Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-20 / 16. szám
2 'fzaO-atf Földműves 1958. április 20. A Nemzetgyűlés ülésezett Április 15-én ülést tartott a nemzetgyűlés. Az ülésen részt vettek Antonín Novotny köztársasági elnök, a CSKP KB első titkára, Karol Bacílek, Rudolf Barák, Zdenek Fierlinger, Václav Kopecky, Viliam Siroky és Ludmilla Jankovcová, továbbá Karel Polaéek miniszterelnökhelyettes, a kormány további tagjai, élenjáró közéleti tényezők, külföldi újságírók, valamint az üzemek dolgozói. A nemzetgyűlés jóváhagyta Antonín Krcka és Michal Chudík új képviselők megválasztását. A Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése nyilatkozatában kifejezte Csehszlovákia népének akaratát, örömmel üdvözli a Legfelső Tanács 1958. március 31-én hozott határozatát azösszes fajta atom- és hidrogénfegyverekkel a Szovjetunióban folytatott kísérletek megszüntetéséről. Egyben elítéli a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi parlamentjének döntését a nyugat-német hadsereg atom- és rakétafegyverekkel való felszereléséről. Hangsúlyozza, hogy itt a legfőbb ideje, hogy a felelős nyugati tényezők felszámolják az erő politikáját. A nemzetgyűlés támogatja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívását, az Egyesült Államok kongresszusához és Nagy-Británnia parlamentjéhez fordul: hassanak kormányaikra a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetése érdekében. A vitában többen felszólaltak, Ezután a nemzetgyűlés foglalkozott az 1958-as állami költségvetéssel. ORVOSI TANÁCSADÓ Egészségügyi tanácsok a mezőgazdasági dolgozók számára Lassan kitavaszodik az idő és a földeken megkezdődik az élet és a munka. Ilyenkor jó elgondolkozni egészségügyi védelmünkről is. A mezőgazdasági dolgozókat leginkább veszélyezteti a merevgörcs, másnévert tetanusz. A tetanusz olyan fertőző betegség, melyet a hasonló nevű bacillus idéz elő. A betegség az izomzat fokozott megfeszülésében és fájdalmas görcsökben nyilvánul meg. A tetanusz bacilusa leginkább háziállatok, főleg lovak beleiben él, kevésbé fordul elő a tehénnél és a juhnál és csak ritkán az ember beleiben. Az ürülékkel a bacilus a trágyába, porba és különféle eszközökre kerül. Innen bejuthat a szervezetbe, a test legkisebb sérülésén át is. Főleg a szögek, szálkák és más éles tárgyak okozta sérülésekre kell vigyázni, mert az ilyen mély sérülések által a bacilus könynyen bejuthat az embed testbe. A bacilus a sebben elszaporodik és mérgező anyagokat termel ki, melyek megtámadják az idegeket és részbeni vagy teljes bénulást okoznak. A bénulás először az arcon mutatkozik, melynek izomzata görcsösen megfeszül. Ezután a görcsök fokozatosan a mellkas és a has izomzatút támadják meg, végül az egész test görcsösen megmerevedik. A betegség gyakran halálos kimenetelű. A betegséget csak úgy tudjuk elkerülni, ha a seb alapos és gyors kezeléséről gondoskodunk. Szükség esetén orvost kell hívni, aki a sérültnek tetanus ellenes injekciót ad. Amilyen nehéz kigyógyítani a beteget a betegségből, olyan egyszerű az előzetes elhárítás. A földdel szennyezett sebeket gondosan ki kell tisztítani és fertőtleníteni. Alkalmas fertőtlenítő szerek a jód, hidrogén, erős teafőzet, híg szublimát oldat, tiszta alkohol, sósborszesz vagy más híján a meleg szappanos víz. Gajdos András, egészségügyi dolgozó Tornaija HÍREK X Antonín Novotny köztársasági elnök a prágai várban fogadta David A. Morset, a genfi Nemzetközi Munkahivatal főigazgatóját. X V. David külügyminiszter Moszkvába utazott. X Az SZKP KB dolgozóinak küldöttsége meglátogatta az SZLKP Központi Bizottságát. X A Nemzeti Egyszségügyi Szervezet mintegy 1 200 000 orvost tart nyilván. X Egy milánói könyvkiadóvállalat kiadta József Attila verseit. X Japán egyik híres sebészorvosáról kiderült, hogy csak négy elemit végzett. Ennek ellenére évente 3500 műtétet hajtott végre. X A genfi autókiállításon bemutatták az első atommeghajtású gépkocsit, amelyet egy Párizs közelében lévő kísérleti üzemben építettek. X A Kamcsatka-félszigeten megkezdték