Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-20 / 16. szám
1958. április 20. $ Jzab-ad Földműves BÉKÉT - béke kell a népnek Az atombomba mártírjainak városától, Hirosimától Párizsig és azon tói -, Anglia ködös városaitól és faluiról a Jó Reménység fokáig, keresztiil-kasul az egész világon, ahol csak ember él és lélegzik, egyetlen akarat, egyetlen követelés uralja a földet: „LEGYEN VÉGE MÄR, LEGYEN BÉKE MÄR!“ Igazi béke, amelyben az anyának nem kell rettegnie attól, hogy gyermekét árvaként neveli fel, vagy ő tesz majd másokat árvákká. S hogy biztos és nyugodt legyen afelől, hogy egyáltalán felneveli, embert farag belőle az emberiség számára. Legyen vége már a fegyverkezési hajszának, amely az emberek két keze, s ragyogó szelleme erőfeszítéseiből létrejött milliárdokat elvonja a dolgozó embertől, az élettől. Ezt követelik az emberek százmilliói Európa-, világszerte: Aggodalom Angliában A nyugat-német tudósok elítélik az atomfegyverkezést. Az United Press hírügynökség közli Behert professzornak, a hesseni egyetem atomfizikai szakemberének nyilatkozatát. Behert professzor egy gyűlésen üdvözölte a Szovjetunió határozatát az atomkísérletek egyoldalú beszüntetéséről és felszólította a nyugati hatalmakat, hogy hozzanak hasonló határozatot. Úgyszintén Sigmund Schmidt professzor felhívást intézett a nyugati hatalmakhoz, kérve, hogy vessenek véget az atcjmfegyverkezési hajszának. „A nyugat-német tudósok — állapítja meg az United Press - ma az elsők között vannak, akik elítélik az atomfegyverkezést.“ Londonban tizenötezres tömeg gyűlt a minap össze és követelte az atomfegyverkísérletek azonnali beszüntetését, valamint a csúcsértekezlet minél hamarabbi megvalósítását. Az angol liberális párt felhívást tett közzé, amelyben követeli, hogy haladéktalanul alakítsanak egy orvosi bizottságot annak megállapítása céljából, hogy milyen kockázattal jár az atomfegyverkísérletek továbbfolytatása, A felhívás hangsúlyozza, hogy a legutóbbi orvosi szakvéleményt ebben a kérdésben két évvel ezelőtt tették közzé, ami azt jelenti, hogy az akkori következtetések azóta érvényüket vesztették, mivel a nukleáris fegyverek azóta sokat fejlődtek. Az amerikai lapok olvasóik számtalan levelét hozzák nyilvánosságra, amelyekből kitűnik, hogy az egyszerű amerikaiak szeretnénk, ha az USA a Szovjetunió példáját követve beszüntetné a nukieáris kísérleteket. A San Francisco-i Chronicle című lap egyetlen napon hét ilyen levelet közölt, Francis Hanlin ezt írja levelében: „Azt mondom: éljen a Szovjetunió! Ha a nukleáris kísérletek beszüntetése: propaganda, akkor valóban nagyszerű propaganda! Minél több ilyen propagandát kívánunk! Folytassunk propagandát a béke érdekében az egész földgolyón!“ — Ehhez hasonlóan a többi levél írója is állást foglal az atomkísérletek folytatása ellen. Az északi országokban tiltakozó gyűlések folynak az emberiséget. pusztító fegyverek gyártása ellen. A nyugati sajtótudósítók arról számolnak be, hogy az északi államokban is egyre nagyobb arányokat ölt az atomfegyverkezés elleni mo'zgalom. Oslóban is és sok más norvég városban az utóbbi hetekben tiltakozó gyűléseket tartottak a fegyverkezés ellen. A gyűlések részvevői támogatták a középeurópai atomfegyvermentes övezet létesítésének eszméjét. Dániában az utóbbi időben szintén jelentősen erősödik az atomfegyverkezés elleni mozgalom. Amint az Associated Press közli, a Jüttlanái félsziget több ezer kisbirtokosa tiltakozott az atomfegyverkezés ellen. S ugyanebben az időben Dánia Kommunista Pártja kiáltványt tett közzé, amelyben felhívja a lakosságot, hogy foglaljon állást a Bundeswehr atom- és rakétafegyverrel való felszerelése ellen, Dánia és Nyugat-Németország katonai együttműködése ellen, a nukleáris kísérletek eltiltása és az európai atommentes övezet létesítése mellett. A japán lapok felhívják az USA kormányát: mondjon le a nukleáris kísérletek folytatásáról. A Yomiuri című japán lap méltatja a