Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-13 / 15. szám
1*58. április IS. y/taUaif Földműves s Állítsuk szolgálatunkba a vizet X föld termelékenységének két legfontosabb tényezője a tápanyagok és a víz. A föld tápanyagszükségletét mezőgazdasági dolgozóink már csaknem mindenütt rendszeresen és következetesen pótolják. Az utóbbi időben egyre nagyobb arányokat öltenek a meliorációs munkálatok is; az öntözőberendezések létesítése és a talajvíz lecsapolása. Minálunk ezen a téren van elég tennivaló. Hiszen a rendezetlen vízviszonyok miatt nem egy EFSZ és ÁG kénytelen extenziv (külterjes) gazdálkodást folytatni. Államunk többmilliós befektetést áldoz évente, az EFSZ-ek és ÁG-ok földjeinek öntözésére, illetve víztelenítésére. Kormányunk az 1957-es évben több mint 70 millió koronát adott a meliorációs munkálatokra. Ebben az évben 120 millió koronát terveztünk újabb öntözőcsatomák és alagcsövezések készítésére. De mindez nem elég. Fokozni kell a meliorációs költségek iramát és csökkenteni a kiadásokat. A kerületi meliorációs vállalatok szaksegítsége mellett rendkívül nagy jelentősége van az önsegélyezésnek a kiadások csökkentésében. A legnehezebb munkán kívül, melyet a kerületi meliorációs vállalatok aránylag olcsón végeznek el, úgyszólván mindent elvégeznek a szövetkezeti dolgozók. Például a kanális partok egyenlítését és gyepesítését, a patakok medrének szabályozását, a kanálisok tisztítását stb, a szövetkezetesek saját erejükből, saját fogataikkal könnyen és olcsón el tudják végezni. Szükséges, hogy az EFSZ-ek előre tervezzék a meliorációs munkálatokat és erre a célra megfelelő számú munkaegységet biztosítsanak. A munka szakszerű szervezésével, a szövetkezeti dolgozók bekapcsolásával és a helyi források kihasználásával 40 —50%-kal csökkenthetjük a kiadásokat. A sikeres munka érdekében feltétlenül fontos az állandó meliorációs csoportok megszervezése is. Ezek feladata az egész év folyamán kizárólag a meliorációs munkálatok végzése és a meglévő csatornák karbantartása lesz, az EFSZ-ek és az ÁG-ok földjein. Ennek érdekében a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal már ebben az évben közel 500 szövetkezeti és állami gazdasági dolgozót képez ki a meliorációs csoportok élére. Egyes szövetkezetek dolgozói már tisztában vannak az önsegélyezés jelentőségével. 1957-ben 109 EFSZ 3351 hektárnyi területen végezte el a víztelenítési munkálatokat, átlagban hektáronkénti 1399 koronás kiadással. Az eddigi tapasztálatok alapján a víztelenítés következtében rohamosan növekedik a hektárhozam. A gabonaneműekböl 9, kapásnövényekből 60, szénából pedig 12 mázsával emelkedett a hektérhozam. A második ötéves terv végére közel 40%-kai kell emelni a mezőgazdasági termelést. Ezt nem érhetnénk el a vízgazdálkodás rendezése nélkül. Ezért a jelenlegi viszonyok mellett nagy jelentősége van a kisebb víztárolók építésének, melyek az öntözésen kívül nagy segítséget nyújtanak a vízi baromfi tenyésztésében és a haltermelésben is. Természetesen víztárolók ott épülhetnek, ahol ehhez megvannak a reális feltételek (elegendő víz, megfelelő talaj stb.). Amennyiben a víztárolókat haltermelésre is használjuk, számolni kell a tároló tisztogatásával, ezért olyan növényt termeljünk a tároló közelében, amely hosszabb ideig is el van öntözés nélkül. A távlati tervben 60 kisebb tároló építése szerepel, kb. 1600 hektárnyi földterületen. Ez több mint 10 000 hektár föld öntözését teszi majd lehetővé. Ez az öntözési módszer már a Szovjetunióban és Bulgáriában jól bevált. A mi mezőgazdaságunkban kb. 500 