az első földhőerőmű munkálatait. Véget ért a három külügyminiszter tanácskozása A tanácsokzáson részt vett Václav Dávid, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere, dr. Lothard Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettese, külügyminiszter, valamint Marian Naszkowszki a Lengyel Népköztársaság ügyvezető külügyminisztere. A baráti légkörben folytatott tanácskozás a nézetek teljes összhangjáról tanúskodott. A három miniszternek az a nézete, hogy a Nyugat- Német Szövetségi parlamentnek határozata haderőinek atom- és rakétafegyverekkel való felszereléséről kiélezi Európában a feszültséget. A megújhodott német imperializmus és militarizmus manapság a legnagyobb mértékben veszélyezteti Európa békéjét. A Német Szövetségi Köztársaság az egyetlen olyan európai állam, amely céltudatosan támogatja a revansizmus gondolatát és nyíltan területi követelésekkel lép fel. A lengyel kormány arra irányuló javaslata, hogy Európa kebelében atommentes övezetet létesítsenek, a jelenlegi helyzetben az eddiginél is nagyobb jelentőségűre emelkedett, mert azok a területek, ahol nincsenek atomfegyverek, nem válhatnak az atomháború tűzfészkévé. Mind a három miniszter újból hangsúlyozza, j hogy országaik támogatják az atommentes övezetet. Sszintén lényegbe vágó jelentőségű a Szovjetunió kormányának javaslata, hogy a szóbanforgő országok ne használhassanak atomfegyvereket. Mindhárom miniszter örömmel fogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek megszüntetéséről szóló határozatát. Remélik, hogy az USA és Nagy-Britannia is követi majd példáját. A miniszterek a tanácskozások során kicserélték nézeteiket azokra a külpolitikai intézkedésekre vonatkozólag, melyeket országaik kormányai foganatosítanának. A losonci járás elfogadta a versenyt Á kromerizsi járás versenyfelhívása nálunk is örvendetes visszhangot keltett. Járásunk dolgozói számbavették erőiket és érett megfontolás után elfogadták a kromerizsiek építő kezdeményezését. Kötelezték magukat arra, hogy ötéves tervük 5. évének mutatőszámait már a negyedik évben, 1959-ben teljesítik. A közös szövetkezeti gazdálkodás 1958 végéig 8556. hektárral és 1959-ben további 4300 hektárral fogják bővíteni. Ezáltal a járás mezőgazdasági területének 88 százalékát vonjuk be a szövetkezeti termelésbe. A járás szántóföldterületét 1959 év végéig 953 hektárral fogjuk emelni. Feladatul tűztük ki magunk elé, hogy 1959-ben elérjük és túlszárnyaljuk az 1960-ra tervezett átlagom hektárhozamokat. 1959-ben búzából 21 mázsát, rozsból 18,15 mázsát, árpából 20,4 mázsát, zabból 18 mázsát, burgonyából 145 mázsát, takarmányrépából 350 mázsát, cukorrépából 250 mázsát, zöldkukoricából A Hlinka-gárda volt 15 tagja a bratislavai kerületi bíróság előtt 300 mázsát, lóheréből 60 mázsát fogunk termelni. Állattenyésztésünk hozamának felemelése céljából megjavítjuk a réteket és a legelőket és 1959-ben teljesítjük és túlteljesítjük a takarmánytermelés 1960 évre előirányzott tervét. Az 1960. évre tervezett 3800 hektár helyett már 1959-ben 4100 hektár rétet és legelőt javítunk meg, őszi keveréket 850 hektár helyett 950 hektáron vetünk el, kukoricát 1260 hektár helyett 1560 hektáron, silókukoricát 460 hektár helyett 760 hektáron termesztünk. Az állattenyésztés terén már 1959- ben elérjük az 1960-ra tervezett 16 300 darabot, (ebből 8050 tehenet), anyasertésből az 1960-ra tervezett 2300 darabot, 100 tehéntől 84 borjút érünk el 1959-ben, vagyis az 1960-ra tervezett mennyiségét. Egy anyasertéstől 12 malacot választunk el és minden tyúk után átlag 128 tojást termelünk. Az 1960-ra tervezett 979 liter tej helyett már 1959-ben 1011 liter tejet fejünk ki tehenenként. A járás községei közül ki kell emelni Kismulyad vállalását. A községben a versenybe való részvételt úgy szervezték meg, hogy a HNB összehívta az EFSZ vezetőségét, a helyi tömegszervezetek képviselőit, és közösen határozták el, hogy az ötéves terv negyedik évében túlteljesítik az 5. évi tervfeladatokat. Vállalásukból különösen három termelési ágat kell