Szovjetunió elhatározását és felhívja az amerikai kormányt, hogy vegyen példát a Szovjetuniótól. A Majnici című lap egyik vezércikkében megállapítja, hogy a Szovjetunió határozata a világ minden országában hallatlan mértékben fellendítette a nukleáris fegyver eltiltásáért indított mozgalmat. Ez a lap is követeli, hogy az USA mondjon le a nukleáris kísérletek folytatásáról. — Amíg a lapok írnak, addig a japán nép százezrei tüntetnek az utcákon, és követelik: Soha több Hirosimát! Angliában szeretnek azzal dicsekedni, hogy nem érinti gazdaságukat az amerikai gazdasági helyzet roszszabbodása. Hogy mennyire alaptalan ez az -állítás, az kiderült a minap: Az Economist nevű legnagyobb angol gazdasági heti lap, hírül adta, hogy Angliában is bevezették a rövid távra szóló konjunktúrakutatást, amelyet a válságtól félő Nyugat-Európa és az Egyesült Államok hosszú évek óta alkalmaz. Ezt a módszert Nyugaton „konjunktúrtest“ néven ismerik. A módszer lényege: rövid időközönként — Angliában mostantól kezdve hat havonként — több száz üzletembernek kérdőíveket küldenek ki. Ezen kérdések vannak a legfontosabb üzleti jelenségekről — a többi között —, a termelés alakulásáról, a rendelések állományáról, a belföldi és a, külföldi eladásról, az alkalmazottak számáról stb. Megkérik a tőkést, válaszoljon: az elmúlt hat hónapban rosszabb, azonos vagy jobb volt-e az üzletmenet. A „konjunktúrtest“-et mostani bevezetése is igazolja, hogy Angliában aggódnak a gazdasági helyzet alakulása miatt. Az Angol Gyárosok Szövetsége 750 vállalati igazgatónak küldött néhány héttel ezelőtt kérdőíveket. Rövid néhány nap alatt 542 válasz érkezett vissza. A válaszok feldolgozása után a Szövetség jelentést tett közzé. Ebben bevallja, högy a nagyvállalatok várják a gazdasági helyzet rosszabbodását, de már most is érzik; a konjunktúrának vége. Ezt a tények is igazolják: az autóipari és a gépgyártó vállalatok csoportjának a termelése, általános üzleti helyzete hat hónap alatt azonos szinten mozgott; az építőanyagipari és textilgyárak helyzete rosszabbodott, míg az élelmiszeripar termelése kissé több lett. Még többet mondanak a számok. Az 542 adatszolgáltató vállalat 45 százaléka kevesebb új megrendelést kapott, mint hat hónappal ezelőtt, ugyanannyi megrendelést csak 29 százalék kapott. A termelés a vállalatok egyharmadánál csökkent. Az alkalmazottak száma a választ adó 50 százalékánál kevesebb lett, míg 49 százalékánál a régi szinten mozog. S ami a tőkéseket igen súlyosan érinti és egyúttal az üzletmenetre is következtetni enged: az 542 vállalat 60 százalékánál a profit kisebb lett és csak 34 százaléknál növekedett. Semmivel sem jobb a kép a jövőre nézve. A konjunktúra idején általán ban sokat fordítanak beruházásokra, felújításokra. Ha valami baj jelentkezik a gazdasági életben, legelőször és legérzékenyebben a beruházások reagálnak. Megkérdezték az angol gyárigazgatókat, hogy 1957-hez képest 1958-ban mennyit fordítanak beruházásra, felújításra. A válaszokból kiderült, hogy az 542 vállalat 42 százaléka jelentősen csökkenti az építkezéseket, és 30 százaléka csupán a tavalyi összeget költi erre. A konjunktúra-jelentésből tehát nem az derül ki, hogy az angol gazdaság függetleníteni tudja magát az amerikai gazdasági helyzet rosszabbodásától, ellenkezőleg: mindjobban érezhető a káros amerikai hatás, és az üzletemberek pesszimisták.