Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-27 / 17. szám
Szövetkezeti tagok, földművesek, a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozói! A tavaszi munkák lelkiismeretes elvégzésével biztosítsátok a mezőgazdasági termelés gyorsütemű növekedését, az idei termelési és beadási terv teljesítését! Hazafias mozgalmat indítsatok a mezőgazdasági tervfeladatok határidő előtti teljesítéséért! (A CSKP KB és a Nemzeti Front KB május 1-i jelszavaiból) KOVÁCS ISTVÁN: / AZ U1 ARC Ú NYÁ RAS D Ott nyújtózkodik ez a népes nagyközség a csallóközi róna Kisdunaszegélyezte peremén. Csöndesen megbújik vén akácok, sudár jegenyék között, mintegy három kilométernyi hosszúságban. Hogy miért nyűjtóztatta ki „házvégtagjait“ ennyire? Még nem is olyan régen két községnek számított. # Csakhogy akkortájt merőben más „szelek“ fújtak. Az itteni nagybirtokosnál, no meg a milliomos földbérlőnél cselédek, napszámosok egész hada robotolt látástől-vakulásig, úgyszólván éhbérért, tlunkán és feltétlen engedelmességen kívül kötelesek voltak hétrét görnyedni, megalázkodni a „nagyságosúr“ színe előtt. Joguk is volt e kisemmizetteknek. Habár furcsán hangzik. Ez a fennkölt jog arra hatalmazta fel őket, hogy bármelyikük megrokkanhatott, az embertelen robot púpot nyomhatott a hátukra, a csendőr minden nyomosabb ok nélkül a nyakuk közé sózhatott. És ... a gyomruk is szüntelenül koroghatott — szabadon. Ezért senki emberfia, de még a mindenható „kenyéradójuk“ sem vonta őket felelős* ségre. Beleszólni a község dolgaiba? Ilyenről nem is álmodhattak. Ha mégis valaki a pórnép közül a száját merte nyitni, az hevenyében, minden szóválogatás nélkül megkapta az „udvarias“ választ: „Kuss, hallgass! Ne üsdd az orrodat más dolgába!" Ha ez a »szerény intelem nem használt, akkor ... Minekis folytatnám? ... Azóta mái§ sok víz lefolyt a kanyargós Kisdunán. Nagyot fordult a világ. Nyárasdet, csaknem kétezer hektár földjével együtt 2700 jobbágyunoka, ükunoka vallja magáénak. Jogosan! A meggyötört, agyonkínzott, sőt pallossal lefejezett őseiktől örökölt jobbágyjuss övék már örökre, visszavonhatatlanul. * * * Régente — a második világháború előtti években — Nyárasd leginkább vásárairól volt híres. Különösen a György napi vásárra hajtottak föl sok haszonállatot a környező falvakból. A HNB higgadt; halkszavú elnöke, Lubicsek Alajos elmondotta, hogy egy-egy ilyen tavaszi vásáron — de a többin is — nagy keléte volt a sertésnek, szarvasmarhának. Mindamellett számos ló is gazdát cserélt. Hozzátette még, hogy ezeket a vásárokat úgy haszonnal eladták silány „portékájukat“. Mohó pénzéhségüket azonban az ilyen „kseft“ távolról sem elégítette ki. A könnyen szerzett pénzt nyomban befektették. A pénztelenségben vergődő kisgazdáktól áron alul megvették a felkínált állatokat. Dolguk végeztével betértek a „Nagykocsmába“, melynek környéke hangos volt végnélküli duhajkodásuktól. Ilyesfajta vásárok ma már nincsenek sem Nyárasdon, sem másutt. Az állattartóknak nem kell attól tartamok, hogy kupecok és egyéb élősködők becsapják őket. Most is van havonként itt tenyészállat-felvásárlás. Rögzített árakon államunk felvásárló szervei veszik át jópénzen az állatokat. Legutóbb, az egyik ilyen állatfelvásárláskor Gaál János például 9226 koronát kapott a tehenéért. Most is jó hírnévnek örvendenek a nyárasdiak. Ez abból adódik, hogy közösen művelik az ősi jussot, hozzáértően gazdálkodnak. Gyakorta beszélnek erről az EFSZ-ről gyűléseken, konferenciákon, s példaként állítják a többi elé. De állíthatják is! Hiszen olyan szép az állatállományuk, hogy ahhoz hasonló kevés akad Csallóköz