millió korona évi veszteséget jelent az öntözés hiánya. Érdemes tehát kihasználni a lehetőségeket. Az elért eredmények arra serkentenek, hogy minél jobban használjuk ki a természetadta lehetőségeket, állítsuk szolgálatunkba a vizet és ezáltal emeljük mezőgazdaságunk termelékenységét. Sz. Egy mondatban... X Különböző vetőmagok próbacsíráztatása terén a várkonyi és a felsőpatonyi EFSZ mutat jó példát a dunaszerdahelyi járásban. X Az ifjú szövetkezetesek és traktorosok ez évi első országos konferenciájának határozata alapján több mint 500 fiatal lépett a nyitrai kerület szövetkezeteibe. X Idomított strucc őrzi a farmokat egyes dél-afrikai vidékeken; az óriásmadarak veszedelmesebbek a harapós kutyánál. X Az ógyallai járás EFSZ-eiben 170 hektáron előcsíráztatott korai burgonyát ültetnek, s mintegy 300 hektárba négyzetes-fészkesen vetik majd a kukoricát. X A világ leghosszabb csatornájának építését kezdik meg Indiában; a 700 kilométeres víziút életet visz majd a Radzsasztan-sivatagba, ahova a tervek szerint egymillió embert akarnak telepíteni. X Novgorod vidékén a szovjet vadászok új módszert vezettek be; a vadaknak kitett húsba altatószert helyeztek, majd másnap könnyűszerrel összeszedték az elaludt vadakat és a szükséges példányokat a Moszkvai Állatkertbe szállították. X Tehénállományfejlesztési tervét a tanyi EFSZ már ezidáig 113 százalékra teljesítette. így néz ki a kukorica árasztásos öntözése ombhátán domb ... egy helyen tán egy óriási eke hasított a föld hátába... A völgyben . kisebb, nagyobb házak ... Ez a falu Bajta. A tavaszi nap fénye megtörik a házak tetején, a cserépcédö bádogon. Tavasz van újra. .. Alig hiszi az ember. Szinte ragyog, tündöklik mpst a kis falucska. Az utas mindjárt az autóbusz megállónál egy feliratot lát: útkaparó. Balra egy 10 év körüli gyerek harmonikázik. A jó magyar csárdások messze kísérik azt, kit az útja erre visz. Odébb az egyik utca felmenekül a domboldalba, a másik a völgy alján szerénykedik tovább. A tanácskozók A tér közepén az iskola, jobbra a a nemzeti bizottság épülete. Bent emberek összedugott fejjel tanácskoznak. Kemény, munkába edzett földművesek, mérlegelik a holnapot. — Dologhoz állunk, mert most minden perc egy órát ér. Megtréfált ez a cudar időjárás, — sajnálkozik Hegedűs István a nemrég alakult szövetkezet elnöke. Dologtevés, dologvágy, mindenki arcán. Amilyen nehezen határozta el magát a 47 középparaszt, most annál nagyobb az igyekezet, a kezdet láza. Juhász Pál könyvelő a biztosítás rendezésén serénykedik, meg a bevallások szerint összeadja a földpántlikákat. Mérgelődik is, mert nem mindenki jön időben. A nyilvántartás meg kell, mert ez a lelke mindennek. Hlavács József a nemzeti bizottság titkára most csak féllábbal van irodában, brigádra készül. Azért egy-két ügyben segít a könyvelőnek. Nem hagyják magára a szövetkezetei, kell itt a segítség. Eddig is nehéz munka volt. A nemzeti bizottság először tagjait győzte meg a szövetkezetesítésről és amikor egy-két kivételével aláírták, akkor jött utánuk a falu többsége. — Nehéz volt eddig az út — mondja a titkár — de nem állunk meg. Nem lehet... — Van-e még magángazda1 — Van. Sokan adósak is. Turcel Pál három mázsa sertéshússal, 700 tojással és más egyébbel maradt el. Környi József meg 8 mázsa hússal, több mint 3000 tojással, olajosfélékkel adós. — Ezért nem hagyhatjuk abba az agitációt. Eddig a falu 200 000 korona biztosítási díjjal tartozik, nem is szólva a beadás nem teljesítéséről. — Hát Tóth Imre?'