Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-13 / 15. szám

8

JiaVttä

Földműves

1956. április IS.

N. Sz. Hruscsov Magyarországon

Tömeg gyűlések és katonai díszfelvonulás Budapesten

Magyarország felszabadításának 13. évfordulója alkalmából Budapesten nagyszabású katonai díszfelvonulás volt, a központi emelvényen helyet foglalt a Magyarországon tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség, N. Sz. Hruscsov vezetésével, Kádár János, Dobi István, dr. Münnich Ferenc és a magyar kormány több tagja.

A díszfelvonulás után, amelyet az úttest két oldalán egybegyült tömeg lelkesen üdvözölt, a több százezres tömeg a Hősök Terére vonult, ahol nagygyűlés volt. A gyűlésen Kádár János és N. Sz. Hruscsov mondottak beszédet.

A világ köszönti a szovjet határozatot

Berlintől Tokióig üdvözlő táviratokban és nyilatkozatokban . köszöntik a Szovjetunió nemes kezdeményezését.

N. Sz. Hruscsov, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője beszédében köszönetét mondott a budapesti és az összes magyarországi dolgozóknak az Októberi Szocialista Forradalomnak és a fiatal Szovjet Köztársaságnak nyújtott testvéri támogatásáért és segítségéért. A nemzetközi és a belső reakciónak 1919-ben sikerült megdöntenie a Magyar Tanácsköztársaságot, — mondotta a szónok ezzel kapcsolatban — a hatalmas szocialista tábor fennállásának korszakában a magyar dolgozó nép biztosan számíthatott a többi szocialista ország önzetlen segítségére és nehéz napjaiban valóban testvéri segítségben és támogatásban részesült. A magyar kormány kérésére a szovjet csapatok rész vettek az 1956. októberi ellenforradalmi puccs leverésében. Közös erőfeszítéssel felszámolták a fasiszta rendszer visszaállításának és egy újabb háborús tűzfészek kelétkezésének veszélyét Európa középpontjában.

A Magyar Népköztársaság sikereinek fő és döntő tényezője az, — folytatta N. Sz. Hruscsov — hogy Magyarországon a szocialista építés élén harcedzett marxi- lenini párt áll. A magyar munkásosztály méltán tekinti az ő pártjának, amely elválaszthatatlanul a néphez kötődik.

A marxizmus-leninizmushoz és a szocializmusért folyó harc eszményeihez hű magyar szocialista munkáspárt egybefonja hazaszeretetét a proletár nemzetköziség eszméivel. Ebben rejlik nagy ereje és sikereinek forrása.

A magyarországi helyzet gyors normalizálódása beszédes bizonyítéka annak, — mondotta a továbbiakban — hogy nem lehet visszavetni egy olyan ország fejlődését, amely a szocializmus útjára lépett. Beszédes bizonyítéka annak, hogy a szocialista tábor országainak egysége, összefogása és kölcsönös testvéri segítsége óriási erőt képvisel.

A szocialista tábor megszilárdulása

— mondotta N. Sz. Hruscsov — nagy befolyást gyakorol az emberiség egész történelmi fejlődésére. Sikereinkkel, összefogásunkkal segítjük az egész világ békeszerető, demokratikus erőit az újabb háború veszélye ellen, a demokráciáért és társadalmi haladásért vívott harcukban.

A Szovjetunió Legfelső Szovjetje néhány nappal ezelőtt elhatározta, hogy országunk egyoldalúan beszünteti az atom- és hidrogénfegyverrel való kísérleteket. A Legfelső Szovjet egyben felhívta az Egyesült Államokat, hogy kövesse példáját. Az USA elnökének a napokban összehívott sajtóértekezletén Eisenhower elnök kijelentette, hogy a Szovjetuniónak ezt a külpolitikai akcióját nem lehet „komolyan venni“, hogy az ilyen akciók „tisztára propaganda célúak“. Eisenhower elnöknek ez a nyilatkozata csalódást okozott és mélyen elszomorította a világ népeit — mondotta N. Sz. Hruscsov.

A népi Magyarország dolgozóinak e nagygyűlésén részt vevő ezrei előtt kijelentem — mondotta N. Sz. Hruscsov, — hogyha Eisenhower úr valóban úgy véli, hogy mi az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek beszüntetésével propagandát csinálunk, miért nem folytatott ő is, meg a többi nyugati államférfi is ugyanolyan propagandát és miért nem szünteti be az atomfegyver-kísérleteket ?

Mi a nukleáris fegyverekkel való kísérletezések megszüntetését első lépésnek tekintjük a teljes leszerelés irányában, a világbéke biztosításához szükséges feltételek megteremtésének irányában, első lépésnek azon az úton, amely a békés együttlétezéshez és a két rendszer békés versengéséhez vezet.