kiemelni, melyekben már 1959-ben lényegesen túlteljesítik az ötéves terv utolsó évének előirányzatát. Burgonyából az 1960pra tervezett 180 mázsa helyett 200 mázsát takarmányrépából 530 mázsa helyett 600 mázsát és cukorrépából 320 mázsa helyett 350 mázsát fognak termelni 1959-ben. Víztelenítenek 53 hektár rétet, 100 hektáronként 53 szarvasmarhát érnek el (ebből 28 tehenet) és 20 anyasertést. Tehenenként 2800 liter tejet fejnek ki, ami 100 hektárra 28 660 litert jelent. Száz tehéntől 90 darab borjút nevelnek, egy anyasertéstől 14 malacot választanak el. A kismulyadi dolgozó parasztok vállalására egész járásunk büszke és meg vagyunk győződve róla, hogy Bolyós Géza elnök elvtárs vezetésével ezt a vállalást teljesíteni is fogják és ezzel az egész járás vállalásának teljesítését is lényegesen elősegítik. Koncz János, a JNB elnökhelyettese, Losonc Április 14-én délelőtt megkezdődött a tárgyalás a Hlinka-gárda rohamosztagainak egykori tagjai ügyében. A bíróság előtt 15 egykori Hlinkagárdista áll.^kikét a ludák fasizmus eszeveszett gyűlöletre nevelt. A már eddig felsorolt tömeges mészárlásokban, gyilkosságokban a vádlottak a következőképpen vettek részt: 1. Leon Bunta, a Hlinka-gárda tohamosztagának tisztje, irányította az egész gyilkossági akciót. A mészégető kemencébe dobta egy menekülés közben agyonlőtt francia partizán holttestét és arra bátorította a többi vádlottat, hogy ne féljenek az áldozatok agyonlövésétől. Értéktárgyakat és használati tárgyakat rabolt az áldozatoktól. 2. Mikulás Spisiak. A Hlinka-gárda rohamosztagának tisztje, Bunta vádlottal együtt irányította a tömeggyilkosságokat, parancsokat adott ís ellenőrizte a gyilkosságokat. A vádlottakat gyilkosságra bátorította. 4. Ján Knapek a mészégető mellett legalább 34 személyt gyilkolt meg. 5. Ján Cudek. Legalább nyolc személyt gyilkolt meg. Az áldozatok értéktárgyait elrabolta. 6. Jozef Rojko több személyt lőtt agyon, a letartóztatottakat a gépkocsiktól erőszakkal a mészégetőkhöz hurcolta, ahol mejjjgyilkolta őket. Szintén elrabolta a meggyilkoltak értéktárgyait. 7. Rudolf Potrok meggyilkolt több személyt. Elrabolta az áldozatok értéktárgyait és a gyilkosság után megtisztította a kemencét az elégetett áldozatok hamujától. 8. Frantisek Tresa meggyilkolt hét nőt és egy menekülő megsebesült partizánt közvetlen közelről fejbe lőtt. Elrabolta a letartóztatott egyének értéktárgyait. 9. Frantiäek Suchter gyilkosságra buzdított, a kemencébe dobta egy menekülés közben meggyilkolt francia partizán holttestét, parancsnoka volt a rohamosztag egyik őrsének. 10. Ján Valient legalább négy személyt gyilkolt meg, elrabolta az áldozatok értéktárgyait. 11. Rudolf Kalivoda a menekülő francia partizánok után lőtt, a letartóztatott egyéneket a tehergépkocsiktól erőszakkal a kemencéhez vezette, ahol meggyilkolta őket. Többször szolgálatot teljesített a mészégetőnél és az akciók után kitisztította a kemencét az áldozatok hamujától. 12. Pavol Zieri gépfegyverrel agyonlőtt egy menekülő francia partizánt, szolgálatot teljesített a mészégetőnél, a letartóztatott egyéneket a gépkocsiktól a mészégetőhöz hurcolta. testek hamuját elszállította a kemencéből. Szintén felel tetteiért a 3. számú vádlott is, Albert Hedera. Ezenkívül közösen elkövetett gyilkosságokért vannak vádolva Leon Bunta, Mikulás Spisiak, Rudolf Potrok, Ján Knapek és Rudolf Kalivoda, akik 1945. február végén megöltek 8 letartóztatott személyt a banskábystricai gyakorlótéren. Frantisek Suchter 1945 január elején a Zázriva község melletti partizánok elleni akcióban könnyű gépfegyverével agyonlőtt egy partizánt A vádlottak egyik csoportja 13. Vendelin Koleno többször teljesített szolgálatot a mészégetőnél, tüzelőanyagot rakott a mészégető kemencébe, elrabolta az áldozatok értéktárgyait és eltávolította a hamut a kemencéből. 14. Jozef Chudovsky őrszolgálatot teljesített a mészégetőnél, egy francia partizán holttestét a kemencébe dobta. Elrabolta az áldozatok értéktárgyait. 