EFSZ- eiben. A teheneknek több mint fele törzskönyvezett. Az átlag-élősúly két istállóban 600, a harmadikban 650 kiló köiíül mozog. Jó gondozással és bő takarmányozással 3405 liter tejet fejtek tehenenként, ami közel kilenc és félliteres napi átlagot tesz ki. hogy téli hónapokról van szó, ez bizony nem kevés. Csupán csak ennyivel számolva 372 literre jön ki az egész évre. Ettől pedig jóval tjöbb lesz, mert a tejhozam szerint takarmányoznak. Mellesleg említve: a múlt évben a júliusi tejátlag — ami a legmagasabb volt — 11 litert mutatott, a legalacsonyabb (februári) viszont 7,2 litert. Az utóbbi években csaknem ezer hektárnyi olyan földdel nőtt a határuk, melyhez egy darab állatot sem kaptak. Most annál gyorsabb ütemben kell állatállományukat feltölteni. Csupán a teheneik száma ez évben több mint százzal emelkedik. Mindezt jobbára saját nevelésből és a tagok háztáji gazdaságából felvásárolt állatokkal pótolják. ..Az EFSZ elnöke, Dömény János bizakodó hangon jegyezte meg, hogy a jövő esztendőben már a 380—400 tehéntől (most kétszázötvenhét darab van) 1 millió 200 ezer liter tejet akarnak kitermelni. Ez annyit jelent, hogy a tejtermelés! mutatószámot (hatszázhatvan litert hektáronként) már 1959- ben elérik. Jól állanak a sertéshizlalással is, főleg ami a gazdaságosságot és hizlalási időszakot illeti. Négyszáztizenhét kiló takarmányból 1 mázsa sertéshúst kitermelnek. A hízókat 8—9 hónapos korban adják át a felvásárló szerveknek. Természetesen, gyorshizlalási módszerrel dolgoznak a sertésetetök. Ami a legnagyobb gondot okozza náluk: nincs elegendő férőhely az Fajállattenyésztésre tértek át a nyárasdiak Hogy még több tejet ontson a tehenek duzzadt tőgye, ez év március 21- től már az „Ahogy adsz, úgy kapsz!“ elve érvényesül a takarmányozásnál. Kilenc literre állapították meg az alap-takarmányt. Ha ezen felül' ad bármelyik tehén, literenként 40 deka létezett, mindössze 80—100 liter tejet adtak be a tejgyüjtóbe, ma pedig kétezret. Mögöttünk már az év egynegyede. Megkérdeztük hát, hol is tart a nyárasdi EFSZ, ami az ötéves terv végére előírt hektáronkénti 660 liter tej kitermelését illeti. Varga elvtárs, a szövetkezet főkönyvelője úgy tájékoztatott, hogy március végéig 184 910 liter tejet fejtek ki a tehenészek. Vagyis, a tejtermelés negyedévi tervét nem sokkal, de túllépték. Ebből az 1986 hektár össz-földterület 1 hektárjára valamiamíg a községben szövetkezet nem Az EFSZ telepének bejárata, előtérben a magtár meglepték a kupecok és hasonló elemek, mint darazsak a mézeskenyeret. Ostorukat suhogtatták. Fölényes hangon, agyba-főbe dicsérték arra sokszor rá nem szolgált, hibás lovaikat, teheneiket. Nemegyszer csúnyán becsapták a jóhiszemű vevőket, akiknek búsás vei több, mint 93 liter jut. Tekintve, póttakarmányt kap. Például a 107. számú tehén napi huszonnégy literrel örvendezteti meg Kovács János tehenészt, ő viszont hat kiló *póttakarmánnyal jutalmazza ezen igyekezetét. Egyáltalán nem véletlen az. hogy állataik számára. De az EFSZ vezetősége, a község kommunistái mindent megtesznek, hogy építkezési anyagot beszerezzenek. Eddig 80 köbméter épületfát, 200 mázsa cementet biztosítottak, hogy állami kiutalás nélkül, önsegéllyel felépítsék a még hiányzó gazdasági épületeket. Éhhez 300 ezer sajátkészítésű téglával is hozzájárulnak. Ugyancsak 25 tagú saját építkezési csoportjuk van. Mindez biztosíték arra, hogy az építkezés gyors ütemben haladjon. Legkésőbb október végére (a jövő év márciusa helyett) az új épületeket átadhassák rendeltetésüknek, nehogy hiba csússzon a számításba, az ötéves terv mutatóinak egy évvel