. ... — szól közbe az egyik tanácskozó. — Négy mázsa hússal, 600 tojással, meg tejjel tartozik. — Meg a fia . .. Bizonygatnak: — A gyerek . . . Összenéznek, aztán újra nyilatkozik valaki. — Ö a kocsmában mulat, iskolás fia meg kocsiskodik. Tavaly megbukott, most rosszak az előmeneteli jegyei. Sokat hiányzik. — Hát én nem hagynám a fiam, — kesergi valaki. — Pedig közénk jöhetne, nem kellene hiányozni a fiának — szól Hegedűs bácsi. — Jöhetne, várjuk — mondják a többiek is. Az iskolában A toronyban ebédre harangoznak. Ki-ki tér a portájára. Ebédközben tekintjük a nemzeti iskolát. Már a folyosóra hallatszik a tanító hangja. Tanulják a hangjegyek értékét, képletesen, hogy megértsék a kottát. Közben olvassuk a faliújságot. A falu 180 000 korona segélyt kap. Százötven kerékpár, 7 mosógép, 95 rádió és más közszükségleti cikk mutatja a fejlődés görbéjét. Az első osztály 500 órát segít a burgonyabogár szedésben, gyűjt 50 kg papírt, 15 mázsa vasat és 150 kg mákhéjat. A második osztály sem marad le az igyekezetben. A faliújság tükrözi a szövetkezetesítést is, megtalálhatjuk az első belépők névsorát. Szép, nagyon szép munkát végeznek itt. Sörözés közben Ebéd után sörre térnek a falusiak. Kortyolgatás közben sem felejtik a napi gondokat. — Még sokan nem hozták be az árpát — kifogásolja Hegedűs bácsi. — Molnár sógor tartozik még — toldja egy másik. — Rendet kell teremtenünk — tesz pontot az elnök. Aztán meg újra a jövőt firtatják. Vesznek 100 család méhet, mert... Egy kicsit bizalmatlankodnak ... — Felül 100 hektár akácos van a határban. Jó mézet ad majd. Veszünk 100 család méhet. — De ezt nehogy megírja, mert így is a nyakunkra zúdulnak a környékről — tréfálkoznak. Aztán felhajtják söreiket és ki-ki lát a maga munkája után. Nem lehet közömbös Czölőske, ez a királyhelmeci járásban levő apró falucska ott húzódik meg a Bodrog partján a domboldalon, mely a Tokaji-hegyláncból nyúlik egészen idáig, mintha csak azt akarná, hogy a tüzes tokaji nedűből a Felső-Bodrogpart lakóinak is jusson valamicske. Az Irma-telep, Kosut földbirtokos úr egykori tivornyázó helye pedig a falutól távolabb ott magányoskodik a domb délnyugati oldalán, körülvéve öt hektár gyümölcsössel meg vagy 43 hektár szőlővel. Valamikor kivilágos kivirradatig az urak dőzsölésétől volt hangos a telep, most az ország különböző rérészeibe, hogy megtudja, hogyan helyezték el a kikerült szakembereket. Mit mutatnak a válaszok? A Zselízi Állami Gazdaság igazgatósága arról értesíti az iskolát, hogy két kiküldöttüket, Csonka Jánost és Borka Bélát, akik a múlt évben végeztek, a gazdaság 24 hektáros gyümölcsöse és 4 hektáros szőlője vezetésével bízták meg. Mind a szőlő, mind a gyümölcsös fiatal telepítés, tehát szükség van a szakemberre — írják. Hegedűs Feri is ide megy majd vissza záróvizsga után. Vizy József az iskola elvégzése után a jánoki EFSZ szőlészetének és Varga Gyula, Szoták Sándor, Székely Lajos és Varga Zoltán az iskola környékét szépítik - az erdők hónapjában gyümölcsfákat ültetnek a klszéből idesereglett fiatalok, idősebbek sajátítják itt el a szőlőművelés és a gyümölcsészet tudományát. Ugyanis 1952-től ezen a telepen Szőlészeti és Gyümölcsészeti Mesteriskola nyílt Jó bor terem a napos domboldalon. Sok szőlőfajta és ugyancsak sok fajta gyümölcs terem az iskola telepén, így hát a tanulók mindkét ágazatban sok minden érdekes dologgal megismerkedhetnek. ' Az elméleti tudás gyakorlati megvalósítását hirdetik a szépen gondozott fák és jól ápolt szőlőtőkék. Ez nem is csoda, mert akik ide jelentkeztek, szeretik ezt a szakmát, s a hetenkénti 20 órás gyakorlaton alkalmuk nyílik, hogy ezt bebizonyítsák. Tj1 