt ért el a gyügyi szövetkezet, ahol egy-egy tyúktól 180 tojást értek el. Kérdés: A szövetkezeti konferencián — különösen a járási zootechnikusok — bírálták az egyes szövetkezetekben levő hiányosságokat, hogy sok az elhullás és a tbc-s tej. Bírálták a helytelen takarmányozási módszereket. Mit tesz a járási nemzeti bizottság ezen hiányosságok megszüntetésére ? Válasz: A betegségek ellen felvettük a harcot. A helyes borjúnevelés és tenyészállatnevelés céljából okvetlenül szükséges, hogy a tbc-s teheneket elkülönítsük. Nagyon helyes volna, ha a beteg teheneket még a legelőre se engednék más egészséges tehenekkel. A beteg tehenektől származó borjukat azonnal elkülönítjük és nem az anyja tején neveljük. A szövetkezetek megértésétől függ, hogy a járási nemzeti bizottság ezen törekvése eredménnyel járjon. A védőintézkedéseket minden szövetkezetben be szeretnék vezetni. A gyűgyi szövetkezetekben például kiselejtezzük a beteg teheneket és olyan istállókba visszük, ahol csak fertőzött tehenek vannak. A helyes takarmányozási módszerekről előadásokat tartunk a szövetkezetekben, mert bizony sok helyen emiatt alacsony a tejhozam. Kérdés: Mi a véleménye, Vajon az ipolysági járásban teljesíthető-e az ötéves terv? i Az ötéves terv teljesítése nézetem szerint járásunkban megvalósítható, öt szövetkezetünk most még szervezetileg és gazdaságilag gyenge, de ha kellő segítséget nyújtunk nekik, megvan arra a lehetőség, hogy az ipolynagyfalusi, százdi, tesmagi, egegi és alsószemerédi szövetkezetek is teljesítik az ötéves terv mutatóit. Ez annál inkább is remélhető, mivel ezek a szövetkezetek taglétszáma új tagokkal bővül, sok kis- és középparaszt, hozáértő ember kerülhet a vezetésbe. Kérdés: Mivel a múlt évben és az idén is szép eredményeket értek el a szövetkezetesítésben, érdekelne minket, hogy pénzügyileg milyen ütemben erősödnek a szövetkezetek? Válasz: A növénytermelés, és az állattenyésztés emelkedő irányzata természetesen kihat a pénzügyi gazdálkodásra is. Amíg 1953-ban egy munkaegység átlagos értéke 10,42 korona volt, a múlt évben már 17,42-öt értünk el. Ehhez nagyban hozzájárul, hogy szövetkezeteink egyre jobban rátérnek a minőségi állattenyésztésre, ami a több jövedelem forrása. Az oszthatatlan alap értéke is rohamosan emelkedik. Amíg 1953-ban 5 millió 72 ezer koronát fordítottak szövetkezeteinek e célra, a múlt évben már 32 millió 674 ezer koronát tett ki az oszthatatlan alap. Amíg 1953-ban 23 millió 800 ezer korona volt a törzsállatok értéke, ma már 55 millió 83 ezer. A nyersbevétel pedig 16 millióról 33 millióra emelkedett. Az eddig 'elért eredmények alapján reméljük, hogy a pénzügyi mérleg ismét emel-i kedő irányzatot mutat majd. Kérdés: Mivel a tavaszi indulás lényegesen kihat a termésre, befejezésül szeretnénk érdeklődni még a tavaszi munkákról. Válasz: Habár a kedvezőtlen időjárás miatt késve indultunk, a szövetkezetek és az egyéni gazdák sikeresen végezték a tavaszi munkákat. A munkafegyelem lényegesen megszilárdult és megvan rá minden lehetőség, hogyha nem tart tovább a kedvezőtlen időjárás, a múlt évhez hasonlóan jő eredményeket érünk el majd a növénytermelésben. Ez természetesen rajtunk, a helyi nemzeti bizottságokon, a szövetkezetek dolgozóin, minden földművesen múlik. A CSKP Központi Bizottságának és a NF Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból Felszólítjuk az USA-t és Angliát: A Szovjetunió példájára szüntessék be mindenütt és mindörökre a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérleteket! A nukleáris energia szolgálja az emberiség békés munkáját. Teljes egészében támogatjuk a Szovjetunió javaslatát, hogy hívják egybe a szocialista és kapitalista országok kormányai képviselőinek legmagasabb szintű konferenciáját! Követeljük Nyugat-Németország tömegpusztító fegyverekkel való felfegyverzésének azonnali beszüntetését és atommentes övezet megteremtését Közép-Európában! Tovább szilárduljon a szocialista tábor országainak megbonthatatlan egysége, barátsága és kölcsönös együttműködés- a szocializmus és a béke ügyének biztosítéka! Erősödjék a Szovjetunió vezette hatalmas szocialista tábor! Nemzeti bizottságok tagjai. Ösztönözzétek a dolgozókat aktív részvételre az állam irányításában és igazgatásában! Fejlesszétek az állami terv és saját programterveitek feladatainak teljesítése érdekében a politikai és szervező munkát! Éljen Csehszlovákia dicső Kommunista Pártja, népünk bevált vezére! A tömegsírok vádolnak A Hlinka-gárda rohamosztagosai elleni bűnper Banská Bystricán A Banská Bystrica-i kerületi bíróság tanácsa előtt április 22-én megkezdődött a búnper a Hlinka-gárda rohamosztagainak egykori 12 tagja ellen. A vádlottak: Leonard Sliacan, szül. 1901. október 