Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-27 / 17. szám
1958. április 27. \f*alrad Földműves 5 Az erdők hónapjában a tornaijai járás fiataljai több mint 2 ezer fa kiültetését vállalták. A képen a faültető csoport két tagja látható. Szavuknak van foganatja Szlovákia déli részén, az Ipoly mentén fekszik Kővár, ez a 470 lakosú falu. Nagyobbrészt földművesek lakják. Múlt esztendő őszén vert gyökeret itt a közös gazdálkodás. Sokat segített a szövetkezeti gondolat elhintésében a HNB, a helyi pártszervezet, valamint a járási szervek. A kommunisták személyes példamutatása nyomán megalakuló szövetkezet 25 taggal kezdte a közös gazdálkodást. Az első taggyűlésen, amelyen én is jelen voltam, a tagság egyöntetűen Cseri Gábor középparasztot választotta elnökének. — Olyan szövetkezetét csinálunk — jelentette ki az új elnök jövőbe vetett bizakodással, — hogy a környékben nem lesz párja. Jól végignéztem ezt a nagydarab embert, s arra a megállapításra jutottam, hogy ígéretét — a tagság tevékeny hozzájárulásával — be is váltja. Mesteravatás Kövecsesen Aki ismeri a kövecsesi mesteriskola mozgalmas életét, annak a közelmúlt napokban furcsának tűnhetett az a végtelen csönd, mely a mezőgazdaságtudomány e hajlékának környékét megülte. Azt is gondolhatta valaki, hogy a tanulók hazamentek. Más volt azonban a helyzet. Mestervizsgára szakon végezte tanulmányait. Kár, hogy a tornaijai járás szövetkezetei nem küldtek elegendő állatgondozót az állattenyésztési szakra. Szükséges lett volna, hogy a naprágyi EFSZ is elküldje az erre alkalmas tagokat, s ezt nem tette. Pedig az állattenyésztésben hiányzik a jó szakember ... készülődtek ... Ezt követően a vizsga eredménye megmutatta, hogy az elmúlt tíz hónap alatt sem henyéltek, hanem szorgalmasan tanultak. Megtanulták a szocialista nagyüzemi gazdálkodás alapvető fortélyait. Negyvennégy hallgatója volt a mesteriskolának, ebből 24 az állattenyésztési- és 20 a növénytermesztési Erre az is feljogosít, hogy, amíg a régi utat taposta, addig is az elsők között haladt, példásan teljesítette állam iránti kötelességét. A szövetkezetnek ez a lelkes elnöke egy percig sem tétovázott. Cselekvésre buzdított. A marhaállomány összpontosításakor elsőként vezette a közösbe 3 darab állatját, köztük a Zsemlye nevű gyönyörű tehenét is, melyért több ízben igazán jő árat kínáltak neki. De Cseri bácsi azt mondta: — Ott akarom látni kedvencemet a közös istállóban. Az összpontosítás után a tehenek gondozása megbízható kezekbe került. Siket József és Nagy László kezébe ... Többször betekintek hozzájuk, megnézem, hogyan végzik munkájukat, elbeszélgetek velük. Megtudtam a napokban, hogy a tejhozam örvendetesen emelkedik. Januárban 4.1 literes átlaggal indultak, s áprilisban már 8 liternél tartanak. De a tehenészek nincsenek elbizakodva. Siket József — aki tehenészkedése mellett a zootechnikusi tisztséget is ellátja — olyképpen nyilatkozott, hogy májusban szeretnék meghaladni a 9 litert. Szívügyüknek tekintik a szövetkezet tagjai közös gazdaságuk gyarapítását, annak fellendülését. Napról-napra jobban kitárul előttük a jövö örömteli távlata. Még a tavaszi munkák megkezdése előtt az egyéniek közül Cseri Miklós, Kopcsányi Vince, Cseri Ferenc, Kovácsik János és még többen úgy döntöttek, hogy a szövetkezeti gazdálkodás útjára térnek. Az új tagok elmondották, hogy kár volt késlekedniök, bár már előbb léptek volna a közösbe. Most a tavaszi munkákkal vannak elfoglalva a szövetkezet tagjai, mely alapja lesz az idei, első közös termésnek. Ha szüntelenül serénykedni fognak, a haladó termelési