Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-27 / 17. szám
2 JzaUxtef Földműves 1958. április 27. A béke költségvetése Nemzetgyűlésünk jóváhagyta az 1958-as költségvetést. Ha nézzük az lyes mutatószámokat, elmondhatjuk, ogy megfelel a mi békepölit^kánknak. légpedig azért, hogy emelkedik a oilturális és szociális célokra kiadanlékkal növekedett, a növényi termelés pedig valamivel csökkent. A beruházások terjedelme 8,4 'százalékkal bővült. Az előzetes számítások szerint a személyes fogyasztás 7,4 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom pedig 9,2 Ezt célozza költségvetésünk dó összeg és általában erősödik a népgazdasSg. Viszont askatonai célokra fordításé összeg csökken. Tehát láthatjuk, hogy nekünk más gondjaink vannak, mint a nyugati kapitalistáknak, elsősorban is a békés, építő munka a célunk. Az 1958-as évi költségvetés bevétele 94 725 millió koronát tesz ki, a kiadás pedig 94 530 milliót. Tehát láthatjuk, hogy költségvetésünk reális, egyben aktív mert 195 millióval több a bevétel mint a kiadás. Ez pedig csak azért jöhetett létre, mivel az 1957-es évben jól gazdálkodtunk. 1957-ben az 1956-os évhez viszonyítva a társadalmi termelés 5,8 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 7,4 százalékkal növekedett. Ebből az ipari termelés 10,2 százalékkal. Ezzel szemben az állattenyésztési termelés 2,9 százaszázalékkal fokozódott. Az állami költségvetésből 3 milliárd 800 millió koronával, azaz 12 százalékkal többet fordítottunk az iskolaügyre kulturális, egészségügyi és szociális intézkedésekre. A lakosság pénzbetétei 3158 millió koronával szaporodtak. Az ipari termelés 1957-ben 1948-hoz viszonyítva 170 százalékkal növekedett. A szocialista szektor része a nemzeti jövedelemben 194{j-ban 60 százalékot tett ki, 1957-ben pedig meghaladta a 90 százalékot. A lakosság jövedelme 1957-ben aránytalan volt. Főleg a mezőgazdaságban a jövedelem sokkal inkább növekedett mint a termelés. Az előzetes eredmények szerint az 1957. évi költségvetési gazdálkodás 700 millió korona többlettel zárult. Az 1958-as költségvetés Az állami költségvetés terjédelme egyrészt a népgazdaság fejlődése, másrészt szerepének fokozása évrőlévre bpvül, ^Amíg 1948-ban a költségvetési kiadások 31 milliárd 785 milliót tettek ki, 1958-ban már 94 milliárd 530 milliót, annak ellenére, hogy a kiskereskedelmi árakat már többször csökkentettük. A bevételek általános összegéből a szocialista szektorokból eredő bevételekre 84,9, a lakosságtól eredő bevételekre 11,9, a többi bevételekre pedig 3,2 százalék esik. Az ipar, építészet és közlekedésfejlesztésére 29 milliárd 740 millió koronát fordítunk. E kiadások legnagyobb része a nehéziparnak jut. Mintegy 14 milliárd 500 millió korona, ami a tavalyihoz viszonyítva 11,7 százalékos emelkedést jelent. A munka termelékenységének 4,6 százalékkal kell fokozódnia. Törekedni kell az önköltség minél nagyobb csökkentésére, mert ez a nyereség képződés fő forrása. 1958-ban az ipari nyereségnek 8 milliárd 259 millió koronát kell kitenni. A mezőgazdasági termelésre az állami költségvetés az idén a vállalatok saját forrásait is beleértve 10 milliárd 453 millió koronát, tehát a múlt évhez viszonyítva 9,6 százalékkal többet irányzott elő. Ebből a mezőgazdasági iskolákra, tudományra és műszaki fejlődésre 1 milliárd 9 millió koronát. Ezenkívül az állami költségvetésből 493 millió korona összegű engedményeket teszünk vetőmagvásárlásra és egyéb árengedményekre. Beruházási építkezésekre 2 milliárd 698 millió korona összegű hitelt adunk. Ez azt jelenti, hogy 10 év alatt a mezőgazdaságra fordított kiadások megtízszereződtek. A szövetkezetek jóval többet termeltek mint az egyéni gazdák, azonban a mezőgazdasági termelés lassabban növekedett mint a földművesek jövedelme. A mezőgazdasági termelés a második ötéves terv első két éve alatt 1,4 százalékkal növekedett, a