27-én, Pavol Párnican, szül. 1896. január 29-én, Ondrej Sepitko, szül. 1895. július 26-án, Július Krajci, szül. 1911. április 22-én, Eudovít Laco, szül. 1916. május 29-én, Ernest Osvald, szül. 1924. április 16-án, Pavol Zauska, szül. 1924. november 17-én, Alojz Koprda, szül. 1924. július 20-án, Stefan Tóth, szül. 1924. július 3-án, Jozef Stolár, szül. 1924. február 24-én, Ferdinand Miksík, szül. 1923. november 12-én és Stefan Masaryk, szül. 1927. február 24-én. A bíróság főtárgyalását a Nemzeti Híz nagytermében tartják. Szlovákia valamennyi kerületéből a tárgyalásra több mint 500 dolgozó érkezett, valamint a csehszlovák sajtó, rádió, film és televízió képviselői figyelik a tárgyalás lefolyását. Amint, az a részletes vizsgálat megállapította, az összes vádlottak a ludákságnak, a legreakciósabb burzsoáideológiák közé tartozó elméletnek buzgó hívei és propagálói voltak. Hlinka maga egyik beszédében kijelentette: „Nem hagyom fel addig a küzdelmet, nem pihenek meg addig munkámban, amíg ezt a vörös Szlovákiát nem változtatom át fehér Szlovákiává.“ Ugyanúgy, mint Leonard Sliaöan ludákpap esete, további hasonló esetek is arról tanúskodnak, hogy már a ludák-mozgalom megindulásakor a sötét klerikalizmus volt a mozgalom fontos kísérő jelensége és jellegzetessége. A szlovák klérofasizmus áruló képviselői, a hírhedt német fasizmus csodálói nem törődtek azzal, hogy Hitler „Mein Kampf“ (Harcom) című könyvében nyíltan és leplezetlenül programja egyik legfőbb pontjaként kijelentette: „Ha meg akarjuk alakítani nagy német birodalmunkat, elsősorban ki kell szorítanunk és ki kell pusztítanunk a szláv nemzeteket, az oroszokat, a lengyeleket, a cseheket, a szlovákokat, bolgárokat, az ukránokat és a fehér oroszokat.“ Amikor Németországban a fasiszta hitleri diktatúra került uralomra, a ludákság áruló képviselői nyílt és szégyenletes támadásokat indítottak a köztársaság ellen és a német, valamint a magyar Eszterházy-féle párttal szövetkezve közös fasiszta tömböt alakítottak, hogy Hitler utasításainak megfelelően meggyorsítsák a Csehszlovák Köztársaság szétbomlasztását. Az ún. szlovák állam klérofasiszta. kormánya és Tiso, az akkori államelnök, felszólította Hitlert, hogy fojtsa el a szlovák nemzet szabadságharcát. Ez a szlovák klérofasizmus igazi arca. Leonard Sliacan és társai bűntettének kivizsgálása megmutatta, hogy a vádlottak a Szlovák Nemzeti Felkelés részben való elnyomása után részt vettek a Hlinka-gárda rohamosztagainak bűntevékenységében. Jogos a vád. 1. Leonard Sliacan, 2. Pavel Párnican, 3. Ondrej Sepitko, 4. Július Krajőí vádlottak a ‘Szlovák Nemzeti Felkelés részben való elnyomása után 1944 novemberében és decemberében Krupinában mint, a klérofasiszta Tiso-féle rendszer buzgó exponensei szorosan együttműködtek a Hlinka-gárda rohamosztaga Nemsila századának parancsnokával, amelynek feladata a nemzeti felkelés felszámolása, a partizáncsoportok elleni harc és a felkelés részvevői elleni megtorló intézkedések végrehajtása volt. 5. Eudovít Laco, 6. Ernest Osvald, 7. Pavel Záuska, 8. Stefan Tóth, 9. Alojz Koprda, 10. Jozef Stolár, 11. Ferdinand Miksík, 12. Stefan Masaryk vádlottak 1944. szeptember 15-től egészen a felszabadulásig Bratislavában, Banská Bystricán, Krupinán és másutt, mint a Hlinka-gárda rohamosztagának tagjai a Hlinka-gárda vezérkari főnökének utasítása alapján nagyméretű fegyveres akciókat hajtottak végre. Emellett többszörös megtorló intézkedéseket hajtottak végre a felkelés részvevői, a CSKP. tagjai és más haladó demokratikus gondolkodású lakosok ellen. Közvetlen részt vettek két tömeggyilkosságban is. Az egyik esetben Kremnickánál mintegy 300 személyt és Krupinánál 13 személyt lőttek le. E kivégzések alkalmával ők is a letartóztatott személyekre lőttek. Az áldozatok között nagyon sok gyerek és anya volt. A tömegsírok vádolnak, vádolnak az anyák, a gyermekek, felelni kelll az emberi mivoltukból kivetkőzött gyilkosoknak. Az újszerű aluminiumhajö, amely Pozsonynál úszik a Dunán nagy figyelmet keltett r H í R E K-i Szebellai János, JNB elnök • A CSKP KB mellett működő pártfőiskola kiadta a párt alapszabályzatáról szóló tanulmányát. • A Rudé Právo és a Csehszlovák Sajtó Iroda tudósítói beszélgetést rendeztek Dolansky elvtárssal, aki nemrég tért haza moszkvai útjáról. Dolansky elvtárs örömét fejezte ki, hogy gazdasági együttműködésünk a Szovjetunióval még jobban megszilárdult. • A Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai tárgyalják az 1958. évi költségvetést. • A Szovjetunió Nagy Színházának vonószenekara Bratislavába tátogatott. • A Zemianské Kostolany hővillanyerőmű dolgozói május 1. és a XI. kongresszus tiszteletére 120 000 koronával csökkentik az önköltséget.
