Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-20 / 16. szám

A szocialista faluért A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1958. április 20. Ara 40 fillér IX. évfolyam, 16. szám Jól gazdálkodjunk a mezőgazdasági földalappal A Szlovák Nemzeti Tanács mező­­gazdasági bizottsága 17. ülésén meg­tárgyalta a mező- és erdőgazdasági megbízottnak a földalap védelmével és a talajjavítással kapcsolatos tör­vények és rendeletek végrehajtásá­ról szóló jelentését. T— A CSKP KB irányelvei — mondja a beszámoló — 1960-ig Szlovákiában 1 791 000 hektár szántóföld elérését irányozzák elő, ami a jelenlegi álla­pothoz viszonyítva a termőföld 68 000 hektárral való bővítését jelenti. Az eddig érvényben levő intézkedések alapján korlátozódott ugyan a mező­­gazdasági üzemek szétforgácsolődása, a kultúrák megváltoztatásával kisebb lett a szántóterületek csökkenése, az elhagyott földeken megjavult a gaz­dálkodás és a talajjavításban is egész sor szép eredményt könyvelhetünk el. Ennek ellenére azonban a szántó­földek kiszélesítéséről és termőere­­jének növeléséről szóló jogi előíráso­kat nem kielégítően teljesítik, sőt gyakran megsértik. Némely JNB nem tartja be a 65/51 sz. törvényerejű rendelet előírásait, mivel a társada­lom érdekeinek figyelembe vétele nélkül jóváhagyta a földek átírását. Mindamellett a földalap csökkenésére igen nagy kihatással voltak az ipari objektumok, a családi lakásépítkezé­sek, melyek számára főleg szántóföl­deket vettek igénybe. Tekintettel arra, hogy népünk élet­­színvonala szüntelenül emelkedik, egyre nagyobb a mezőgazdasági ter­mékek iránt való kereslet, melyet csak úgy elégíthetünk ki, ha kiszéle­sítjük a termőterületeket és fokoz­zuk rajtuk a termelést. A kormány 1957-ben kiadott 680. sz. rendeletével Szigorú intézkedé­seket foganatosított a szántóterüle­tekkel folytatott pazarlás megszünte­tésére és többek között meghagyta, hogy azokat a területeket, melyeket az üzem lefoglalt és jelenleg nem szolgálják az ipari termelést, tegyék újra termővé és bocsássák a mező­­gazdaság rendelkezésére. Tekintettel a mezőgazdasági termelés kiszélesí­tésére, igen fontos, hogy minden ter­melésre alkalmas földterületet a leg­jobban kihasználjunk, mert ezzel is hozzájárulunk a lakosságnak élelmi­szerrel való bőségesebb ellátásához. A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgaz­dasági bizottsága ezenkívül foglalko­zott a talajjavításra irányuló építke­zések kérdéseivel is. Megállapítást nyert, hogy Szlovákiában eddig 580 ezer hektárnyi földterületet, de alag­­csövezéssel csupán 50 000 hektárt csapoltak le. Ez azt mutatja, hogy az EFSZ-ek kevésbé használják ki azo­kat a lehetőségeket és előnyöket, me­lyeket kormányunk a talajjavítást szolgáló építkezésekre fordít. A szövetkezetek a talajjavításra fordított összegeket rendszerint nem használják fel, sőt az előirányzatot sem teljesítik. Az elmúlt esztendő első félévében csupán 52,7 százalékra, a második félévben alig 52 százalék­ra teljesítették ez irányú tervüket. Egyébként a talajjavítás lehetőségei minden szövetkezetben megvannak, és csekély felszíni javítással keresz­­tülvihetök. Ehhez természetesen moz­gósítani kell a szövetkezet tagságát, a falu lakosságát, főleg az ifjúságot, melynek ugyancsak érdeke a föld termőerejének fokozása. A mezőgazdasági bizottság ülésén megjelent képviselők felszólalásukban foglalkoztak a szántóföldek kibővíté­sével és a talajjavításokkal kapcsola­tos rendellenességgel, amelyek meg­szüntetésére hozott határozatukat következetesebb érvényesítés céljából megküldték a Megbízottak Testületé Elnökségének és a többi felelős szerveknek. Nyolc nap alatt elvégezték... Ahol jó a munkaszervezés, ott a teljesítmény sem marad el. Bizonyá­ra ezt tartotta szem előtt a jókai EFSZ vezetősége is, mikor heten­ként összeültek a szenei GTÁ veze­tőivel, hogy