vente 20 szakember kerül ki *-J az iskolából. Húsz szakemberrel gazdagszik szőlő- és gyümölcstermelésünk. Jekkel igazgatótól aziránt érdeklődünk, vajon megfelelő helyre kerülnek-e az iskola végzett növendékei. Az igazgató vastag iratcsomót, levélmásolatokat húz elő fiókjából. Ezeket az iskola igazgatósága küldte szét az ország különböző gyümölcsészetének vezetője lett, sok munka vár ott rá — írja levelében. Cajnos nem mindenünnen ilyen ^ kedvező válasz érkezik. A zselízi JNB azt a választ küldte az igazgatóság érdeklődésére, hogy; ...... sajnos nem tudjuk elhelyezni Bacsó elvtársat“. Az igazgatóság sürgetésére az ógyallai JNB is olyan választ adott, hogy Gerhard Gáspár ügyében nem tud eljárni, mert nem kaptak erre semmilyen végzést. Az iskola tanárai mindent megtesznek, hogy a végzett tanulók minél nagyobb szaktudással felvértezve induljanak az életbe. Az idejött emberekben van is akarat, tehát megvan az előfeltétele, hogy a gyakorlatban is jó munkát végeznek. Ezt bizonyítják az eddig kikerült szakemberek eredményei. Sajnos, egyes járásokban, üzemekben még mindig nem értékelik eléggé a szakemberek munkáját, nem gondoskodnak arról, hogy megfelelő helyre kerüljenek. Pedig s.enki előtt nem lehet közömbös, hogy a mezőgazdasági szakiskolák végzett növendékei, akikre fejlődő szocialista mezőgazdaságunkban nagyon nagy szükség van, milyen elhelyezést nyernek. K-t Leszko bácsi is közéjük jón Délután sűrűbben jönnek a nyilvántartás végett. Épp elég dolga van a könyvelőnek. A többiek ismét az indulást beszélik. Benkó László fiatal agro-Kovács Ferenc, a tanító nemrég fejezte be a tanítást. Szóba hozzuk, Imre bácsi fiát, meg a többieket is. A tanító elgondolkozik, látszik rajta, hogy bánt— Bizony Tóth Imre fia sokat hiányzik, meg több magángazdáé is. Sajnálom ezeket a gyerekeket, — mondja. Szívhez szólnak ezek a szavak. A falu most elindul. Törik a régi kéreg, a megcsökönyösödött gondolkodás. „Hogy elég, fiam, neked az ábc, apád se nómus vezetékért menne Szálkára, mert a tegnap kapott szecskavágót nem tudja használni. Alig találnak fogatot, aztán mégis megoldják és elhajtatnak. Az elnök a munkacsoportok megalakítását sürgeti. Közben s'ercegö tollal egy aktát ír alá. Kopogtatnak az ajtón. Egy középkorú bácsi lép be. — Jónapot adjonisten — köszön. — Jónapot, — fogadják. — Hát megjöttél? ... — szorít vele kezet Hegedűs bácsi. — Meg. — Meggondoltad? — Meg. — Jó, de csak a legközelebbi taggyűlésen hagyunk jóvá. — No azért ne félj, már most is jöhetsz a fogattal, már közénk számítasz, — biztatja Hegedűs bácsi. — Javítsanak — int félénk, mert még hárman jöttek. Mikecs József, Sztruhár Péter, meg Leszkó Imre. Ezek már újak. így szaporodunk. tanult, belőled sem lesz püspök." De még sokan vannak, akik ezt a nézetet vallják, nem nézik a holnapot. Nem nézik akkor sem, amikor keveset termelnek, megkárosítják embertársainkat és mégsem lépnek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Nem nézik a holnapot az olyan szülök sem, akik meglopják gyermekeiket a tanulás hasznától és szépségétől, attól, hogy jobban értsék az életet. Pedig ehhez nincs joguk. Gyerekeink, fiaink jövője kötelez, úgy cselekedjünk, hogy nekik még szebb legyen az életük. Es ez az út csakis a szövetkezet. A szövetkezet a gazdagodás és a szellemi felemelkedés útja is. Ezt látta meg a 47 középparaszt Baj tán. Es kell, hogy lássa Tóth Imre bácsi is; Hisszük, hogy minél hamarább követi a többieket. Azokat, akik az első tavaszi napon tanácskoztak, akik megértették a tavaszi napsugár üzenetét. BÁLLÁ JÓZSEF Bajtai tavaszi képek