módszerek hívei lesznek, nagy figyelmet szentelnek a jő munkaszervezésnek, a szocialista munkaversenynek, bizonyára a legjobbak között emlegetik majd őket a zárszámadáskor. Ehhez kívánunk erőt, egészséget és sok sikert a kővári EFSZ dolgos tagjainak! Török Gábor, tanító, Egy mondatban... Azok, akik ezt az iskolát elvégezték, bizonyára érvényesítik majd szaktudásukat munkahelyeiken, a gyakorlatban. Ez lesz az iskola és a tantestület fáradozásainak jutalma. Madarász Árpád, a mesteriskola végzettje, Naprágy Dobfeneki látogatás X A kassai járás szövetkezetei április lő-ig 24 330 kis csibét vettek át, ebből a legtöbbet, 2600 darabot a színai szövetkezet. X A Nová Polhora-i szövetkezetben véget ért a szövetkezeti munkaiskolában a tanítás, s Mutnanová Antónia, Popperová Anna és Mária, valamint Kapajciková Mária a vizsgát kitüntetéssel tették le. X A tavaszi munkák elvégzésében a buzitaiak és a szinaiak voltak az elsők, a szinaiak több mint 400 hektárt vetettek be. X A Trstepá pri Hornáde-i nyolcéves iskola pionírjai pártunk XI. kongresszusának tiszteletére vállalták, hogy a helyi szövetkezetben 500, és a faluszépítési akcióban 600 brigádórát dolgoznak le. X A kassai gazdasági konferencia határozata alapján minden szövetkezeti dolgozó köteles a háztáji gazdaságában borjút nevelni, s ha az elérte a 90 kilót, a szövetkezet felvásárolja. X A kysaki nöbizottság felajánlást tett, hogy a bizottság tagjai 150 brigádórát dolgoznak le a rétek és legelők javításánál, valamint 250 munkaórával járulnak hozzá a tüzoltószertár építéséhez. • Múlt' év első negyedéhez viszonyítva, a rimaszombati járás EFSZ-ei és állami gazdasága 1085 kiló sertés- és 40 936 kg marhahússal, 426 061 liter tejjel és 399 364 darab tojással lépték túl a tervszabta beadásukat.-ar-Ammóniákot alkalmaznak Pártunk XI. kongresszusának tiszteletére a galántai járás szövetkezetei kötelezettségvállalást tettek, hogy cukorrépából 20—30 mázsával emelik a hektárhozamot. Ezt úgy akarják elérni, hogy a kikelt cukorrépát néhány nap alatt kiegyelik és a sarabolást négyszer-ötször megismétlik. Egyes szövetkezetekben trágyaleves öntözést és ammóniákot alkalmaznak. A vízkeleti szövetkezetesek a múlt évben az ammóniák alkalmazásával kiváló eredményeket értek el. A nádszegi, pálőci és tósnyárasdi szövetkezetesek ezidáig még minden évben elvégezték a cukorrépa trágyaleves öntözését. A Galántai Gépállomás is segítségére siet a szövetkezeteseknek, hogy járásunk mezőgazdasági dolgozói a felajánlást teljesíthessék. így jobban boldogul Blherc János, a tallósi EFSZ tagja két évvel ezelőtt mindenáron ki akart lépni a szövetkezetből. Ugyanez az ember ma már hallani sem akar a kilépésről. Belátta, hogy szebb, jobb és gazdagabb most az élete, mint mikor a nadrágszíjnyi parcellákon egyedül dolgozott. Biherc János 15 tehenet gondoz. A múlt évben tehenenként 2400 liter tejet fejt ki és összesen 13 egészséges borjút választott el. Ma már a „Legjobb dolgozó" jelvény büszke tulajdonosa. Kitüntetése alkalmából vállalta, hogy ebben az évben a fejési átlagot 2660 literre emeli. Krajcsovics Ferdinánd Gaiánta A plzeni kerületben vetik a cukorrépát. A képen a male'sicei EFSZ földjén dolgoznak a traktorosok Ha valamely falura ráillik az „istenhátamögötti“ jelző, akkor az okvetlen Dobfenék lesz. Vasút innét 12, a város meg 23 kilométerre esik. A falucska földművesei valamennyien szövetkezeti tagok. Egykor vállravetett csizmával gyalogoltak a városba. Most autóbusz robog el a Farkasék, Bojtosék, Póczosék háza előtt. Közel 3 kilométeres új bekötőút, községháza, korszerű