Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-27 / 17. szám
A szocialista fatuért A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA IX. évfolyam, 17. szám Amíg termést hoz az elvetett mag A földművesembert sok jó tulajdonságán kívül a munkájában való következetesség is jellemzi. Nem vélétlenül alakul ki az ilyesmi, hanem törvényszerűen alakítja ki az élet már azért is, mert a földműves munkája nem mindjárt az elvégzés után hozza meg gyümölcsét, hanem csak hónapok, sőt évek múlva. Ez a tény formálja, neveli ki a földművesben azt az előrelátó gondosságot, amelyivei oly kitartóan követi a mag útját az elvetéstől a termés beéréséig. De benne van ebben az a felismerés is, amelyet oly találóan fogalmazott meg Micsurin, a nagy szovjet tudós, hogy a természettől ne várjunk könyöradományt, hanem tudománnyal kényszentsünk ki belőle minden lehetőt. S mintha csak igévé vált volna a nagy horderejű mondás, a földműves, a mezőgazdasági dolgozó már akkor a termést látja maga előtt, amikor még csak tarlót hánt, vagy trágyát szór a földre. Természetes, hogy igyekezetét is ez a távolbalátás igazgatja a helyes útra. És most, amikor az ötéves terv komoly, de nagyszerű egyes termelési mutatószámainak megvalósulásával szebb holnapunk egy-egy rügyecskéje festik virágba, csak természetes, hogy földműveseink pártunk XI. kongresszusa elölt minden eddiginél nagyobb gondossággal keresik, kutatják, hogy milyen módon válthatják valóra azokat a feladatokat, amelyeket pártunk és kormányunk tűzött ki mezőgazdaságunk elé, népgazdaságunk egészének, és egyúttal a földmuvesember életének megjavítása érdekében* A nagy célok mögött rejlő nagy távlatok serkentik nagy tettekre a parasztembert. így van ez a királyhelmeci járás földműveseinél is. Járásunkban, ahol már a múlt év őszén megvalósult a száz százalékos kollektivizálás, tág horizonttal áll előttünk a fejlődés. Sokszor szinte hinni alig merjük a termelésben elért komoly eredményeket. De mivel ezek megvannak és éppen a száz százalékos kollektivizálás következtében még nagyobb lehetőségek állanak előttünk, ezért merték járásunk földművesei vállalni, hogy az ötéves terv termelési mutatóit egy évvel hamarabb, azaz már 1959-ben elérik. A növénytermelésben nincs különösebb akadály, mert legtöbb növényfajtából már a múlt évben elértük, sót egyes községekben jelentősen túl is szárnyalták az 1960-ra tervezett szintet. De az egy hektárra eső 660 liter tej elérésétől még messze állunk. Igaz, hogy az állatállomány mennyiségi és minőségi feljavítása folyamatban van. Ez azt jelenti, hogy már ebben az évben, de főképp a következőben jelentős javulást várhatunk a tejtermelés terén is. A látszat szerint tehát az állattenyésztésre kell a fősúlyt helyezni. Azonban az említett hiányosságok eltávolítása mégis a növénytermelésre vár. Mert a több tej, hús és tojás termeléséhez több és főképp jobb takarmány kell, azaz több lóhere, kukorica, több silótakarmány stb. Vagyis tovább kell fejleszteni a növénytermelést, továbbra is keresni kell a hektárhozamok és általában a termelés növelésének feltételeit. A bodrogszerdahelyi szövetkezet például úgy akarja a kitűzött feladatokat elérni, hogy 110 hektárra növeli a lóhere és lucerna vetésterületét, — ami 26 %-a a szántóterületnek — 25 hektár őszi keveréket vetettek és kiszélesítik a kukorica vetésterületét