szövetkezeti tagok és parasztok jövedelme azonban 17,4 százalékkal. Ez megköveteli, hogy a szövetkezeti tagok minél nagyobb gondot fordítsanak a szövetkezeti gazdálkodásra és számolják fel a túlméretezett háztáji gazdaságokat. A külkereskedelmi forgalom 1957- ben több mint 20 milliárd korona volt az 1948-as 10 milliárd 841 millió koronához viszonyítva. A honvédelemre hazánk biztonságára 8 milliárd 933 millió koronát irányozunk elő, ami az összköltségvetés 9,4 százalékát képezi. Életszínvonalunk állandóan növekedik. A személyes fogyasztás 4,9 százalékkal lett nagyobb. A lakosság pénzbevételei 1953-tól 27 milliárd 800 millió koronával növekedtek. A lakosság ezenkívül árleszállítások révén 11 milliárd 900 millió koronával gyarapította jövedelmét. A vásárlóerő így 50 százalékkal növekedett. Iskolaügyre és kultúrára, egészségügyre, szociális biztosításra és egyéb hasonló célokra 36 milliárd 927 millió koronát irányoz elő a költségvetés. A nemzeti bizottságok költségvetései összesen 31 milliárd 025 millió koronát ölelnek fel. A nemzeti bizottság részesedése az állami költségvetés összes kiadásaiban az 1955. évi 18 százalékról 33 százalékra emelkedik. Szlovákiában szintén hatalmas sikereket értek el az iparban, a mezőgazdaságban, a szociális intézkedések nagyban hozzájárultak a lakosság életszínvonalának emelkedéséhez. A Megbízottak Testületé által irányított gazdaságok továbbfejlesztését is biztosítja a költségvetés. A bevételek öszszege 15 milliárd 824 millió koronát, a kiadásoké pedig 17 milliárd 517 millió koronát tesz ki. A Megbízottak Testületé által irányított gazdaság fejlesztésére 7721 millió korona, kulturális, egészségügyi és szociális intézkedésekre 8999 millió koronát, ügykezelésre pedig 797 millió koronát fordít. A mezőgazdaságra 2 milliárd 774 milliót, iskolaügyre, kulturális célokra 7,9 százalékkal többet adnak mint tavaly, az egészségügyre fordított kiadások 1 milliárd 491 millió koronát tesznek ki. Tanácsadó Az őrösiek is csatlakoztak Leszállt az este a kis határmenti községre. Lassan kialusznak a lámpák, de a község irodájában továbbra is világít az ablak. Galgány Endre és Kaskó László az első negyedév eredményeit veszik számba. Kitűnik, hogy az őrösi HNB nem tétlenkedett a téli hónapokban. Hathatós segítséget nyújtott^: a szövetkezet tagalapjának kiszélesítésében és elérték, hogy ma már az egész község a közös gazdálkodás útjára lépett. Sok-sok papír fekszik az asztalon, tele adatokkal, amelyek a HNB munkáját tükrözik. Galgány Endre így értékeli a munkát: A bizottság aktívan dolgozott az első negyedévben és az eredmény az, hogy a község lakossága a tojásbeadást 420 százalékra teljesítette. Ez az első helyet jelentette a királyhelmeci járásban. A faluszépítő akcióban sem maradtak el. Habár az időjárás nem volt kedvező, de az eredmények úgyis dicséretesek. 220 méter hosszúságban követtük le a járhatatlan utat, melynek lerakásán 12 ember 4°l90z°tL 19® óra gyalogmunkát és 40 óra fogatos munkát végeztek. A járásban nemcsak az őrösi, hanem a nagygéresi, perbenyiki, zempléni, szomotori és a nagykövesdi HNB is csatlakozott a kromérízi versenyhez és mindnyájan szép eredményeket mutathatnak fel. Horosz Árpád Serkent a kronTérízi verseny A rimaszombati járásban már 20 szövetkezet határozta el, hogy az ötéves terv mutatóit négy év alatt teljesítik. A szövetkezetek most tárgyalják meg a teljesítés módját. Nem kis feladatok ezek. Hisz 1960-ig csak a cukorrépa vetőterületét 700 hektárral, a szemre termelt kukoricáét és a silókukoricáét 1300 hektárral kell kibővíteni. Nem kise':b feladatok várnak a mezőgazdaságban dolgozókra az állattenyésztés terén sem. A szövetkezetek dolgozói tudják, hogy az állattenyésztés csak úgy fejlődhet sikeresen, ha minél több gazdasági épületet építenek. Ezért saját erejükből mintegy 2200 szarvasmarha, 1000 sertés, 5500 baromfi é^s 900 juh számára építenek istállókat és ólakat. A rimaszombati járási nemzeti bizottság és a helyi nemzeti bizottság mindent megtesz, hogy a kroméfízi versenyben teljesítsék az ötéves terv mutatószámait. Pavol Zachar A CSKP Központi Bizottságának és a NF Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból Éljen május 1. - az egész világ dolgozói harci szolidaritásának napja! Világ proletárjai egyesüljetek! A CSKP vezetésével előre a szocialista építés betetőzéséért hazánkban! Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusa. Emeljük magasabbra a proletárnemzetköziség zászlaját! A világ dolgozóival együtt egységesen előre a békéért és a szocializmusért folytatott harcban! Forró üdvözletünk a hős szovjet népnek, amely lelkesen dolgozik a kommunista országépítés nagyszerű feladatainak megvalósításán! Örökké éljen és virágozzék Csehszlovákia és a Szovjetunió nemzetei között a testvéri barátság! Üdvözöljük a testvéri kommunista és munkáspártokat, amelyek minden nemzet békéjéért és boldog jövőjéért küzdenek! Növekedjék és erősödjék a nemzetközi forradalmi mozgalom megbonthatatlan egysége! A Szovjetunió és valamennyi szocialista ország békepolitikájának további sikeréért! Szabaduljon meg az emberiség a háború, a halál és a pusztítás veszélyétől! Békét a világnak! * Minden erőnkkel harcolunk a béke ügyének győzelméért, az emberiség szocialista jövőjéért! s Testvéri üdvözlet a világ minden nemzetének, amely a béke a demokrácia és a haladás megszilárdításáért küzd. Négy halálos ítélet Az ügyész záróbeszéde a Hlinka-gárdisták perében A négy napig tartó tárgyalás, amelyen 15 fanatizált gyilkos, a Hlinka-gárda különleges rohamosztaga egykori tagjai feleltek tetteikért, befejeződött. A teremben gyakran hangzottak fel a megrendítő szavak, az emberi mivoltukból kivetkőzött gonosztevők borzalmas cselekményeiről. Pénteken kihirdették az ítéletet. Az ügyész záróbeszédében a következőket mondotta: „Bebizonyosodott, hogy Bunta, Spisiák, Knapek, Cudek, Rojkó, Potrok, Tresa, Suchter, Valient, Kalivoda, Zierik, Koleno, Chudovsky és Bazala vádlottak, mint a Hlinka-gárda rohamosztagának tagjai a háború alatt, a szlovák és cseh nép számára a legveszedelmesebb időszakban, 1944. szeptemberétől 1945. márciusáig Szlovákia különböző részein fegyveres harci akciókban vettek részt a Szlovák Nemzeti Felkelés részvevői és a partizánok, valamint a fajuk miatt üldözött polgárok ellen. Letartóztattak ilyen személyeket, átadták őket a Gestapónak, és a német fasizmus katonai győzelme, valamint a szlovákiai klerofasiszta állam fenntartására irányuló más intézkedéseket hajtottak végre, továbbá Albert Hedera 1944. őszétől december végéig mint a Povazská Bystrica-i Hlinka-gárda rohamosztagának lelki tanácsadója a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevői, a szovjet hadsereg és a partizánok ellen harcra ösztönözte az osztag tagjait, és gyűlöletet oltott beléjük a Szovjetunió és a Kommunisták iránt, harcba szólította őket a fasiszta szlovák állam fenntartásáért, tehát a háború alatt mindnyájan segítséget nyújtottak a köztársaság ellenségeinek, kárt okoztak a köztársaság és szövetségesei véderejének és katonai vállalkozásainak, emellett ezeket a bűntetteket különösen súlyosbító körülmények között követték el, miáltal az 50/23. Gy. törvény 6. szakaszának 1. és 3. pontja szerint minősülő katonai árulá.s bűntettét követték el, Bunta, Spisiák, Knapek, Cudek, A 17-ik szakasz a biztosítási díjtételek esedékességét (:minden rákövetkező hónap 15-éig:), a szövetkezet által történő beszedését és nemfizetés esetén azok végrehajthatóságát rendeli el. Felesleges megemlíteni, hogy a kormányrendelet eme első részének részletes ismertetése annak terjedelménél fogva nem közölhető hasábjainkon s ezért az eddigiekben pusztán sűrített kivonatát adtuk az egyes szakaszoknak. Nyomatékosan figyelmeztetjük azonban