üzlet, kultúrház, családiházak sora épült. S ha figyelembe vesszük, hogy a falunak csak háromszáz-egynéhány lakosa van, bizony ez komoly eredmény. Mindezt látták a falu földművesei, amikor aláírták a belépési nyilatkozatot — új életük e jelentős dokumentumát, — s látják ma is, amikor úgyszólván még csak az első lépéseket teszik a közös gazdálkodás útján. Ugyanis a múlt év őszén mondották ki a döntő szót: nem tovább a régi ösvényen! Mert a parasztember számol, összehasonlít, — s ha az eredményekkel elégedett, határoz is. Ök a közös javára határoztak. Látták, hogy az jóbb, jövedelmezőbb. Ha dobfenekiekkel beszélget az ember, figyeli gazdálkodásuk menetét, meggyőződik arról, hogy összetartók, szorgalmasan dolgoznak. Itt-ott még hófoltok tarkították a földet, de ök már a mezön szorgoskodtak. Kihordták az összes trágyát, majd elvetették a kalászosokat, és a többi vetniuaBjf. Húsz pár igával dolgoztak a szövetkezet földjein, két váltásban. Pár héttel ezelőtt összpontosították a tojótyúkokat egy erre a célra átalakított pajtába. Nappali tartózkodásra egy nagyobb kertet használnak, a tyúkok itt kedvük szerint kapirgálhatnak. Gondozásukat Farkas Mária vállalta. Lelkiismeretes munkája a tojásbeadás teljesítésén is meglátszik. Kishatárú a szövetkezet. Kevés a rét, s ebből is 50 hektárt állandóan víz borít. Ha kisebbméretű lecsapolásról lenne szó, már régen végrehajtották volna, de itt hatalmas munkára van szükség, ami meghaladja erejüket. Bojtos Gyula, a szövetkezet elnöke bizakodóan néz a dolgok elébe: — Takarmány hiánnyal küzködtiink itt mindig — mondotta —, de silókukorica és takarmánykeverékek vetésével igyekszünk elhárítani az ebből származó nehézségeket. Szövetkezetük fejlesztésénél a helyi adottságokat is kihasználják. Az állatokat — egyenlőre — régi istállókba, csűrökbe összpontosították. így jóformán megteremtették a beadás egyik fontos előfeltételét. Gazdaságfejlesztési tervük új építkezések szükségességét is figyelembe veszi, de csak addig akarnak nyújtózkodni, ameddig a tatyrójuk ér. Agócs Vilmos, Ajnácskő Április az erdők hónapja Már évek óta úgy beszélünk áprilisról, mint az erdők hónapjáról. Hiszen ekkor ébred a tavasz s vele együtt az új élet, új gondok a erdők karbantartásáról és gyarapításáról. Nem elég csak hirdetni az erdők hónapját, de mindenekelőtt szeretetet kell ébreszteni az emberek szívében az erdők iránt. Ennek a kérdésnek a fontosságát teljes mélységében elénk tárja az a tény is, hogy erdő nélkül nincs víz, s víz nélkül nem lehet élet. Az erdő tehát az életet adó víz forrása s ezért fontos az élőlények számára. Hogyan kell az erdőt védeni és gyarapítani, ezt mindenekelőtt a mi erdésznövendékeinknek kellene tudni a legjobban, hogy tanulmányaik befejezése után a gyakorlatban jól megállják a helyüket. Sajnos az erdészeti iskolában nincs elegendő erdészeti kérdésekkel foglalkozó szakkönyv és főleg a tankönyvekben mutatkoznak nagy hiányosságok. Az előadók a tollbemondásra kényszerülnek s így a tanulóifjúság fáradságos munka árán juthat csak tárgyi ismerethez. Ennek a hiányosságnak a kiküszöbölésére a Szlovák Mezőgazdasági Könyvkiadó az erdők hónapjának keretén belül együttműködésbe lépett a Liptovsky Hrádok-i erdészeti technikum dolgozóival és vitát rendeztek Dolezal professzor az erdő térségi rendezéséről szóló könyvéről és az erdészeti kérdésekkel foglalkozó irodalom jövő évi kiadásáról. Az iskola igazgatója, Kovács mérnök igazgató L megnyitója után érdekes irányba reite a vitát, melyen a könyv szerzője, Dolezal mérnök is részt vett. — A könyv megírásához — mondotta