előbbi elérésébe. * (Folytatjuk) Míg a múlt evekben a kassai járás a beadási kötelezettségnek nem tudott mindenben eleget tenni, addig ma már a nagyüzemi gazdálkodás kiszélesítésével ezt is megoldottuk és például tavaly minden mezőgazdasági termékből száz százalékon felül teljesítettük a beadási tervet. A jelenlegi helyzet alapján második ötéves tervünk termelési feladatait főbb vonalakban már 1959-ben elérhetjük. Ez annak köszönhető, hogy szövetkezeteink egyre jobban gazdálkodnak. A múlt évben az oszthatatlan alap javára átlag 7,5 százalék jutott, a szociális alapra pedig szövetkezeteink 2,5 százalékot fektettek. Ez tanúbizonysága annak, hogy a szövetkezeti dolgozók a szövetkezetét egyre jobban magukénak tartják. A gazdasági épületek létesítésénél is bizonyos megtakarítás észlelhető. Például a 25 milliós befektetési öszszegböl a jó munkaszervezés következtében 168 000 koronát takarítottunk meg. És ha még jobban kihasználjuk a helyi forrásokat (kavics, homok, kő, stb.), akkor a jövőben a megtakarítás még nagyobb lesz. Ügy Egy évvel hamarább... A múlt évben a királyhelmeci járásban a mezőgazdaság kollektivizálása elérte a száz százalékot. E jelentős esemény után kitűzhették a célt, hogy az őt évre tervezett feladatokat négy év alatt megvalósítják. Az adott szó valóra V<ása érdekében már eddig is sok mindent tettek. Persze a feladat nem könnyű, de a járás szövetkezetesei tudatában van-Ha a járás minden községében ilyen sertésállomány lenne, mint Bodrogszerdahelyen, nem lenne gond az ötéves terv négy év alatti elérése nak, hogy a tervfeladatok megvalósítása és túlszárnyalása az ö szebb holnapukat biztosítja. A siker érdekében A kitűzött feladatok elérése megköveteli, hogy az eddiginél sok mindenben alaposabb szervezést, jobb munkát végezzenek. — Ugyanakkor szükséges az is, hogy a járás mezőgazdasági földterületét 2500 hektárral bővítsék. Ezt főként a gyengén termő rétek és legelőkből, amelyen aztán takarmányfélét és ipari növényeket termesztenek. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében az eddiginél jóval nagyobb területen vetnek többéves takarmányokat is. A JNB mezőgazdasági szakosztálya az agronómusi szolgálat bevonásával gondoskodik a rétek és legelők alapos feljavításáról és a savanyú füveket termő területek talajmeszezéséről. A talajvíz levezetése terén is nagy feladatokat tűztek ki, s 1960-ig mintegy 303 hektáron megvalósítják a lecsapolást, 415 hektáron öntözőberendezést építenek, 65 hektáron alagcsövezést, 10 km hosszan patakmedert szabályoznak, felújítanak 40 hektár rizsföldet és 6 hektáros halastavat létesítenek. A szemestakarmányok bővítése érdekében ebben az évben 150 hektárral növelik a kukorica vetésterületét. Ugyancsak ebben az évben 3600 hektárra bővítik a jelenlegi 2100 hektár többéves takarmányterületet. Silótakarmányból 258 hektárral többet vetnek, mint a múlt évben s így elérik, hogy minden számos állatra 35 mázsa silőtakarmány jusson. Mit tesz az agronómusi szolgálat? A járás mezőgazdasági szakemberei jól tudják, hogy jobb termést csakis jobban megművelt és trágyázott földben lehet elérni. Ezért gondoskodnak arról, hogy a szántóföldterület 23 százalékát évente megtrágyázzák istállótrágyáv^. Gondoskodnak trágyalégyűjtők építéséről is, hogy a trágyáié se menjen kárba, ugyanakkor bővítik a zöldtrágyázást és újabb komposzttelepek létestíését vették tervbe. A JNB agronómusi szolgálata a GTÄ agronómusaival karöltve gondoskodik az agrotechnikai követelmények nagyobb mérvű betartásáról. Az eddiginél fokozottabb mértékben elöcsíráztatják a vetőmagvakat, a kukorica termesztésénél