olvasóinkat, hogy az 56/1956. Zb. számú kormányrendeletnél is fontosabb annak végrehajtási utasítása, vagyis a tavalyi Hivatalos Közlönyben közzétett 43. számú hirdetmény, mely Koleno, Potrok, Tresa, Suchter, Valient, Kalivoda, Zierik, Chudovsky és Bazala vádlottak 1945. január 4 — 11. napjaiban a nemeckai mészégetőnél együttműködtek a szlovák nemzeti felkelés partizánjainak, részvevőinek és demokratikus gondolkozású személyeknek tömeges gyilkolásában, s ilymódon másokkal együtt legalább 400 személyt meggyilkoltak, továbbá Bunta, Spisiák, Potrok, Knapek és Kalivoda vádlottak 1945. február végén a Banská Bystrica melletti katonai lövöldében nyolc személyt meggyilkoltak és a pöcegödörbe dobták. Suchter vádlott 1945. január elején Zagriváa| meggyilkolt egy partizánt annak ellenére, hogy az megadta magát. Potrok vádlott 1945. márciusában Strecno mellett egy személyt meggyilkolt, tehát e vádlottak valamennyien mint bűntársak másokkal egyetértve tudatosan megöltek több száz csehszlovák állampolgárt és több idegen állampolgárt, fosztogatással egybekötve, vagyis mint bűntársak a büntetőtörvény 6. §-a, valamint 216. §-a, 1. bekezdésének 2a) b) pontja alatt minősülő katonai árulás bűntettét követték el, ezenkívül Suchter és Potrok vádlottak elkövették a büntetőtörvény 217. §-a 1. bekezdésének 2 b) pontja szerint minősülő gyilkosság bűntettét, továbbá Ján Knapek vádlott lőszerhalmozással a tiltott felfegyverkezés bűntettét követte el a büntetőtörvény 120. §-a 1. bekezdése b) pontja szerint.“ A bíróság Leon Buntát, Mikulás Spisiákot, Ján Knapeket és Jozef Rojkót halálra ítélte. Ján Cudeket és Rudolf Potrokot 25 évi, Albert Hederát 24 évi, Fr. Tresát és Ján Valientet 22 évi, Rudolf Kalivodát 21 évi, Pavol Zieriket és Jozef Chudevskyt 20 évi, Vendelin Kolenot 18 évi, Jaroslav Bazalát 14 évi, és Fr. Suchtert 13 évi szabadságvesztésre ítélték. a legaprólékosabban ismerteti a családtagok részesedését a biztosított tagok, illetve járadékosok tárgyi és pénzbeli juttatásaiban, a szövetkezetek betegbiztosítási szerződéseinek különféle válfaját, a biztosítási időtartam keletkezésének kezdetét és megszűntét, mikor minősítheti a tag munkaviszonya állandósultnak, milyen feltételek mellett köthet járadékbiztosítást a szövetkezetbe vaú belépése előtti, azaz önálló tevékenységének idejére vonatkozólag, milyen juttatásokban részesülnek baleset bekövetkezésekor a tag hozzátartozói, akik nem tagjai az EEFSZ-nek és részletesen tájékoztatja a szövetkezeteket tagjainak be- és lejelentésének módozatairól. — A hirdetmény ára csupán 60 fillér. Henzsel Mihály, az alsószecsei EFSZ agronómusa új autójával Kérdés: Szövetkezetünkben a tagok több lovat adtak be, mint amenynyire szükség lesz. Ezért a lovakat kiselejtezzük. Szeretnénk azonban tudni, kit illet az eladott lovakért kapott összeg? („T-i szövetkezet“ jelige.) V álasz : A mintaalapszabály szerint a szövetkezeti tag igavonó-állatait köteles átadni a közös gazdaság céljaira. Éppúgy, mint az épületeknél, itt is a haszonállatok átvételi értékének 20 százaléka a tag kötelező betétjét képezi az oszthatatlan alapba. Az átvételi ár fennmaradó részét a szövetkezet évente, a taggyűlés határozata szerint az erre a célra meghatározott összegből, — mely a tiszta pénzjövedeiemnek legalább 2 százaléka, legfeljebb azonban 10 százaléka lehet, — a teljes kiegyenlítésig részletenként lefizeti. Ha a szövetkezet a lovakat jegyzőkönyvileg már átvette a tagoktól, úgy az szövetkezeti vagyont képez, amellyel tetszés szerint rendelkezik. A felesleges lovakat tehát a szövetkezet el is adhatja. Abban az esetben, ha a már átvett ló elpusztul, a kárt az EFSZ viseli és ennek alapján a biztosítási összeg is a közös gazdaságot illeti meg. Ha szövetkezetükben ettől eltérően jártak el, úgy jogorvoslás végett folyamodjanak a JNB tanácsának földművelési- és erdőgazdasági ügyosztályához.