N. Sz. Hruscsov ezután utalt a Szovjetuniónak arra a javaslatára, hogy hívják össze a kormányfők csúcsértekezletét a sürgős kérdések megoldásának érdekében és azért, hogy közös erőfeszítésekkel hatékony módot találjanak a nemzetközi feszültség enyhítésére.

Azt mondják nekünk, — mondotta N. Sz. Hruscsov— hogy meg kell vitatni a kelet-európai országok helyzetét. De valóban mit is akarnak megvitatni és ki adott valakinek is jogot ahhoz, hogy megvitassa más országok belső fejlődésének kérdését? A keleteurópai népek már megoldották ezt a kérdést— hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov. — Saját gazdáikká váltak és nem engedik meg, hogy bárki is beavatkozzék belügyeikbe.

A legfontosabb feladatunk megerősíteni a békét — mondotta végül N. Sz. Hruscsov. — A szocialista tábor a béke szilárd pillére. A szocialista országok történelmi hivatásának teljes tudatában ezután is tántoríthatatlanul együtt haladunk a béke és a szocializmus útján.

Szíria

Az A1 Nasr című Szíriái lap a következőket írja: Az Egyesült Államok elutasító álláspontja az atomkísérletek beszüntetésének kérdésében az egész világ előtt minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy az amerikai kormány nem akar békét s nem akarja kiküszöbölni az atomsugárzások veszélyét. Az amerikaiak elutasító válasza azt is bizjonyítja, hogy az amerikai államférfiak nyilatkozatai és a béke megszilárdítását hangoztató ígéreteik nem egyebek propagandánál.

Egyiptom

Országos Békevédelmi Bizottsága hasonlóképpen nyilatkozatot tett közzé a Szovjetunió határozatával kapcsolatban. A nyilatkozat a többi között a következőket mondja: a szovjet

kormány elhatározása megfelel a népek legbenscbb törekvéseinek. Az Országos Békevédelmi Bizottság üdvözli a Szovjetunió határozatát és felszólítja Egyiptom összes szervezeteit és minden becsületes emberét: szólítsák fel az USA és Anglia kormányait, hogy kövessék a Szovjetunió példáját.

Az olaszországi

szovjet nagykövet fogadta a római békeharcosok küldöttségét, amely átadta a békeharcosok római bizottságának nyilatkozatát. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az olasz főváros lakossága köszönti a Szovjetunió határozatát és azt békepoíitikája konkrét megnyilvánulásának tekinti.

A szovjet határozat élénk visszhangra talált

az NDK és NSZK

közvéleményében is. Dr. Kurt Hagen hamburgi professzor kijelentette: „A Német Szövetségi Köztársaságnak megfelelő alkalomnak kellene tekintenie a szovjet határozatot az atomfegyverkezéssel kapcsolatos mindennemű intézkedés haladéktalan megszüntetésére“.

Dr. Gerlach atomfizikus profeszszor, a göttingai felhívás egyik aláírója kijelentette, hogy a szovjet határozat lényegesen hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez.

Az indiai

közvélemény felháborodással fogadta Dulles nyilatkozatát. Az indiai lapok élésen bírálják Dulles amerikai külügyminiszter ama szavait, amely szerint az USA tovább folytatja az atomfegyverkísérleteket.

A Times of India vezércikkében felszólítja az USA vezetőit „helyezkedjenek pozitív álláspontra a szovjet gesztussal szemben“. Az amerikaiak kitartó követelése a nemzetközi ellenőrzési rendszer létesítése — írja a lap — nem megfelelő válasz, mert lehetetlen egy mindkét fél számára elfogadható ellenőrzési rendszert létesíteni, amíg a nyugatiak részéről az együttműködési szándék legcsekélyebb jele sem nyilvánul meg.

Japán

Yassui Kaoru, az atom- és hidrogénfegyver eltiltásáért küzdő japán országos tanács elnöke, táviratot intézett N. Sz. Hruscsovhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez.

A szovjet kormánynak ez az intézkedése — hangzik a távirat — történelmi jelentőségű, mert döntő mértékben hozzájárul a magasztos cél győzelméhez, a nukleáris háború veszélyének elhárításához. Szeretnénk, ha a Szovjetuniónak ez az intézkedése első lépés volna a nukleáris fegyver gyártásának, felhalmozásának, a vele való kísérleteknek a teljes eltiltásához vezető úton, az atomfegyverrel rendelkező államok közötti megegyezés alapján. Remélem, hogy a szovjet kormány további erőfeszítéseket tesz ebben az irányban - hangzik a távirat.