is. Továbbá felszántják a 120 hektár legelőt, ezzel is kiszélesítik földalapjukat. Természetesen az eddigi tapasztalatok alapján minden szakaszon gondosabban szervezik és végzik a munkát, mert azt akarják, hogy a feladatok növekedésével párhuzamosan ebben az évben a múlt évinél dúsabb kalászt hozzon az elvetett mag. T u c h y fi a János, a királyhelmeci GTÄ fóagronómusa Elfogadjuk a trnavai JNB tanácsának felhívását Még több cukorrépát termelünk A második ötéves tervben a mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb feladata a cukorrépatermelés növelése. A trnavai járás mezőgazdasági dolgozói nagyon komolyan veszik ezt a feladatot. Az idén még nagyobb súlyt fektetnek a cukorrépa termelésére. Időrendi tervet dolgoztak ki a tarlóhántástól kezdve egész a betakarításig. Ennek célja az agrotechnika megjavítása, a gépek jobb kihasználása, s végül a cukorrépa termelés növelése a legalacsonyabb önköltség mellett. Ezen elhatározásukból felhívás született, versenyre hívták Szlovákia valamennyi járási nemzeti bizottságát. A galántai járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya is elfogadta a felajánlást. Bízunk a sikerben. Tavaly is elsők voltunk Szlovákiában a cukorrépa termelés terén, most is elsők akarunk lenni. Vavro Gyula, a galántai JNB agronómusa A presovi kerületben jól kihasználták az erdók hónapját a fásításra. Több mint 550 hektáros területet beültettek, s a közeljövőben még 28 millió tű- és lomblevelű csemetéi ültetnek ki. Példás vállalás A ruzindoli EFSZ állattenyésztési csoportjának dolgozói május 1. és a párt XI. kongresszusának tiszteletére értékes kötelezettségeket vállaltak. Többek között vállalták, hogy május végéig beadják a közellátásra az egész évre előírt 197 000 liter tejet. Eddig már több mint 155 000 litert adtak, s így minden előfeltétel megvan arra, hogy vállalásukat túl is teljesítik. Az első fél év végéig teljesíteni akarják a sertéshús évi beadási tervét is. Az első féléves tervet ebből a termékből már az év első három hónapjában teljesítették. A kulcsodi EFSZ (nagymegyeri járás) tagjai mindent megtettek, hogy a kalászosok után a kapások is minél előbb a földbe kerüljenek. Képünkön Vendég Zoltán traktoros SK — 4-es géppel egy 10 hektáros parcellán * a félkorai burgonyát ülteti F.: Svrcek Hűvös tavaszi este volt. Mindenki fedél alá húzódott. Az EFSZ irodájában is többen ülnek. Iván elvtárs, a dobrai EFSZ elnöke vitatkozik az aktívabb szövetkezeti dolgozókkal. Ugyanis február folyamán az állattenyésztésben bizonyos hibák mutatkoztak. A sertéstenyésztésben csak 19 dekás súlygyarapodást értek el naponta, de annál nagyobb volt a takarmányfogyasztás, 7 kg zabegységre csupán 1 kiló súlygyarapodás jutott. — Vajon mi lehet ennek az oka? — kérdezte Iván elvtárs a szövetkezet sertésgondozóját. — Azért kérdezem ezt — mondotta, — hogy javítani tudjunk a helyzeten. A válaszból kiderült, hogy a takarmány összeállításában van a hiba. Nem kaptak az állatok elég fehérjét és keményítőt tartalmazó takarmányt. Hiány mutatkozott az ásványi anyagokban is. Baj volt az is, hogy a daraféléket hidegen adták az állatoknak. ^ Ezek után márciusban jobban ügyeltek az etetésre, aminek az eredménye csakhamar meg is mutatkozott. A napi súlygyarapodás 39 dekára emelkedett és ehhez csak 5,25 kg szemestakarmányra volt szükség. így a két hónap