pedig minden EFS"ben bevezetik a négyzetes-fészkes ültetést. Szervezési kérdések Azt is tudják a járás lakosai, hogy a kitűzptt feladatok csak akkor valósulnak meg, ha előrelátóan szervezik a feladatok végrehajtását, idejében kiküszöbölik a felmerülő hiányosságokat. Ezért a HNB-ok a község lakosaival aprólékosan megtárgyalják a teendőket, ismertetik a feladatokat. Jobban bevonják a falusi tömegszervezeteket, és az eddiginél jobban elmélyítik a leghatásosabb mozgatóerőt, a szocialista munkaversenyt, amelyet értékeléssel és jutalmazással akarnak népszerűsíteni. A királyhelmeci járás szövetkezezetesei bizakodó reménnyel szállnak síkra a tervfeladatok megvalósításáért, mert azt akarják, hogy eddigi sikereiket továbbiak tetőzzék.-kaszi-Tartsunk több pulykát Többhelyütt kevés figyelmet fordítanak a pulykatenyésztésre. így van ez a galántai járás szövetkezeteiben is, egy-két kivételtől eltekintve. Pedig a pulyka hústermelést illetően a szárnyasok közül az első helyet foglalja el. Például a bronzpulykából nem ritka az olyan példány, amely eléri a 13—14 kilót. Ha a járás szövetkezeteinek határát végigjárjuk, bizony sok olyan területet látunk, amely nincs kellően kihasználva. Ugyanakkor kiváló lehetőséget nyújtana szárnyas-, illetve pulykatenyésztésre. Tartsunk tehát több pulykát! Tenyésztése kifizetődik. Hústermelésen kívül hasznot nyújt azáltal is, hogy rengeteg rovarkártevőt pusztít. A galántai járás EFSZ-ei pulykarendelési kérvényüket adják be a JNB mező- és erdőgazdasági osztályára. K. F. Van még mit javítani kell gazdálkodnunk, mint például a zsadányi EFSZ. Az építkezéseknél a helyi források gazdaságos kihasználása révén 16 000 darab téglát és 115 mázsa cementet takarítottak meg. . Magában a termelésben is van még javítani való. Nézzük csak például a következő valóságot. Szövetkezeteink az állomány feltöltésére felvásárolják a szarvasmarhát, de ezek nagyobb része silány minőségű s rövid időn belül beadják a drága pénzen vásárolt marhákat a húsbeadási terv törlesztésére. Ez tiszta ráfizetés. Módot kell keresnünk ennek a hibának a kiküszöbölésére is. A marhaállományt elsősorban saját nevelésből kell feltölteni, vagy ha ez lehetetlen, akkor a tagoktól kell felvásárolni a szép és fejlett borjakat. Nem szabad megengednünk azt sem, hogy a háztáji gazdaságban az állatállomány több legyen a mintaalapszabályzatban előírtaknál. Mert ezidáig még sok helyen, mint például Öcsváron, Vajkócon stb., a tagoknak ennél több van. így aztán nem csoda, ha a jövedelem fő forrásának nem a közös gazdálkodást, hanem a háztájit tekintik. Ilyenformán elhanyagolják a szövetkezetét és közömbösek a közös gazdálkodás iránt. Nálunk átlagban egy hektár föld megművelésére 1440 korona a tervezett kiadás. De 1957-ben sok helyen túllépték ezt és a kiadások 1620 koronára rúgtak. Ez a pénzkülönbség természetesen csökkentette a munkaegységek pénzbeli értékét. Olcsóbbá kell tenni az állattenyésztést is. Nem szabad úgy gazdálkodnunk, mint például a budaméri szövetkezetben, ahol 1957- ben 100 kg sertéshús előállítására 820 kg szemestakarmányt, 650 kg krumplit és más egyebeket használtak fel. így a termelés nagyon drága, nem csoda aztán ha a munkaegységekre alig jut valami. Viszont a szomszédos benkői szövetkezet 22 koronát fizetett munkaegységenként. Nem ártana meg a budaméri szövetkezeti dolgozóknak ha ellátogatnának Benkőre és a tapasztalatok alapján kiküszöbölnék a szövetkezetükben előforduló súlyos hibákat. Mert mindnyájunk feladata, hogy egyöntetűen haladjunk tovább falvaink dolgozóinak szebb jövője, a szocializmus felé. Iván Sándor, Kassa