Összehívják a népek világkongresszusát

Véget ért a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának budapesti ülésszaka. A záróülésen elhatározták, hogy a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa következő ülésszakát 1959-ben Pekingben tartja meg. A végrehajtó bizottság a következő okmányokat fogadta el:

1. Határozat a népek békeharcának fokozásával és a szakszervezeti egység megerősítésével kapcsolafos időszerű feladatukról;

2. az SZVSZ felhívása 1958. május elsejének megünneplésére;

3. felhívás a világ dolgozóihoz és szakszervezeteihez a népek világkongresszusának összehívásáról a leszerelésről és a népek békés egymás mellett éléséről;

4. határozat a szakszervezetek feladatairól a szolidaritás megerősítéséért a gyarmati rendszer ellen folyó harcban;

5. határozat az ifjú munkások első nemzetközi szakszervezeti értekezletének összehívásáról;

A nagy szocialista gondolkodó első írásainak, de különösen a Kommunista Kiáltványnak 1848-ban történt megjelenése óta a polgári közgazdászok és más elméletgyártók legfontosabb feladatuknak tartották Marxnak a kapitalista gazdasági rendszer mély elemzéséből származó világos, de a kapitalizmusra lesújtó következtetéseit megcáfolni. Ebben az igyekezetükben segítségükre siettek a „szocialista" revizionisták is, akik a munkásmozgalom tudományos alaptételeinek kétségbevonásával vagy merev mechanikus magyarázatával akarták bizonyítani Marx társadalmi és gazdasági tanainak tarthatatlanságát. De a marxizmus túlélt minden revizionista elméletet. Dühring, Bernstein, Kautsky és hasonszőrű társaik elméleteiről ma már senki sem beszél, mert a kapitalizmus fejlődése világosan igazolta Marx kutatásának eredményeit. Bernstein elmélete az osztályok feletti államról ma már csak mosolyt válthat ki azokból, akik a legutóbbi világháború idején a fasizmus virágkorában meggyőződtek arról hogy a burzsoázia, ha hatalma végveszélybe kerül, sutba dobja még a formális polgári demokráciát is, és véres osztályuralmat hoz létre a kapitalista osztály biztonságának, imperialista hódító terveinek érdekében. Kaustky langyos osztályharcelmélete sem állotta ki a történelem tűzkeresztségét a fasizmus viharában. Éppen ez a korszak bizonyította be a legvilágosabban, hogy a szocialista forradalom és a proletariátus diktatúrája elkerülhetetlen politikai forma a kapitalizmus likvidálása, a dolgozó osztályok felszabadítása és a szocialista társadalmi rendszer kiépítése útján.

De minél bizonyosabbá vált a marxi igazság és a dolgozó tömegek minél inkább felismerték a forradalmi út helyességét, mélyet Lenin geniálisan alkalmazott az imperializmus

korára, a kapitalista elméletgyártók annál dühödtebben fordultak a marxi tanítás ellen. Hogy ellensúlyozzák a tömegekben mindinkább elterjedő szocialista igazságok hatását, új felmelegített formában táláltak fel a bukott és a történések által megcáfolt revizionista elméleteket. Az egyik ilyen újsütetű hipotézis —, mely az amerikai közgazdászok elmeizzadmánya — azt állítja, hogy a kapitalizmus elkerülheti a válságokat, ha áttér a tervezett gazdálkodásra, szabályozza a vállalatok nyereségét és a munkásokat is részesíti a termelés hozamában. Itt az ún. népi részvényekre gondoltak, melyeket egyes nagyvállalatok be is vezettek. Apró részvényeket adtak el munkásaiknak, melyek egyrészt nem jogosítanak az irányításban való részvételre, másrészt a hatalmas haszonnak csak nevetséges morzsáit juttatják a dolgozóknak. A kapitalisták fő célja, hogy ezzel az intézkedéssel távoltartsák a munkásokat a bérharctól mondván, hogy a sztrájkokkal csak saját bevételeiket, osztalékaikat gyöngítik.

Az időszaki válságok és eza»l kapcsolatban a dolgozók elszegényedése, a vészes munkanélküliség, a társadalom vásárlóerejénenk csökkenése, vaskövetkezetességgel minden gazdasági rendszerben bekövetkezik, melyben a termelőeszközök egy kisebbséget alkotó kizsákmányoló osztály kezében vannak. A kapitalizmus gazdasági főtörvénye a mindig magasan profitra való törekvés, melytől nem mentesül egyetlen kapitalista ország sem, mély és eltörülhetetlen ellentéteket rejt magában. Az egyik ilyen ellentét a termelőeszközök tulajdonosainak érdekellentéte,

a munkások, a javak előállítóinak érdekeivel. Ez az ellentét másképpen nem szűntethető meg, mint a termelőeszközök társadalmi tulajdonba való vételével.

