Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-20 / 16. szám
1958. április 20. Jrafaut Földműves s Fejétől bűzlik a hal Ha szó lesz a háztáji földekről, feltétlenül jöjjenek el a taggyűlésre . Nehéz dió lesz a gyallai nép meggyőzése'. Tudja elvtársam, ezt a népet elrontották. Az egymást követő elnökök megtanították — spekulálni. Mégpedig rosszul. Mert Marcelházán is spekulálnak, hogyan lehetne a munkaegység értékét és a közöst gyarapítani. Nálunk azonban ..., erről jobb nem beszélni. A járás már sokszor megpróbált nekünk segíteni, de nem sok köszönet volt benne. Azt hiszem, még emlékszik arra, amikor — ennek már két éve — új elnököt kaptunk. Ezt az elnököt, akit a járás küldött, sebtében megválasztottuk. Azért mondom, hogy sebtében, mert a taggyűlést'hirtelen hívták össze, aztán meg se’ kérdeztek bennünket, de a szavazást megejtették Sokan azt se tudtuk jóformán, hogy kiremire szavazunk. Ezen a taggyűlésen — soha nem felejtem el, — az elnök állami támogatásához még (amit később hallottam meg, hogy 1700 koronát tett ki) megszavaztunk hevenyében 75 munkaegységet meg fél hektár háztájit. Pedig az új elnöknek körülbelül 1 hektár kertföldje volt a háza tájékán. Én erről nem tudtam, azok meg, akik tudtak róla, halgattak, mint a sült hal. Tudták, hogy miért. Az új elnökkel az égető kérdések nem oldódtak meg. A vetés úgyahogy mégment, de kapálásra már nem akadt ember. A kukoricát aztán a vezetőség kiosztotta résziből. Érdekes ebben az, hogy a részes kapálok majdnem mind hozzám hasonszőrű tagok. Még a csoportvezetők is elvállaltak egy-egy hektárt. Mindenki be is művelte a ráeső részt. Ősszel, mikor a betakarodásra került sor, akkor sült ki a disznóság. A kukoricát meg kellett részelni. Erre az egyik csoportvezető kapott megbízást. Ő a szövetkezetnek járó részt be is vitte a közös szárítójába. De amikor társához fordult, s felhívta figyelmét, hogy hozzá hasonlóan tegye meg a szövetkezet iránti kötelességét, az kinevette. Hiába tusakodott vele, az kocsira rakta a részes kukoricája összes termését és hazavitte. Már miért adja be a részt? Ha az elnöknek lehet másfél hektár háztáji földje, akkor ó is kiegészítheti a maga félhektárját a kukorica terméséből. Pláne, hiszen az ápolási munkát is ö 'végezte. No, és a többiek?... Mon■ dani sem kell, követték a „jópéldát“. A górénk (kukoricaszárító, a szerk. megjegyzése), az meg ásított az ürességtől. Ezért kérem az élvtársat, szóljon a mezőgazdasági osztály vezetőjének, hogy valakit okvetlen küldjön ki. Mi a tisztességes, becsületes tagokkal vigyázni fogunk arra, hogy ilyesmi mégegyszer elő ne forduljon. De segítségre van szükségünk. Hallottam, hogy a vezetőség elhatározta: szigorúan ragaszkodni fog a mintaalapszabályokhoz, a háztáji földek tekintetében. A HNB is megígérte, segíteni fog, hogy ettől eltérés ne legyen. Elmondta: Ikszipszilon, az ógyallai EFSZ tagja Szorgalmas fiatalok Dombok alján húzódik meg Nagykövesd. A hegy édes nektárától gyakran nyílik dalra az emberek ajka. Mégis hiányzott valami az igazi vidámsághoz. Talán az, hogy a község lakosságának háromnegyed része idegenkedett a szövetkezeti gazdálkodástól. De a múlt ősszel változás állt be retben is elsők akarunk lenni a zöldségtermesztésben, — mondja Zuti Katalin. Szeretnek dolgozni a fiatal lányok, tudják, hogy munkájukkal a szövetkezet fejlődését támogatják. A kultúrmunkától sem idegenkednek a kövesdi fiatalok. Színdarabokat tanulnak, mii-Kilátás a szőlőhegyről a kövesdi várra. Az EFSZ-ek ellenőrző bizottságának tagjai legyenek jó szakemberek „ ... az ellenőrző bizottság, mint a szövetkezet felügyeleti szerve ellenőrzi a szövetkezet minden irányú termelését, gazdasági és pénzügyi tevékenységét. Negyedévenként ellenőrzi: a termelési feladatok teljesítését, az évi költségvetés betartását, a munkaegységek nyilvántartását és felhasználását, a szövetkezeti vagyon helyzetét. Havonta ' ellenőrzi a pénztári készpénzállomány, továbbá a munkaegységek kimutatásait és feljegyzéseit. Időnként váratlan ellenőrzéseket