-gy>Ismét veszélyben van Dzsamila Buhired élete A Tribune című angol munkáspárti hetilap Dzsamila Buhired ismét veszélyben című cikkében aggódva teszi fel a kérdést: vajon Dzsamila azért kerülte el a guillotint, hogy lassú halállal haljon meg? A Tribune közli, hogy a fegyelmi döntés után két nappal Dzsamilát az algéri városi börtönből a * Szahara szélén, elhelyezett Barberousse börtönbe vitték, ahol általában megrögzött bűnözőket őriznek. A hatóságok is beismerik, hogy a börtönben nem tudják biztosítani az algériai lány számára a szükséges orvosi segítséget. Kórházba szállítani azonban nem hajlandók. Amint a hetilap megírja, Dzsamila sebe még mindig gyulladásban van, egyik keze megbénult. Dzsamila Buhired ügyvédjét nem engedik be a börtönbe. Barátainak sem sikerült megbízható értesüléseket szerezniük róla. Ugyancsak nem tudnám semmit 16 éves öccséröl, akit a francia csapatok a kegyelmi döntés után őrizetbe vettek. A tokiói sajtó jelentése szerint a japán szocialista párt választási programjában síkra száll amellett, hogy a Szovjetunió, Kína, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kössön világbéke egyezményt és e cél érdekében az említett országok tartsanak nemzetközi értekezletet. Az ADN jelentése szerint a nyugat-német politikai büntetőbíróság 47 hónap fogsággal sújtotta a német békemozgalom hét képviselőjét, mivel fel akarták újítani a Német- Szovjet Baráti Társaságot. A Reuter hírszolgálati iroda közli, hogy Tir helységben, Libanon déli részén, összeütközésre került a sor a tüntetek és a rendőrség között. Négy személy életét vesztette, 11 pedig megsebesült. A Reuter jelenti Kairóból: Április 10-től kezdve az Egyesült Arab Köztársaság nemzeti lobogója fekete, fehér és vörös színű lesz, közepén két zöld csillaggal. Az új lobogóra vonatkozó rendeletet Nasszer elnök április 8-án írta alá. Gondolatok egy válasz felett Eisenhower elnök nemrég nem kis büszkeséggel jelentette ki, hogy az amerikaiak előtt ma már egyetlen atom vagy hidrogénrobbantás sem maradhat titokban, történjen az a világ bármely részén. Kijelentését az amerikai atomtudomány kiválóságai is megerősítették. Most pedig a Szovjetuniónak az atomkísérletek beszüntetésére tett, javaslatára adott válaszában feltűnően „rugalmas“ ítélőképességről tesz tanúságot. Azt állítja ugyanis, hogy lehetetlen ellenőrizni az atomrobbantási kísérleteket és azokat titokban is lehet folytatni. Most már azt kérdezi a nyájas újságolvasó, lehet-e vagy nem lehet? A válasz a tudomány dolga, de a magyarázat kézenfekvő. A kifogások és mellébeszélések raktára már kifogyóban lehet, ha az elnök kénytelen rövid néhány nap alatt véleményt változtatni.. Eisenhower válaszának másik állítása szerint a Szovjetunió csak azért ajánlotta , a kísérleti robbantások beszüntetését, mivel a Szovjetunióban már befejezték ezeket a kísérleteket az USA viszont még nem fejezte be. Ez az állítás újfent gondolkodóba ejti az egyszerű polgárt. Az USA ugyanis már 1945-ben nemcsak kísérletileg, hanem a gyakorlatban is kipróbálta az atombombát. Erről a hirosimai halottak tudnának beszélni, A Szovjetunió atomtudománya ezzel szemben jóval fiatalabb. Tehát Eisenhower elnök nem állított mást, mint azt, hogy a Szovjetunió ebben is megelőzte az Egyesült Államokat. Vagy tálán akkor nem igaz az, amit a nyugati sajtó és propaganda már egy évtized óta kürtöl, hogy a tudomány csak a „szabad verseny világában“ fejlődhet. A két ország politikai határa és az árammal telített sövények óvta határmenti vasútvonal között húzódó területet a francia hadvezetőség tilos övezetnek minősítette és hozzákezdett a „senki földje“ elpusztításához. A világ azért nem tud erről a tilos övezetről, mert Szakiét bombázásá, a francia tuniszi viszály, a közvetítés formáját öltő angol-amerikai beavatkozás az algériai—tuniszi határra irányította a nemzetközi közvélemény figyelmét. De hány Szakiét volt már, amelyről nem tudott s nem tud a világ! Az algériai nemzeti felszabadító front, az FLN sajtója több százra becsüli a megtorló vagy megfélemlítő terrortámadások sorén bombázott és a szó szoros értelmében földig rombolt teljesen élpusztított falvak számát. A határmenti senki földje sem „újdonság“ — az algériai háború 40 hónapos véres történetében már nyolcszor zárták körül és pusztítottak el egy-egy összefüggő, olykor megyénél nagyobb „tilos öve*zetet“ — a mostani már a kilen1- cedik... A kolonistáknak már megvan erre a gyakorlatuk: ha egy-^y felkelő fészeknek — ítélt területen sem a legiszonyatosabb megtorló