A legutóbbi hónapokban mintha elcsendesült volna a népi kapitalizmus előharcosainak hangja. Az események újra leckét adtak a kapitalista rendszer védelmezőinek. A napról napra súlyosodó válságjelek a kapitalizmusban elevenen cáfolják a népi kapitalizmus hirdetőinek elméletét és a válság nélküli kapitalizmus álomképe mindinkább elhalványul, hogy helyet adjon a kételynek és a zűrzavarnak. Újból teljes igazságában fénylik a marxista tudomány azon tanítása is, hogy a válságba került kapitalizmus fegyverkezésben és az imperialista háborúban keres megoldást belső betegségeire. Erre mutat a lázas fegyverkezés és az agreszszív revánzsista és fasiszta erők új életre keltése is.

A válság azonban mindezek ellenére folytatja vészes útját. Az USA- ban a munkanélküliek száma március közepén túlhaladta a 7 milliót és a 14 millió lakosú Kanadában elérte a 800 ezret. De nem kerüli el az európai burzsoá államokat, sőt a „gazdasági csodának“ nevezett nyugatnémet nemzetgazdaságot sem. A munkanélküliség emelkedése természetszerűleg a fogyasztás csökkenését vonja maga után, így az eladhatatlan árumennyiségek arra kényszerítik a monopóliumokat, hogy újabb és újabb üzemegységeket kapcsoljanak ki a termelésből. Ez történik Detroitban, az amerikai autógyár központjában, a német hajóépítő iparban, szénbá-) nyászatban és másutt is. Az amerikai kormány a mezőgazdaságban újra szűkíti a termelő területeket és Brazíliában csökkentik a kávéültetvények terjedelmét.

Az európai államok nemzetgazdasága az USA-val szembeni eladósodása folytán gazdasági függésbe került. Az Egyesült Államok rákényszerítette őket arra, hogy nagymértékben csökkentsék kereskedelmüket a szocialista országokkal. Pedig nyilvánvaló, hogy a kereskedelem kiterjesztése enyhíthetné egyedül a mindinkább terjedő válságot. A válság nyomása és a kelettel való kereskedelem jelentőségének felismerése mTndig nagyobb teret hódít ezekben az államokban. Legutóbb Kanada kötött szerződést a Kínai Népköztársasággal ezer gépkocsi szállítására. Az amerikai monopolisták, akik érdekelve vannak az amerikai

gépkocsigyártásban, mégakadályozták a vétel realizálását. Az európai kapitalista országok gazdasági körei mindig erélyesebben követelik a kelettel folytatandó kereskedelem növelését. A húsvéti ünnepek alatt tartott ülést az európai NATO államok gazdasági bizottsága Párizsban, amelyen ezen államok képviselői követelték a szocialista országokkal folytatott kereskedelem kiterjesztését és az amerikaiak által letiltott áruk jegyzékének enyhítését. Ezen követelésüket azzal indokolják, hogy az amerikai válság súlyosan érinti az európai kapitalista államok nemzetgazdaságát. Ezért szükséges a kelettel való kereskedelem „felélénkítése“. Azonkívül az ún. sztratégiai cikkeket, melyek a tiltott listán vannak, ma már a Szovjetunió és a népi demokratikus államok olyan mennyig ségben állítják elő, hogy már exportra is képesek. Az angol ipar képviselői meg vannak győződve arról, hogy keleten biztos piacot nyernének forgalmi repülőgépek, gépkocsik, hírszolgálati és gyári berendezések, villamos és hidraulikus eszközök és finom műszeriparuk számára.

A marxi gazdaságelmélet a kapitalista gazdaság törvényszerű válságairól napjainkban újabb és újabb bizonyságokkal igazolta helyességét és semmilyen kaptafa-elmélet nem teheti, meg nem akadályozhatja, az egyre súlyosbodó válságot, el nem kendőzheti azt az igazságot, hogy a gazdasági káoszból, a válságból, a munkanélküliségből és a dolgozók nyomorából csak egy kiút van. És ez a kiút a szocialista gazdálkodás útja, melyen fényes sikerekkel haladnak a szocializmust építő országok és elsősorban a 40 éves évfordulóját ünneplő, fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező világhatalommá fejlődött Szovjetunió. P. E.

SZABAD FÖLDMŰVES - a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség Bratislava, Krizková 7 — Telefon 243-46 — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p„ Bratislava, ul. Februárového vífazstva 6/d. — Évi előfizetés Kés 20.80.

félévre Kcs 10.40 — Terjeszti a Postahírlapszolgálata. A-51119S