tart... Az ellenőrző bizottság teljes mértékben részt vesz az évi leltározásban, az esztendő végén pedig ellenőrzi a szövetkezet egész gazdálkodását... Az ellenőrző bizottság minden ellenőrzés alkalmával leletet vesz fel, amelyben felsorolja mindazt, amit megállapított, ki felel az észlelt hibákért, továbbá azt, milyen intézkedéseket javasol a hibák orvoslásának biztosítása érdekében ... A szövetkezet valamennyi funkcionáriusának és tagjának kötelessége, hogy az ellenőrző bizottságnak megadja ti kívánt felvilágosítást és tájékoztatást..." Kivonat az EFSZ-ek mintaalapszabályai 25. cikkelyéből az emberek életében. Megbarátkoztak a szövetkezettel. Ma már Nagykövesd is szövetkezeti falu. A fiatal lányok Zuti Katalin, Dóczi Márta, Szalontai Juli és a többiek is vidámabban dolgoznak a szövetkezet kertészetében. — Csapatunk az elmúlt évben teljesítményben jóval felülmúlta a többi csapatokat. Termésünk jó, a járásban is elismeréssel beszéltek róla. Ez évben sem szeretnénk lemaradni. Járási mésoros estéket rendeznek és ellátogatnak a szomszédos falvakba is. A sikerben egyformán osztoznak Nemes Éva, Tóth Sándor, Holló Ica és a többiek. Izsák József a műsorok betanításának áldozza szabad estéit. A nagykövesdi fiataloknak egy a céljuk; szebbé, gazdagabbá tenni falujuk dolgozóinak életét. Horosz Árpád, Őrös A fentiekből kommentár nélkül is látszik, hogy kormányunk mennyire fontos szerepet szán a népi ellenőrzésnek. Ha megnézzük az EFSZ-ek ellenőrző bizottsága hatáskörének fent idézett részét, akkor világosan látjuk, hogy az ellenőrző bizottságok nemcsak ellenőrei, hanem észrevételeik, javaslataik alapján, tevékeny részesei is a közös gazdálkodás vezetésének és fontos tényezői a gazdálkodás megjavításának. Ez a megtisztelő kettős feladat nem véletlenül sorakozik egymás mellé, mert éppen az eredményes munkavégzés, a betöltött hivatás komolysága követeli meg. Hiszen nem tudnánk eredményesen ellenőrizni, szakmai tanácsot, javaslatot adni, ha nem ismernénk az ellenőrzendő gazdasági szakasz politikai célkitűzését, szakmai problémáit. Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy az ellenőrző bizottságok tagjainak azonkívül, hogy talpig becsületes embernek kell lennie, a szakmai dolgokhoz is alaposan kell értenie. így a nyilvántartáshoz, tervezéshez, könyveléshez, állattenyésztéshez, növénytermesztéshez és azon túl, hogy észre kell venniök a hibát, meg kell látniok a termelési ágak és a pénzügyi gazdálkodás közötti összefüggéseket, látniok kell a hibákból kivezető utat is. Az EFSZ ellenőrző bizottsága választásánál tehát mindezeket figyelembe kell vennünk, hogy a megválasztott bizottság hatáskörének, törvényes feladatának eleget is tudjon tenni. * , Ha az EFSZ-ek tagjai ilymódon választanak, nem történhet meg, hogv szövetkezetük hosszú évekig vergődik a súlyos hibákban, különösen akkor nem, ha az EFSZ vezetősége, a HNB és a járási nemzeti bizottság segítséget nyújt az ellenőrző bizottság által feltárt hiányosságok eltávolításához. A SZÖVETKEZET TAGJAINAK tehát elsősorban érdeke és feladata, hogy az ellenőrző bizottságba a fentebb felsorolt feladatok megoldására képes egyéneket válasszon. A gyakorlat a legtöbb esetben azonban egészen mást mutat. Az ellenőrzés helytelen értelmezéséből fakad az a gyakori eset, hogy az EFSZ-ek ellenőrző bizottságát rendszerint olyan emberekből választják, akik valamilyen személyes ellentétben állnak a szövetkezet vezetőivel, esetleg a falu legnagyobb hangú embereiből. Talán azzal az elgondolással, hogy mint nagyhangú emberek, vagy mint állandó ellenzékieskedők, a megválasztott vezetők ellenlábasai, könnyebben nyilvánosságra hozzák a hibákat, szigorúbban ellenőrzik majd az egyes személyek tevékenységét. Ugyancsak a gyakorlat igazolja mennyire helytelen az ilyen felfogás. Az már csak természetes, hogy az ilyen céllal megválasztott bizottság szeme előtt nem a közös gazdálkodás egésze, nem a gazdálkodás lényege lebeg majd, hanem tevékenysége a kákán is csomót keresésre, személyeskedésre korlátozódik. S ahol így van, ott maguk a tagok láthatják legjobban, hogy amíg az EFSZ-ben a sok személyi herce-hurcával vesződnek, addig a közös gazdálkodás szekere kátyúba kerül. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy az ellenőrző bizottságnak semmi köze a vezetők tevékenységéhez, s őket nem is kell ellenőrizni. Sőt, határozottan állítjuk, hogy kell, hiszen ezt a mintaalapszabály 25. cikkelyének 5. pontja is előírja, amely így hangzik: „Az ellenőrző bizottság minden ellenőrzés alkalmával megvizsgálja, vajon a funkcionáriusok a szövetkezet ügyeinek intézésénél betartják-e a törvényeket és más előírásokat, a szövetkezet alapszabályait és a taggyűlés határozatait." Hadd idézzük mindjárt azt is hozzá: ... ellenőrzi a tagokkal és egyéb vásárlókkal szembeni szövetkezeti követelések időben történő kiegyenlítését, továbbá havonta a pénztári készpénzállományt stb. Tehát ellenőrzi a vezetők tevékenységét is, de néni csupán' és nem elsődlegesen azt, hanem mindent, ami a közös gazdálkodás menetével, fejlesztésével vagy hátráltatásával öszszefügg. Határozottan káros lenne az ellenőrző bizottság munkájának csupán egy — legyen az bármelyik — szakaszra korlátozódni. Ezt igazolja az alábbi eset: EGYIK EFSZ-BEN az elnök építkezett. Mint más embernek, neki is a helyszínre kellett szállítani a 8 kilométerre levő állomásról az építkezési anyagot. Nem került sokba, szólt két fogatosnak jöjjenek téglát fuvarozni egy fél napra. Persze közben szalonnázás, meg pálinkázás és egész nap lett a félből. Ki ne venné észre az ilyesmit? Mentek is felháborodva jelenteni az ellenőrző bizottság elnökének, hogy az elnöknek már mindent szabad? Az ellenőrző bizottság elnöke mint ellenlábas mindjárt cselekszik is. Megcsinálják a jegyzőkönyvet, beadják a vezetőségnek, de előbb még végigkürtölik a falun, mi történt. Hogy a vezetőség csak személyeskedésnek veszi az ügyet, az már természetes dolog. Ebből megkezdődik az ellenségeskedés, a torzsalkodás, csoportosulás, mért a tagok között akadnak ilyen meg amolyan pártiak is, s a következményeket persze a közös szenvedi. Aránylag nagyon is egyszerű esettel állunk szemben, mégis rendszerint az ilyenekből következik, hogy a vezetőség nem szívesed sőt ellenségesen néz az ellenőrzésre, mert abban nem javítőszándékot, csak akadékoskodást lát. Persze az ellenőrzés figyelmen kívül hagyása helytelen és törvényellenes dolog, mert a vezetőségnek mindig figyelembe kell venni az ellenőrző bizottság jelentését, még akkor is, ha annak talán csak kis része igaz, vagy nem a legmegfelelőbb módon van tálalva, é Hiszen a 25. cikkely 6. pontja a következőket is magában foglalja: .... hogy az orvoslást, valamint a megállapított hibák és rendellenességek kiküszöbölését el lehessen érni, az ellenőrzési leletet az ellenőrző bizottság jelenlétében a vezetőség ülésén megtárgyalja. Sürgős esetekben az ellenőrző bizottság kívánságára a szövetkezet elnöke vezetőségi ülést hív össze. Az ellenőrzés eredményeiről az ellenőrző bizottság jelentést tesz a taggyűlésnek. Ha a szövetkezet érdeke úgy kívánja, az ellenőrző bizottság rendkívüli taggyűlés összehívását is kérheti. VILÁGOSAN MUTATJA e pár sor, hogyan kell a vezetőségnek a felfedett hibákhoz és az ellenőrző bizottsághoz viszonyulni. De az előbbi említett példa azt is megmutatja, mennyi perpatvar származik abból, ha az ellenőrző bizottság helytelen módon végzi az ellenőrzést. Mennyivel más lett volna a helyzet a fenti esetben, ha az ellenőrző bizottság a jelentés vétele, vagy pedig a személyes észrevétel után először is azt vizsgálja, milyen sürgős munka várt arra a napra az említett fogatokra, milyen beosztást kaptak az illetők a csoportvezetőtől, és ha kaptak, miért nem azt végezték. Ha az elnök önkényeskedése következtében, akkor öt terheli a felelősség és fegyelemsértés miatt az okozott kár nagyságának arányában a saját alapszabályban vagy a házirendben foglaltak szerint róják ki rá a büntetést. Ha a fogatosoknak nem volt beosztásuk és a szövetkezetlek semmi kára nem