büntetőexpedíciója, sem a katonai túlerő összpontosítása nem fojtotta el a szabadságharcosok mozgalmát, először „a gazdasági hurkot“ vetették a halálraítélt övezet nyakába, megtiltották a kereskedelmet, az áruforgalmat, éhínséget szerveztek, hogy a lakosság ne táplálhassa a felszabadító hadsereg katonáit és partizánjait, majd sor került a felperzselt föld, a tömegdeportálás „taktikájára“. Aki tudott, elmenekült a „tilos övezetből“, aki maradt, koncentrációs táborba került. A „magasfeszültségű határ“ Nemcsak a háború roppant magasfeszültsége sűrűsödik Algéria és Tunisz határának csomópontján, nemcsak világpolitikai érdekek ütközsének villamos kisülései szikráznak ezen a tájon: voltokban is pontosan kifejezhető halálos áram von itt határt két testvérnép között. A szögesdrótakadályból gyilkos erő csap ki, ugyanaz a magasfeszültség, amely a náci koncentrációs táborok áldozatait zárta el a külvilágtól: ez a több száz kilométeres drótkerítés, amely egyébként a koloniálista vállalkozások legnagyobb üzlete, egész Algériát akarja hal ál- lágerbe zárni. Algéria lakosságának még az utcákon sincs nyugta, biztonsága. A francia katonaság minden ok nélkül tartóztatja le a munkába siető járókelőket. a válasz. A katonai erőfölény az algériai háborúban nem érvényesül. Míg a hússzoros túlerő sem biztosítja a kolonisták győzelmét. Példa erre éppen „a magasfeszültségű határ" csatája. Az ún. Morlce-vonal 320 kilométer hosszúságban kanyarog hegyen-völhara olaját, Ouenza bányáinak vasércét viszi a tengerig. A drótakadály áramellátására egész sor elektromos centrálét építettek, ezek 7000 woltos feszültséggel telítik az egész szögesdrót hálózatot. A vonal mentén 15 kilométerenként őrtornyok és elektromos vevőállomások épültek. A tornyokból éjjel-nappal Radar-készülékek pásztázzák a terepet, mindenütt jelzőlámpák és riasztócsengők jelzik, ha valahol átvágták a drótsövényt. Ha az áram megszakad, riadoztatják a vonal őrségét. Ezt az egyetlen vasútvonalat több mint 40 000 francia katona, idegenlégionista és ejtőernyős őrzi. A vasút mintegy 60 kilométeren hegyeken vezet át, itt nincs is más út. Ezen a hegyi szakaszon éjjel-nappal őrjáratoznak a páncélsínautók, amelyeket különleges gumikerékkel szereltek fel, hogy zajtalanul közlekedhessenek. Ez a hatalmas apparátus mégsem ért célt. Az algériai partizánok, sőt a felszabadító hadsereg századnyi egységei is rendszeresen közlekednek a drótakadályon át. A kolonista sajtó panaszkodik, hogy az FLN katonái ojyan vágóollókkal rendelkeznek, amelyekkel a 20 000 woltos árammal telített drótot is veszélytelenül el lehet vágni. (A Paris Match szerint az ollókon „Made in Germany“ felírás olvasható.) Az aknamezők ártalmatlanná tételében a birkák és a kecskék az algériair partizánok legjobb „segítőtársai“. Az aknazáron átkelő harcosok állatokat hajtanak vagy hordókat görgetnek maguk előtt. Az is előfordul, hogy egy-egy éjszaka szinte minden őrtoronyban szól a riasztó csengő. Tíz—húsz helyen is elvágják a drótot, de nem tudni, hol kelnek át valójában a felszabadító hadsereg egységei... És mire a „repülőbanánokon“, a nagy csapatszállító helikoptereken a felgöngyölített drótsövényhez, a felrobbantott vasútvonalhoz érkeznek a gyarmati gyalogság csapatai — a testvéri érdők, a hazájukhoz hű hegyek befogadják, az idegenek elől elrejtik fiaikat... SZABAD FÖLDMŰVES - a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség Bratislava, Krizková 7. — Telefon 243-46. — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p., Bratislava, ul. Februárového vííazstva 6/d. — Évi előfizetés Kcs 20.80, félévre Kcs 10.40 — Terjeszti a Postahírlapszolgálata. A - 771298 Ezekkel a módszerekkel sem sikerült azonban döntő csapást mérniök a népi ellenállásra. Sőt — a dühöngő terrorra mindig a harc fokozása volt gyön át. Két párhuzamos, 8—8 méter széles drótakadály-sáv és hasonló kiterjedésű aknamező fogja közre az egyvágányú vasutat, amely a Sza-TOVÁBB MÄR NEM LÁTOK .