közötti különbség pénzben 50 000 koronát tesz ki egy ilyen kis szövetkezetben is, mint a dobrai. Ha szarvasmarhaállományunkat Álljanak a guruló koronák elébe... Április tizedikén Hetényen át vitt az utam. Éppen akkor fordult ki a szövetkezet udvarából vagy tíz, műtrágyával megrakott lovasszekér. A mező felé tartottak... Ott kezdődött a baj, hogy az értékes műtrágyával végigszórták az utat. Aranyból is vész el — tartja a közmondás. Ez igaz. De ha a fogatosok jól előkészítették volna szekereiket a műtrágyaszállításra, akkor a gondatlanságból származó veszteség legföljebb pár kilóra zsugorodik. Ez az eset annál furcsább, mivel a fogatosokat úgy ismerem, mint barátokat, dolgos szövetkezeti tagokat. Ha valaki rosszat mondana róluk, Csintalan Istvánról, Szuh Andrásról és a többi rögszereto parasztról — el se hinném. De remélem, nem sértődnek meg, ha azt mondom: fillérből lesz a korona, koronából meg százak, ezrek, milliók. Ha azonban az úttestre szórják a műtrágyát, bizony sok-sok korona elkerüli közös pénztárukat. Tehát, még mielőtt a koronák hűtlen hagynák a közös kasszát, álljanak elébük, hogy egy tapodtat se gurulhassanak! , Marikovecz Aladár, Marcelháza A jihlavai EFSZ-ben a sertések mellett eredményesen dolgoznak az asszonyok A 71 éves í'odor Mihály bácsi Fodor Mihály bácsival, az illésházi EFSZ legidősebb dolgozójával hoz össze a sors. Nehéz 71 esztendő szántotta ^barázdásra az öreg kommunista homlokát. Már nyugodtan pihenhetne a hiis vizű Kis-Duna partján vagy játszhatna pirosarcú unokáival, de nem ezt teszi. Ha csak az ereje engedi, megy a közösbe, dolgozik már nyolcadik éve egyre nagyobb odaadással. Hiszen ha valaki tudta a faluban miért kell szövetkezetét alapítani, ő nagyon is jól tudta. Szegény ember gyermeke volt. Fiatalkorát idegen gazdáknál töltötte, cselédsorsban. Innen vitték el az első világháborúba is. Tizenöt tavaszán orosz fogságba került. Huszonegy márciusában tért vissza lllésházára új ismeretekkel, reményekkel, Lenin szavaival a szívében. De még évtizedekig kellett várnia, hogy a cselédből legyen valaki. S végül lett. Ezért harcolt az elsők között a szövetkezet mellett s ezért dolgozik ma is oly lelkesen. A múlt évben is több mint 200 munkaegységet dolgozott le. — A faluban gyermekkorom óta — pedig ez még a múlt század alkonyán A dolgozók nagy ünnepe előtt JMésAáJmn volt — 1945-ig nem épült annyi ház, mint az utolsó tíz év alatt, — mondja Fodor elvtárs. Föld volt, termett is, de nem nekünk. Mi Dévénybe jártunk követ tömi és örültünk, ha volt munka. Elhallgat, mint akit megtámadnak a keserű emlékek. — Öreg vagyok már — folytatja kis idő múlva, — de szeretek dolgozni a szövetkezetben. Csak az bánt, hogy a fiatalok... — sóhajt. — Mi is van a fiatalokkal? — teszszük fel a kérdést Farkas Gyulának, a szövetkezet könyvelőjének. — Idegenkednek a szövetkezettől, — válaszolja Farkas elvtárs — pedig több dolgos fiatal kézre lenne szükségünk. Évről évre gyarapodik a szövetkezet. Ebben a gazdasági évben is tíz új belépőnk volt. Látják a magángazdálkodók, hogy közösen többet érhetnek el. De a fiatalok bekapcsolásával valahogy baj van. Pedig nekik épül a szebb, a boldogabb holnap. Az illésháziak az állattenyésztésre helyezik a fö súlyt. Négyszázharminc szarvasmarhájuk van, annak ellenére, hogy kevés a rét és legelő. Igaz, hogy már 120 hektáron