megbeszéljék a felada­tokat a tavaszi munkák előkészíté­sére vonotkozólag. A tavasziak vetését 15 napra ter­vezték. De a megkésett tavasz arra kényszerítette a szövetkezet dolgo­zóit, hogy ésszerűen használják ki a vetésre alkalmas időt. így aztán a három mezei csoport jó együttmű­ködésének az eredménye csakhamar megmutatkozott, lobban, gazdasá­gosabban használhatták ki a gépe­ket és így sikerült a feladatot nyolc nap alatt teljesíteni. Összesen 255 hektár árpát, 21 hektár cukorrépát és 8 hektár zabot vetetlek el csak­nem a tervezett idő fele alatt. Pasztarek Gáspár, a szövetkezet agronómusa Tóth István traktoros­ról beszél nagy elismeréssel, aki fáradságot nem ismerve az ünnepek alatt is dolgozott és tarktorával 170 hektár területet vetett be. A szövetkezet elnöke, Czére Gusz­táv nemcsak vezetni tudja a szövet­kezetei, de ha kell a munkában is példát mutat a többieknek. Ö sem henyélt az ünnepek alatt. Traktorra ült és együtt dolgozott a megértőbb szövetkezetesekkel. A trágyázásról sem feledkeztek meg a jókaiak. Letusek József és Varjú Lajos traktorosok Jakus Pál és Ára József szövetkezeti dolgozók segítségével 280 hektárnyi területen hintették el a műtrágyát. Most az ősziek fejtrágyázását végzik. Reméljük, hogy végre kikerülnek a jókaiak is a bűvös körből és a szövetkezet új vezetősége mindent megtesz azért, hogy az eddig elha­nyagolt szövetkezet is gyarapodás­nak induljon. —sz— □□□□□□□□□□□OGDOOODnDOODOODOQDöODDDOCnOCODDCIDQClCinG , Tavasz, tűz, győztes élet, ritmussal gyújtó ének, add varázsod, hatalmad, . zöldágas forradalmad, lombja terüljön végre minden kopár vidékre, hol- ember él e bolygón hadd köszöntsön mosolygón, mint én, míg behavaz hímporos, selymes fényed, örök tavasz. naprólnäprais "ö az új Következetek izáma A Német Demokratikus Köztársaságban az utóbbi hónapokban jelen­tősen meggyorsult a mezőgazdaság kollektivizálása. Az 1957-es évi négy­száztízzel szemben 1958-ban az első negyedévben 675 új mezőgazdasági ter­melőszövetkezet alakult s így az NDK-ban eddig már 7366 szövetkezetei tartanak nyilván, amelyek 1 789 000 hektár földön gazdálkodnak. (A Bauer Echo című lap nyomán). A kukoricát is csávázni kell A Szlovák Mezőgazdasági Ellenőrző és Kísérleti Állomás a kukorica­vetőmag ellenőrzésénél rendkívüli erős fuzáriumos gombabetegséget álla­pított meg. Ez a nálunk eddig kevésbé ismert betegség a kukorica csíráz­­tatásakor jelentkezett és a 8-15 cm nagyságú csírák 30 százalékát tel­jesen tönkretette. Ezt a betegséget megállapították a műszárított kuko­ricánál is. Ez ellen a betegség ellen minden kukorica-vetőmagot csávázni kell agronallal 250 grammot adagolva 100 kg-ként. Ez a csávázás részben ha­tásos a golyvásüszög ellen is. A Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal felhívja a GTÁ-ok, JNB-ok, EFSZ-ek és állami gazdaságok mezőgazdászainak figyel­mét, hogy a vetés előtt csávázzák az összes kukorica-vetőmagot. A pereszlényi EFSZ-ről a múltban nem sok jót hallottunk. Mostohán viselték a közös gondját a szövetkezetesek. De a tavaszon vál­tozás állt be itt is. Az asszonyok sür­getni kezdték a munkák elvégzését. Huszonöt asszony 70 hektáron hin­tette el a műtrágyát. Erre a férfiak is jobban munkához láttak. Előkerül­tek a traktorok mellett a lovas vető­gépek is, hogy a mag minél előbb a földbe kerüljön. Reméljük, hogy a pereszlényi szö­vetkezetesek buzgalma túl éli az idei tavaszt és a közös is virágba szökken. i. b. A sacai szövetkezetesek a jól gondo­zott kertészetből sok korai zöldséget szállítottak a húsvéti piacra. Büszkék is erre a kertészeti csoport dolgozói, amint az Sugár Marika arcáról is látszik Dolgoznak a kertészek A felsőpatonyi EFSZ kertészei 10,5’ hektárnyi területen termelnek zöldség­félét. A múlt évben a súlyos jégkárok ellenére is 93 százalékra teljesítették tervüket. Ebben az évben 342 000 ko­rona értékű