származott a kimaradásból, akkor az ellenőrző bizottság azt ellenőrzi, hogy a munkálatokért felszámolták-e a törvényesen járó öszázeget, esetleg beszámolták-e a törvényesen járó fuvarba. Ha nem, akkor abban jár el, hogy ez megtörténjék. A fent leírt eljárás persze nem recept, amit minden esetben módosítás nélkül lehet használni, de az mégis félreérthetetlenül következik belőle, hogy helytelen módszerrel a legegyszerűbb kérdéseket sem tudjuk megoldani, de a helyesen megválasztott módszer a legbonyolultabb kérdések megoldásának is a szálára vezet. Ugyanakkor az is meglátszik belőle, hogy a kiinduló pont minden esetben csakis a közös vagyon, a közös gazdálkodás szem előtt tartása lehet. Tehát soha nem kezdhetjük az ellenőrzést Kiss Jánoson vagy Nagy Péteren, hanem az adott termelési és pénzügyi feladatok teljesítésén. De nézzünk konkrétabban. HA AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG az EFSZ állattenyésztését akarja ellenőrizni, akkor elsősorban azt vizsgálja meg, hogyan teljesíti ez a szakasz a tervezett termelési és pénzügyi tervet. Erről világos képet mutat a helyes könyvelés, nyilvántartás. Ha hiba van, akkor megvizsgálják annak súlyosságát és természetesen azt is, ki az okozója. Megtörténhet, hogy a nyilvántartás nem mutat hiányt, mert a termelési szakasz mint egész teljesíti a tervet, azon a munkaszakaszon mégis hiba van. Például az egyik fejőgulyás átlagosan 10 liter tejet fej naponként a gondjaira bízott tehenektől, a másik ugyanannyi takarmány felhasználásával csak hármat. »Az utóbbi tehát megkárosítja a szövetkezetei s ezt, ha az ö hibájából ered, nerrf íehet beavatkozás, a dologgal való foglalkozás nélkül hagyni, éppen úgy, ahogyan egyéb olyan dolgof sem lehet, ha valaki a közöst megkárosítja. A komoly, szakszerű és aprólékos ellenőrzés tehát becsületes, kellő szakértelemmel rendelkező és a problémákhoz való helyes állásfoglalású embert követel. Egyes helyeken a JNB gondoskodott az ellenőrző bizottságok tagjainak iskoláztatásáról, de országos méretben ez koránt sem mondható kielégítőnek, mert a gyakorlat azt igazolja, hogy az ellenőrző bizottságok sok helyen nem állanak feladatuk magaslatán. Az is megesik, hogy egész éven keresztül nem végeznek semmilyen ellenőrzést. A másik helyen olyan dolgokba avatkoznak, afni nem az ő feladatuk. Van eset, amikor a szövetkezet vezetősége nem méltatja munkájukat, azért nem működnek. Azt már nem tudják, hogy ilyen esetben a járási nemzeti bizottságot kell segítségül hívni. De általában elmondhatjuk, hogy a hiba, a hiányos ellenőrzés legtöbbször tudatlanságból ered. A JNB-oknak tehát az eddiginél sokkal többet kell törődni az ellenőrző bizottságok iskoláztatásával, amelyek keretén belül a szakmai oktatáson túl azt is meg kell világítani, milyen módszerekkel végezhetik legeredményesebben munkájukat. Erre gazdag tapasztalat áll mind a JNB dolgozói, mind az egyes ellenőrző bizottsági tagok rendelkezésére. Csak ki kell használni azokat. A királyhelmeci járásban levő zempléni EFSZ- ben éppen az ellenőrző bizottság munkája derített fényt a több évig lappangó hiányosságokra. — Persze eredmény csak akkor született, amikor a JNB dolgozói aktív segítséget nyújtottak a hibák eltávolításában. Hasonlóan csak a JNB és a HNB segítségével sikerült Csarnahón és Bodrogmezőn is kiküszöbölni a hiányosságok nagyobb részét. A FENTIEKET SZEM ELŐTT TARTVA tehát a JNB-ok, HNB-ok, de elsősorban a szövetkezeti tagok közös feladata, hogy az EFSZ-ek ellenőrző bizottságainak munkáját mielőbb a kívánt színvonalra emeljék s a bizottságba olyan egyéneket válasszanak, akik kellő szakértelemmel rendelkeznek és így feladatuk magaslatán állnak. j. L. Van önnek kertje ? Akarja, hogy bőségesen teremjenek gyümölcsfái? Uikohx A permet keverési aránya: 1 kg Emuldrin 20 liter vízben oldva. Ez két ár területű ültetvényhez elegendő. Permetezzen E m ul d r i n karbolinrial, amely elpusztítja az összes kártevőket. Kapható a drogériákban, a Jednota árudáiban és a járási mezőgazdasági raktárakban.