zöldül a lóhere, s annak érdekében is megtesznek mindent, hogy szemestakarmányból is legyen elég. Ezért igyekeztek a tavasziak vetésével. Most 90 hektár kukorica alá készítik elő a földet. Tapasztalatból tudják, hogy jól jövedelmez a kacsatenyésztés Jelenleg a szarvasmarha napi átlag súlygyarapodása 110 deka. Ügy látszik Hoboth János állatgondozó érti a dolgát. De nagyon szép eredményeket ér el Sztropkó János és Kucman Lajos is a borjaknál. A gondjaikra bízott állatok 97 dekát szednek magukra naponta. A múlt évben 2400 darab kacsát hizlaltak fel. Ebből 37 000 korona tiszta jövedelme volt a szövetkezetnek. Ez évben 23 000 kacsát keltetnek. Ebből 7000-ret felhizlalnak, ami 110 000 korona jövedelmet jelent. Méhészet létesítéséről is gondoskodnak. Ötven család számára meg is van már a felszerelés csak arra várnak, hogy Prievidzáról küldjék a méheket. Pulykatenyésztéssel is kísérleteznek az illésházi szövetkezetesek, 1400 darabot hizlalnak fel ebben az évben. Ugyanis a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a pulyka tenyésztése még a kacsáénál is jobban kifizetődik. De nem hanyagolják el a növénytermesztést sem. A tavasziak vetésének befejezése után 360 hektáron hintettek el a műtrágyát. A cukorrépára is nagy gondot fordítanak. A 25 hektárnyi területen öntözőberendezést létesítenek. Azt akarják. az illésháziak, hogy a jól végzett munka büszke érzésével vonulhassanak fel Somorján a május elsejei ünnepélyen. -szenk Bratislava, 1958. április 27. Ára 40 fillér Segít a verseny A szocialista munkaverseny a kisgéresi szövetkezetben is kiváló eredményekhez vezetett. A közelmúltban alakult kóművesbrigád egy 46 méter hosszú és 11 méter széles sértésistálló építését végezte el hét nap alatt. A kertészet dolgozói már április közepéig 10 hektárt ültettek be különböző palántával. A szövetkezeteseknek a szocialista munkaversenyben jó tapasztalataik vannak és járási viszonylatban a múlt évben is a második helyre kerültek. Reméljük az új szövetkezeti falu ebben az évben ismét az élenjárók között lesz. Géresi László, Kisgéres vesszük figyelembe, az eredmények mellett is bizonyos hiányosságokat találunk. Ezt részben a hiányos takarmányozás és a követelményeknek nem minden szempontból megfelelő törzsállomány okozza. A dobmi EFSZ vezetősége ezzel a kérdésseris foglalkozott. A helyzet javításának érdekében elhatározták, hogy több takarmányt terfnelnek az állattenyésztés részére. Nagy gondot fordítanak a jövőben a többéves takarmányok vetésének kiszélesítésére és ápolására. A törzsállomány javításának érdekében a szövetkezet már lépéseket is tett. Egy Elit törzskönyvezett bikát vett a kassai tenyészvásáron. Most törzskönyvezett tenyészüszök vásárlását tervezi, amire nagy szükség van a megfelelöftállomány kineveléséhez és az ötéves terv négy év alatti teljesítéséhez. (—án) A tervteljesítés érdekében Szép eredmények Kövecsesen III. típusú EFSZ működik. A dolgozók egyre szebb eredményeket érnek el.’ Főleg az állattenyésztés terén tűnnek ki. Fürjes László és Bahó János tehéngondozók a tejhozam növelésében a tornaijai járás legjobb tehenészei közé tartoznak. A faluban, már filmvetítőgép is van, amit a szövetkezel!! dolgozók jó munkájukért kaptak. Nemrégen pedig megszólalt a helyi hangszóró is. Nagy esemény ez egy olyan kis falu életében mint Kövecses. Fürjes István, Rozsnyó