Dolezal elvtárs — az a körülmény vezetett, hogy Wagner mérnök 1923-ban megjelent könyve óta ezzel a kérdéssel senki sem foglalkozott. Munkámban a másik fontos tényező az volt, hogy magam is kíváncsi voltam arra, hogyan fogadja majd az olvasóközönség és az erdészeti dolgozók egy ilyen igényes könyv megjelenését. Művem célja, hogy betekintést nyújtson az erdészetben! hektárhozamok növeléséről, hiszen mindnyájan jól tudjuk, hogy az erdő térségek gazdaságos kihasználása az egyetlen út, amely a fatermelés emeléséhez vezet. Dolezal mérnök könyve teljesítette feladatát. Az erdészeti dolgozók annak ellenére is, hogy igényesen íródott, szeretettel fogadták a művet. Háláját a könyv megírásáért a jelenlevő száz erdészeti dolgozó a vitában ki is fejtette. Meg kell említenünk az erdészeti laboratórium vezetője, dr. Biskupsky mérnök felszólalását, aki többek között ezt mondotta: Szlovákia erdőgazdasága ez idáig nagyon nélkülözte Wagner, Bader és Vanselow klasszikus műveinek szlovák nyelvre való lefordítását. Ctibor Sálek, a csadcai erdészeti üzeni igazgatója, aki a szóbanforgó könyvet nagyon jól ismeri és ennek alapján a csadcai erdészeti üzemben kísérleteket is végez, megemlítette, hogy hálás lenne Dolezal elvtársnak, lia egyszer személyesen meglátogathatná őt kísérletezése közben. Pleva mérnök a Liptovsky Hrádok-i technikum tanára megemlítette, hogy ez idáig nincs még színes erdészeti atlaszunk, amelyen feltüntették volna az erdei növények elhelyezkedését. Szükségünk volna egy olyan atlaszra is, mely a gombák, különböző lepkék és férgek előfordulási helyeit is feltüntetné. Az erdészeti folyóiratoknak is elsősorban a gyakorlatot kellene szolgálni, hogy a kézi könyveket és erdészeti naptárakat az erdészek bármikor haszonnal igénybe vehetnék. Az eddig megjelent folyóiratok már csak külső formájuknál fogva is nehezen használhatók a gyakorlatban. A technikum utolsó évfolyamának tanulói s közöttük Gál, Kondrk és Bohus elvtársak azt kérték, hogy a tankönyveket szlovák nyelven írják, mert nem minden tanuló ismeri tökéletesen a cseh nyelvet. A vita érdekessége még az is, hogy a technikum negyedéves tanulói szakirodalmi kiállítást rendeztek, melyet a jelenlevők figyelmesen végignéztek. A Szlovák Mezőgazdasági Könyvkiadó küldöttei Stefan Labus és dr. Karol Kripel megígérték, hogy a javaslatokat, melyek a kiadó 1959-es tervét érintik, figyelembe veszik és arra fognak törekedni, hogy erdésznövendékeink és a gyakorlatban dolgozók is a jövőbeni kiadásokkal minél elégedettebbek lehessenek. Edita Sutková A javaslat csak úgy ér valamit, ha valóra váltjuk Annakidején a pártlevél vitája során sok értékes javaslat hangzott el a kassai járás falvaiban. Tóth Imre, a kenyheci EFSZ elnöke téglaégetó létesítését javasolta, mivel falujuk határában téglakészítésre alkalmas, elegendő agyag rejlik. Ezen mellék-üzemág beindítása jelentős anyag- és pénzmegtakarítást eredményez majd a kenyhecleknek. Zsebesen, a HNB titkára homokbánya nyitását sürgette. Sároskisújfalu határában, a hegyek és dombok meg mészporréteget tartalmaznak, ami nagyon megfelel a savanyú rétek és legelők, valamint a mészszegény szántóföldek javítására. Pásztor elvtárs, a HNB elnöke javaslatára már meg is kezdték a mészpor kibányászását. Kőszeg határában meg Janik András javaslatára mészégetőt építenek. Téhányban, Györkén, Eszkároson és egyebütt kőbányák fokozottabb kiaknázásával akarják az építkezési költségeket csökkenteni. -is-X Kétszáz szövetkezeti munkaiskola 4500 hallgatója a besztercebányai kerületben sikeresen fejezte be az 1957/1958. tanévet.