árut akarnak a piacra adni. Ez idáig már 700 fej salátát adtak le és e napokban további 6000 fej saláta, 3000 darab retek és 70 mázsa spenót leadására kerül sor. Jól felhasználják a helyi forrásokat A kellemetlen, makacs, hosszú telet feledteti a zöldülő mezők felett csil­logó napsugár. Tavaszias a hangulat az ajnácsköi szövetkezet portáján is. Az elkészített melegágyakban hajtást eresztettek a különböző magvak. A szövetkezeti tagok fejük búbjára do­bott kalappal forgolódnak az udvarok­ban. Kissé még újszerű számukra a helyzet. Hiszen ez az első közös ta­vasz. A közismert paraszti összetartás mosolyt csal az ajkukra, derűt cisz munkájukba. — Hogyan használták ki a téli hó­napokat és hogyan ment a tavaszi mun­­ka? — érdeklődöm Szabó Istvántól a A diószegi cukorgyári gazda­ság Lúcny Dvor-i részlegén a múlt évben 420 mázsa cukorrépát termel­tek hektáronként. Ebben az évben sem akarnak keve­sebbet, ezért a 45 hektáros parcellá­ba hektáronként ősszel 550 mázsa istállótrágyát szán­tottak be, tavasz­­szal a talajelőké­szítéskor pedig 6 mázsa műtrágyát szórtak el hektá­ronként. S hogy méginkább bizto­sítsák a jó ered­ményt, igyekeztek mielőbb földbe ten­ni a magot. Guldán János csoportveze­tő fáradságot nem ismerő szervező munkája nyomán már az elmúlt na­pokban végeztek a vetéssel Foto: Zd. Svrcek szövetkezet elnökétől, aki maga is a tagok között tevékenykedik. Az elnök válasza sok mindenre fényt derít. A vetőmagokat idejében össz­pontosították. Kitisztították és minő­ségi magokért cserélték be. Amint a hótakaró elolvadt, a hengerzést és tár­csázást tűzték• napirendre. A vetés után elszórásra kerülő műtrágya be­szerzése se maradt ki a feladatok sorá­ból. A szövetkezet valamennyi fogata részt vett a vetésben. Most veszik hasznát annak az előrelátásnak, hogy a kedvező téli hónapokat kihasználták a mélyszántás elvégzésére és így a talaj készen várta.őket. Ezután-a ta­gok szorgalmára terelődött a szó. Jól fogják fér a közös gondokat ebben a szövetkezetben. Hronec Pál CSISZ tag fiatal fiú, de a legjobbak között emlegetik'. Csaknem a legtöbb munkaegysége ván. De ipar­kodnak mások is. Hanyus 'Ferenc, Pa­taki József. Herényi Béla,’Nagy Anna és a többiek is kezdettől fogva mindig kéznél voltak. Még sok szövetkezetnek, például az almágyinak és csornainak már az első évben gondoskodni kell új istállók és gazdasági épületek építéséről s ezzel amellett, hogy a munkák nagyrészét önsegéllyel végzik, mégis bizonyos ter­heket rónak, a közösre. Ajnácskón más a helyzet. Három-négy olyan istálló maradt a régi úri birtokok után, ame­lyekben 30 — 50 darab szarvasmarha, illetve más haszonállat elhelyezése lehetséges. Ehhez csupán arra van szükség, hogy ezeket az istállókat s'rendbehozzák, korszerűsítsék esetleg kibővítsék. A szövetkezet helyi nyers­anyagforrásai a munka elvégzését ol­csóbbá teszik. Az így magtakarított összegeket a szövetkezet más irányú fejlesztésére lehet fordítani. Például jó minőségű nagy hasznot hajtó gazda­sági állatok beszerzésére, gépek vásár­lására, tehát olyasmire, ami rövid időn belül jövedelmet hózhat a szövetkezet­nek. Megoldatlan feladat még a tyűkok összpontosítása az ajnácsköi szövetke­zetben. Ez megmutatkozik a tojásbe­adásban is. Sáncéi Dezső, a helyi nem­zeti bizottság elnöke azt mondja, nem egy szövetkezeti tag megemlítette, már, hogy a háztáji gazdaságból kisebb-na­gyobb mennyiségű tojásbeszolgáltatás­ra hajlandó, lleynf ormán addig is amíg a szövetkezetnek sikerül megol­dania ezt a kérdést, legalább részben teljesítheti a tojásbeadást. A köieljö-Szép juhállománnyal dicsekedhetnek az ajnácsköiek. vőben a szövetkezet vezetősége a helyi nemzeti bizottság segítségével akciót indít a tojásbeadás helyzetének meg­javítására. A g óc s Vilmos, Ajnácskő Az egyik istállóban még 50 darab szép növendékállat van.

Next

/
Thumbnails
Contents