15. Jaroslav Bazala a letartóztatott egyéneket a tehergépkocsitól a kemencéhez vezette, elrabolta az áldozatok értéktárgyait és az elégetett annak ellenére, hogy az megadta magát. Rudolf Potrok 1945 márciusában Strecno mellett a Vág partján agyonlőtt egy személyt. Tehát az összes vádlottak, Hedera kivételével, részt vettek a Brezno nad Hronom-i járásban levő Nemecká község melletti mészégetőben elkövetett tömeggyilkosságokban, amikoris mintegy 400 személyt gyilkoltak meg a Gestapo tagjaival együtt. A vádló a vád felolvasásának befejező részében'a bíróság elé terjesztette a tanuk névsorát és javasolta, hogy a tanukat hallgassák ki. Az 56/1956. Zb. számú kormányrendelet első része a III. és IV. típusú EFSZ-ek tagjainak szociális biztosításával foglalkozik. A szövetkezetek betegbiztosítási szerződést köthetnek a Járási Nemzeti Bizottsággal szövetkezeti tagjaikat illetőleg, beleértve azon személyeket, akik a szövetkezetben állandóan dolgoznak, noha annak nem tagjai és nem állnak vele munkaviszonyban. Mindezen személyek amennyiben nem élveznek semmiféle járadékot, a szerződésbeli feltételekhez képest orvosi segélyben és kezelésben részesülnek az egészségügyi igazgatás közegei részéről, egyéb anyagi és pénzbeli juttatásokat pedig a szociális gondoskodás szervei nyújtanak nekik. (:Nem tartoznak ebbe a csoportba a szövetkezettel munkaviszonyban álló ún. szakemberek és brigádtagok:). A tag tetszése szerinti, kisebbnagyobb díjtételre szóló, önkéntes egyéni biztosítást is köthet aggkori és rokkantsági járadékának emelése céljából, úgy hogy például egy 88 koronás havi díjtétel állandó befizetése után havi 440 korona járadékra tarthat igényt. Ilyen egyéni szerződés híján viszont csak a legalacsonyabb járadékra van biztosítva az általános szövetkezeti szerződés értelmében. Ha a járadékra való igényjogosultság beállta napján nem haladja meg a tag hátráléka az egy évi biztosítási díjat, még nem veszti el ugyan járadékra való igényét, de köteles ebbeli tartozását hat hónapon belül kiegyenlíteni. A korhatárról szóló rendelkezéseket már részletesen ismertettük lapunk 12-ik számában. Teljes vagy részbeni rokkantsági járadékra az a megfelelő biztosítási évekkel rendelkező tag tarthat igényt, akit az egészségügyi közegek a biztosítási idő tartama alatt vagy legfeljebb két "évvel annak megszűnte után rokkantnak ismernek el. A teljes rokkantsági járadék összegének csupán 60 százalékát kitevő ún. részbeni rokkantsági járadék viszont csak olyan, részben még munkaképes tagnak jár, aki egészségi állapotának megfelelő könnyebb vagy nem egész napi tevékenykedésével tovább dolgozik a. szövetkezetben. Az EFSZ-ekben effajta könnyebb munkával ledolgozott éveket —, miközben részbeni rokkantsági járadékot is élvez a tag, — teljes rokkantságának beállta után mint biztosítási éveket számítják be neki. Az idézett szakasz a továbbiakban a járadékra való igényjogosultsághoz szükséges biztosítási évek számát határozza meg, a tagok mindenkori életkorához viszonyítva. Az özvegyi nyugdíj az elhúnyt tag járadékának 70 százalékát képezi. Félárvának a halott járadékának negyedrésze, teljes árvának a fele jár, az előbbi azonban nem lehet kevesebb havi százhúsz, az utóbbi kétszáz koronánál. A munka- vagy üzemeltetés közben történt baleset vagy foglalkozásból eredő betegség esetén díjtalan orvosi kezelésre van igénye a tagnak, részbeni, illetve teljes rokkantság beálltával havi harminc, illetve ötven koronával emelkedik különbeni rokkantsági járadéka, halálos kimenetelű balesetnél pedig temetkezési költségekre tarthatnak igényt azok, akik a temetésről gondoskodtak. A 13-w szakasz a gyermekpőtlékok közismert összegeire utal, a 14-ik pedig arról szól, hogy a tag járadéka, melyre biztosítva van, njinden általa ledolgozott évvel egy-egy további százalékkal emelkedik. Méltányos esetekben a magatehetetlen járadékos illetményei 50 százalékkal emelhetők, — mondja ki a 15-ik szakasz. A szociális gondoskodás szerveinek útmutatása szerint szociális alapot létesítenek az EFSZ-ek, melynek rendeltetése a tagok járadékilletményeinek feljavítása. K. E• (Folytatjuk.)
